Kairosz Kiadó strana 9 z 21

Az évezredek során a mesélők ajkán megőrződött, élőszóval továbbadott, majd könyvekben megjelent mesék aranykorba viszik el a hallgatókat és olvasókat: egy kiszámítható és élhető világba. A mesékben az egész élet, az emberiség rémségekkel, kegyetlenségekkel és gonoszsággal teli történelme benne van, de a félelemmel szemben ott van a bátorság, amely győzedelmeskedik minden rossz felett és megteremti az igazság, a jóság, a hűség, a segítőkészség és a csodák világát.

Ez a regény Eleni Gacojannisz tragédiáját örökíti meg fia, Nicholas Gage, a New York Times tudósítója tollából, aki hosszú éveken át rakja össze testvérei és saját menekülésének igaz történetét a görög polgárháború idejéből. Az albán határ közelében fekvő Lia nevű faluban a szerző édesanyját 1948-ban a partizánok szörnyű kínvallatások után kivégezték, mert fiát és négy lányát a vasfüggöny mögötti táborok helyett az apjukhoz, Amerikába akarta menekíteni.

A környezeti gondok sokasodása, a közösségek felbomlása, az emberi psziché egyre gyakoribb zavarai, életünk keretfeltételeinek rohamos átalakulása, mind-mind fokozottan az ismeretlen jövő felé irányítják a gondolkodó ember figyelmét. Jelen kötetünk az ez lesz és az ez legyen vonatkozásokban is vállalkozott jövőbeni forgatókönyvek leírására. Célirányosan, több mint húsz év óta gyűjti a szerző az adatokat, az ismereteket, amelyek strukturált rendjétől talán várható, hogy megnyíljon egy olyan eseménytér, amely a XXI. század közepének világát vázolhatja. Egy könyv megírásának legfontosabb feltétele, hogy motivált legyen a szerző. A buddhisták úgy tudják, hogy a legjobb könyv az, amit nem írnak meg. S valóban, a primordiális korban, a hiteles, többé-kevésbé zárt közösségek világában a mesterek, a tanítók cselekvő példaadással elértek mindenkit, akihez szólni akartak. Létrontott korunkban a közösségek szétfutottak. Az így keletkezett hiteles áthagyományozódás közegének hiányát kívánja pótolni e könyv.

A szorgos, ám magának való Hörcsi Lajcsit leginkább saját gyarapodása érdekli. Lenézi a szegény Ürge Gyurkát, a haszontalan Kószapockot, Gezemice utcai szomszédait, s még a jó lelkű Gözü nénit is csak a kerítéséig engedi. A hörcsöglegényke élete váratlan fordulatot vesz, mikor Ődöngő Dongó Dániel belezümmögi a fülébe, hogy egy meseszép hörcsöglány Gálád Görény fogságában él, és kiszabadításra vár...

Alexis Carrel (1873-1944), ennek a kis könyvnek szerzője, orvosi Nobel-díjat kapott 1912-ben az előző tíz évben elért teljesítményeiért. Ezeknek fontosságát (erről a későbbiekben bővebben lesz szó) a Scientific American 1994 szeptemberi-októberi orvostudományi különszáma úgy méltatta, mint a XX. század sebészetének alapját. Addigra két csodás gyógyulás ment végbe Carrel kutató, szkeptikus és ámuló szeme előtt. Mindkettő Lourdes-ban történt; az első, amelyet ebben a könyvben írt meg, 1902. május 28-án. Carrel részletesen feljegyezte, amit látott, de nem hitte, hogy csodát lát. Azt is tudta, hogy napjainak orvosi tudománya nem tud magyarázatot adni egy haldokló beteg nyilvánvaló és hirtelen gyógyulásáról, amelynek ő és néhány más orvos megdöbbent tanúi voltak.A könyv igazi tárgya azonban nem is maga a gyógyulás, hanem az a lelki küzdelem, amit a természettudományokban jártas orvosok önmagával vív, amíg végülis kénytelen csodának elismerni a látott és általa is vizsgált gyógyulást.

Az emberismeret és etika évek óta önálló érettségi tantárgy, eddig nem készült ilyen, a vizsgázást és vizsgáztatást segítő komplex kiadvány. Kelemen Erzsébet tanár, író, költő és drámaíró, az etikai témákat irodalmi példák felhasználásával mutatja be. A jelen kötet hiánypótló kiadvány.

