Kairosz Kiadó strana 14 z 21

E könyv a XX. századi magyar történelem egyik eltitkolt, elfeledtetett részét mutatja be, a második világháború folyamán és azt követően létrejött több mint 50 magyarországi hadifogolytábort, illetve táborrészleget és a bennük őrzött közel 800 ezer fogoly, köztük a mintegy 600 ezer honfitársunk történetét, akiknek több mint egy negyedét civilként hurcolták el. A kötet alapvetően a szerző által az ország mintegy húsz levéltárában, múzeumi és egyéb gyűjteményében folytatott kutatásaira, száznál több túlélővel készített interjúra, visszaemlékezésekre épül. Így az olvasó a magyarországi hadifogolytáborok átfogó, ugyanakkor az itteni lágerekben éltek megrendítő mindennapjainak (életüknek, haláluknak, szökéseiknek, szabadulásaiknak) részletekbe menő történetét ismerheti meg.

Nemrég múlt tíz éve, hogy Bayer Zsolt a Magyar Nemzetben ostorozta a "gyávákat, az ütlegelőket, a sunyikat, a szemkilövőket", akik "ellopják a szót: MAGUNKFAJTA. És végigvernek vele a hátunkon. Ezért nem hagyhatjuk szavainkat. Ezért nem hagyhatjuk magára azokat, akik szólni mernek helyettünk is. Ezért nem hagyhatjuk egyedül Morvai Krisztinát." Azóta a brüsszeli össztűzben Morvai Krisztina minden igaztalan támadás kapcsán védte Magyarországot. Felszólalásait nem a pillanatnyi haszonszerzés, hanem egyedül az igazság motiválta. 2019 tavaszán európai parlamenti választások lesznek. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy itt dől el Európa sorsa. Morvai Krisztina pedig már mutatott példát bátorságból, elszántságból, kitartásból. Kemény küzdelem volt ez a tíz év az ő számára.

A japán haiku minden bizonnyal a világirodalom legtömörebb, kevéssel legtöbbet mondó műfaja. E háromsoros, 5+7+5 szótagos műformának legnagyobb, stílusteremtő mestere Bashó (1677--1694) volt. Bashó klasszikus mintának tekintett haikuit mélységes nyugalom, elmélyedő komolyság, benső harmónia jellemzi. Minden későbbi haiku-költő - köztük a három másik kiemelkedő mester: Buson (1715-1783), Issa (1763-1827) és Shiki (1867-1902) - az ő nyomdokain haladt, az ő művészi világához képest keresett új árnyalatokat, az övétől eltérő utakat. Kötetünk a legnagyobbak részletes bemaratása mellett az időbeli folyamatosság érzékeltetésére is törekszik: a tanítványok, kevésbé ismert alkotók jelentős műveinek bevonásával kronologikus sorrendben vezeti végig az olvasót a japán haiku évszázadain, a kezdetektől a 19. század végéig.

Van egy fontos tapasztalatunk. Mégpedig az, hogy a szentek karizmája szinte mindig először a fiatalok körében nyer befogadást. Gondoljunk Assisi Szent Ferencre, Loyolai Szent Ignácra, Roger testvérre, vagy akár Szent II. János Pál pápára, aki nagy hatással volt a fiatalokra. A fiatalok még együtt vannak, egymásra figyelnek, együtt akarnak cselekedni. Talán az az állítás is megkockáztatható, hogy közelebb vannak az Egyház karizmájához, mint azok a felnőttek, akik nem engedik belépni a magánszférájukba az Egyházat, s azt mindössze, saját döntésük és igényeik szerint alkalomadtán meglátogatják. Közeledik az Egyház kiemelt ünnepe, Magyarország nagy esélye, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Szent II. János Pál pápa ránk bízta örökségét: Európa és a világ reménye az Egyház. Az az Egyház, amelyet nem kiváló emberi szervezőképesség, hanem az Eucharisztia hoz létre és tart meg. (Szerző)

