Kairosz Kiadó strana 14 z 21

A könyv első része a legfrissebb nemzetközi adatok tükrében elemzi a magyar gazdaság helyzetét és várható kilátásait. Majd -kutatásokra hivatkozva- bemutatja a hazai KKV szektor állapotát, problémáit, és javaslatokat fogalmaz meg helyzetbe hozására. A továbbiakban foglalkozik a gazdaság-társadalmi versenyképességünk állapotával és annak javítási lehetőségeivel eloszlatva azokat a tévhiteket, amelyek az olcsósággal való versenyzést jó stratégiának tartják. Vizsgálja továbbá az Új Széchenyi Terv és a Széll Kálmán-terv várható hatásait a gazdaságra, és összeveti a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés eltéréseit, bemutatva az utóbbi legfontosabb feltételeit is. Kitér végül azokra az állami feladatokra, amelyek a tudással és innovációval való versenyzés, továbbá a társadalmi fejlődés és ennek részeként az életminőség javítás területén a kormányra hárulnak.

"Velünk az Isten! Hazavár az Isten! - tanítványainak és lelkigyakorlatos híveinek ezrei, tucatnyi könyvének, többezer cikkének olvasói és négyszáznál is több japán keresztgyermeke vallja a hit örömét Nemeshegyi Péter híres mini-evangéliumának szavaival. A megpróbáltatásait kivételes missziós kegyelmekre váltó magyar jezsuita rendtartomány egyik legsokoldalúbb alakja Órigenész jóságtanának nyomában talált utat a római szegénynegyed lakóihoz éppúgy, mint a japán szívekbe. Korunk legköltőibb dogmatikáinak írója gyarló cserépkupacként ajánlja Istan irgalmába páratlanul gazdag életművét. Ma is a Mozart-rondók derűjével vonatozik váci és szegedi teológiaóráira, és 85 évesen új krisztológia írásába fogott, hogy hallgatóit a legfrissebb tudományos eredményekkel ismertesse meg..." (részlet a könyvből)

"-Bár nagyon korán, elsőséves egyetemistaként férjhez mentem, megőriztem lánykori nevemet az egyetemi indexben, majd később is, amikor egykori iskolámba, a csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumba visszatértem tanítani. A névazonosság okozott néha kisebb zav art. Emlékszem, amikor egyszer a szárszói József Attila Múzeumban irodalmár barátaink társaságában én is beírtam nevemet a vendégkönyvbe, a ház gazdája izgatottan keresni kezdte az írónőt. Látható csalódottsággal vette tudomásul, hogy csak engem soro lhatott a vendégei közé. (...)" (részlet az Előhangból)

A Szent Korona-eszme és -tan létét fejezi ki minden olyan közjogi döntés és gesztus, amely a Szent Korona-tagság valamilyen formában való elismerését, védelmét, helyreállítását szolgálja. E szellemben született korábban az úgynevezett kedvezménytörvény, és ennek megfelelően hozták meg a külhoni magyarok számára állampolgárságot jelentő állampolgársági törvény módosítását is, amelyet nem egészen helyesen a kettős állampolgársággal hoznak összefüggésbe. Múlhatatlanul jelen van az igény egy valódi, gyökeres, alkotmányos megújulásra, s ennek a megújulásnak a keretében országgyűlési második kamara felállítására, melyben a külhoni magyarok számára méltó és megfelelő képviseletet kell biztosítani, szavatolni.

Az Olvasó egy romantikus, tévedésekkel tűzdelt szerelmi történetben a krimi izgalmával szerez tudomást a Trianon utáni Erdély tragikus helyzetéről, ahol senki sem tudhatja, ki árulja be a hataloméhes Naniescu tábornoknak. A karakán írásairól ismert, jó tollú angol újságírónő, Rosemary magánéleti csalódásai közben ismeri fel a hazug román diplomácia cselfogásait, sőt maga is magyar barátaival együtt a vesztébe rohanna, ha a háttérben nem egykori szerelmének keze mozgatná az események szálait. A t örténet a földbirtokos erdélyi arisztokrácia világába visz el bennünket, főhőse nem más, mint a híres Vörös Pimpernel félig magyar származású leszármazottja, aki őse szemfényvesztő módszerét használja fel erdélyi rokonainak és szerelmének megmentésér e.

