Kairosz Kiadó strana 13 z 21

Alexis Carrel (1873-1944), ennek a kis könyvnek szerzője, orvosi Nobel-díjat kapott 1912-ben az előző tíz évben elért teljesítményeiért. Ezeknek fontosságát (erről a későbbiekben bővebben lesz szó) a Scientific American 1994 szeptemberi-októberi orvostudományi különszáma úgy méltatta, mint a XX. század sebészetének alapját. Addigra két csodás gyógyulás ment végbe Carrel kutató, szkeptikus és ámuló szeme előtt. Mindkettő Lourdes-ban történt; az első, amelyet ebben a könyvben írt meg, 1902. május 28-án. Carrel részletesen feljegyezte, amit látott, de nem hitte, hogy csodát lát. Azt is tudta, hogy napjainak orvosi tudománya nem tud magyarázatot adni egy haldokló beteg nyilvánvaló és hirtelen gyógyulásáról, amelynek ő és néhány más orvos megdöbbent tanúi voltak.A könyv igazi tárgya azonban nem is maga a gyógyulás, hanem az a lelki küzdelem, amit a természettudományokban jártas orvosok önmagával vív, amíg végülis kénytelen csodának elismerni a látott és általa is vizsgált gyógyulást.

Az emberismeret és etika évek óta önálló érettségi tantárgy, eddig nem készült ilyen, a vizsgázást és vizsgáztatást segítő komplex kiadvány. Kelemen Erzsébet tanár, író, költő és drámaíró, az etikai témákat irodalmi példák felhasználásával mutatja be. A jelen kötet hiánypótló kiadvány.

"Istenről beszélek neked ebben a könyvben, kedves Olvasó. Szeretném bemutatni, hogy mi, keresztények, kiben hiszünk, hogyan képzeljük el Őt, és hogyan éljük meg a Vele való kapcsolatunkat. Egy hihetetlen férfi elment egy szentéletű emberhez, hogy megcáfolja hitét, leleplezze elmaradottságát és eltántorítsa hitétől. A szent éppen imádkozott. Látogatója megpróbálta meggyőzni a maga érveivel, de ő így válaszolt: A Biblia nem tudott meggyőzni téged, az Egyház sem, és én sem tudlak. De gondolt csak el: lehet, hogy mindez igaz! Hát nem lenne csodálatos, ha úgy lenne?" (a Szerző)

"Istenről beszélek neked ebben a könyvben, kedves Olvasó. Szeretném bemutatni, hogy mi, keresztények, kiben hiszünk, hogyan képzeljük el Őt, és hogyan éljük meg a Vele való kapcsolatunkat. Egy hihetetlen férfi elment egy szentéletű emberhez, hogy megcáfolja hitét, leleplezze elmaradottságát és eltántorítsa hitétől. A szent éppen imádkozott. Látogatója megpróbálta meggyőzni a maga érveivel, de ő így válaszolt: A Biblia nem tudott meggyőzni téged, az Egyház sem, és én sem tudlak. De gondolt csak el: lehet, hogy mindez igaz! Hát nem lenne csodálatos, ha úgy lenne?" (a Szerző)

A sorozat második kötetében a hivatalos teológiát nyári teológiával - ahogy ő nevezi - helyettesíti a szerző, hogy egy sokkal élettelibb, örömtelibb és meghittebb kapcsolat lehetőségét villantsa fel Isten és ember között. Rámutat a bennünk rejlő hamis istenképzetekre, és a generációk óta magunkkal hurcolt tévképzeteinkre, melyek egész életünkre, gondolkodásunkra kihatással vannak. Feri atya kedves, humoros, lendületes stílusában mindent megtesz azért, hogy a napjainkban oly sokak szemében ködös messzeségbe burkolózó Istent meghitt közelségbe hozza. Eszmefuttatásaiból, érveléséből most sem hiányoznak a világ- és szakirodalmi példák, melyeket igaz történetekkel fűszerez saját életének és hivatásának kimeríthetetlen forrásából.

