Kairosz Kiadó strana 3 z 21

Nemzeti nagyvizit sorozatunk negyedik kötetének témája az 1848-49-es szabadságharccal kezdődik és az 56-os forradalom elemzésével ér véget. Fejezetenként elemzi a magyar és a világtörténelem valamennyi sorsfordulóját ebben a bő száz esztendőben. Néhány fejezetcím a kötet tartalmából: A trianoni szerződés, A Horthy-korszak külpolitikája a második világháborúig.

Humor és derűs bölcsesség. Az ismert politikus költő verseivel ezúttal a kisebb és nagyobb gyerekekhez fordul. Rímeivel, ritmusaival közös szavalásra, játékos mozgásra, szerep-játékokra biztatja őket.

"Barátaimmal évekig tartó beszélgetéseink - konzíliumok - során nyilvánvalóvá vált, pontosan fel kell mérni az anamnézist (az előzményeket), le kell írnunt a státust (a jelenlegi állapotot) és meg kell határozni a diagnózis és a terápia (gyógyítás) komponenseit és sorrendjét. Az egyén esetében és az egyes emberekből összetevődő család és nemzet esetében is. Nyilvánvaló az is, hogy minden lehetséges módszert igénybe kell venni, a lehető legtöbb irányból multidiszciplinárisan kell együtt dolgozni. Meg kell értenünk, honnan származunk, hogyan változtunk, kik vagyunk, miért lettünk olyanok, amilyenekkké lettünk, alakulhatott volna-e másképpen a sorsunk, mikor jártunk a helyes úton, mikor hibáztunk vagy vétkeztünk, illetve vétkeztünk-e valamikor. Hogyan gondolkodunk, és hogyan cselekszünk. Hogyan viszonyulunk az értékekhez, embertársainkoz, a világhoz. Ezt a folyamatot nevezte el Földesi Margit, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára Nemzeti Nagyvizitnek. Segítségül hívtuk az összes érintett és határterületei diszciplína - a történelem, a régészet, az antropológia, a nyelvészet, a népművészet, a teológia, a szellemtörténet, a népzene, a genetika, a járványtan, a népegészségügy, az onkológia, a hadtörténet, a művészettörténet, a pszichológia - jeles képviselőit. Főpapok, akadémikusok, egyetemi tanárok, egy-egy témakör avatott szakértője vállalta fel és tekintette küldetésnek a Nemzeti Nagyvizitben való beszélgetést. Ebben a páratlan összefogásan mutatkozott meg az ősi magyar hagyomány, a közös cselekvés a nemztetért. A legnagyobb meglepetés és boldogság azonban a sorozat egyértelmű fogadtatása volt. Százezrek nézték, itthoni és külhoni magyarok, Sidney-től San Diegóig, Munkácstól, Kolozsvártól Kassáig és Szabadkáig, Őriszentpétertől Nyírmeggyesig. Ez a váratlan, elgondolkodtató, de csendesen robbanó műsor és annak hatása, a tömeges igény motiválta a könyv formában való megjelenést." (dr. Kásler Miklós)

A 2014 karácsonya előtt indult könyvsorozatunk III. kötetét készítettük el a közkedvelt tévésorozat nyomán - képekkel illusztrálva, a rádióadással összehangolva. Ez a kötet az Árpád-ház utáni történelmünknek egészen a reformkorig tartó időszakát öleli fel a már megszokott formában.

