Koinónia Kiadó

Szia, égi Apukánk! Ugye figyelsz ma ránk? A Jézus meséskönyve, a Biblia jól ismert sorai köszönnek vissza Sally Lloyd-Jones és Jago apró kezekbe szánt lapozójában. Bújjunk össze kicsinyünkkel, és dobbanjon szívünk imában szerető Istenünk felé, aki a mi Atyánk.

Rózsadombi Benedek, akit az egyszerűség kedvéért csak Apaként emlegetünk e könyv lapjain, bizony nem pihenni jár haza. Amikor félregombolt kabátban beszédeleg az ajtón munkából jövet, türelmetlenül doboló lábacskák és fürkésző tekintetek fogadják. Oszi, Vejnő és Annamari csak arra vár, mikor váltja be Apa végre minden meggondolatlanul tett ígéretét, legyen az tengeri kaland, gomba- és dinóvadászat, kuckóépítés, mikulásvárás vagy akár éjszakai madárles vízfakasztással egybekötve. Hogy mi lesz a vége ezeknek a nyaktörő vállalkozásoknak, azt csak a manó tudja... azaz a minden lében kanál szomszéd, Putkela bácsi, akinek mindig van egy jó kis története Pauluszokról és Szauruszokról. Annyi biztos, hogy a gyerekek minden hajótörés, dúvadkaland és fejre pottyanás, hóförgeteg és sárfürdő után kórusban kiabálják: "MÉG EGYSZEEER!" A magyar olvasók közül sokan talán már ismerik Markus Majaluoma Apa-sorozatának egy-egy fejezetét. Azok számára, akik egy kötetben szeretnék kézbe venni a hóbortos Rózsadombi család viszontagságainak krónikáját még egyszer, itt a teljes gyűjtemény: az Apa, irány a tenger!, Apa, menjünk gombászni!, Apa, építsünk kuckót!, Apa, mikor jön a Mikulás? és az Apa, vegyünk nyaralót! című meséskönyvek, új csomagolásban, Markus Majaluoma magyar olvasóknak szánt előszavával.

Mindnyájunkat kísért a sohasemvolt karácsony szelleme... "Ha a karácsony története valamiről biztosan árulkodik, akkor az az, hogy az emberek folyamatosan 'ősi' hagyományokat találnak ki" - írja Nick Page, aki ezúttal alaposan beletúr egy tele szánkó ünnepi fake news-ba, amelyeket évről évre keringetünk... a nem kívánt ajándékokkal együtt. Egy része történelmi ("a keresztények 'elcsórták' a karácsony dátumát egy korábbi római vallásos ünneptől"), egy része népiesch ("a fagyöngy druida rituálé"), másoknak viszont a mai globális társadalomhoz van köze ("a Mikulást a Coca-Cola találta fel"). A keresztények ezekre még jól rátesznek egy lapáttal: minden évben olyasmiket énekelnek, hogy Jézus három darab király mellett született egy istállóban, ahol aztán egy kisdobos is megjelent, akit tárt karokkal fogadtak. Ám ezek totális tévhitek. A történelmi mélyrefúrást ünnepien pimasz humorral keverve, Nick Page a karácsony rejtett történetét térképezi fel ebben a könyvben. Útközben megtudjuk, hogy miért hibás mindegyik adventi naptár, miért volt rossz a fogadósok tekintélye kétezer évig, de a kelbimbó körüli összeesküvésre is fény derül. Kis szerencsével közösen tárjuk fel, hogy mit jelent igazából ez az ünnep, és hogyan lelhetünk valami igazira, őszintére a sok díszcsomagolás alatt.

Mazsolás nagymama és unokája, András, nem mindennapi mesemondó-páros: jártukban-keltükben csak úgy röpködnek a sziporkázó történetek. Kérdezős-felelős meséikben Kicsirakéta és Hupikék villámot fog szupererős gumikesztyűvel, altatólövedékkel vadászik cápára a kerti hintán, víz alatti kalandjuk során megszerzik a rakétavilágnak a szabad repülés lehetőségét - és ezzel még nincs vége a mókának. Kilövésre felkészülni!

