Kairosz Kiadó strana 19 z 21

A könyv úgy mutatja be a misztikusok kiemelkedőbb lelki-szellemi nagyságait - kézzel fogható közelségségbe hozván őket -, mint hús-vér embereket, akiket csak gondolataik mélysége és életük erkölcsi vonalvezetése különböztet meg az átlagtól. Rendkívül érdekes megfigyelni, hogy - bár kulturális hátterünk valamelyest hasonló - a keleti misztikusok mennyire más szemszögből értékelnek, mint ahogyan mi megszoktuk.

"A lélek képek egymásutánisága a legtágabb értelemben, de nem valami véletlen egymásmelletti- vagy egymás utániság, hanem egy minden mértéket meghaladóan értelmes és célszerű felépítmény, az élettevékenységek képekben kifejezett szemléletessége" (C. G. Jung)

A szerzö összegyüjtötte e harminc év Mindszenty- tiszteletét kifejezö tények dokumentumait: ismertetést nyújt a mariazelli 1975-1991 közötti idöszakról, majd pedig teljes részletességgel az azóta eltelt, 1991-2005 közötti másfél évtizedröl. Az a kultusz, amelyröl Mindszenty bíborossal kapcsolatban beszélünk, alulról indult, a magyar társadalom különféle csoportjaiból, az egyszerü népböl éppen úgy, mint a világi és egyházi értelmiség köreiböl, teljesen spontán módon, nem felsöbb hivatalos szervektöl kezdeményezve, azok által megszervezve és fenntartva. Ez még a bíboros nyilvános, majd rabságba rejtett életében elkezdödött, és felfokozva ugyancsak a társadalom széles köreiben tovább folytatódott 1975-ben bekövetkezett halála után. Ez ma is tart, átlépve a XXI. századba. E nagy erövel és széles körben érvényesülö Mindszenty- tisztelet az 1990-es évek elejét?l cselekvésre ösztönözte a hivatalos egyházi szerveket is. A Mindszenty-kultusz erejét azonban változatlanu

Az ebben a kötetben összegyűjtött tanulmányok a Szentföldön folyó háborút az eszmék közötti világméretű harc központi színtereként mutatják be, olyan nagy jelentőségű mai fejlemények hátterében, mint az amerikai zsidóság növekvő befolyása, a baloldal hanyatlása, a globalizáció terjedése, a globalizáció-ellenes mozgalmak első lépései és a harmadik világháború kitörése Amerika és a harmadik világ között. A szerző, miközben keresi Palesztina felszabadításának lehetőségeit, egy átfogóbb célt is kitűzött maga elé: a közbeszéd felszabadítását. [...] E tanulmányok Palesztinát a világ modelljének tekintik. Olyan erők működnek itt, amelyek el akarják tüntetni az őshonos lakosságot, le akarják rombolni templomait és mecsetjeit, s tönkre akarják tenni természeti környezetét. De élnek ezzel szemben fellépő anyagi és szellemi, régi és új erők is, amelyek a legjobb embereket vonják be a Palesztináért folyó csata küzdelmeibe.

Órigenész minden idők egyik legtermékenyebb és legsokoldalúbb alkotója. Hatalmas műveltséggel rendelkezett, kiválóan ismerte a görög filozófiai hagyományt, ugyanakkor betéve tudta szinte az egész Szentírást. A Princípiumokról című munkája a keresztény teológiai tanítás első rendszeres összefoglalása, melyben az isteni természettel, az angyalokkal, az emberi lélekkel, a teremtett világgal kapcsolatos alapvető kérdésekre keresi a választ. Különleges jelentősége van exegetikai és hermeneutikai munkásságának: elsőként érvényesítette a szövegkritikai elveket a Szentírás különféle szövegváltozatainak és fordításainak vizsgálatában, és egyúttal lefektette az ún. allegorikus Írásmagyarázat alapelveit. A(z) A princípiumokról I-II. Könyv szerzője Órigenész.

Ez a könyv nem az elmúlás, a temetők komor hangulatának megidézésére vállalkozik - hanem becses örökséget kínál. Hogyha a ránk váró-leselkedő küzdelmek során néhányunkban felülkerekedne is a kishitűség vagy a csüggedés, szellemi gyógyírként erőt meríthessünk elődeink szellemi hagyatékából, üzeneteiből. Hogy követendő iránytűnk lehessen kitartásuk és állhatatosságuk, bölcs türelmük éppúgy, mint fáklyaként fellobbanó igazságérzetük és minden tragédián felülemelkedni tudó emberi nagyságuk. Így, zarándokként illő tisztelettel felkeresve végső nyughelyüket, hitünkben megerősítve folytathassuk tovább utunkat. S vallhassuk: "megfogyva bár, de törve nem - hála Mindannyiuknak! - él nemzet e hazán." Kapocsy GyörgyA könyv Kapocsy György felvételein, idézeteken keresztül vezet végig bennünket a magyar történelmen, neves magyarok sírhelyeinek meglátogatásával. Kapocsy György: "Hol sírjaink domborulnak..."

A japán haiku minden bizonnyal a világirodalom legtömörebb, kevéssel legtöbbet mondó műfaja. E háromsoros, 5+7+5 szótagos műformának legnagyobb, stílusteremtő mestere Bashó (1677--1694) volt. Bashó klasszikus mintának tekintett haikuit mélységes nyugalom, elmélyedő komolyság, benső harmónia jellemzi. Minden későbbi haiku-költő - köztük a három másik kiemelkedő mester: Buson (1715-1783), Issa (1763-1827) és Shiki (1867-1902) - az ő nyomdokain haladt, az ő művészi világához képest keresett új árnyalatokat, az övétől eltérő utakat. Kötetünk a legnagyobbak részletes bemaratása mellett az időbeli folyamatosság érzékeltetésére is törekszik: a tanítványok, kevésbé ismert alkotók jelentős műveinek bevonásával kronologikus sorrendben vezeti végig az olvasót a japán haiku évszázadain, a kezdetektől a 19. század végéig.