Orczy Emma 1905-ben A Vörös Pimpernel című regényével szerezte meg hírnevét, amelyet 14 nyelvre fordítottak le, és amelyet férjével a színpad számára is átírt. Tárgyát a francia forradalomból vette, mind a regény, mind a színmű ma is nagy népszerűségnek örvend. "A mindenható Isten arca előtt, aki lát és hall engem, esküszöm, hogy felkutatom Paul Déroulede-et, és bármely módon, amelyet Isten diktál nekem, elérem a halálát, a tönkretételét, becsületének elvesztését, így állok bosszút bátyám haláláért!" Ezekkel a szavakkal tesz fogadalmat az elbűvölő szinte még gyereklány azon a végzetes estén, amikor hazahozzák az ifjú vikomt De Marnynak, a Marny hercegi cím és hatalmas birtok örökösének holttestét. És ettől kezdve Juliette életének egyetlen célja a revans: a gyilkosnak pusztulnia kell! Ám hogyan férkőzhet a párizsi forradalom ünnepelt hősének közelébe? Ármány, cselszövés, árulás, féltékenység kíséri útját, amelyet a történelem rettenetes, véres eseményei közt kell bejárnia - hogy végül a guillotine-tól a mindent elsöprő szerelem és a híres angol lord, a kém-kalandor Vörös Pimpernel mentse meg az üldözőt és az üldözöttet. A Revans Párizsban a nagysikerű regény újrafordítása. A könyv először 1906-ban jelent meg magyarul Megfizetek! címmel.

Fésűs Éva iskolákban is olvasókönyvként használt mesekönyvei közül talán az egyik legnépszerűbbet tartja kezében az olvasó. Új illusztrációkkal, Szekeres Erzsébet népművész rajzaival kínáljuk ezt a közkedvelt mesekönyvet az ifjú olvasóknak és szüleiknek.

A szerző a kevéssé ismert ókori filozófusnak (Kr.u. 203-269) szenteli e kötetét, amely saját bevallása szerint több kiadást is megért, s e folyamat eredményeképpen az ő Plótinosz-képe is változáson ment át. Miközben feltárja előttünk Plótinosz belső zarándokútját és lelki arcképét, kiderül, hogy milyen nagy távolság választja el a modern vagy posztmodern kor emberét e különös gondolkodótól. Tanítványa, Porphüriosz a mesteréről írt életrajzát különös mondattal kezdi: "Plótinosz, a filozófus, aki a kortársunk volt, olyan embernek tűnt, aki szégyellte, hogy teste van... " bár Plótinosz szemében az érzékelhető valóság alacsonyabb rendű, mégis arra ösztönöz bennünket, hogy elfogadjuk az emberi tapasztalat minden dimenzióját. Életműve misztikus hívás, mely szellemi jótéteményként hat az olvasóra.

Az orvos-író szerző zseniálisan megszerkesztett könyvdrámájában a Nemzetközi Törvényszék szakértő jogászai megidézik és vallomásra bírják a béketárgyalás kulcsszereplőit, többek között a brit, a francia és az olasz miniszterelnököt, az Egyesült Államok elnökét, valamint Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia vezető politikusait, de heves viták közepette részletesen elemzik Magyarország évszázadokra visszatekintő történelmi felelősségét is a tragikus végkifejlet alakulásában.

