Kairosz Kiadó strana 16 z 21

"Kedves Olvasó! Ön egy emlékkönyvet tart a kezében, amellyel a Kairosz Kiadó tiszteletét kívánja kifejezni egy máig megfejthetetlen varázsú művész iránt és a közönség iránt, akinek szívében évek múltán is élőbb e varázslat emléke, mint valaha. Domján Edit Jászai Mari-díjas színművésznő születésnek hatvanadik és halálának huszadik évfordulója alkalmából emlékeztek barátai, művésztársai e páratlan tehetségű és különös sorsú papnőre, Thália elhivatott és kiválasztott hívére. A Kairosz Kiadó e könyv második kiadásával járul hozzá e tünékeny lélek emlékének megőrzéséhez. A művésznő szerepeiről sok fotót közlünk, néha egy szerepről többet is, mert a Domján-féle mozdulatok, arckifejezések emlékezni segítenek csodálatos alakításaira. S akik már nem láthatták színpadon, talán ezekből a képsorokból el tudják képzelni, milyen is lehetett. A könyvet záró portrésorozat Domján Edit kérésére készült 1972 októberében, és az emlékkönyv első kiadásában jelent meg először nyomtatásban. Kérjük fogadják munkánkat olyan szeretettel, amilyen szeretettel készült." (a Kiadó)

Az ösztönös, a Lélek által ihletett útrakelést szeretnénk segíteni egy hangos, felelős együtt-gondolkodással, mely reflektál a zarándoklás megújuló jelenségére és vele születő mai igényeire. Minthogy a háború után megakadt a szerves történeti fejlődésnek a lehetősége, vissza kell nyúlni itt is a tiszta forráshoz és a másutt továbbélő hagyományok mai tapasztalataihoz. Szemügyre kell venni a zarándoklás mai motivációit, és nagyon ajánlatos hangsúlyt adni a mély spirituális, közösségi jellegnek. Történeti, lelkiségi, teológiai, pszichológiai, kulturális, gazdasági szempontok adják ugyanazon zarándok-jelenség más és más, egymást kiegészítő vonásait. Tisztázó, elmélyítő, értelmező szándékkal szeretnénk szólni a zarándoklásról, szakemberek és zarándokok segítségével azok számára, akik szívük-lelkük mélyén érzik és tudják: Zarándokolni jó!

Árpád-házi Szent Erzsébetnek ma soha nem látott népszerűsége van. Sokan úgy ismerik, mint a bajba jutottak jótevőjét, a szegények és betegek védőangyalát. Gerald Jaksche rövid életrajzában áttekinti és szemléletesen bemutatja Erzsébet életének minden állomását: magyarországi szülőhelyét, Wartburg várát, a marburgi kórházat, korai halála utáni csodákat és szentté avatását. Mindezt közel hozzák számunkra a kortársaknak a könyv függelékében közölt tanúságtételei, és az első önéletrajzok részletei. Az olvasmányos könyv olyan tudományos eredményeket is tartalmaz, melyek ismerete nélkül ma már nem lehet szakszerű életrajzot írni a világ legnépszerűbb magyar asszonyáról, akit a németek is jogosan tartanak sajátjuknak.

"Velünk az Isten! Hazavár az Isten! - tanítványainak és lelkigyakorlatos híveinek ezrei, tucatnyi könyvének, többezer cikkének olvasói és négyszáznál is több japán keresztgyermeke vallja a hit örömét Nemeshegyi Péter híres mini-evangéliumának szavaival. A megpróbáltatásait kivételes missziós kegyelmekre váltó magyar jezsuita rendtartomány egyik legsokoldalúbb alakja Órigenész jóságtanának nyomában talált utat a római szegénynegyed lakóihoz éppúgy, mint a japán szívekbe. Korunk legköltőibb dogmatikáinak írója gyarló cserépkupacként ajánlja Istan irgalmába páratlanul gazdag életművét. Ma is a Mozart-rondók derűjével vonatozik váci és szegedi teológiaóráira, és 85 évesen új krisztológia írásába fogott, hogy hallgatóit a legfrissebb tudományos eredményekkel ismertesse meg..." (részlet a könyvből)