"A golgotái sötétséget, amelyet a társadalmi viharok tettek még kormosabbá, csak a hit világíthatja át: mindig van remény Még az átszögelt tenyér is azt sugallja, hogy sosem szabad föladni. A versekbe beszívódó bibliai példázatok egy véghetlen ti szta hangú, a szólást erkölcsnek tekintő költőt mutatnak. Lezsák Sándor azoknak a kardot forgató bajvívóknak az örököse - Balassi Bálinttól századokon át Nagy Gáspárig húzódik a sor -, akik tudták, hogy az igazi költő népének lármafája. Amellett, ho gy saját fájdalmát eldalolja, felelősséget érez - Nagy László szavával - a "torkon vágott forradalmak pirosát és gyászát viselő" közösség iránt is. A vers tehát hitvallás, sors, az ember legszentebb pillanatainak tükörképe. A félelemmel szembesze gezi az önmaga-vállalás bátorságát, a szűk és tágabb körben való építkezés fegyelmét. Mindig a lentről jöttek, a nyelvükben megkárosítottak, az emberségükben megbántottak, a ?jog asztala? mellől kiebrudaltak érdekében szól. Hogy bravúros eszközökkel - a néprajzi elemektől a konkrét versig, a szürreális betétektől a rockopera lírai-drámai betétjéig változatos hangon és formában -, arra az évtizedek termését begyűjtő Társai elmentek Megváltót nézni című kötet a megrázóan eleven példa." (Szakolczay Lajos)

A megmaradásért küzdő nemzetet próbára tevő időszakban, amikor magyar mivoltunkat hihetetlen erők akarják ismét szétmorzsolni, szükség van minden rendelkezésre álló tartalékra. Ügyességre, bátorságra; az eddig megszenvedett tapasztaltok felhasználására. Valahogy úgy, ahogyan hasonló veszélyben -csak akkor valódi harcmezei helyzetben-, a pozsonyi csata magyarjai cselekedtek. Hiszen célunk valójában az, hogy ne "elimináljanak" a számunkra ma is viszonzatlan szerelemre emlékeztető Európánkból. E száz néhány oldal arra tanít, hogy ne kezdjünk feleslegesen mindent újra. A megszenvedett és igazgyöngyként kiizzadt tapasztalat felhasználása -sok, eddig eltékozolt erőt szabadít föl- élesebb látást kölcsönöz. A szerkesztő, e kis breviárium terjedelméhez alkalmazkodván, az 1935-ben Kolozsváron induló - s aromán-magyar kurzusváltást is átélt - Hitel folyóirat első éveinek "szellemi kagylókincseiből" mutat be néhány megdöbbentően aktuális és érvényes, tehát nagyon is használható gondolatot. Saját hibáink és ellenfeleink módszerei háromnegyed évszázad alatt nem sokat változtak, s a veszedelem csak fokozódott. Szükség van tehát arra, hogy figyeljünk ma is a magyarságukat nehéz időkben, nehéz helyzetekben vállaló HITEL-es nagyjainkra. Igen! Ők európaiak módjára mertek magyarok lenni. A könyvet válogatta, szerkesztette, jegyzetekkel ellátta, bevezetőjét és utószavát írta Szász István Tas (Kolozsvár, 1938), orvos, író és szerkesztő, aki családi emlékek, dokumentuk alapján megírta a szülei házában és anyagi támogatásával szerkesztett HITEL folyóirat történetét, s leányfalui otthonába átmenekítette annak szinte minden tárgyi emlékét.

"A nemzetközi hírű tomista, Rafael Tomás Caldera a szeretet jelenségét elemezve olyan témáról szól, melyet mindenki ismer, s amely különösen az isteni szeretet értelmében mindenkinek életében -akár tudatában van ennek, akár nem- a legfontosabb. A szeretet értelemgazdag lényegét nemegyszer hol szociológiai, hol pszichológiai, hol erkölcstani vagy akár neurológiai, kémiai, biológiai, genetikai, stb. szempontokra vezetik vissza, meghamisítva ezzel lényegi valóját, mely mindezen területeken megnyilvánul ugyan, de ezek egyikén sem ragadható meg kizárólagosan. A szeretet olyan, másra visszavezethetetlen "eredeti jelenség", mely mint "tiszta tökéletesség" végtelenül egyszerű, megvalósulását tekintve mégis összetett valóság, ezért egyszerre mindannyiunkat érintő és izgató egzisztenciális kérdés és igazi bölcseleti tárgy is, mi több, a filozófia, a bölcsesség szeretetének legfőbb tárgya." (részlet dr. Szalay Mátyás bevezető tanulmányából)