„Mert ez nem rólad szól” – hallja miértjeire Nabeel a döbbenetes választ, és ezzel gyógyul ki jogosnak tűnő önsajnálatából. Egy szenvedélyes apologéta nem apologetikus, hanem személyes vallomásán át éri el szívünket-agyunkat: ezért hiteles, ezért emberi, és ezért isteni ez a könyv. Qureshi Allahot keresve Jézust találta meg – így igazi önmagát is –, könyve tehát rólad és rólam szól. Horváth Levente lelkész, a Református Mentő Misszió és a Bonus Pastor Alapítvány vezetője A fiatalon elhunyt Nabeel Qureshi könyve intim betekintést nyújt egy pakisztáni származású, nyugaton letelepedett muszlim család életébe. A tengerésztisztként dolgozó apa 'Umar ibn al-Khattábig, a négy kalifa egyikéig vezeti vissza származását, és Nabeel édesanyja is neves muszlim hittérítő felmenőkkel büszkélkedhet. Így hatalmas tragédiaként élik meg fiuk növekvő érdeklődését a kereszténység iránt. Minden tiltakozásuk ellenére azonban Nabeel egyre közelebb sodródik a végleges-végzetes döntéshez. A muszlim hittérítőből lett keresztény egyetemista srác életútja nemcsak arra döbbent rá, hogy milyen kockázatokkal kell számolnia annak, aki muszlimként enged Jézus hívásának, hanem személyes tapasztalatai révén mutatja be a két hitrendszer és vallásgyakorlat közötti különbségeket. Belső és külső küzdelmei, álmai és sajátos istenélményei mellett lenyűgöző annak az egy-két keresztény barátnak az őszinte szeretete és állhatatos ragaszkodása, amellyel kitartottak mellette a legsötétebb órákban is.

"Istenem! Évekig embereknek prédikáltam. Gyakran elfelejtettem, hogy van egy láthatatlan gyülekezet is a templomban: angyalok figyelik, hogyan magyarázzuk szavaidat. Most, hogy egyedül veled és a te láthatatlan szolgáiddal maradtam, elkezdhetek egy új prédikációsorozatot." - indítja beszédeit Richard Wurmbrand, zsidó származású evangélikus lelkész, aki a kommunizmus alatt tizennégy évig raboskodott romániai börtönökben. Három évet a föld mélyén, magánzárkában töltött; ebből az időszakból maradtak fenn Istent és önnön lelkét megszólító, kívülről megtanult prédikációi, amelyek a ma élő, látható gyülekezetnek is ugyanúgy üzennek. Ezeket a különös homíliákat levetett sarukkal kell olvasni, máshogy megbotlunk bennük. Egy őrület határán táncoló szent mondhat az őrület határát súroló prédikációkat, hogy a szabadon élők is észhez térjenek. A beszédek a földi pokol legmélyebb bugyraiba vezetnek, a fojtogató csendbe, hogy ott, éppen ott nyíljon meg számunkra a menny. A magánzárkában elhangzottakat talán az angyalok is így nyugtázták: "Őrült beszéd, őrült beszéd: de van benne rendszer." Szabados Ádám, teológus, esszéíró

Richard Wurmbrand (1909–2001) zsidó származású evangélikus lelkész első alkalommal 1948-ban került börtönbe, az utcáról rabolták el a titkosszolgálat ügynökei. Húsz évre ítélték, amiből nyolc és fél évet töltött le, ebből hármat magánzárkában. 1956 tavaszán szabadult. Ekkor, bár visszavonták lelkészi működési engedélyét, újrakezdte szolgálatát az üldözött egyházban. Így 1959-ben másodszor is letartóztatták. Ítélete huszonöt évre szólt, végül öt év és öt hónap lett belőle. Álnéven szerepelt a börtönök nyilvántartásában, családjával halálhírét közölték. Az utána érdeklődő külföldi diplomáciai testületeknek azt mondták, hogy külföldre szökött. Az embertelen kínzások ellenére hite és humora megmaradt. Ezt Visky Ferenc szavai magyarázzák legtalálóbban: „Az evangéliumért való szenvedés az evangéliummal való együttszenvedést jelenti. Együtt szenvedni az evangéliummal: közösségben maradni az örömhírrel.” „Maga is csak test, és végül megtörik!” summázza a lutheránus lelkipásztort besúgásra buzdító kommunista tiszt az álláspontját. Akad-e bármi, ami a megőrülésnél vagy az ellenség gyötréséről szőtt gyűlölet-fantáziáknál erőteljesebben helyezhető szembe a fegyintézetek poklával, ahol az elítéltnek neve sem marad, és ahol puszta testként „még meghalni sem lehet”? A korbácsos verőemberek mellett orvosok vigyázzák a rabok életben maradását, nehogy a túlvilágra szökjenek. A remény kiirtását szolgálják az éjjel-nappal harsogó hangosbemondók, amelyek a fogvatartottak fülébe ordítják „Már senki sem szeret”. Mégis: napjaink börtöneinek mindennapi tapasztalatait is megcáfolva előfordul, hogy a házasság a távollét évei alatt megerősödik, a depriváció okozta hallucinációk a megküzdést segítő látomásokká válnak, az egymást korábban elárulók között pedig létrejön valamiféle bajtársiasság. Fiáth Titanilla börtönpszichológus