"Aki ismeri a költő korábbi, évtizedekkel ezelőtti színművét, az atomfélelemmel és bunkerral is kacagtató sorsszimfóniát, a 80 liter levegőt, annak nem lesz újdonság Lezsák Sándor új darabjának sírásban-nevetésben, vagyis a groteszkben csúcsosodó komédiája. Aki viszont most találkozik először a költő ilyesfajta felhőtlen játékával - furcsán hangozhatik, ám komorabb hangja ellenére a történelmet búvárló Csaba királyfi a friss drámának valamiképp előzménye -, az is jól elszórakozhat a 20-21. század közép-európai valóságának a furcsaságain. Mert a Nagypapa a bőröndben - szerzője népszínműnek mondja - nem más, mint Kárpát-medencei kórkép, nagyon is életszerű valóságdarabokkal (falurombolás, elvándorlás, besúgások rettenete, stb.) megtűzdelve. Legjózanabb, legigazabb szereplője, a zsákfalu sokat szenvedett, megalázott, halálba kergetett mesteréért mindig kiálló, fehér köpenyben a beteg emberiséget gyógyító "bolond", kinek csörgősipkája nem más, mint életszeretet. Kacajos hangulata ellenére is félelmetes látlelet a magyarságvállalás, a szülőföldön való maradásról, az igaztalant a feledés kráterjába taszító közösség (akár Erdély) mindennapjairól."(Szakolczay Lajos)

Guglielmo Ferrero olasz történész, filozófus, regényíró és publicista az 1870-es generációhoz tartozott, akárcsak Paul Valéry, Léon Blum és Ady Endre. Egyik első könyve, az Ifjú Európa (1897) egyaránt ösztönözte James Joyce-t és Szabó Ervint. Utolsó könyve, a Genfben franciául írt és New Yorkban 1942-ben franciául kiadott A hatalom. A genfi száműzött e könyvét Franciaország lerohanása után, az angliai légi csata idején fejezte be, amikor sokan, így a szerző is, tartottak attól, hogy a németek megszállják Svájcot. A hatalom szokatlan, szabálytalan, vegyes műfajú alkotás: napló, önéletrajz, történeti tanulmány, történetfilozófiai érteke-zés, vitairat. Napló, mert utal a megírás időszakának esemé-nyeire: "...Anglia felébredt megint, ez alkalommal az ég min-den sarkából rázúduló bombazáportól." A hatalom önéletrajz, mert utal a szerző életének néhány fontos eseményére: tanulmányaira, utazásaira, tapasztalataira, felismeréseire (elsősorban a legitimitás alapvető fontosságának megértésére) - és tévedéseire. A hatalom történeti tanulmány, mert Nyugat-Európa, elsősorban Franciaország, Olaszország és Svájc történetét tekinti át a XVIII. század második felétől a megírás időpontjáig, 1940-41 teléig. Az 1940-es francia összeomlást végső soron az 1789-es francia forradalom következményének tekinti. A hatalom történetfilozófiai esszé, mert a legitimitás problémájával foglalkozik, azaz az uralkodáshoz és az irányításhoz való jog igazolásának elveivel. A hatalom a trilógia befejező kötete.

"Sebzettségeinkből vezethet kiút. Feri atya beszél a gyógyulás lehetséges útjairól, melyek bárki számára elérhetőek, aki hajlandó és képes is tenni a változásért. Gondolatai, megfontolásai roppant praktikusak, a mindennapokban rendkívül jól hasznosíthatóak - olykor sorsfordítóak lehetnek. Az eredmény egy élvezhetőbb, örömtelibb élet." (Néráth Mónika szerkesztő)

Teréz anyáról magyarul is sok nyomtatott és online információt találhat a kedves olvasó. De most a hiteles életrajzot tartja a kezében. Azt, amelyik Teréz anya tudtával, engedélyével és aktív hozzájárulásával született. A szegények legszegényebbjeinek pártfogójáról az a Navin Chawla írhatott, aki bő két évtizeden keresztül kísérhette figyelemmel a Szeretet Misszionáriusai rend albán származású alapítójának ténykedését, rendjének és hitvallásának terjedését. A könyv különös élményt és fontos tanítást ígér: tenni, cselekedni valami jót, segíteni a rászorulókat, mindannyiunk feladata. Teréz anya példája nyomán kialakul bennünk a belső késztetés: észrevenni, meglátni, segíteni, irgalmasnak lenni a magunk lehetőségei szerint.