"Való igaz, a mai ember sokkal többet vétkezik, mint elődei, de ezt nem romlottságból, lelketlenségből vagy szándékosan teszi, hanem mert nem látja saját bűneit. Ha az emberben fejlődnek az erkölcsi erők, akkor fejlődik az elméje is, ha azonban az erkölcsi erők nem nemesednek, az ész megreked, sőt, visszafejlődik. Vannak idők, amikor nem lehet magasröptű, szép dologról szólni, ha nem mutatod meg azonnal és világosan mindenki számára az ezekhez vezető utat. Mi a teendő, ha olyan idők köszöntöttek ránk, hogy muszáj Istenről beszélni? Hogyan is hallgatnánk, ha még a kövek is készek Istenről kiáltani? Ne holt lelkek legyetek, hanem élők!" (Nyikolaj Vasziljevics Gogol)

Istennel kapcsolatban Ádám ősatyánk óta olyan helyzet alakult ki, amiben Teremtő és teremtmény beszélgetést folytathat, vagyis szól az Alkotó az alkotásához. Az ember ne szálljon szembe Teremtőjével, hanem beszéljen vele. Ez a beszéd imádságban ölt testet, vagyis a normális viszony a párbeszéd a párbaj helyett. Az ember a másik emberrel is szembe kerülhet, párbajozhat, vitatkozhat, mert ura akar lenni a másik embernek, ahelyett, hogy párbeszédet folytatna az állandó vita, párbajozás helyett. Mindez érvényes közösségi, társadalmi, felekezeti, más világvallások között is, ehelyett a keresztény helyes magatartása a párbeszéd, a dialógus, a nyitottság, a tisztelettel, megbecsüléssel folytatott beszélgetés - az ökumené anyanyelve ez. Magam is ezt kívánom gyakorolni minden vonalon, életem minden síkján és az ökumenikus szolgálatom idején. * ÍZELÍTŐ A BESZÉLGETÉS TÉMÁIBÓL: • 2013. július 6-án töltötte be a 87. évét; • Sokat jelentett számára családja mindkét ága, és ősei hite; • Oratio, meditatio és tentatio tesz teológussá és lelkésszé; • A lelkészhallgatók között nők is voltak; • A fasori evangélikus ifjúsági körben találkozott leendő feleségével; • Ökumenikus tanácsadó pozíció; • Amerikai ösztöndíj; • Bartók Béla és az unitarianizmus; • Szükséges volt-e Luther Márton egyházi kiátkozása? • Szervét Mihályt miért végezték ki? • Az evangélikus istentisztelet; • Hogyan és mit imádkozik? • A svédországi utak; • A katolikus teológiával való azonosság és különbözőség; • Találkozások békepapokkal; • Nyelvtudása miatt sokszor próbálták beszervezni; • Evangélikus teológusként az esztergomi főegyházmegyei zsinaton; • Ferenc pápa működésének értékelése; • Sokat foglalkozik a pápaság történetével; • Imádságokat gyűjtött; • „Hiszek Uram, légy segítségemre a hitetlenségemben!” * A „Perbeszéd helyett párbeszéd” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék részletesebben is megismerni, hogy Hafenscher Károly evangélikus lelkész, teológussal miről beszélgetett Zimányi Ágnes.

"(...) Olyan könyvet szándékozunk közreadni, amelyből mindenki sikeresen elkezdheti kutyájának nevelését, megérti annak, mint a természetben élő, rendkívül intelligens és alkalmazkodni képes ragadozónak a "működését". Szeretnénk felhívni a figyelmet a tanítás során gyakran ... Folytatás ›› elkövetett hibákra, leírjuk a legalapvetőbb, nélkülözhetetlen gyakorlatok tanítási módszereit, és segítünk a komolyabb kiképzői, esetleg versenyzői terveket dédelgetőknek céljaik elérésében. (...)" (a Szerzők) A(z) Kutyával az élet (Könyv) szerzője dr. Szinák János, Tóth András Pál.