„Az igazak segítséget kapnak az Úrtól, erőt a szükség idején.” (Zsolt 37,39) „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármelyik nép a világon” - állapította meg Albert Camus - és ezzel megrendítette a Szovjetunió örök életűnek hitt birodalmát. * Wittner Mária az 1956-os forradalom és szabadságharc élő tanúja, egyik áldozata, és példaképpé váló hőse. Egész élete kegyetlen megpróbáltatások sorozata, egyetlen szóval kifejezve szenvedéstörténet. Életéről már több könyv és több dokumentumfilm született. • Szabad-e ilyen művek után ismét faggatni 1956 élő lelkiismeretét? • Szabad-e újabb kérdésekkel felszaggatni a régi sebeket? • Lehet-e valamit hozzátenni az eddigiekhez? Mária a bibliai igazságot 19 évesen valószínűleg még nem olvasta, a bibliai szeretetnek a nagyságát a forradalom hőseinek kiontott véréből ismerte meg. • Hogyan lesz az egyszerű börtönviselt asszony 1956 messze világító fáklyája? Bene Éva ennek a kérdésnek a megválaszolását, az árvaháztól az országházig terjedő nagy ívű életút tükrében Wittner Mária hitének bemutatását, lelki fejlődésének nyomon követését tekintette feladatának. * A „Hűség mindhalálig” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik Wittner Mária életútján keresztül, az alábbi TARTALOM szerint szeretnék nyomon követni '56 történéseit, amikor munkások, fiatal diákok, egyetemisták fogtak fegyvert a világ egyik legnagyobb hatalmának diktatúrája és hadigépezete ellen. Ebből a heroikus küzdelemből vette ki részét a 19 éves Wittner Mária.

„Az igazak segítséget kapnak az Úrtól, erőt a szükség idején.” (Zsolt 37,39) „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármelyik nép a világon” - állapította meg Albert Camus - és ezzel megrendítette a Szovjetunió örök életűnek hitt birodalmát. * Wittner Mária az 1956-os forradalom és szabadságharc élő tanúja, egyik áldozata, és példaképpé váló hőse. Egész élete kegyetlen megpróbáltatások sorozata, egyetlen szóval kifejezve szenvedéstörténet. Életéről már több könyv és több dokumentumfilm született. • Szabad-e ilyen művek után ismét faggatni 1956 élő lelkiismeretét? • Szabad-e újabb kérdésekkel felszaggatni a régi sebeket? • Lehet-e valamit hozzátenni az eddigiekhez? Mária a bibliai igazságot 19 évesen valószínűleg még nem olvasta, a bibliai szeretetnek a nagyságát a forradalom hőseinek kiontott véréből ismerte meg. • Hogyan lesz az egyszerű börtönviselt asszony 1956 messze világító fáklyája? Bene Éva ennek a kérdésnek a megválaszolását, az árvaháztól az országházig terjedő nagy ívű életút tükrében Wittner Mária hitének bemutatását, lelki fejlődésének nyomon követését tekintette feladatának. * A „Hűség mindhalálig” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik Wittner Mária életútján keresztül, az alábbi TARTALOM szerint szeretnék nyomon követni '56 történéseit, amikor munkások, fiatal diákok, egyetemisták fogtak fegyvert a világ egyik legnagyobb hatalmának diktatúrája és hadigépezete ellen. Ebből a heroikus küzdelemből vette ki részét a 19 éves Wittner Mária.

"Számomra a teológia istenélmény. Évtizedeknek kellett ahhoz eltelnie, hogy lassan ráeszméljek: mindez tulajdonképpen semmi. Úgy is mondhatnám, szinte mindmáig dolgoztam, írtam, tanítottam, de nem a magam életét éltem, hanem a feladatokét. Most kezdem fölfedezni, hogy igazából elmúlik ... Folytatás ›› minden teljesítmény. Kecskeméten a diákotthon, a gimnázium, az írásaim, vagy akár a Sapientia Főiskola. Ha most visszanézek rájuk: megvolt, jó volt, de elmúlik. Nem a teljesítményem fontos, hanem a létem. Magamat kell odaadnom a jó Istennek, ahogy és aki vagyok." A(z) Megismertem Isten szeretetét... (Könyv) szerzője Juhász Ferenc.

