Kairosz Kiadó strana 19 z 21

Az orvos-író szerző zseniálisan megszerkesztett könyvdrámájában a Nemzetközi Törvényszék szakértő jogászai megidézik és vallomásra bírják a béketárgyalás kulcsszereplőit, többek között a brit, a francia és az olasz miniszterelnököt, az Egyesült Államok elnökét, valamint Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia vezető politikusait, de heves viták közepette részletesen elemzik Magyarország évszázadokra visszatekintő történelmi felelősségét is a tragikus végkifejlet alakulásában.

A székely író ismeretlen vagy alig ismert elbeszélésének közzététele egyfajta összegzés. A novella Nyirő Józsefnél több, mint irodalmi műfaj: alkotói módszer. A teljes gyűjtemény 110 ízes, fordulatos, székely tájnyelven alkotott prózai írást tartalmaz. A múlt évben kiadott I. rész 54, a most megjelenő kötet 56 elbeszélésből áll.

A magyar történelem bővelkedik olyan korokban és kisebb korszakokban, melyeknek emlékét a történetíráson kívül a szájhagyomány, a népi történeti tudat is megőrizte. Ilyen témakör a magyar néphagyományban a reformáció kora is, ugyanis a Kárpát-medencét a kora újkorra átszövő felekezeti sokszínűség sok tekintetben unikális hagyománykomplexumot alakított ki. Az alapvetően meghatározó katolikus-protestáns szembenállás népes szöveghagyományán kívül létezik katolikus, evangélikus, református, unitárius "olvasat" is, szórványosan a huszita hagyományok is feltűnnek benne, akárcsak erdélyi és moldvai viszonylatban az ortodoxia expanziójával szembeni ellenérzés, sőt jellemzően még az olyan "hungarikum" is, mint a székelyföldi szombatosok történelmi emléke. Mindezen hagyományok jelenlegi ismereteink szerinti áttekintését kíséreljük meg e kötet keretein belül, annak reményében, hogy az európai viszonylatban is párját ritkítóan gazdag magyar történeti mondahagyomány egy újabb szegmense válik majd megismerhetővé a folklór és a vallástörténet iránt érdeklődők számára. Külön-külön fejezet foglalkozik a könyvben a reformáció mondavilágával, a vallásküzdelmek felvidéki, illetve erdélyi vonatkozásaival, valamint a főbb hitújítókkal és ellenfeleikkel kapcsolatos hagyományokkal. Az elméleti elemzést a vallásküzdelmekről, a vallásháborúkról szóló magyar népmondák típusmutatója, a legfontosabb típusokat illusztráló szöveggyűjtemény, továbbá egy a teljesség igényével összeállított folklorisztikai bibliográfia zárja.

A história - melyet méltán nevezhetünk drámának -, az I. világháborút követő esztendők nemcsak magyar, hanem európai szempontból is fontos eseménysorozatáról: a királykérdésről szól. Nevezetesen az uralkodói hatalma gyakorlásról 1918. november 13-án lemondott IV. Károly 1921-ben lezajlott két, magyarországi restaurációs kísérletéről, annak előzményeiről, európai és magyarországi összefüggéseiről. Az itt tárgyalt események közvetlen előzményei 1918 késő őszéig nyúlnak vissza, s a történet az uralkodó 1922. április 1-jén, életének 35. évében, száműzetésének negyedik évében bekövetkezett halálával ér véget. Európa egyik legrégebbi, leghatalmasabb dinasztiájának, az igencsak ellentmondásos szerepet betöltött Habsburg-háznak a történelmi múltba kerüléséről van szó. Fontos, mert egyezer éves királyság történetének végére is pont került, s Magyarországon ez teszi kiemelkedővé az eseménysort. Még akkor is, ha Magyarország elnevezése 1919 augusztusától 1946. február 1-jéig Magyar Királyság volt. S végül fontos, mert egy feltétlenül jó szándékú uralkodó, hitét mélyen megélő, hétgyermekes, példás családapa utolsó éveiről, haláláról, a családját sújtó tragédiáról is beszél ez a könyv. Noha tudjuk jól: a történelmi megítélésben mindezek mellékkörülmények, így sosem lehetnek perdöntők, mégis beszélni kell róluk, mert elősegítik annak megértését, hogy mi teszi Magyarország, a magyarok számára valóban jelentőssé a restaurációs kísérletekkel való foglalkozást.

