Kairosz Kiadó strana 19 z 21

Az angol származású, kanadai S. B. Leacock (1869-1944) a politikai közgazdaságtan professzora volt. Szakmai, valamint jelentős irodalomelméleti munkássága azonban az angol nyelvterületen is jórészt feledésbe merült humoros novellái és kisregényei mellett, melyek a műfajban ma már klasszikusnak számítanak. Szatírikus írásaiból első ízben Karinthy Frigyes ültetett át egy kötetnyit magyarra, 1927-ben. E kötet az Olcsó Könyvtár 1955-ben megjelent, Szinnai Tivadar négy fordításával kiegészített kiadását követi. Leacock írásaiban a humor forrása - a műfaj kiapadhatatlan kútja - a magasztos elképzelések és a kicsinyes helyzetek fonáksága irodalmi műfajok és divatirányzatok paródiájára ágyazva.

Ez a könyv nem az elmúlás, a temetők komor hangulatának megidézésére vállalkozik - hanem becses örökséget kínál. Hogyha a ránk váró-leselkedő küzdelmek során néhányunkban felülkerekedne is a kishitűség vagy a csüggedés, szellemi gyógyírként erőt meríthessünk elődeink szellemi hagyatékából, üzeneteiből. Hogy követendő iránytűnk lehessen kitartásuk és állhatatosságuk, bölcs türelmük éppúgy, mint fáklyaként fellobbanó igazságérzetük és minden tragédián felülemelkedni tudó emberi nagyságuk. Így, zarándokként illő tisztelettel felkeresve végső nyughelyüket, hitünkben megerősítve folytathassuk tovább utunkat. S vallhassuk: "megfogyva bár, de törve nem - hála Mindannyiuknak! - él nemzet e hazán." Kapocsy GyörgyA könyv Kapocsy György felvételein, idézeteken keresztül vezet végig bennünket a magyar történelmen, neves magyarok sírhelyeinek meglátogatásával. Kapocsy György: "Hol sírjaink domborulnak..."

A japán haiku minden bizonnyal a világirodalom legtömörebb, kevéssel legtöbbet mondó műfaja. E háromsoros, 5+7+5 szótagos műformának legnagyobb, stílusteremtő mestere Bashó (1677--1694) volt. Bashó klasszikus mintának tekintett haikuit mélységes nyugalom, elmélyedő komolyság, benső harmónia jellemzi. Minden későbbi haiku-költő - köztük a három másik kiemelkedő mester: Buson (1715-1783), Issa (1763-1827) és Shiki (1867-1902) - az ő nyomdokain haladt, az ő művészi világához képest keresett új árnyalatokat, az övétől eltérő utakat. Kötetünk a legnagyobbak részletes bemaratása mellett az időbeli folyamatosság érzékeltetésére is törekszik: a tanítványok, kevésbé ismert alkotók jelentős műveinek bevonásával kronologikus sorrendben vezeti végig az olvasót a japán haiku évszázadain, a kezdetektől a 19. század végéig.

Guglielmo Ferrero olasz történész, filozófus, regényíró és publicista az 1870-es generációhoz tartozott, akárcsak Paul Valéry, Léon Blum és Ady Endre. Egyik első könyve, az Ifjú Európa (1897) egyaránt ösztönözte James Joyce-t és Szabó Ervint. Utolsó könyve, a Genfben franciául írt és New Yorkban 1942-ben franciául kiadott A hatalom. A genfi száműzött e könyvét Franciaország lerohanása után, az angliai légi csata idején fejezte be, amikor sokan, így a szerző is, tartottak attól, hogy a németek megszállják Svájcot. A hatalom szokatlan, szabálytalan, vegyes műfajú alkotás: napló, önéletrajz, történeti tanulmány, történetfilozófiai érteke-zés, vitairat. Napló, mert utal a megírás időszakának esemé-nyeire: "...Anglia felébredt megint, ez alkalommal az ég min-den sarkából rázúduló bombazáportól." A hatalom önéletrajz, mert utal a szerző életének néhány fontos eseményére: tanulmányaira, utazásaira, tapasztalataira, felismeréseire (elsősorban a legitimitás alapvető fontosságának megértésére) - és tévedéseire. A hatalom történeti tanulmány, mert Nyugat-Európa, elsősorban Franciaország, Olaszország és Svájc történetét tekinti át a XVIII. század második felétől a megírás időpontjáig, 1940-41 teléig. Az 1940-es francia összeomlást végső soron az 1789-es francia forradalom következményének tekinti. A hatalom történetfilozófiai esszé, mert a legitimitás problémájával foglalkozik, azaz az uralkodáshoz és az irányításhoz való jog igazolásának elveivel. A hatalom a trilógia befejező kötete.

