Kairosz Kiadó strana 4 z 21

Johannes Aquila azon kevés számú, a XIV. századi Magyar Királyságban működött festő közé tartozott, akinek nem csupán neve, lakóhelye, de két önarcképe is ismert. Rendkívüli népszerűsége ellenére azonban életrajza mindmáig homályos. Eddig még nem került elő rá vonatkozóan semmilyen konkrét levéltári adat. Szülei és közeli hozzátartozóinak neve, származása, társadalmi helyzete homályos. A veleméri Szentháromság-templom egyik falképének mára már elpusztult 1378-as évszámából következtetve, valamikor a XIV. század közepén születhetett. Ma ismert első falképegyüttese a Vas vármegyei Velemér Szentháromság-templomába készült 1378-ban, melyet az 1383-1389-re keltezhető Zala vármegyei toronyhelyi freskók követtek. A közeli Mártonhely (Vas vármegye) Szent Márton tiszteletére szentelt templomában pedig 1392-ben kezdte meg a munkát. Jelenleg ismert, utolsó jelzett egyházi munkája a fürstenfeldi Ágoston-rendi szerzetesek templomának kifestése volt az 1400-as évek legelején. A pontosan szignált emlékeken kívül az ő körébe sorolhatóak még a radkersburgi úgynevezett Pásztorház (Pistorhaus) XIV. század végi, stilárisan a toronyhelyi falképekkel kapcsolatba hozott, világi jelenetei is. Ezeket a templomokat, illetve az ott található freskók egy részét mutatja be ez a színes album.

27 ember, 27 különböző sors, küzdelem, megítélés, megközelítés - egyazon század, a huszadik. Bár a személyiségek többsége a XIX. században született, mégis a rákövetkező - a két világháborút hozó, a történeti Magyarországot letipró - században kellet t élniük. Itt kellett képviselniük értékrendjüket, hitüket, döntéseiket. Valamennyien "sorsos" emberek, néhányat közülük sokszor és sokan támadtak, saját korukban, s haláluk után is. Mégis fennmaradtak a történelmi idő rostáján!

Az Olvasó egy romantikus, tévedésekkel tűzdelt szerelmi történetben a krimi izgalmával szerez tudomást a Trianon utáni Erdély tragikus helyzetéről, ahol senki sem tudhatja, ki árulja be a hataloméhes Naniescu tábornoknak. A karakán írásairól ismert, jó tollú angol újságírónő, Rosemary magánéleti csalódásai közben ismeri fel a hazug román diplomácia cselfogásait, sőt maga is magyar barátaival együtt a vesztébe rohanna, ha a háttérben nem egykori szerelmének keze mozgatná az események szálait. A t örténet a földbirtokos erdélyi arisztokrácia világába visz el bennünket, főhőse nem más, mint a híres Vörös Pimpernel félig magyar származású leszármazottja, aki őse szemfényvesztő módszerét használja fel erdélyi rokonainak és szerelmének megmentésér e.

Órigenész minden idők egyik legtermékenyebb és legsokoldalúbb alkotója. Hatalmas műveltséggel rendelkezett, kiválóan ismerte a görög filozófiai hagyományt, ugyanakkor betéve tudta szinte az egész Szentírást. A Princípiumokról című munkája a keresztény teológiai tanítás első rendszeres összefoglalása, melyben az isteni természettel, az angyalokkal, az emberi lélekkel, a teremtett világgal kapcsolatos alapvető kérdésekre keresi a választ. Különleges jelentősége van exegetikai és hermeneutikai munkásságának: elsőként érvényesítette a szövegkritikai elveket a Szentírás különféle szövegváltozatainak és fordításainak vizsgálatában, és egyúttal lefektette az ún. allegorikus Írásmagyarázat alapelveit. A(z) A princípiumokról I-II. Könyv szerzője Órigenész.

A 3. századi alexandriai teológus, Órigenész Genezis-homíliáinak eredeti görög szövege elveszett, az általunk ismert változat Rufinus nevéhez fűződik: ő 404 körül ültette át latinra a homília-sorozatot. Kötetünkben az órigenészi homíliák abban a formában olvashatóak, ahogy a 7. századtól kezdve a nyugati Egyház hagyományozta ránk azokat. A latin fordításnak köszönhetően e beszédek Órigenész egyéb munkáival egyetemben felbecsülhetetlen hatást gyakoroltak a nyugati Szentírás-magyarázatra és teológiai gondolkodásra.

Órigenész, kora leghíresebb keresztény teológusa és Szentírás magyarázója élete alkonyán mecénása, Ambrosziosz kérésére írta meg Kelszosz ellen című munkáját. A mű a szerző eredeti görög nyelven, teljes egészében ránk maradt munkái közül a legterjedelmesebb és a legjelentősebb, s egyben a görög nyelvű keresztény apologetikai irodalom elismerten első számú csúcsteljesítménye. A(z) Kelszosz ellen Könyv szerzője Órigenész.

Sokan vannak a Kárpát-medencében, akik minden évben, június 4-e közeledtével visszatekintenek a magyarság egyik legtragikusabb eseményére. A trianoni békeszerződés aláírásának - bár nincs kerek évfordulója, mégis nagy figyelmet és érdeklődést vált ki azáltal, hogy Magyarország teljes jogú tagja lett az Európai Uniónak. Most már nem fikcióként kell feltennünk azt a kérdést, vajon módosítja-e eddigi gondolkodásunkat, álláspontunkat az európai szövetségi rendszerbe való belépésünk, vajon közelebb kerültünk-e a trianoni következmények felszámolásához, a kisebbségi problémák megoldásához a harmadik évezredben? A magyar társadalom különböző tagjaitól, a politikai és szellemi élet képviselőitől próbáltam ezekre a kérdésekre választ kapni: Fejtő Ferenctől, a Párizsban élő történésztől, Boross Péter (MDF), Csapoly Miklós (MDF), Vitányi Iván (MSZP) országgyűlési képviselőktől, Kukorelli Endre írótól, Donáth László evangélikus lelkésztől, Garai István költőtől, Pais István filozófiatörténésztől, Döbrentei Kornél írótól, hogy csak néhány nevet említsek.

Versek kisgyermekeknek Szekeres Erzsébet bájos rajzaival illusztrálva.