Kairosz Kiadó strana 10 z 21

"E könyv egyszerű és ugyanakkor magasztos célja az, hogy segítsen vágyunkat Isten terve szerint irányítanunk, hogy biztosan betölthessük örök rendeltetésünket: a boldogságot és az elragadtatást az Istennel és egymással való örök egyesülésben. Vágy, terv és rendeltetés: úgy ... Folytatás ›› is fogalmazhatnánk, mindez együtt annyit tesz, mint 3D-ben élni életünket. Még tömörebben fogalmazva: könyvem imádság, a lényünkben rejlő mély ürességből feltörő kiáltás Istenhez, hogy töltse be e szíveket." (a Szerző) A(z) Boldogságkeresés és szexualitás (Könyv) szerzője Christopher West.

Könyvünkben a jóakaratú embereknek szeretnénk reményt és bátorítást adni a mai nehéz időben. A szívek átalakítására, az igazi értékek keresésére és megvédésére szeretnénk buzdítani. A jó legtöbbször nagyon halkan - piani vagy pianissimo - zendül meg világunkban, de meg ... Folytatás ›› kell hallanunk és föl kell erősítenünk ezt a hangot. A szeretet dala a bizonyság arra, hogy földünkön az életnek van esélye, nem pedig a halálnak. A(z) Dalol a föld (Könyv) szerzője Reinhold Stecher.

A "Mai kocsma" az elméletkavalkád(!) ami beivódott a mai élettudományba. Így pont az élettudomány akadályozza, hogy biztosan tudjuk az igazságot az eltartóinkról, az élő sejtekről, az élővilágról és önmagunkról. Az igazságot pedig mindenkinek tudnia kell, különben rászedetten ... Folytatás ›› mint "szolga ostobák" magunk pusztítjuk el eltartóinkat és öljük meg magzatainkat, gyermekeinket. Minden élőlény, minden élő sejt - a testünket felépítő összes sejt - törvényfüggő élő létező, ezért tökéletes! Mi emberi személyek viszont nem! Az életünk egyetlen sejt fázisú kezdeténél ugyanis titokzatos módon személyesen kapott szabadságunkból kifolyólag nem törvényfüggő, hanem istenfüggő lények vagyunk! Nekünk döntenünk kell! Önmagunkat imádjuk, elméleteket, bálványisteneket gyártunk és ezáltal pusztulást, halál hozunk az élővilágra, magunkra és gyermekeinkre, vagy rátalálunk az Életre, a Szentháromság Egy Istenre és tőle függünk, benne élünk. A(z) Az élő sejt csodája (Könyv) szerzője Kellermayer Miklós.

A "Mai kocsma" az elméletkavalkád(!) ami beivódott a mai élettudományba. Így pont az élettudomány akadályozza, hogy biztosan tudjuk az igazságot az eltartóinkról, az élő sejtekről, az élővilágról és önmagunkról. Az igazságot pedig mindenkinek tudnia kell, különben rászedetten ... Folytatás ›› mint "szolga ostobák" magunk pusztítjuk el eltartóinkat és öljük meg magzatainkat, gyermekeinket. Minden élőlény, minden élő sejt - a testünket felépítő összes sejt - törvényfüggő élő létező, ezért tökéletes! Mi emberi személyek viszont nem! Az életünk egyetlen sejt fázisú kezdeténél ugyanis titokzatos módon személyesen kapott szabadságunkból kifolyólag nem törvényfüggő, hanem istenfüggő lények vagyunk! Nekünk döntenünk kell! Önmagunkat imádjuk, elméleteket, bálványisteneket gyártunk és ezáltal pusztulást, halál hozunk az élővilágra, magunkra és gyermekeinkre, vagy rátalálunk az Életre, a Szentháromság Egy Istenre és tőle függünk, benne élünk. A(z) Az élő sejt csodája (Könyv) szerzője Kellermayer Miklós.