BÜSZKESÉG TÖLT EL, HOGY A BALLIBERÁLISOK SZEMÉBEN AZ ORSZÁG LEGGYŰLÖLTEBB ÚJSÁGÍRÓJA VAGYOK. MIVEL ÉRVEIK GYENGÉK, GÁTLÁSAIK NINCSENEK, RÁGALMAZTAK, MEGHAMISÍTVA IDÉZTEK, CSÚSZTATTAK, AMIVEL NÉPSZERŰSÉGEM ÉS HITELEM NÖVELÉSÉHEZ KÉTSÉGTELENÜL HOZZÁJÁRULTAK. EZÉRT KÖSZÖNET IS ILLETI ŐKET. Az ENGEM TÁMADÓ, ISMERTEBBEN HANGZÓ NEVEKBŐL LISTÁT KÉSZÍTETTEM. REMÉLEM, AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS NEM MERÍTI KI A GYŰLÖLETKELTÉST ÉS A BTK 269-IK PARAGRAFUSÁT. (Az IDŐKÖZBEN ELHUNYTAK MÁR NINCSENEK A LISTÁN.)

"Az ősz már rágyöngyözött a fákra. A reggeli eső maradéka csurranva csöppent. Ketten ültünk a szobában. - Írhatnál állatregényt, szereted az állatokat. - Elsősorban az ember érdekel, Pista bátyám! - Lehet azt is szeretni - mondta elgondolkozva - lehet! Hallgattunk. Gondolataink belehullottak a csendbe. Aztán előrehajot és rám nézett. - Adj egy cigarettát. Rágyújtott. Arcán elterült az öröm, s közben felnézett a mennyezetre. - Azért mégis megpróbálhatnád - ismételte. Elbúcsúztunk. Akkor találkoztunk utoljára... Ajánlom regényemet szeretett Pista bátyámnak, Fekete Istvánnak..."

"Visszanéztem félutambúl, szememből a könny kicsordult"

A Nobel-díjas francia katolikus író ebben a kis könyvében a nagyheti liturgiát követi és fűzi hozzá elmélkedéseit, visszaemlékezéseit gyermekkora nagy heteire. Mauriac tehetsége és őszinte, mély hite ezt az írását is az igazi értékek közé emeli.

A történészházaspár legújabb könyvének címében a kétségek szó bizonytalanságok, sérelmek, veszteségek közt eltöltött századot sejtetnek. De semmiképpen sem kétségbeesést, inkább megsebzetten is reményeket. A XX. század e kötetben a trianoni kezdetektől a diktatúrától megszabaduló magyarság reményeiig tart. S közben megannyi sorsot kísértő eseményt idézünk fel, hol a hit, hol a reményvesztettség jegyében. Mindezek a kétségek szinte összesűrűsödtek a rendszerváltoztatás hosszúra nyúlt történetében 1989-től napjainkig. De ahogy az árnyék mellett ott a fény, minden elrettentő pillanatban benne mozdult a szabadság, s ezt most már megőrizzük. Efelől nem lehet kétség

A lebilincselő stílusban megírt műhöz a témát a történelem szolgáltatta, hiszen egy fiatal hadifogoly fogságba kerülését, majd hazajutását kísérhetjük végig, napló formájában.

