Kairosz Kiadó strana 12 z 21

Szerzőnk újabb könyvének témájául a jelen korunkban egyre fokozódó keresztényüldözést választotta, melyet keresztény holokausztnak minősít. Statisztikai adatokkal alátámasztva bemutatja a keresztények világban elfoglalt helyzetét. A könyvből kiderül, hogy a keresztényeket nemcsak az iszlám többségű országokban, hanem a buddhista és hindu többségűekben is üldözik. A Nyugat-Európában vagy Magyarországon tapasztaltakat a szerző nem üldözésnek, hanem keresztényellenességnek tartja. Röviden vázolja az üldöztetés és a tanúbizonyság-tétel bibliai hátterét, és válogatást ad híres emberek tanúságtételeiből. A brutálisan véres esetek miatt javasolja a 18 éves korhatárt.

Szerzőnk újabb könyvének témájául a jelen korunkban egyre fokozódó keresztényüldözést választotta, melyet keresztény holokausztnak minősít. Statisztikai adatokkal alátámasztva bemutatja a keresztények világban elfoglalt helyzetét. A könyvből kiderül, hogy a keresztényeket nemcsak az iszlám többségű országokban, hanem a buddhista és hindu többségűekben is üldözik. A Nyugat-Európában vagy Magyarországon tapasztaltakat a szerző nem üldözésnek, hanem keresztényellenességnek tartja. Röviden vázolja az üldöztetés és a tanúbizonyság-tétel bibliai hátterét, és válogatást ad híres emberek tanúságtételeiből. A brutálisan véres esetek miatt javasolja a 18 éves korhatárt.

Étienne Gilson La philosophie au Moyen Âge című műve 1944-ben jelent meg, az eredeti, 1922-es kiadás jelentősen bővített változataként. Az azóta eltelt majd három emberöltő alatt jelentősen megváltozott a középkori filozófiáról a nyugati közvéleményben alkotott kép. E változás és a középkor iránti érdeklődés felélénkülése nem kis részben éppen Gilson érdeme. Műve szemléletformáló szerepe miatt ma is érdeklődésre tarthat számot, de azt is jól példázza, hogyan közelített a múlt század derekán a filozófia történetéhez egy neotomista szerző, mit tartott e minőségében fontosnak, kiemelendőnek a bölcselet fejlődésében. Mind közelítésmódjának sajátos szempontjai, mind értékítéletei kiegészíthetik, gazdagíthatják, árnyalhatják azt a képet, amellyel a középkorról az újabb kutatások fényében rendelkezünk, még ha ez utóbbiak alapján Gilson állításainak egy része talán vitára késztet is egyeseket.

Imádság, tudomány, művészet különböző területek, mégis segítik egymást. E könyvből arról szerezhet tudomást az olvasó, hogyan segítette a rózsafüzér imádság az idegsebészetben tett felfedezéseket, és hogyan segítette ezek elfogadását a képzőművészet, ezen belül a festészet és a grafika.

Európa önmegsemmisítésének kritikus fázisába ért. Uralmi intézményei és reprezentánsai ugyanis olyan végzetes tudatlanságról és/vagy olyan végtelen cinizmusról tettek/tesznek tanúbizonyságot, ami földrészünk legsötétebb időszakaira emlékeztet. Az egyetlen biztató mozzanat, hogy Európa népe ébredezőben van. Ám ez egy keserű ébredés, mert a rideg és fenyegető valóság iszonyú súllyal zuhan most igen csak elkényelmesedett lakóira. Akárhogyan is lesz, most már tudjuk, hogy az Álomnak vége van, és ideje van most már ébredésnek. (Bogár László)

Dosztojevszkij első életrajzírója panaszkodott azoknak a közömbösségére és részvétlenségére, akik közelről ismerték az elhunytat, őrizték a leveleit, de nem igyekeztek azokat nyilvánosságra hozni. Ljudmila Szaraszkina, napjaink jeles irodalomtörténésze aki nálunk hatalmas Szol-zsenyicin-monográfiájáról ismert , most több mint 700 oldalas munkájával, a jelenleg hozzáférhető, legteljesebb és legmegalapozottabb Dosztojevszkij-monográfiájával jelentkezik. Mindaz mondja a szerző , amit már megtaláltak és nyilvánosságra hoztak, közhírré tettek, megírtak és nyomtatásban közöltek, szilárd alapot adnak arra, hogy azt gondoljuk: a tézis, mely szerint Dosztojevszkij életrajz nélküli író, mára már elavult