Figyelem: ez a mű drasztikus változást okozhat olvasója életében! John Piper - hűen egész életpályájához - most is arra hív, hogy Krisztus-centrikus módon, a Szentírásból vegyünk iránymutatást életünk helyes megéléséhez. Részletesen és magával ragadóan fejti ki, hogy az örökkévalóságra való tekintettel szükség van kockázatvállalásra és áldozatok meghozatalára a földi életben. Jó szívvel ajánlom ezt a kötetet mindazon bátrak számára, akik készek nagy téttel bíró döntéseket meghozni legfontosabb célunk érdekében, hogy életünk végén azt mondhassuk: nem fecséreltem el az életemet!Engem mélyen megragadott Piper megalkuvást nem tűrő odaszántsága, amellyel bennünket is életünk teljes átadására hív - hogy a régi életünknek történő meghalás valóban nyereséggé válhasson számunkra. Fiatalok, újonnan hitre-jutottak számára - és megújulni kívánó hívő embereknek - életváltoztató, érett tanítványságra hívó írás. dr. Steiner József, a missziológia és tanítványképzés professzora, TCM Nemzetközi Intézet Lelkész vagyok. Szakmám a semmittevés. Mások szerint legalábbis. Sok ember konkrétan úgy érzi, hogy nem csinálok semmit, amikor az Igét olvasom és Istennel beszélgetek. Én pedig azonosultam ezzel a véleménnyel, és úgy érzem, hogy eltékozlom az életemet. Elhalványul bennem az én Uram figyelmeztetése, hogy aki Ővele foglalkozik, a lábainál ül, Őbenne gyönyörködik, az választja a jobbik részt.Erre érkezik Piper, és visszaültet engem az Isten ölébe: meggyőzően, ragyogó lelkesedéssel beszél arról, hogy a létezésemnek az a legfőbb oka, hogy élvezzem az Ő gyönyörűséges jelenlétét. Én pedig minden szavát elhiszem. Mike Pál lelkész, Magyarkéci Református Egyházközség

„Predestinálva lettem ezt elolvasni. Kálvin János A könyv mélyreható kutatás, aprólékos történelmi elemzés és hatékony találgatás segítségével mutatja be a kereszténység nem egészen komplett történelmét – ahogyan Ön még sohasem olvasta. Jézus tényleg rokon volt a tanítványainak felével? Ki találta fel a kiközösítést? Honnan származik a hét halálos főbűn? Hogyan vezetett a nadrág feltalálása Róma elestéhez? És hogy van az, hogy a keresztények évszázadok óta nem veszik a lapot? Nick Page fáradságot nem sajnálva forgat fel (szinte) minden történelmi követ, hogy bekukkantson Abelárd-tól Zwingliig (szinte) minden szent és bűnös életébe, a keresztény történelem (szinte) minden szentségébe és eretnekségébe – a jó pár szamarat, az egyszem elefántot és a profetikus képességekkel megáldott libát ne is számoljuk. Hozzáférhető, informatív és provokatív: A kereszténység majdnem tévedhetetlen története minden, amit szerettél volna tudni az egyház történetéről. Vicces. Lenyűgöző. Elképesztő. De az egyházhoz hasonlóan lehet, hogy nem teljesen tévedhetetlen. „Pssszzzzt!” Egy trappista szerzetes