Csíksomlyó fölött történt, a nyeregben. Az "István a király" rockopera erdélyi bemutatójára két évtizedet kellett várni, de a premier minden képzeletet felülmúlt. A torokszorító élményt nem lehet leírni, irigyeltem a színészeket, akik megtapasztalhatták, milyen érzés háromszázezres ... Folytatás ›› kórus előtt énekelni, ráadásul, az emberek zöme betéve tudta a szöveget. A hatalmas nézősereg nem szórakozni vágyó tömeg volt azon az estén, hanem az újjászületni, egyesülni vágyó magyar nemzet. Helyreállt a szívekben a rend: az erős, egységes magyar nemezt országa voltunk. Akkor és ott egyetlen napra helyreállt a szívekben a rend: nem a "merjünk kicsik lenni!" országa voltunk, nem a címertelenített magyarigazolványok népe, hanem az erős, egységes magyar nemzeté. A(z) Szavak kapaszkodnak (Könyv) szerzője Járai Judit.

A megbocsátás lényege kivétel nélkül mindegyikünket érinti, aktívan vagy passzívan, elszenvedett sérelmek és vádak nyomán, lelkiismeret-furdalás és önvád, sőt esetleg pokoli félelmek okán, vagy a feltétlen szeretetben, amelyet megtapasztalhatunk vagy másoknak adhatunk. Boulad atya tollából egy ilyen témájú könyv csakis az isteni szeretet tökéletességét hirdetheti, és azt, hogy e szeretetből senki ki nem eshet. Aki olvassa Boulad atya könyveit, tudja, hogy amit mond, azt személyes tapasztalatai alapján, hitelesen és szenvedélyesen adja elő, az üdvösség bizonyosságát közvetítve. Nem erre van-e legnagyobb szüksége a mai keresztény világnak? A keresztény média nem fél korunk valódi prófétájának nevezni szerzőnket.

Hóman Bálint 1951-ben halt meg a váci börtönben: utolsó, jelen munkáját kézirata és jegyzetei alapján 1985-ben jelentette meg Szendrey Tamás Atlantában. Nemcsak a történetkutatás, hanem a magyar társadalom is köszönettel tartozik azoknak, akik hazánktól távol lehetővé tették, hogy az embertelen körülmények miatt és között meghalt tudós szellemi értéke halála után éljen és hasson. A XX. század '30-as éveiben megjelent, Hóman-Szekfű néven ismert Magyar történet I-II. kötetei a magyar őstörténetet és középkort dolgozta fel. A magyar őstörténet azonban a megjelent összefoglalás után is foglalkoztatta Hóman Bálintot. A források elégtelensége nem engedte számára a kérdés lezárását. A társtudományok újabb eredményei a történész gondolatait tovább vitték, egyes esetekben korábbi véleményét módosításra késztették.

"Ki kezdte el a II. világháborút? Erre a kérdésre különböző válaszokat hall az ember. Egységes vélemény nincs. Sztálin álláspontja, miszerint a Szovjetunió kivételével mindenki bűnös, nyilvánvalóan hosszú időre beépült a kommunista mitológiába. Hruscsov és Brezsnyev alatt éppúgy, mint Andropov és Csernyenko kormányzása alatt, ezek a vádak újra és újra hangot kaptak. A magam részéről megkockáztatom azt az állítást, hogy a szovjet kommunisták csak azért vádolták a világ összes államát a II. világháború kezdeményezésével, mert így a saját szégyenteljes háborús uszító szerepüket el akarták tussolni. Még mielőtt Németországban a nemzeti szocialisták hatalomra kerültek volna, a szovjet vezetők Hitlernek a "forradalom jégtörője" nem hivatalos elnevezést adták. Ez egy nagyon találó és sokatmondó elnevezés. A kommunisták megértették, hogy Európát csak egy háború tudja feltörni, és a forradalom jégtörője tudja mindezt elérni. Adolf Hitler, anélkül, hogy ennek tudatában lett volna, tetteivel a világkommunizmus útját készítette elő. Villámháborúival szétverte a nyugati demokráciákat, és ezzel egyidejűleg saját haderejét szétszórta és mozgósította Norvégiától Észak-Afrikáig. Sztálin számára ez csak előnyös lehetett. Fő forrásaim a nyilvánosan is hozzáférhető szovjet publikációk. Fő tanúim: Marx, Engels, Lenin, Trockij, Sztálin és minden a II. világháborúban részt vett szovjet marsall, sok vezető pozícióban lévő tábornok. A kommunisták elismerik, hogy Európában Hitler keze által robbantották ki a háborút, és ugyanakkor Hitler ellen meglepetésszerű csapást készítettek elő, azért, hogy az általa szétrombolt Európát elfoglalják. Forrásaim értéke éppen abban van, hogy az elkövetők saját maguk foglalják szavakba szörnytetteiket." (a Szerző)