27 ember, 27 különböző sors, küzdelem, megítélés, megközelítés - egyazon század, a huszadik. Bár a személyiségek többsége a XIX. században született, mégis a rákövetkező - a két világháborút hozó, a történeti Magyarországot letipró - században kellet t élniük. Itt kellett képviselniük értékrendjüket, hitüket, döntéseiket. Valamennyien "sorsos" emberek, néhányat közülük sokszor és sokan támadtak, saját korukban, s haláluk után is. Mégis fennmaradtak a történelmi idő rostáján!

A népességfogyás egész Európa gondja, s míg a keleti uniós országokban ezt a cigánykérdés súlyosbítja addig a gazdagabb nyugati államokban a befogadott muszlim lakosság rohamosan növekvő létszáma és integrációs problémái teszik a kérdést elsőrendű problémává. A nyugati nagyvárosokban már ma is százezres és milliós muszlim közösségek élnek párhuzamos társadalmakban - a többségi társadalmak kultúrájával, szokásaival és elvárásaival a legellenségesebb módon szemben állva -, akik magas születési rátájuk következtében a 2050-es évekre a legtöbb városban már többséget alkotnak majd az elöregedő és zsugorodó létszámú európai gyökerű lakossághoz képest. Ezek a problémák a mindennapokban már több éve érezhetőek voltak a széles tömegek számár, azonban a domináns média és a véleményformáló szellemi körök - éppúgy, ahogy itthon a cigánykérdést illetóen - megtiltották őszinte megvitatásukat, és rasszizmussal vádolták meg azokat, akik fel merték vetni őket. Az elfeledett, növekvő problémák azonban robbanásszerűen kitörtek az ezredforduló környékén.

Az élete alkonyán járó ember kincsesbánya, és mérhetetlen kincsüket át kell adniuk, mielőtt végleg eltávoznak közülünk. S majd ránk is ez a feladat vár egykoron. Különösen érdekes lehet a magyar múlt nagy alakjainak hagyatéka, ha sikerülne megtalálni őket, s elmondanák mindezt a leszármazottaik. Néhány név a kötetben szereplő családok közül: Apponyi Franciska, Aba-Novák Vilmos, Kő Pál, Erkel Tibor, Nádasdy Ferenc, Mathiász János, az Auguszt cukrászok .

II. József császár és idősebb Wesselényi első pillantásra ismerősök amint kilépnek a história ködéből a művészet verőfényébe.

"Azt nem tudom, hogy a zene kultúrája meddig lesz eleven, milyen részét fogja át a történelemnek, egyáltalán lesz-e mindig zene valamilyen kultikus formában. Milyen boldog lett volna Liszt Ferenc, ha hallhatja azokat a műveket, amelyek az ő munkásságának a beteljesítését jelentik, illetőleg az ő útkeresésének a végső rátalálásait testesítik meg - ez nem adatott meg neki. Természetesen minden korszakban azt hiszik, hogy a zenének már vége van, már minden meg van írva, és nem lehet továbblépni, erre szoktam én azt mondani, hogy aztán jön egy nagy egyéniség, aki nagyon meg fog lepni minket. Megjósolhatatlan az, hogy meg fognak-e születni azok a remekművek, amelyekre egyébként valószínű igény is lenne. Van igény és nem jön létre, azután váratlanul mégis megszületik... Schönberg a századforduló utáni években előállt egyre modernebb munkáival, akkor senki sem gondolta azt, hogy öt-tíz éven belül egy Stravinsky még sokkal jobban meg fogja rengetni a zenei világot, mint ahogyan Schönberg tette. Ez megjósolhatatlan, itt tényleg csak egyben bízhatunk: az emberben magában." (Kocsis Zoltán)

A második világháborúban ismeretlen sebesült érkezik Calabria (Dél-Olaszország) egyik kis hegyi falujába. Közel egyéves ottartózkodása alatt megtalálja helyét a nagy szegénységben, nyomorúságos körülmények között élő falusiak körében, segíti, támogatja őket. De ellenségei is akadnak, és a háború végén a faluba bevonuló kommunista partizánok háborús bűnösként kivégzik. Halála után a környéken vértanú szentként kezdik tisztelni. Róma megbízott papot küld az ügy kivizsgálására. Az igazság kiderítése közben a római Monsignor -az ördög ügyvédje- előtt föltárulnak a falucska rejtett titkai: áldozatos jótettek és ördögi gonoszságok, hősies erények és szégyenletes bűnök egyaránt. Az 1959-ben, még a II. vatikáni zsinat előtt, de annak szellemében írt könyv nemcsak rendkívül szórakoztató regény, hanem komoly igazságokat tartalmazó, elgondolkodtató olvasmány is az emberi élet súlyos problémái iránt érdeklődő, a mai társadalomért felelősséget érző, figyelmes olvasó számára.