Tass Saada történetének könyvét két okból is nehéz lesz letenni. Először is olyan lebilincselően mutatja be kalandos életét, hogy azzal szinte kiragadja olvasóját a maga hétköznapjaiból. Egy pillanat alatt a Fatah soraiban találjuk magunkat, bejárjuk a muszlim országokat – átszelve időt, kultúrát, látva háborút és békét. Másrészről azért lesz nehéz letennünk a könyvet, mert cselekvésre hív. Megértjük, hogyan lesz egy eltökélt muszlimból Jézus tanítványa, és hogy mi lehet a mi részünk Isten nagy tervében. Izmaelnek sok utóda van még, akik lehet, hogy épp ránk várnak! Uzonyi Barnabás lelkipásztor, a Kultúrák Közötti Misszió vezetője Három az egyben! – lehetne ajánlani akár így is Saada könyvét: a 11. fejezetig fordulatos „kalandregény”, amely testközelből mutatja be a 60–70-es évek közel-keleti konfliktusoktól szabdalt régióját; a kötet második fele megtérés-, pontosabban beérkezés-történet. De aki teljes olvasmányélményre számít, mellőzze az előbbi tagolást, így a judeo-keresztény világ és az iszlám civilizáció közötti átfedéseket igazoló kerek történetet kap, még ha az egymásba olvadás mindössze az egykori Fatah-harcosból keresztény misszionáriussá vált főhősben valósul is meg. Rostás-Péter István újságíró, műfordító

A könyv mélyreható kutatás, aprólékos történelmi elemzés és hatékony találgatás segítségével mutatja be a kereszténység nem egészen komplett történelmét - ahogyan Ön még sohasem olvasta. Jézus tényleg rokon volt a tanítványainak felével? Ki találta fel a kiközösítést? Honnan származik a hét halálos főbűn? Hogyan vezetett a nadrág feltalálása Róma elestéhez? És hogy van az, hogy a keresztények évszázadok óta nem veszik a lapot? Nick Page fáradságot nem sajnálva forgat fel (szinte) minden történelmi követ, hogy bekukkantson Abelárd-tól Zwingliig (szinte) minden szent és bűnös életébe, a keresztény történelem (szinte) minden szentségébe és eretnekségébe - a jó pár szamarat, az egyszem elefántot és a profetikus képességekkel megáldott libát ne is számoljuk. Hozzáférhető, informatív és provokatív: A kereszténység majdnem tévedhetetlen története minden, amit szerettél volna tudni az egyház történetéről. Vicces. Lenyűgöző. Elképesztő. De az egyházhoz hasonlóan lehet, hogy nem teljesen tévedhetetlen.

John Piper szerint Isten a lehető legnagyobb örömforrás, ezért minél ?jobban ismerjük őt, annál több örömben lesz részünk. Az evangélium maga Isten, aki kész megbékélni velünk és megfizetni ennek a békességnek az árát. Karácsonykor azt ünnepeljük, hogy Isten önmagát adta nekünk az öröm elpusztíthatatlan ajándékaként. Ha engedjük, ezek a rövid ?a?dventi áhítatok Isten örömébe vezetnek be bennünket. Szabados Ádám, lelkész, a Divinity internetes oldal bloggere

Több nemzedék kedvelt olvasmánya a Kobak könyve, bölcs humora, a lebilincselő szépségű történetekből áradó szeretet gyermekirodalmunk klasszikus művei sorába emelték a meseregényt. A főhős valóságos személy: Szilágyi Domokos és Hervay Gizella fia volt, aki a bukaresti 1977-es földrengés idején életét vesztette. A kiváló rajzfilmes M. Tóth Géza illusztrációi szellemesen teremtik újjá Kobak világát, szülő és gyermek közös olvasmányává varázsolva a könyvet.