Az Olvasó egy romantikus, tévedésekkel tűzdelt szerelmi történetben a krimi izgalmával szerez tudomást a Trianon utáni Erdély tragikus helyzetéről, ahol senki sem tudhatja, ki árulja be a hataloméhes Naniescu tábornoknak. A karakán írásairól ismert, jó tollú angol újságírónő, Rosemary magánéleti csalódásai közben ismeri fel a hazug román diplomácia cselfogásait, sőt maga is magyar barátaival együtt a vesztébe rohanna, ha a háttérben nem egykori szerelmének keze mozgatná az események szálait. A t örténet a földbirtokos erdélyi arisztokrácia világába visz el bennünket, főhőse nem más, mint a híres Vörös Pimpernel félig magyar származású leszármazottja, aki őse szemfényvesztő módszerét használja fel erdélyi rokonainak és szerelmének megmentésér e.

27 ember, 27 különböző sors, küzdelem, megítélés, megközelítés - egyazon század, a huszadik. Bár a személyiségek többsége a XIX. században született, mégis a rákövetkező - a két világháborút hozó, a történeti Magyarországot letipró - században kellet t élniük. Itt kellett képviselniük értékrendjüket, hitüket, döntéseiket. Valamennyien "sorsos" emberek, néhányat közülük sokszor és sokan támadtak, saját korukban, s haláluk után is. Mégis fennmaradtak a történelmi idő rostáján!

A népességfogyás egész Európa gondja, s míg a keleti uniós országokban ezt a cigánykérdés súlyosbítja addig a gazdagabb nyugati államokban a befogadott muszlim lakosság rohamosan növekvő létszáma és integrációs problémái teszik a kérdést elsőrendű problémává. A nyugati nagyvárosokban már ma is százezres és milliós muszlim közösségek élnek párhuzamos társadalmakban - a többségi társadalmak kultúrájával, szokásaival és elvárásaival a legellenségesebb módon szemben állva -, akik magas születési rátájuk következtében a 2050-es évekre a legtöbb városban már többséget alkotnak majd az elöregedő és zsugorodó létszámú európai gyökerű lakossághoz képest. Ezek a problémák a mindennapokban már több éve érezhetőek voltak a széles tömegek számár, azonban a domináns média és a véleményformáló szellemi körök - éppúgy, ahogy itthon a cigánykérdést illetóen - megtiltották őszinte megvitatásukat, és rasszizmussal vádolták meg azokat, akik fel merték vetni őket. Az elfeledett, növekvő problémák azonban robbanásszerűen kitörtek az ezredforduló környékén.

II. József császár és idősebb Wesselényi első pillantásra ismerősök amint kilépnek a história ködéből a művészet verőfényébe.

Sokan vannak a Kárpát-medencében, akik minden évben, június 4-e közeledtével visszatekintenek a magyarság egyik legtragikusabb eseményére. A trianoni békeszerződés aláírásának - bár nincs kerek évfordulója, mégis nagy figyelmet és érdeklődést vált ki azáltal, hogy Magyarország teljes jogú tagja lett az Európai Uniónak. Most már nem fikcióként kell feltennünk azt a kérdést, vajon módosítja-e eddigi gondolkodásunkat, álláspontunkat az európai szövetségi rendszerbe való belépésünk, vajon közelebb kerültünk-e a trianoni következmények felszámolásához, a kisebbségi problémák megoldásához a harmadik évezredben? A magyar társadalom különböző tagjaitól, a politikai és szellemi élet képviselőitől próbáltam ezekre a kérdésekre választ kapni: Fejtő Ferenctől, a Párizsban élő történésztől, Boross Péter (MDF), Csapoly Miklós (MDF), Vitányi Iván (MSZP) országgyűlési képviselőktől, Kukorelli Endre írótól, Donáth László evangélikus lelkésztől, Garai István költőtől, Pais István filozófiatörténésztől, Döbrentei Kornél írótól, hogy csak néhány nevet említsek.