"Istenről beszélek neked ebben a könyvben, kedves Olvasó. Szeretném bemutatni, hogy mi, keresztények, kiben hiszünk, hogyan képzeljük el Őt, és hogyan éljük meg a Vele való kapcsolatunkat. Egy hihetetlen férfi elment egy szentéletű emberhez, hogy megcáfolja hitét, leleplezze elmaradottságát és eltántorítsa hitétől. A szent éppen imádkozott. Látogatója megpróbálta meggyőzni a maga érveivel, de ő így válaszolt: A Biblia nem tudott meggyőzni téged, az Egyház sem, és én sem tudlak. De gondolt csak el: lehet, hogy mindez igaz! Hát nem lenne csodálatos, ha úgy lenne?" (a Szerző)

"Istenről beszélek neked ebben a könyvben, kedves Olvasó. Szeretném bemutatni, hogy mi, keresztények, kiben hiszünk, hogyan képzeljük el Őt, és hogyan éljük meg a Vele való kapcsolatunkat. Egy hihetetlen férfi elment egy szentéletű emberhez, hogy megcáfolja hitét, leleplezze elmaradottságát és eltántorítsa hitétől. A szent éppen imádkozott. Látogatója megpróbálta meggyőzni a maga érveivel, de ő így válaszolt: A Biblia nem tudott meggyőzni téged, az Egyház sem, és én sem tudlak. De gondolt csak el: lehet, hogy mindez igaz! Hát nem lenne csodálatos, ha úgy lenne?" (a Szerző)

A keresztény házasság mindig igen nagy követelmény volt az ember számára. Problémái közül ma a fölbonthatatlanság, más szóval a hűség van előtérben. "Mi az, hogy fölbonthatatlan? Hogyan menekülhet az ember, ha minden összetörik, vagy legalábbis úgy tűnik, hogy összetört?" - kérdezik sokan. De ugyanígy nem lehet meg nem hallani az akaratuk ellenére magányosan élők panaszát. "Miért nem találok társat? Talán túl igényes vagyok, kevéssé vonzó, túlzottan gátlásos? Nem vagyok elég nőies, unalmas vagyok?" Ezekre a kérdésekre válaszol Ida Görres írónő három világos okfejtésű, meggyőző erejű levélben. Szóvá tesz a házassággal, mint "lehetetlen tartós kapcsolattal" szemben fölhozott minden évet, kendőzetlenül kiteregeti a "beteljesületlen" egyedüllét tapasztalatait. Mindkét életformának megvan a nehézsége, ezt nem szabad szépíteni, ezt vállalni kell minden keserűség nélkül. Mindkettő lehet teljes élet, és mindkettőnek vannak buktatói, ezekkel azonban meg lehet birkózni. A negyedik levél józanul rávilágító az első nagy szerelem lehetséges félreértéseire és csalódására. Ida Görres válaszaiban az alapokra épít: az elrontott, ellentmondásos, "megváltatlan" emberi természetre, amelyben a nemiség nagy, elvadult motorként működik. Megoldás csak a lét kiindulásától - Istentől - jöhet.

A sorozat második kötetében a hivatalos teológiát nyári teológiával - ahogy ő nevezi - helyettesíti a szerző, hogy egy sokkal élettelibb, örömtelibb és meghittebb kapcsolat lehetőségét villantsa fel Isten és ember között. Rámutat a bennünk rejlő hamis istenképzetekre, és a generációk óta magunkkal hurcolt tévképzeteinkre, melyek egész életünkre, gondolkodásunkra kihatással vannak. Feri atya kedves, humoros, lendületes stílusában mindent megtesz azért, hogy a napjainkban oly sokak szemében ködös messzeségbe burkolózó Istent meghitt közelségbe hozza. Eszmefuttatásaiból, érveléséből most sem hiányoznak a világ- és szakirodalmi példák, melyeket igaz történetekkel fűszerez saját életének és hivatásának kimeríthetetlen forrásából.