A rendszerváltás kezdeti éveitől fogva háborúban élünk békeidőben. Ebben a ránk kényszerített háborúban védekezünk és támadunk magunk is, mert nincs jogunk veszni hagyni azt, ami nekünk nemzetből és kultúrából még megmaradt. A publicisztikát szokták hasonlítani a könnyűlovassághoz, a fajsúlyosabb irodalomhoz képest. Amikor a politikában is, a szellemi életben is háború dúl, akkor ennek a könnyűlovasságnak jutnak az írásban megvívható napi és heti csaták. Amikor ma a publicista (a közíró) a kétharmados kormányt védi, ahelyett, hogy hagyományosabb szerepében inkább ellenzéki sáncokat védene, akkor a hazáját és nemzeti kultúráját védi, mert belülről és kívülről azt támadják eszelősen és minden méltányosságot nélkülözve. A publicisztika, ha jó, magyarul szól minden magyar emberhez, segítve, hogy értse jobban a maga történetét és ne hagyja magát félrevezetni. Ez adja elsősorban a publicisztika magasabb értelmét, rangját, becsületét. Ez adja művelőinek a felelősségét is.

"Az örvény az emberi létezés egyik legfenyegetőbb metaforája. Nemcsak a közvetlen fizikai valóságban jelent végzetes veszélyt, hanem spirituális értelemben is. Az ember ugyanis, amióta rácsodálkozik a világra, mindent két erő harcaként értelmez. A jó és rossz, a jobb és bal, a fény és árnyék, a lenn és fenn vagy kinn és benn, mind ennek a sajátos dichotómiának a megjelenítői. Az örvényen viszonyt, legalábbis egy kritikus pont után, minden összekeveredik, összefolyik, már nincs fenn és lenn vagy kinn és benn, csak egyetlen mindent szétroncsoló őrült pörgés. Ez a könyv, amelyet a kedves olvasó most kezébe vett, éppen azt tűzte ki fő céljául, hogy segítsen megmutatni ennek az örvénylésnek az okait, jelen hatásait és azokat a jövőbeli folyamatokat, amelyek ránk várnak. A kötet első felében néhány olyan hosszabb interjú szerepel, amelyek esélyt adtak számomra ahhoz, hogy részletesen kifejtsem gondolataimat az emberi létezés lelki, erkölcsi és szellemi hanyatlásáról. Az interjúkat követő írásaimban, amelyek viszonylag rövid, ahogy mondani szoktam "hirtelen felindulásból elkövetett" dolgozatok, arra keresem a választ, hogy van-e, lehet-e kiút ezekből az örvényekből." (a Szerző)

Azt eleve eldöntöttem, hogy nem kívánok tudományoskodó könyvet írni, mint sokan mások, akik tíz elolvasott könyv tapasztalatait szintetizálják, és jobb esetben kiegészítik saját véleménnyel is. Tudományos művek manapság azon a nyelvezeten, azzal a fogalomkészlettel készülnek, amitől magamat már régen elhatároltam. Egy újszer nyelvezetű és fogalomkészletet használó műnek pedig még nem érkezett el az ideje. Végül arra az elhatározásra jutottam, hogy a könyvnek azokhoz az emberekhez kell szólnia, akik most állnak és néznek, a csodálkozástól és a rémülettől fel sem ocsúdtak amiatt, ami körülöttük az elmúlt évtizedben e kis hazában és a világban történt. Kialakult tehát a könyv formája is, egy párbeszédgyűjtemény, ahol a kérdések megadják a témák keretét, a válaszok pedig születhetnek közérthető formában, úgy, ahogy a kérdések is megfogalmazódtak. A könyv indításához igénybe vettem a háttérképes kollégáim, Bogár László és Bayer Zsolt segítségét is azzal, hogy a maguk részéről tömören foglalják össze, miként látják a világot és hazánkat ebben a bonyolult helyzetben.