Elek nagyapó újra mesél! Ismert és kevésbé ismert történetei - éppen három tucat - segítségével képzeletbeli utazásra hívjuk az olvasót. Erdély különbözi tájai, várak és hegyormok, erdik és tavak, az itt éli emberek küzdelmei, erényei és b#nei a fiszereplii e mondáknak. ... Folytatás ›› A beazonosítható helyekhez kötidi regék egy erdélyi körutazássá kerekednek, a kiadó és szerkeszti nem titkolt szándéka szerint azért, hogy egy valódi utazásra csábítsa azokat, akik már a mesék ismeretében kíváncsiak e természeti szépségekre és nem riadnak meg a nehézségektil. Akik pedig már jártak a helyszíneken, e történetek segítségével gondolatban újra felkereshetik a szívükhöz közel álló tájakat. A(z) A jégpáncélos vitéz (Könyv) szerzője Benedek Elek.

A négy igenes népszavazásra visszatekintve, a liberális oldalnak valójában nem a kommunista múltammal volt baja, hanem a nemzeti elkötelezettségemmel. Ha megnézzük, hogy utánam ki mindenkivel kötöttek szövetséget az egykori kommunisták közül, akkor ezt senki sem vonhatja kétségbe. Valójában a liberálisok igazoló bizottságként működtek a magyar politikatörténetben az elmúlt húsz évben. Ők mondják meg a politikában még ma is, hogy ki a "jó ember", és ki nem. Mondhatnám azt is, hogy ez az a képesség, amellyel még a véres pufajkát is fehérre lehet mosni, de a nemzeti elkötelezettséget nem lehet megbocsátani. Tehát, nem a jobboldallal azonosultam, amikor az átalakulásban szerepet vállaltam, hanem azzal a nemzeti eséllyel, és lehetőséggel, amelyet jelenleg a konzervatív, népi politizálás jelent az országnak. Az a meggyőződésem, hogy nekem, baloldali embernek, ezt segíteni kell.

Házigazdánk meséli, hogy egyszer egy jó barátja hozzá fordult nagy gondjában. Azon búsult, hogy viszi a bank a hitelért cserébe a faházgyártó vállalkozását. Persze tudta, hogy szeretőt tart, és az italt sem veti meg. Spórolt pénze is volt, mert már gyűjtöttek a panzióra. Azt mondta neki: "Hallod-e, én odaadom neked a kölcsönt, amivel tartozol, holnap vidd be a bankba. De előbb elmegyünk a közjegyzőhöz, és aláírunk egy megállapodást." A megállapodás pedig úgy szólt, hogy másnaptól mindig együtt vezetik a barátja vállalkozását, amíg az olyan nyereséges nem lesz, hogy visszakapja a kölcsönt. "A fa két végét együtt fogtuk" - tette hozzá, érzékeltetve a közös kontrollt. "Nem telt bele egy év, a kölcsön visszajött, mi pedig hagytuk őt tovább boldogulni, és belefogtunk a saját panziónk építésébe." Itt van hát a válságkezelés székely titka: a munka- és emberszeretet. Ez pedig nem is olyan könnyű: együtt dolgozni a bajba jutott baráttal.

Átfogó képet nyújt a hiperaktivitás sikeres és modern kezelési eljárásairól.

Prohászka Ottokár a modern kori magyar irodalom nagy alakja, a misztikus lírai próza kimagasló képviselője - így írnak róla jeles kortársai és jelenkori kutatói. E tanulmányokból s a gazdag Prohászka-irodalomból nyújt csokrot a kötet. A könyv szeretné ráirányítani az olvasó figyelmét Prohászka műveinek költői szépségére, mely oly hosszú évtizedeken keresztül ki volt tiltva a magyar irodalomból.

Ez a könyv a XX. századi magyar történelem egyik méltatlanul elfeledett, eltitkolt részét mutatja be: a második világháború folyamán és az azt követően létrejött magyarországi hadifogolytáborokat és a bennük őrzött foglyok történetét. A kötet a szerző által az ország több mint húsz levéltárában, múzeumi és egyéb gyűjteményében a témában folytatott kutatásaira, valamint több mint száz, az eseményeket átélt túlélővel készített interjúra, illetve visszaemlékezésekre épül. Így az olvasó a magyarországi hadifogolytáborok átfogó, ugyanakkor az itteni lágerekben éltek megrendítő mindennapjainak részletekbe menő történetét ismerheti meg.