Elégedettség… Boldogság… Öröm. John Piper szerint a boldogságra törekvés Istennel kapcsolatban nemcsak lehetséges, hanem fundamentális jelentőségű. Szenvedélyem, Isten című műve drámai módon rengeti meg az Istennel kapcsolatos hagyományos perspektívánkat. Piper feltárja, hogy valójában nem kell választanunk a Krisztust követő életben a kötelesség és az öröm között. Sőt, Jézus követője számára éppen a Krisztusban való örvendezés „kötelessége” az, amely által – Isten népe tagjaként – a leginkább magasztalni tudja Urát. Ahogy Piper fogalmaz: „Istent az dicsőíti meg leginkább, ha minél nagyobb megelégedést találunk Benne.” A szerző által elénk tárt ún. „keresztyén hedonista” célja nem az, hogy eszközként használja fel Istent világi, testi vágyai megelégítésében. Az a megelégedettség, amire a keresztyén hedonista törekszik, az az öröm, amelyre csak Istennél találhat rá – sőt, magában Istenben. Márkus Tamás lelkész, Károli Gáspár Református Egyetem A kereszténység legnagyobb ellenségei nem a pogány vallások, nem az istentelen ideológiák és izmusok, még csak nem is a Sátán. Hiszen Jézus maga mondta az egyházáról, hogy a pokol kapui sem diadalmaskodnak rajta. A keresztyénség legnagyobb ellensége saját maga, az ízetlen, képmutató, langymeleg keresztény élet. Nem véletlenül mondta Jézus, hogy az megízetlenült sót kidobják és eltapossák, a langyos vizet kiköpik. Gyülekezeti életünk egyik legnagyobb bűne, hogy intézményesítettük a közömbösséget. Ezt tartjuk természetesnek. John Piper Szenvedélyem, Isten könyve ebből az állapotból kínált nekem is kiutat. Földi örömeink, szenvedélyeink addig nem kerülnek az őket megillető helyükre, amíg nem Isten és a Vele való kapcsolatunk lesz a legfőbb Gyönyörűségünk és Szenvedélyünk. Közel harminc évvel a rendszerváltás után Piper könyve nagy segítség az e világi örömöket, sikereket kóstolgató, azokat túl sokra értékelő kereszténység számára. Mike Sámuel, a Kecskeméti Baptista Gyülekezet lelkipásztora

Visky István Nagyváradon született 1976-ban. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte, majd médiaelméleti és újságírói főiskolán is oklevelet szerzett. Teológus és újságíró. Férj, négy gyermek édesapja. Miképpen gondolkoznak a keresztyének? ASzentíráshoz kötötten, ahogyan Visky István is. Az Íráshoz, az Írás Istenéhez való kötöttség a keresztyén ember szabadsága: szabad úgy hallani Istent, ahogyan szól, úgy látni önmagát, ahogyan ez a tükör őt láttatja, úgy érteni helyzetét, a világot, ahogyan az Írás azt leírja. Szabadon a saját szíve és a világ szabadságot istenítő gondolataitól.Ez a kötöttségegyben a keresztyén ember biztonsága is. Hol szabad A századik? Hol van biztonságban? Pásztorának – Aki az Első és az Utolsó – nyakában és nyájában, az Ő legelőjén. Adorján Kálmán lelkipásztor A kötet a posztmodern létállapotban élő – és abban magát egyre rosszabbul érző –, szilárd értékek nélkül sodródó mai embert szólítja meg úgy, hogy a Biblia történeteit aktuális tartalommal tölti meg, vonatkoztatja mai életünk dilemmáira. A reménység, egyén és közösség viszonya, a szenvedés, a halál, a bűn és a szeretet a kulcstémái. Ahogy a szerző ezeket az örök emberi életkérdéseket felveti, és a keresztény hit perspektívájába állítja, tanulságos és megrendítő élmény a nemhívőnek is. dr. Szalai Miklós (ateista filozófus, történész) Visky István műve határokat feszeget és határokat lép át, de úgy, ahogyan kevesen szoktunk: a keresztény hit lelki oldalán keresztül szólítja meg azt a nem keresztény szubkultúrát, amit a filozófián és a keresztény teizmuson belül általában a ráció és az istenérvek felől közelítünk meg. Így könyve egyrészt hiánypótló munka a magyar közegben, másrészt színesíti a párbeszédet és erősíti Isten ügyét. Nagy Gergely (református teológus, apologéta)

Botházi Mária új kötetének esszenciáját így fogalmazhatnánk meg: mi erdélyi magyarok vagyunk, és ezzel sok minden megmagyarázható. Például az, hogy miért foglalkoztat akár egy életen át a kivándorlás kérdése, miért tekintjük természetesnek azt, ha valami nehéz, és gyanúsnak, ha valami könnyű, miért viselünk mackónadrágot, ha otthon vagyunk, és miért mondjuk blokknak a panelházat. Egyáltalán: hogyan élünk, cselekszünk, gondolkodunk, és miért úgy, ahogy? A Fűnyíró a Tündérkertben karcolatai a hétköznapok erdélyi emberét láttatják különböző élethelyzeteiben, sok-sok humorral, iróniával, olykor pimaszul akár, de mindvégig derűvel és együttérzéssel. Vigyázat, evés közben olvasni veszélyes lehet!