"Kétségtelen tény, hogy magyar viszonylatban egyfajta divatosság és népszerűség övezi a csángóságot. Rendszeresen jelennek meg rájuk vonatkozó, velük foglalkozó (többnyire néprajzi vagy útleíró jellegű, sokszor gazdag fényképanyagot is tartalmazó) könyvek. Olyan monográfia azonban, amely a történetüket, társadalmi és vallási fejlődésüket, identitásuk változásait összegezné és tárná a magyar olvasó elé, valójában nem létezik. A csángók története ugyanis szétválaszthatatlanul összefonódik először a Moldvai Fejedelemség, majd pedig (a XIX. Századtól) Románia politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és vallási történetével. Nem beszélve az egyes időszakok szélesebb nemzetközi összefüggéseiről, amelyek mind-mind hatottak, és meghatározták a csángók sorsának alakulását. (...)" (részlet az Előszóból)

A "Mai kocsma" az elméletkavalkád(!) ami beivódott a mai élettudományba. Így pont az élettudomány akadályozza, hogy biztosan tudjuk az igazságot az eltartóinkról, az élő sejtekről, az élővilágról és önmagunkról. Az igazságot pedig mindenkinek tudnia kell, különben rászedetten ... Folytatás ›› mint "szolga ostobák" magunk pusztítjuk el eltartóinkat és öljük meg magzatainkat, gyermekeinket. Minden élőlény, minden élő sejt - a testünket felépítő összes sejt - törvényfüggő élő létező, ezért tökéletes! Mi emberi személyek viszont nem! Az életünk egyetlen sejt fázisú kezdeténél ugyanis titokzatos módon személyesen kapott szabadságunkból kifolyólag nem törvényfüggő, hanem istenfüggő lények vagyunk! Nekünk döntenünk kell! Önmagunkat imádjuk, elméleteket, bálványisteneket gyártunk és ezáltal pusztulást, halál hozunk az élővilágra, magunkra és gyermekeinkre, vagy rátalálunk az Életre, a Szentháromság Egy Istenre és tőle függünk, benne élünk. A(z) Az élő sejt csodája (Könyv) szerzője Kellermayer Miklós.

Hugo Rahner 1900. május 3-án született Pfullendorfban (Baden). Érettségi és rövid katonai szolgálat után 1919 januárjában belépett a Jézus Társaságba. Két évig Valkenburgban, majd Innsbruckban tanult filozófiát, és ugyanitt végezte a teológiát. Történelmi szaktanulmányait Bonnban fejezte be. 1935-ben egyháztörténelemből habilitált Innsbruckban. 1937-ben az egyháztörténelem nyilvános rendes egyetemi tanára. A nácik bevonulása után a fakultást feloszlatták, ezért Svájcba, Sittenbe emigrált. 1945-ben visszatért Innsbruckba. 1949/1950-ben az egyetem, majd hat évig a Canisianum rektora. Hosszan tartó betegség után 1968. december 21-én meghalt a pullachi kollégium kórházában.

Van egy fontos tapasztalatunk. Mégpedig az, hogy a szentek karizmája szinte mindig először a fiatalok körében nyer befogadást. Gondoljunk Assisi Szent Ferencre, Loyolai Szent Ignácra, Roger testvérre, vagy akár Szent II. János Pál pápára, aki nagy hatással volt a fiatalokra. A fiatalok még együtt vannak, egymásra figyelnek, együtt akarnak cselekedni. Talán az az állítás is megkockáztatható, hogy közelebb vannak az Egyház karizmájához, mint azok a felnőttek, akik nem engedik belépni a magánszférájukba az Egyházat, s azt mindössze, saját döntésük és igényeik szerint alkalomadtán meglátogatják. Közeledik az Egyház kiemelt ünnepe, Magyarország nagy esélye, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Szent II. János Pál pápa ránk bízta örökségét: Európa és a világ reménye az Egyház. Az az Egyház, amelyet nem kiváló emberi szervezőképesség, hanem az Eucharisztia hoz létre és tart meg. (Szerző)