Sokan vannak a Kárpát-medencében, akik minden évben, június 4-e közeledtével visszatekintenek a magyarság egyik legtragikusabb eseményére. A trianoni békeszerződés aláírásának - bár nincs kerek évfordulója, mégis nagy figyelmet és érdeklődést vált ki azáltal, hogy Magyarország teljes jogú tagja lett az Európai Uniónak. Most már nem fikcióként kell feltennünk azt a kérdést, vajon módosítja-e eddigi gondolkodásunkat, álláspontunkat az európai szövetségi rendszerbe való belépésünk, vajon közelebb kerültünk-e a trianoni következmények felszámolásához, a kisebbségi problémák megoldásához a harmadik évezredben? A magyar társadalom különböző tagjaitól, a politikai és szellemi élet képviselőitől próbáltam ezekre a kérdésekre választ kapni: Fejtő Ferenctől, a Párizsban élő történésztől, Boross Péter (MDF), Csapoly Miklós (MDF), Vitányi Iván (MSZP) országgyűlési képviselőktől, Kukorelli Endre írótól, Donáth László evangélikus lelkésztől, Garai István költőtől, Pais István filozófiatörténésztől, Döbrentei Kornél írótól, hogy csak néhány nevet említsek.

Az olvasó meglepődhet, ha a János-evangélium szerzőjére kérdez, és nem olyan választ kap, mint Máté, Márk és Lukács esetében. A neve szerint ugyan ismeretlen, de művében félreismerhetetlen szellemi portrét hagyott ránk. Ki volt az a férfi, aki az evangélium mögött áll? Hol élt? Mit gondolt? Milyen viszonyban volt a fő felelősséget viselő szerző a közösséggel, a szeretett tanítvánnyal és a hit áthagyományozásával? Lehet őt pontosabban is azonosítani? Kérdések kérdések hátán, melyeket nem lehet egyszerű igennel vagy nemmel megválaszolni.

Versek kisgyermekeknek Szekeres Erzsébet bájos rajzaival illusztrálva.

Johannes Aquila azon kevés számú, a XIV. századi Magyar Királyságban működött festő közé tartozott, akinek nem csupán neve, lakóhelye, de két önarcképe is ismert. Rendkívüli népszerűsége ellenére azonban életrajza mindmáig homályos. Eddig még nem került elő rá vonatkozóan semmilyen konkrét levéltári adat. Szülei és közeli hozzátartozóinak neve, származása, társadalmi helyzete homályos. A veleméri Szentháromság-templom egyik falképének mára már elpusztult 1378-as évszámából következtetve, valamikor a XIV. század közepén születhetett. Ma ismert első falképegyüttese a Vas vármegyei Velemér Szentháromság-templomába készült 1378-ban, melyet az 1383-1389-re keltezhető Zala vármegyei toronyhelyi freskók követtek. A közeli Mártonhely (Vas vármegye) Szent Márton tiszteletére szentelt templomában pedig 1392-ben kezdte meg a munkát. Jelenleg ismert, utolsó jelzett egyházi munkája a fürstenfeldi Ágoston-rendi szerzetesek templomának kifestése volt az 1400-as évek legelején. A pontosan szignált emlékeken kívül az ő körébe sorolhatóak még a radkersburgi úgynevezett Pásztorház (Pistorhaus) XIV. század végi, stilárisan a toronyhelyi falképekkel kapcsolatba hozott, világi jelenetei is. Ezeket a templomokat, illetve az ott található freskók egy részét mutatja be ez a színes album.

A könyv tíz fejezetben, több mint kétszáz bibliai idézettel kívánja bizonyítani, hogy a Szentírás kihagyhatatlan és kifogyhatatlan tananyag egy mai menedzser számára. A fejezetek olyan fontos menedzsmenttanokat érintenek, mint az értékkövetés, a vállalti stratégia kialakítása, ... Folytatás ›› a vezetés- és döntéselmélet, a személyzeti munka, a kommunikáció, a vállalati és üzleti etika, az üzlet és a politika kapcsolata. A szerző húsz éves vállalat-vezetői tapasztalataira támaszkodva olvastatja és hozza közelebb hozzánk a könyvek könyvét. A(z) A menedzser Bibliája (Könyv) szerzője Hegedűs Zoltán.