A rendszerváltás kezdeti éveitől fogva háborúban élünk békeidőben. Ebben a ránk kényszerített háborúban védekezünk és támadunk magunk is, mert nincs jogunk veszni hagyni azt, ami nekünk nemzetből és kultúrából még megmaradt. A publicisztikát szokták hasonlítani a könnyűlovassághoz, a fajsúlyosabb irodalomhoz képest. Amikor a politikában is, a szellemi életben is háború dúl, akkor ennek a könnyűlovasságnak jutnak az írásban megvívható napi és heti csaták. Amikor ma a publicista (a közíró) a kétharmados kormányt védi, ahelyett, hogy hagyományosabb szerepében inkább ellenzéki sáncokat védene, akkor a hazáját és nemzeti kultúráját védi, mert belülről és kívülről azt támadják eszelősen és minden méltányosságot nélkülözve. A publicisztika, ha jó, magyarul szól minden magyar emberhez, segítve, hogy értse jobban a maga történetét és ne hagyja magát félrevezetni. Ez adja elsősorban a publicisztika magasabb értelmét, rangját, becsületét. Ez adja művelőinek a felelősségét is.

A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió már két éve játszotta a szimultán sakkot Magyarországgal, amikor 2010 júniusában a magyar oldalon új játékosok ültek a tábla mellé. A parti ezen az oldalon már nagyon matt közeli helyzetet mutatott. A magas államadósság, a zsugorodó gazdaság, a munkanélküliek és a lakossági devizaadósok százezrei miatt Magyarország a csőd szélén táncolt. Azonnali váltásra volt szükség a magyar gazdaságpolitikában és a nemzetközi szervezetekkel folytatott sakkjátszmában is. A második Orbán- kormány az asztalhoz felkészülten, részletesen kidolgozott tervvel érkezett. Tisztában volt azzal, hogy a parti állását megfordítani csak hosszú távú stratégia mentén meghúzott lépések sorozatával lesz képes. Ennek első eleme nem lehetett más, minthogy az IMF-gyámságot egy pénzügyi védőhálóra cseréljük fel. A sakktábla velünk szemközti oldalán helyet foglaló tárgyalópartnereink ezzel szöges ellentétben lévő taktikában gondolkoztak: minél nehezebb helyzetbe kerül Magyarország, annál könnyebben adja majd be Orbán Viktor a derekát egy újabb, a gazdasági önrendelkezésünket korlátozó hitelszerződés megkötésére. Ez a logika a sakkjáték logikája. Van azonban a sakkon kívül más stratégián alapuló játék is. Ez a póker. Itt nem csupán ésszerű és logikus lépések vannak, hanem első pillanatra ésszerűtlennek és logikátlannak tűnőek is előfordulnak. A pókerben a jó stratégiaválasztás meghatározó eleme a játékos egyénisége. Az nyer, aki a játékostársakkal szemben ülve megérzi, hogy mikor kell a tétet emelni és mikor érdemes inkább passzt mondani. Míg a sakkban végül is minden átlátható és a játék a táblán zajlik, addig a pókerben senki nem nyer, aki a lefordított lapok számbavételénél nem a hetedik érzékére támaszkodik. Amikor az IMF és az Európai Unió vezetői világossá tették, hogy egy Magyarországnak kedvező kölcsönszerződést nem hajlandóak ajánlani a kormánynak, akkor kényszerültünk arra, hogy a velük folytatott sakkjátszmába időnként a póker eszközeit is bevessük.