Ez a könyv olyankor jelenik meg magyarul, amikor a világ éppen Ukrajnára figyel, ahol korunk legsúlyosabb politikai válsága zajlik. Nagyobb történelmi távlatban az ukrajnai eseményeket úgy is tekinthetjük, mint a demokrácia létrejöttéhez vezető nehéz szülést egy posztkommunista országban, a rég várt (bár kései és fájdalmas) megszabadulást a birodalmi örökségtől. Amikor Ukrajna elszakad az oroszok uralta Szovjetunió politikai hagyományaitól, ugyanarra az útra lép, mint korábban Magyarország és más nyugati szomszédai. A 2013-14-es Jevromajdan-forradalom célja Ukrajna újraegyesítése volt Európával, ami egyben a valódi demokrácia, a politikai átláthatóság és a gazdasági reformok szimbóluma is. A Szovjetunió többi csatlós államához (köztük Magyarországhoz) hasonlóan Európa választása egyben az Oroszországhoz fűződő történelmi viszony átértékelését is jelentette. Ukrajna esetében a végleges szakítás a nagyhatalmú keleti szomszéddal különösen fájdalmas, hiszen az ország korábban Oroszország "belső" birodalmához tartozott. Nemcsak az orosz állam nem tudott megbékélni azzal, hogy Ukrajna Európát választotta, hanem az ország keleti felében élő számos orosz nyelvű, illetve és orosz nemzetiségű ukrán állampolgár sem. Emiatt tört ki a fegyveres konfliktus, egyben a Szovjetunió összeomlása utáni megkésett szabadságharc és polgárháború. A szerző a kanadai Victoria Egyetem történelem és szlavisztikai tanszékének professzora. Első magyarul megjelent könyvét tartja kezében az olvasó, melyet nagyszüleinek ajánl, akik szemtanúi és résztvevői voltak azoknak a nagyarányú társadalmi kataklizmáknak és háborúknak, amelyek során megszületett a mai Ukrajna.

Josef Seifert-et, a neves osztrák filozófust, a liechtensteini Nemzetközi Filozófiai Akadémia örökös tiszteletbeli rektorát szoros szálak fűzik Magyarországhoz: egy ideig édesapja is Magyarországon élt, s immár neki magának is olyan kedves barátai élnek itt, mint egykori tanítványa, a kiváló magyar filozófus, Mezi Balázs professzor és dr. Szalay Mátyás, a jelen mű fordítója. A szerző eddig megjelent művei a fenomenológiai realizmus elveit követik, vagyis azt a bölcseleti irányzatot, melyet Edmund Husserl alapozott meg a Logikai vizsgálódások Prolegomenájában, s amelyhez olyan nagy gondolkodók csatlakoztak, mint Adolf Reinach, Max Scheler, Dietrich von Hildebrand, Alexander Pfänder és Edith Stein. Az a filozófia, melyet, "fenomenológiai realizmus"-nak nevez, szorosan kötődik a klasszikus bölcseleti tradícióhoz, különösen Platónhoz és a platonizmus hagyományához, valamint az arisztotelészi gondolatvilághoz. Könyvei legfőbb célja nem más, minthogy a maga szerény módján megvalósítsa minden valódi filozófia végső célját: a legfontosabb kérdéseket illetően filozófiai tudáshoz jutni. Ugyanakkor szeretné kimutatni, hogy a filozófia végső törekvése az igazság megismerése, s ezért a gyökeresen átgondolt, vagy mondjuk úgy, forradalmasított "fenomenológiai módszer" - melyet inplicit módon minden filozófus alkalmaz, függetlenül attól, melyik "iskoláshoz" tartozik - a legjobb, s bizonyos szempontból az egyetlen eszköz e cél eléréséhez.

A konferencián, melynek elhangzott előadásait írott formában adjuk közre, olyan művészek, papok és neves közéleti személyiségek vallottak a hit szerepéről mindennapjainkban, mint Jókai Anna, Józsa Judit, Ternyák Csaba, Osztie Zoltán, Tempfli Imre, Balog Zoltán, Kövér László és sokan mások. Miközben tudják, az erős hit megtartja közösségét magyarságában, a konferencia résztvevői azt is kutatják, hogyan simul minden az isteni világtervben megnyilvánuló nagy egészbe. Az ember- és kozmosztörténet jelenlegi fokán sajátos nemzeti formában, de a krisztusi kommunió mint végcél jegyében zajlik a küzdelem. Nincs félretett embercsoport, nincs végleges selejt ebben a gyönyörű isteni munkálkodásban. Vannak nagy időperiódusok, amikor egyik vagy másik nemzet a húzóerő szerepet kapja de mindig a többiek érdekében is. Sohasem ellenére egy másiknak.