Az elmúlt hetven évben viszonylag kevés tanulmány készült a Szent Koronáról. Egy-két fajsúlyos mű mellett, jobbára csak megalapozatlan állításokkal, sőt komolytalan fantáziálásokkal teli könyvek születtek. Varga Tibor szép könyvében olyan jeles kutatók munkára alapoz, mint Bakay Kornél, Mircea Eliade, Benda Kálmán, Csomor Lajos, Ferencz Csaba. A Szerző okfejtő magyarázatait grafikákon, színes képeken követhetjük nyomon.

Kalandos utazásra hívja az olvasót e könyv szerzője, aki gyermekkora óta a történelem szerelmese, bár foglalkozása szerint orvos. Utazásai során mindig és mindenkor a magyart és a keresztényt kereste, ami családi hagyományaiból is következik. Könyve lebilincselő olvasmány, sok-sok magyar vonatkozású, kevéssé ismert történettel.

Valamennyi kritikus egybehangzóan megállapítja, hogy ez a regény messze kimagaslik Dickens életművéből. Legutóbb Graham Greene dicsérte, mégpedig érdekes módon a stílusából indulva ki, s a többi közt a következőket mondja: titkos próza, mely az emberben olyan érzést kelt, mintha csak magának beszélne, és senki sem hallgatná különleges és határozott költői rátalálások az emlékezet muzsikája, mely nagymértékben befolyásolta Proustot. Swinburne, Proust, Shaw, Graham Greene s a hozsannákkal szemben az a tény, hogy a Dickens-kiadványok példányszámai közt a Szép remények soha nem jutott előbbre a negyedik-ötödik helyről: valamiképpen arra enged következtetni, hogy ez a könyv elsősorban az ínyencek öröme.

Valamennyi kritikus egybehangzóan megállapítja, hogy ez a regény messze kimagaslik Dickens életművéből. Legutóbb Graham Greene dicsérte, mégpedig érdekes módon a stílusából indulva ki, s a többi közt a következőket mondja: titkos próza, mely az emberben olyan érzést kelt, mintha csak magának beszélne, és senki sem hallgatná különleges és határozott költői rátalálások az emlékezet muzsikája, mely nagymértékben befolyásolta Proustot. Swinburne, Proust, Shaw, Graham Greene s a hozsannákkal szemben az a tény, hogy a Dickens-kiadványok példányszámai közt a Szép remények soha nem jutott előbbre a negyedik-ötödik helyről: valamiképpen arra enged következtetni, hogy ez a könyv elsősorban az ínyencek öröme.

Nemzeti nagyvizit - A kezdetektől a honfoglalásig

Susan George „Lugánói tanulmány” című könyve először 1999-ben jelent meg angolul. Azóta több mint 15 nyelvre fordították le, és a legtöbb országban egymás után több kiadást is megért. A magyar kiadást 2009-ben jelentette meg a Kairosz Kiadó. A könyv folytatása „Lugánói tanulmány II.” címmel először franciául és spanyolul látott napvilágot 2013-ban. Miről is szól a „Lugánói tanulmány II”? Ahogyan azt a szerző előszavában is olvashatjuk, a könyv megértéséhez nem szükséges az első rész ismerete. Ennek az az oka, hogy a második kötet elején a szerző visszatér a „Lugánói tanulmány” főbb megállapításaira, és értékeli, hogy azok mennyire bizonyultak igaznak. Elsősorban három területen, a természeti környezet változása, a társadalmi egyenlőtlenségek alakulása és a pénzügyi bizonytalanság területén váltak be tökéletesen az első könyv, vagyis a szerző jóslatai.