"A mi gondolkodásunk szerint az az ember szent, akin átragyoghat Isten szeretete, akivel ha találkozol, többé nem kétled, hogy van Isten. Az önmagát felülmúló ember a szent. A szentek helyét azonban manapság elfoglalják a sztárok, akiket jobb is, ha nem követnek a fiatalok. Aligha van közöttük olyan, akinek az élete eszmény lehetne valaki számára. Nagy baj, hogy éppen a szentek tűnnek el a mai idők gondolkodásából. Vészhelyzetben van az ember: fontos lenne, hogy vigaszt találjunk ahhoz, ami szent. Ha a szent nincs jelen, atomizálódik, szétesik a valóság. A szent az a mély egységesítő pont, ami köré érdemes rendezni az életünket, ami elhordoz minket jó és balsorsban egyaránt. Nem tudom, hogyan tudjuk újra visszavezetni az emberiséget Istenhez, Istennek az emberben való megnyilvánuláshoz, a szenthez. Az a bizodalmam, hogy mindig, minden társadalomban lesznek tiszta emberek, akiken átragyog az egyedül szent Isten."

A szerző a Szentírás avatott ismerője nem először segíti az olvasót a könyvek könyve írásainak értelmezésében. Ezúttal a legtitokzatosabbhoz, a Jelenések könyvéhez nyúl, a János apostolnak tulajdonított homályos víziókkal teli, világvégi borzalmakat is előrevetítő próféciához. Miért ilyen rejtelmes, titokzatos ez az irat? Mi az Isten szerepe a vég felé tartó történelem és az üdvösség tervének megvalósításában, az új ég és föld létrehozásában? S miközben a szerző elemzése végigvezet bennünket ezeken a kérdéseken, kiderül, hogy az ember mindig minden korban - jelenünkben különösen - döntés előtt áll: választania kell jó és rossz, igaz és hamis, élet és halál, Isten és a gonosz között.

Vajon a diktatúrától immáron több mint húsz éve megszabadult közép- és kelet- európai országokban mennyire stabilizálódtak a bevezetett demokratikus rendszerek? Sajátos kísérlet ez a könyv: nem külső szemmel, hanem "belülről szemlélő" politológusként elemzi a szerző a régió demokráciáit. Kézenfekvő kiindulópontul szolgálnak a fejlett nyugati demokráciákkal foglalkozó elméletek, amelyek döntően az angolszász és a nyugat-európai politikatudomány termékei. A könyv számba veszi ezen elméleteket, illetve ezek közül azokat, amelyek a konkrét komparatív vizsgálat során felhasználásra kerülnek. Ugyanakkor a közép- és kelet-európai demokratikus rendszerek olyan politikatörténeti, politikai kulturális és társadalmi sajátosságokkal rendelkeznek, amelyek a nyugati tranzitológia-, illetve demokrácia-elmélet létező eszközeivel csak nehezen érthetők meg. Európa kommunizmustól szabadult országaiban olyan politikai rendszerek jöttek-jönnek létre, amelyek megértése nem csak annak megmérésén múlik, hogy mennyire hasonultak a fejlett demokráciákhoz, illetve mennyire felelnek meg az ebből táplálkozó politikatudományi kritérium-rendszernek. A szerző a záró fejezetben arra vállalkozik, hogy a demokrácia 21. századi mibenlétéről tegyen néhány észrevételt. Itt fejti ki a demokrácia komparatív értelemben vett viszonylagosságáról, a politikai rendszerek átjárhatóságáról és az úgynevezett "alkalmazott demokráciákról" szóló, talán újnak tekinthető elméletét.

A csiklandós cápa - A múmiabúza legendája - Fiút vagy lányt parancsol? - Mágneslátás - Legyet eszik a robot. ...És még 135 bizarr ötlet, kísérlet, felfedezés és találmány a tudomány és a technika világából. Ezenkívül csaknem 700 szikrányi adat és meglepő információ sorakozik egy-egy mondatba sűrítve. Az ismeretterjesztő szerző könnyed stílusban gyújtja meg a tudományos csillagszórót, amely sziporkázva villantja fel az elmúlt évek érdekes és meglepő felismeréseit.