„Az igazak segítséget kapnak az Úrtól, erőt a szükség idején.” (Zsolt 37,39) „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármelyik nép a világon” - állapította meg Albert Camus - és ezzel megrendítette a Szovjetunió örök életűnek hitt birodalmát. * Wittner Mária az 1956-os forradalom és szabadságharc élő tanúja, egyik áldozata, és példaképpé váló hőse. Egész élete kegyetlen megpróbáltatások sorozata, egyetlen szóval kifejezve szenvedéstörténet. Életéről már több könyv és több dokumentumfilm született. • Szabad-e ilyen művek után ismét faggatni 1956 élő lelkiismeretét? • Szabad-e újabb kérdésekkel felszaggatni a régi sebeket? • Lehet-e valamit hozzátenni az eddigiekhez? Mária a bibliai igazságot 19 évesen valószínűleg még nem olvasta, a bibliai szeretetnek a nagyságát a forradalom hőseinek kiontott véréből ismerte meg. • Hogyan lesz az egyszerű börtönviselt asszony 1956 messze világító fáklyája? Bene Éva ennek a kérdésnek a megválaszolását, az árvaháztól az országházig terjedő nagy ívű életút tükrében Wittner Mária hitének bemutatását, lelki fejlődésének nyomon követését tekintette feladatának. * A „Hűség mindhalálig” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik Wittner Mária életútján keresztül, az alábbi TARTALOM szerint szeretnék nyomon követni '56 történéseit, amikor munkások, fiatal diákok, egyetemisták fogtak fegyvert a világ egyik legnagyobb hatalmának diktatúrája és hadigépezete ellen. Ebből a heroikus küzdelemből vette ki részét a 19 éves Wittner Mária.

„Az igazak segítséget kapnak az Úrtól, erőt a szükség idején.” (Zsolt 37,39) „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármelyik nép a világon” - állapította meg Albert Camus - és ezzel megrendítette a Szovjetunió örök életűnek hitt birodalmát. * Wittner Mária az 1956-os forradalom és szabadságharc élő tanúja, egyik áldozata, és példaképpé váló hőse. Egész élete kegyetlen megpróbáltatások sorozata, egyetlen szóval kifejezve szenvedéstörténet. Életéről már több könyv és több dokumentumfilm született. • Szabad-e ilyen művek után ismét faggatni 1956 élő lelkiismeretét? • Szabad-e újabb kérdésekkel felszaggatni a régi sebeket? • Lehet-e valamit hozzátenni az eddigiekhez? Mária a bibliai igazságot 19 évesen valószínűleg még nem olvasta, a bibliai szeretetnek a nagyságát a forradalom hőseinek kiontott véréből ismerte meg. • Hogyan lesz az egyszerű börtönviselt asszony 1956 messze világító fáklyája? Bene Éva ennek a kérdésnek a megválaszolását, az árvaháztól az országházig terjedő nagy ívű életút tükrében Wittner Mária hitének bemutatását, lelki fejlődésének nyomon követését tekintette feladatának. * A „Hűség mindhalálig” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik Wittner Mária életútján keresztül, az alábbi TARTALOM szerint szeretnék nyomon követni '56 történéseit, amikor munkások, fiatal diákok, egyetemisták fogtak fegyvert a világ egyik legnagyobb hatalmának diktatúrája és hadigépezete ellen. Ebből a heroikus küzdelemből vette ki részét a 19 éves Wittner Mária.

"E könyv egyszerű és ugyanakkor magasztos célja az, hogy segítsen vágyunkat Isten terve szerint irányítanunk, hogy biztosan betölthessük örök rendeltetésünket: a boldogságot és az elragadtatást az Istennel és egymással való örök egyesülésben. Vágy, terv és rendeltetés: úgy ... Folytatás ›› is fogalmazhatnánk, mindez együtt annyit tesz, mint 3D-ben élni életünket. Még tömörebben fogalmazva: könyvem imádság, a lényünkben rejlő mély ürességből feltörő kiáltás Istenhez, hogy töltse be e szíveket." (a Szerző) A(z) Boldogságkeresés és szexualitás (Könyv) szerzője Christopher West.