Az olvasó meglepődhet, ha a János-evangélium szerzőjére kérdez, és nem olyan választ kap, mint Máté, Márk és Lukács esetében. A neve szerint ugyan ismeretlen, de művében félreismerhetetlen szellemi portrét hagyott ránk. Ki volt az a férfi, aki az evangélium mögött áll? Hol élt? Mit gondolt? Milyen viszonyban volt a fő felelősséget viselő szerző a közösséggel, a szeretett tanítvánnyal és a hit áthagyományozásával? Lehet őt pontosabban is azonosítani? Kérdések kérdések hátán, melyeket nem lehet egyszerű igennel vagy nemmel megválaszolni.

Versek kisgyermekeknek Szekeres Erzsébet bájos rajzaival illusztrálva.

Johannes Aquila azon kevés számú, a XIV. századi Magyar Királyságban működött festő közé tartozott, akinek nem csupán neve, lakóhelye, de két önarcképe is ismert. Rendkívüli népszerűsége ellenére azonban életrajza mindmáig homályos. Eddig még nem került elő rá vonatkozóan semmilyen konkrét levéltári adat. Szülei és közeli hozzátartozóinak neve, származása, társadalmi helyzete homályos. A veleméri Szentháromság-templom egyik falképének mára már elpusztult 1378-as évszámából következtetve, valamikor a XIV. század közepén születhetett. Ma ismert első falképegyüttese a Vas vármegyei Velemér Szentháromság-templomába készült 1378-ban, melyet az 1383-1389-re keltezhető Zala vármegyei toronyhelyi freskók követtek. A közeli Mártonhely (Vas vármegye) Szent Márton tiszteletére szentelt templomában pedig 1392-ben kezdte meg a munkát. Jelenleg ismert, utolsó jelzett egyházi munkája a fürstenfeldi Ágoston-rendi szerzetesek templomának kifestése volt az 1400-as évek legelején. A pontosan szignált emlékeken kívül az ő körébe sorolhatóak még a radkersburgi úgynevezett Pásztorház (Pistorhaus) XIV. század végi, stilárisan a toronyhelyi falképekkel kapcsolatba hozott, világi jelenetei is. Ezeket a templomokat, illetve az ott található freskók egy részét mutatja be ez a színes album.

A könyv tíz fejezetben, több mint kétszáz bibliai idézettel kívánja bizonyítani, hogy a Szentírás kihagyhatatlan és kifogyhatatlan tananyag egy mai menedzser számára. A fejezetek olyan fontos menedzsmenttanokat érintenek, mint az értékkövetés, a vállalti stratégia kialakítása, ... Folytatás ›› a vezetés- és döntéselmélet, a személyzeti munka, a kommunikáció, a vállalati és üzleti etika, az üzlet és a politika kapcsolata. A szerző húsz éves vállalat-vezetői tapasztalataira támaszkodva olvastatja és hozza közelebb hozzánk a könyvek könyvét. A(z) A menedzser Bibliája (Könyv) szerzője Hegedűs Zoltán.

"A harmadik evangélium" és az "Apostolok Cselekedeté"-nek szerzője az első rangos keresztény író. Lukács, mint történész az üdvtörténet bemutatója, és mint tehetséges elbeszélő, az evangélium hirdetője. A Josef Ernst professzor által bemutatott teoló gusportré jobban megérteti velünk az egyes perikópákat, melyek az egyházi év liturgikus rendjében szerepelnek.

"A mű az azóta hagyományossá vált hetes felosztásban foglalja össze a biblikus teológia témáit: istentan (szentháromságtan), teremtéstan, a bűn és a megváltás (krisztológia), kegyelemtan, szentségtan, a végidőről szóló tanítás (eszkatológia)."

Eckhart elismert skolasztikus teológus volt, minden bizonnyal ő az első német filozófus is. Egyesek a legnagyobb keresztény misztikusok között tartják számon, mások a német nyelv megújítójaként tisztelik, ismét mások magával ragadó hatású prédikátorn ak, valóságos Mesternek tekintik. Műveinek jelen reprezentatív válogatása úttörő vállalkozás: törekszik bemutatni Eckhart gondolkodói fejlődését, beleértve a Magyarországon ismeretlen skolasztikus tudóst is. A kötet újdonsága, hogy az újabb kutatások ra alapozva részletes életrajzot tartalmaz, egyúttal megkísérli Eckhart műveinek kronológiai besorolását.