"E könyv egyszerű és ugyanakkor magasztos célja az, hogy segítsen vágyunkat Isten terve szerint irányítanunk, hogy biztosan betölthessük örök rendeltetésünket: a boldogságot és az elragadtatást az Istennel és egymással való örök egyesülésben. Vágy, terv és rendeltetés: úgy ... Folytatás ›› is fogalmazhatnánk, mindez együtt annyit tesz, mint 3D-ben élni életünket. Még tömörebben fogalmazva: könyvem imádság, a lényünkben rejlő mély ürességből feltörő kiáltás Istenhez, hogy töltse be e szíveket." (a Szerző) A(z) Boldogságkeresés és szexualitás (Könyv) szerzője Christopher West.

A "Mai kocsma" az elméletkavalkád(!) ami beivódott a mai élettudományba. Így pont az élettudomány akadályozza, hogy biztosan tudjuk az igazságot az eltartóinkról, az élő sejtekről, az élővilágról és önmagunkról. Az igazságot pedig mindenkinek tudnia kell, különben rászedetten ... Folytatás ›› mint "szolga ostobák" magunk pusztítjuk el eltartóinkat és öljük meg magzatainkat, gyermekeinket. Minden élőlény, minden élő sejt - a testünket felépítő összes sejt - törvényfüggő élő létező, ezért tökéletes! Mi emberi személyek viszont nem! Az életünk egyetlen sejt fázisú kezdeténél ugyanis titokzatos módon személyesen kapott szabadságunkból kifolyólag nem törvényfüggő, hanem istenfüggő lények vagyunk! Nekünk döntenünk kell! Önmagunkat imádjuk, elméleteket, bálványisteneket gyártunk és ezáltal pusztulást, halál hozunk az élővilágra, magunkra és gyermekeinkre, vagy rátalálunk az Életre, a Szentháromság Egy Istenre és tőle függünk, benne élünk. A(z) Az élő sejt csodája (Könyv) szerzője Kellermayer Miklós.

A "Mai kocsma" az elméletkavalkád(!) ami beivódott a mai élettudományba. Így pont az élettudomány akadályozza, hogy biztosan tudjuk az igazságot az eltartóinkról, az élő sejtekről, az élővilágról és önmagunkról. Az igazságot pedig mindenkinek tudnia kell, különben rászedetten ... Folytatás ›› mint "szolga ostobák" magunk pusztítjuk el eltartóinkat és öljük meg magzatainkat, gyermekeinket. Minden élőlény, minden élő sejt - a testünket felépítő összes sejt - törvényfüggő élő létező, ezért tökéletes! Mi emberi személyek viszont nem! Az életünk egyetlen sejt fázisú kezdeténél ugyanis titokzatos módon személyesen kapott szabadságunkból kifolyólag nem törvényfüggő, hanem istenfüggő lények vagyunk! Nekünk döntenünk kell! Önmagunkat imádjuk, elméleteket, bálványisteneket gyártunk és ezáltal pusztulást, halál hozunk az élővilágra, magunkra és gyermekeinkre, vagy rátalálunk az Életre, a Szentháromság Egy Istenre és tőle függünk, benne élünk. A(z) Az élő sejt csodája (Könyv) szerzője Kellermayer Miklós.

A megbocsátás lényege kivétel nélkül mindegyikünket érinti, aktívan vagy passzívan, elszenvedett sérelmek és vádak nyomán, lelkiismeret-furdalás és önvád, sőt esetleg pokoli félelmek okán, vagy a feltétlen szeretetben, amelyet megtapasztalhatunk vagy másoknak adhatunk. Boulad atya tollából egy ilyen témájú könyv csakis az isteni szeretet tökéletességét hirdetheti, és azt, hogy e szeretetből senki ki nem eshet. Aki olvassa Boulad atya könyveit, tudja, hogy amit mond, azt személyes tapasztalatai alapján, hitelesen és szenvedélyesen adja elő, az üdvösség bizonyosságát közvetítve. Nem erre van-e legnagyobb szüksége a mai keresztény világnak? A keresztény média nem fél korunk valódi prófétájának nevezni szerzőnket.

Hóman Bálint 1951-ben halt meg a váci börtönben: utolsó, jelen munkáját kézirata és jegyzetei alapján 1985-ben jelentette meg Szendrey Tamás Atlantában. Nemcsak a történetkutatás, hanem a magyar társadalom is köszönettel tartozik azoknak, akik hazánktól távol lehetővé tették, hogy az embertelen körülmények miatt és között meghalt tudós szellemi értéke halála után éljen és hasson. A XX. század '30-as éveiben megjelent, Hóman-Szekfű néven ismert Magyar történet I-II. kötetei a magyar őstörténetet és középkort dolgozta fel. A magyar őstörténet azonban a megjelent összefoglalás után is foglalkoztatta Hóman Bálintot. A források elégtelensége nem engedte számára a kérdés lezárását. A társtudományok újabb eredményei a történész gondolatait tovább vitték, egyes esetekben korábbi véleményét módosításra késztették.