„Én ... képtelen vagyok elolvasni Franz Kafka, az író regényeit, naplóit. Méghozzá nem azért, mintha idegen lenne tőlem, hanem éppen mert túlságosan közel áll hozzám. Ifjúságom zűrzavarai, a rákövetkező testi-lelki nyomorúság ... mind Franz Kafkához, a türelmesen szenvedő emberhez juttattak el – végérvényesen. ... számomra ő nem irodalmi jelenség. ... Ő jelenti ismereteimnek, érzelmeimnek azt a szilárd alapját, melyen mind a mai napig, a kor kísérteties sodrában is megvethetem a lábam.”– írja előszavában a szerző, a prágai születésű cseh-német Gustav Janouch, aki ifjú éveiben Kafka hétköznapjainak tanúja volt.

Lezsák Sándor új színpadi műve romantikus népszínmű 12 jelenésben. A drámaköltő bravúros meseszövéssel olyan terrénumot teremtett, amelyen a család, a szeretet, az igazság, a hagyománytisztelet az alapkő. A versekkel is tűzdelt színmű egyszerű szépsége, "romantikája" nem más, mint emberség-tan, egyfajta boldogság-forrás. (részlet Szakolczay Lajos ajánlásából).

Magyarország 2013-ban zárkózott fel Európa többi országához az alapiskolai etika, illetve felekezeti hit-erkölcsi nevelés vonatkozásában. Irracionális jelenségeket tapasztaltunk, és olvastunk az Interneten. Az lett volna a természetes, hogy a szülők jelentős hányada az etikát választja, aztán elégedetten csöndben marad. Ha pedig egyáltalán nem törődik a kérdéssel, akkor a gyermeket az iskolában automatikusan a világi etikaórára osztják be. Nem egészen így történt. Természetesen, voltak, akik felháborodtak a választás puszta lehetősége miatt. Ezzel jelezték, hogy közel sem tekintik olyan megértően és elfogadóan a hit- és erkölcstanórát, mint amilyen megértően és szeretettel tekint az egyház az etikára. Míg az egyház értéknek tekinti az etikát, ők nem tekintik értéknek a hit- és erkölcstant. Ezzel mintegy jelezték, hogy eddig is ők voltak mint szülők annak a jelenségnek a hátterében, amikor az állami iskolákban a hittanosokat gúnyolták és kirekesztették társaik. Bonyolult kérdésről van szó. Nem csupán az átpolitizáltsága miatt, hanem valami belső, mélylélektani zavar is felszínre tör sokakban, amikor a hit- és erkölcstan mint norma, láthatóvá válik.

Móricz Zsigmond Csécsén született, itt élt a Tisza menti kis településen hatéves koráig, és később is vissza-visszatért gyermekkora "tündérszigetére". A bensőséges kapcsolat ellenére a háttérben megválaszolatlan kérdések bukkannak elő az író és szülőfaluja viszonyában: -Miért egy szatmári parasztházra, és nem az író szülőházára helyezték az emléktáblát 1952-ben? -Milyen körülmények között veszítette el vagyonát a Móricz család a tüzesgép felrobbanása után? -Mikor és hol járt az író népköltészeti gyűjtőútjain? A "Móricz Zsigmond utolsó szerelme" című könyv szerzője e kötet öt önálló tanulmányában a korábban feltett, de pontosan soha meg nem válaszolt kérdésekre ad feleletet.

A könyv úgy mutatja be a misztikusok kiemelkedőbb lelki-szellemi nagyságait - kézzel fogható közelségségbe hozván őket -, mint hús-vér embereket, akiket csak gondolataik mélysége és életük erkölcsi vonalvezetése különböztet meg az átlagtól. Rendkívül érdekes megfigyelni, hogy - bár kulturális hátterünk valamelyest hasonló - a keleti misztikusok mennyire más szemszögből értékelnek, mint ahogyan mi megszoktuk.