Az angol származású, kanadai S. B. Leacock (1869-1944) a politikai közgazdaságtan professzora volt. Szakmai, valamint jelentős irodalomelméleti munkássága azonban az angol nyelvterületen is jórészt feledésbe merült humoros novellái és kisregényei mellett, melyek a műfajban ma már klasszikusnak számítanak. Szatírikus írásaiból első ízben Karinthy Frigyes ültetett át egy kötetnyit magyarra, 1927-ben. E kötet az Olcsó Könyvtár 1955-ben megjelent, Szinnai Tivadar négy fordításával kiegészített kiadását követi. Leacock írásaiban a humor forrása - a műfaj kiapadhatatlan kútja - a magasztos elképzelések és a kicsinyes helyzetek fonáksága irodalmi műfajok és divatirányzatok paródiájára ágyazva.

Guglielmo Ferrero olasz történész, filozófus, regényíró és publicista az 1870-es generációhoz tartozott, akárcsak Paul Valéry, Léon Blum és Ady Endre. Egyik első könyve, az Ifjú Európa (1897) egyaránt ösztönözte James Joyce-t és Szabó Ervint. Utolsó könyve, a Genfben franciául írt és New Yorkban 1942-ben franciául kiadott A hatalom. A genfi száműzött e könyvét Franciaország lerohanása után, az angliai légi csata idején fejezte be, amikor sokan, így a szerző is, tartottak attól, hogy a németek megszállják Svájcot. A hatalom szokatlan, szabálytalan, vegyes műfajú alkotás: napló, önéletrajz, történeti tanulmány, történetfilozófiai érteke-zés, vitairat. Napló, mert utal a megírás időszakának esemé-nyeire: "...Anglia felébredt megint, ez alkalommal az ég min-den sarkából rázúduló bombazáportól." A hatalom önéletrajz, mert utal a szerző életének néhány fontos eseményére: tanulmányaira, utazásaira, tapasztalataira, felismeréseire (elsősorban a legitimitás alapvető fontosságának megértésére) - és tévedéseire. A hatalom történeti tanulmány, mert Nyugat-Európa, elsősorban Franciaország, Olaszország és Svájc történetét tekinti át a XVIII. század második felétől a megírás időpontjáig, 1940-41 teléig. Az 1940-es francia összeomlást végső soron az 1789-es francia forradalom következményének tekinti. A hatalom történetfilozófiai esszé, mert a legitimitás problémájával foglalkozik, azaz az uralkodáshoz és az irányításhoz való jog igazolásának elveivel. A hatalom a trilógia befejező kötete.

BÜSZKESÉG TÖLT EL, HOGY A BALLIBERÁLISOK SZEMÉBEN AZ ORSZÁG LEGGYŰLÖLTEBB ÚJSÁGÍRÓJA VAGYOK. MIVEL ÉRVEIK GYENGÉK, GÁTLÁSAIK NINCSENEK, RÁGALMAZTAK, MEGHAMISÍTVA IDÉZTEK, CSÚSZTATTAK, AMIVEL NÉPSZERŰSÉGEM ÉS HITELEM NÖVELÉSÉHEZ KÉTSÉGTELENÜL HOZZÁJÁRULTAK. EZÉRT KÖSZÖNET IS ILLETI ŐKET. Az ENGEM TÁMADÓ, ISMERTEBBEN HANGZÓ NEVEKBŐL LISTÁT KÉSZÍTETTEM. REMÉLEM, AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS NEM MERÍTI KI A GYŰLÖLETKELTÉST ÉS A BTK 269-IK PARAGRAFUSÁT. (Az IDŐKÖZBEN ELHUNYTAK MÁR NINCSENEK A LISTÁN.)

A Nobel-díjas francia katolikus író ebben a kis könyvében a nagyheti liturgiát követi és fűzi hozzá elmélkedéseit, visszaemlékezéseit gyermekkora nagy heteire. Mauriac tehetsége és őszinte, mély hite ezt az írását is az igazi értékek közé emeli.

"Visszanéztem félutambúl, szememből a könny kicsordult"

Gerhard Lohfink bibliatudós a történeti források segítségével nemcsak Jézus utolsó napjainak lefolyását rekonstruálja, hanem megmutatja azt is, hogyan lehet Jézus igazi valóját értelmezni.

Benkő Ágotával beszélget Herczeg Zsuzsanna. Hétköznapi dolgokról beszélgettünk: családról, házasságról, gyerekekről, munkáról. A legalapvetőbb kérdésekről beszélgettünk: szeretetről, hűségről, hitről, feladatokról. Szóljon ez a könyv mindennapjaink és az Úr házának építőköveiről. (Herczeg Zsuzsa)

Mindent csak úgy kaptam, azt viszem tovább. Isten adja a hitet. Van szenvedés, amelyet kénytelenségből hordozunk, s van, amelyet önként, készséggel vállalunk - valaki másért. Talán azért, mert egy cél felé törekszünk, talán azért, mert egyszerűen szeretjük, minden megfontolás nélkül. Ekkor a szenvedésből öröm fakadhat. Született egyszer egy Gyermek, akinek szenvedéséből mindnyájan élhetünk. Aki által megélhetjük, hogy egymás tagjai vagyunk. Aki által szerethetjük egymást. Mert Ő előbb szeretett minket.