Ez az összefoglaló válogatás naptári sorrendben ad áttekintést a jeles napokhoz fűződő néphagyományokról. Jeles napoknak nevezi a néprajz azokat a napokat, amelyekhez valamilyen állandó szokás, hiedelem, szertartás kapcsolódik. A jeles napi hagyomány ok biztosítani akarták az ember, az emberi közösség egészségét, boldogulását, jövőjét. El akarták hárítani az ártalmat, a rosszat, a rontó szándékot, többnyire a kimondott szó varázserejébe vetett hit és az átörökített gesztusok, rítusok, hiedelemcse lekmények segítségével. Népünk tehát az esztendő egyes napjait különböző hagyományokkal emelte ki a dolgos hétköznapok egyhangúságából. Így alakultak ki a jeles napok, amelyek segítettek szebbé, változatosabbá tenni életünket. Ezért maradhattak fenn évszázadokon keresztül. A jeles napoknak mágikus célzatuk mellet még más, lélektani jelentésük is volt. A természetnek - változatosságában is szigorú rendjében, az esztendő el nem halasztható dologtevésében ezek jelentették a pihenést, az ünnep er őgyűjtését az elkövetkező feladatokra. Az ünneplés kultikus hivatásának és a hétköznapok kemény munkájának ritmikus váltakozása tette a hagyományos népéletet mértéktartóvá. A mértéktartás, a szabadsággal egyensúlyozott rend tanulságot kínálhat korunk változó társadalmának is. A természet örök körforgásában, tavaszi megújulásában és őszi pusztulásában, nyári gazdagságában és téli álmában az esztendő a legkisebb egység. Az ünnepek, a jeles napok hagyományrendszerében a természettel való meghitt k apcsolat tűnik föl a leginkább. A munka, az emberi boldogulás, a népélet sikere hosszú évszázadokon át elsősorban a természettől függött. Népszokásainkat hosszú évszázadok és nemzedékek alakították és adták a következőknek örökségül, miközben eredeti értelmükből és célzatukból sokat vesztettek.

Szenvedés, betegség, üldözés, harag, szenvedély, kétely, félelem, bűnbánat, dicsőítés, hála, öröm, ujjongás, vágyódás: A zsoltárkönyv olyan életérzéseket fogalmaz meg, amelyek nem függenek vallási hovatartozástól. A zsidóság és a kereszténység, sőt az egész emberiség közös imakönyve. És a kérdések könyve. Szenvedélyesen szegezi Istennek a lét legsúlyosabb kérdéseit. Miért a szenvedés? Mi a bűn titka? Miért kell az igazaknak szenvedniük, míg a gazemberek jól élnek? És még meddig mindez? Meddig rejtőzködsz, Uram? Meddig rejted el arcodat? Hová lettek szép ígéreteid? Képes vagy-e visszahozni az embert a halálból? Van-e feltámadás, örök élet, mennyország? A Zsoltárkönyv elemi erővel szembesíti az embert önmagával, homályos, zavaros belső világával. Tudatossá, kimondhatóvá, kezelhetővé teszi e lelki tartalmakat - gyógyít. És a misztériumok könyve ez, mert a prófétai látás bizonyosságával és homályával látja a választ önnön kérdéseire. Ám Isten is kérdez: Meddig sze­rettek hiábavalóságokat, és követtek hazugságokat, em­berek fiai? Meddig lesz gyalázatban köztetek Isten dicsősége? A kötet elmélyült zsoltárelemzéseket tartalmaz olvasmányosan, közérthető nyelven. Minden típus képviselve van benne a te­remtés-zsoltároktól a király-zsoltárokig, a panasz-zsoltároktól a himnuszokig, a bölcsességi zsoltároktól a zarándok-énekekig és az úgynevezett átok-zsoltárokig.

Az évezredek során a mesélők ajkán megőrződött, élőszóval továbbadott, majd könyvekben megjelent mesék aranykorba viszik el a hallgatókat és olvasókat: egy kiszámítható és élhető világba. A mesékben az egész élet, az emberiség rémségekkel, kegyetlenségekkel és gonoszsággal teli történelme benne van, de a félelemmel szemben ott van a bátorság, amely győzedelmeskedik minden rossz felett és megteremti az igazság, a jóság, a hűség, a segítőkészség és a csodák világát.

A szorgos, ám magának való Hörcsi Lajcsit leginkább saját gyarapodása érdekli. Lenézi a szegény Ürge Gyurkát, a haszontalan Kószapockot, Gezemice utcai szomszédait, s még a jó lelkű Gözü nénit is csak a kerítéséig engedi. A hörcsöglegényke élete váratlan fordulatot vesz, mikor Ődöngő Dongó Dániel belezümmögi a fülébe, hogy egy meseszép hörcsöglány Gálád Görény fogságában él, és kiszabadításra vár...