(…) több Bara Margit nem fog születni, nem fog tündökölni, s nem fog eltűnni előlünk úgy, hogy mégis örökre megmaradjon. Bara Margit a gyöngyvászon egyszeri királynője, koronája nem hullt le, talán mert látni se láttuk, hogy fejére illesztették – hiszen mindig ott volt, ugye? Ezért aztán megmaradt olyannak, amilyennek mutatta magát.” – írja a színésznőről a kötet szerkesztője, Kocsis L. Mihály.

A szerző szociológus, édesanya és katolikus hívő. A nemek forradalma című kötetében a posztmodern "nemtelenség", azaz a kierőszakolt társadalmi nem, a gender-elmélet ellen emelte fel szavát. E könyvében az évszázadokon át érvényes, mára darabokra hullott szexuális mérce eltűnését, a globális szexuális forradalmat járja körül, amely fáradságot nem kímélve rombolja le a kultúrák és vallások hagyományos értékrendszerét. Bemutatja, hogy miként vezeti a gyerekeket és a fiatalokat az élvhajhász nemiségbe a kötelező iskolai szexuál-pedagógia, miközben a házasságot és a szülővé válást támogató értékek kialakítását teljesen mellőzi. A szerző célja felhívni a figyelmet egy új totális diktatúrára, amely a szabadság nevében rombolja szét a szabadságot!

Ha egy nő beleszeret Istenbe, akkor az mindenre képes - figyelmeztet Avilai Teréz. Intellektuális kíváncsiságának felhajtó ereje, lelki dinamikája, az őt meg nem értő gyóntatókkal vívott személyes harcai sok tanulságot rejtenek, bár alakja messze esik a 21. század emberétől. Míg az élet, a tudás emelkedik, sötét erők fogságába eshet a szellem. Nem ezt tanúsítja a 20. századi vészterhes, közelmúlti történelem? A korrupció nélküli létezést lelki emelkedettség nélkül nem valósíthatjuk meg. Kölcsönszeretettől növekednek a belső erőközpontok, oktatja Teréz, s ebből bizony kevés van, mint ahogy kevesen vannak, akik a kereszténység újjászületést adó erejében mélyen bíznak. Teréz ördögi látomásaitól visszaborzadhat a mai olvasó. De halljuk csak e rendkívül okos nő érvelését: A lelkiismeret hangja nem engedékeny, nem lárifári, nemhiába a teljes életet kéri, a szerzetesi odaadást, mert irgalmatlan ellenséget kell legyőznie. A könyv második része a lelkierő, a szabadság, Krisztus problematikáját boncolgatja Gogol-, Pap Károly-, Edith Stein-, Rembrandt- és Van Gogh megközelítéseken át.

1999. szeptember 16-án huszonhat magyar tengerész várta az alexi kikötőben az arab személyzetet, amelynek át kellett adnia az M/S "Bem" óceánjárót. A motoros "tulajdonosa", Bánffy Lehel, a Hungaro-Liner Tengerhajózási Vállalat vezérigazgatója az utolsók között adta el az egykor szebb napokat látott áruszállító hajót. A hajó parancsnoka Müller Kornél volt. Az elegáns, ősz férfi erre az alkalomra a tiszti díszegyenruháját öltötte magára. A személyzet többi tagja is egyenruhába öltözött. A tengerészek hangulata gyászos volt. Akkor már látni lehetett, hogy vége van a magyar tengerhajózásnak. Az elek videokamerájával még egyszer végigjárta a hajót. Felvételt készített a fontosabb helyekről, megörökítette a hajó utolsó magyar személyzetét, és "riportot" készített a barbával. Emlék az utókornak! Müller a tiszti szalonba hívatta a teljes személyzetet. Rövidke beszédben megköszönte a helytállásukat és mindenkivel kezet rázott. Aztán együtt elénekelték a magyar Himnuszt. Többen elsírták magukat. Megérkezett az arab személyzet. Meglehetősen szedett-vedett banda volt. A parancsnok, egy sötétbőrű kopasz kis emberke, mocskos fehér egyenruhában, mezítlábán gumipapuccsal. Nem érdekelte a leltár. Mindent aláírt, amit Müller eléje tett. Így az átadás-átvétel egy bő félóra alatt lezajlott. A bérelt busz, egy magyar gyártmányú, leharcolt Ikarus, ott állt a rakparton. Az vitte a magyarokat a kairói repülőtérre. Korán érkeztek. A reményvesztett csapatnak bőven volt ideje, hogy a tranzitban leigya magát.