A rendszerváltás kezdeti éveitől fogva háborúban élünk békeidőben. Ebben a ránk kényszerített háborúban védekezünk és támadunk magunk is, mert nincs jogunk veszni hagyni azt, ami nekünk nemzetből és kultúrából még megmaradt. A publicisztikát szokták hasonlítani a könnyűlovassághoz, a fajsúlyosabb irodalomhoz képest. Amikor a politikában is, a szellemi életben is háború dúl, akkor ennek a könnyűlovasságnak jutnak az írásban megvívható napi és heti csaták. Amikor ma a publicista (a közíró) a kétharmados kormányt védi, ahelyett, hogy hagyományosabb szerepében inkább ellenzéki sáncokat védene, akkor a hazáját és nemzeti kultúráját védi, mert belülről és kívülről azt támadják eszelősen és minden méltányosságot nélkülözve. A publicisztika, ha jó, magyarul szól minden magyar emberhez, segítve, hogy értse jobban a maga történetét és ne hagyja magát félrevezetni. Ez adja elsősorban a publicisztika magasabb értelmét, rangját, becsületét. Ez adja művelőinek a felelősségét is.

"Az örvény az emberi létezés egyik legfenyegetőbb metaforája. Nemcsak a közvetlen fizikai valóságban jelent végzetes veszélyt, hanem spirituális értelemben is. Az ember ugyanis, amióta rácsodálkozik a világra, mindent két erő harcaként értelmez. A jó és rossz, a jobb és bal, a fény és árnyék, a lenn és fenn vagy kinn és benn, mind ennek a sajátos dichotómiának a megjelenítői. Az örvényen viszonyt, legalábbis egy kritikus pont után, minden összekeveredik, összefolyik, már nincs fenn és lenn vagy kinn és benn, csak egyetlen mindent szétroncsoló őrült pörgés. Ez a könyv, amelyet a kedves olvasó most kezébe vett, éppen azt tűzte ki fő céljául, hogy segítsen megmutatni ennek az örvénylésnek az okait, jelen hatásait és azokat a jövőbeli folyamatokat, amelyek ránk várnak. A kötet első felében néhány olyan hosszabb interjú szerepel, amelyek esélyt adtak számomra ahhoz, hogy részletesen kifejtsem gondolataimat az emberi létezés lelki, erkölcsi és szellemi hanyatlásáról. Az interjúkat követő írásaimban, amelyek viszonylag rövid, ahogy mondani szoktam "hirtelen felindulásból elkövetett" dolgozatok, arra keresem a választ, hogy van-e, lehet-e kiút ezekből az örvényekből." (a Szerző)

Azt eleve eldöntöttem, hogy nem kívánok tudományoskodó könyvet írni, mint sokan mások, akik tíz elolvasott könyv tapasztalatait szintetizálják, és jobb esetben kiegészítik saját véleménnyel is. Tudományos művek manapság azon a nyelvezeten, azzal a fogalomkészlettel készülnek, amitől magamat már régen elhatároltam. Egy újszer nyelvezetű és fogalomkészletet használó műnek pedig még nem érkezett el az ideje. Végül arra az elhatározásra jutottam, hogy a könyvnek azokhoz az emberekhez kell szólnia, akik most állnak és néznek, a csodálkozástól és a rémülettől fel sem ocsúdtak amiatt, ami körülöttük az elmúlt évtizedben e kis hazában és a világban történt. Kialakult tehát a könyv formája is, egy párbeszédgyűjtemény, ahol a kérdések megadják a témák keretét, a válaszok pedig születhetnek közérthető formában, úgy, ahogy a kérdések is megfogalmazódtak. A könyv indításához igénybe vettem a háttérképes kollégáim, Bogár László és Bayer Zsolt segítségét is azzal, hogy a maguk részéről tömören foglalják össze, miként látják a világot és hazánkat ebben a bonyolult helyzetben.