Koinónia Kiadó strana 2 z 4

Kiss Lehel az örömteli rácsodálkozás hangján ünnepli gyermeke születését és első évét. A Csakhogy itt vagy! című kötet versnapló, melyet egy éven át heti rendszerességgel vezetett a költő. Az így létrejött ötvenkét vers a gyermekirodalomban ritka, apai nézőpontból ír újszülött és család kölcsönös gyarapodásáról. A kora gyermekkor hol vidám, hol aggasztó, csínytevéseiben is szívmelengető állomásait Kiss Lehel ragályos humorral és lelkesedéssel örökíti meg. A kötetet készülő és gyakorlott szülőknek, családoknak és kistestvért váró nagytestvéreknek egyaránt ajánljuk. Emlékteremtő olvasást kívánunk!

A sok türelemmel és odaadással készített verses babanaplóban Kiss Lehel őszintén sziporkázó, derűs szövegei mellett a gyermekük első évét megörökíteni vágyó szülőket kreatív oldalak biztatják alkotó emlékőrzésre. A fényképes-írásos babanapló vezetéséhez Berke Krisztina-Ágnes kipróbált ötletei nyújtanak szelíd útmutatást. Kiss Lehel életízű verseit Pojum Edith szerethető mackócsalád-illusztrációi kísérik, körükben a család minden tagja megtalálja a helyét, és életre szóló kincseket, emlékeket raktározhat el.

„Predestinálva lettem ezt elolvasni. Kálvin János A könyv mélyreható kutatás, aprólékos történelmi elemzés és hatékony találgatás segítségével mutatja be a kereszténység nem egészen komplett történelmét – ahogyan Ön még sohasem olvasta. Jézus tényleg rokon volt a tanítványainak felével? Ki találta fel a kiközösítést? Honnan származik a hét halálos főbűn? Hogyan vezetett a nadrág feltalálása Róma elestéhez? És hogy van az, hogy a keresztények évszázadok óta nem veszik a lapot? Nick Page fáradságot nem sajnálva forgat fel (szinte) minden történelmi követ, hogy bekukkantson Abelárd-tól Zwingliig (szinte) minden szent és bűnös életébe, a keresztény történelem (szinte) minden szentségébe és eretnekségébe – a jó pár szamarat, az egyszem elefántot és a profetikus képességekkel megáldott libát ne is számoljuk. Hozzáférhető, informatív és provokatív: A kereszténység majdnem tévedhetetlen története minden, amit szerettél volna tudni az egyház történetéről. Vicces. Lenyűgöző. Elképesztő. De az egyházhoz hasonlóan lehet, hogy nem teljesen tévedhetetlen. „Pssszzzzt!” Egy trappista szerzetes

Visky István Nagyváradon született 1976-ban. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte, majd médiaelméleti és újságírói főiskolán is oklevelet szerzett. Teológus és újságíró. Férj, négy gyermek édesapja. Miképpen gondolkoznak a keresztyének? ASzentíráshoz kötötten, ahogyan Visky István is. Az Íráshoz, az Írás Istenéhez való kötöttség a keresztyén ember szabadsága: szabad úgy hallani Istent, ahogyan szól, úgy látni önmagát, ahogyan ez a tükör őt láttatja, úgy érteni helyzetét, a világot, ahogyan az Írás azt leírja. Szabadon a saját szíve és a világ szabadságot istenítő gondolataitól.Ez a kötöttségegyben a keresztyén ember biztonsága is. Hol szabad A századik? Hol van biztonságban? Pásztorának – Aki az Első és az Utolsó – nyakában és nyájában, az Ő legelőjén. Adorján Kálmán lelkipásztor A kötet a posztmodern létállapotban élő – és abban magát egyre rosszabbul érző –, szilárd értékek nélkül sodródó mai embert szólítja meg úgy, hogy a Biblia történeteit aktuális tartalommal tölti meg, vonatkoztatja mai életünk dilemmáira. A reménység, egyén és közösség viszonya, a szenvedés, a halál, a bűn és a szeretet a kulcstémái. Ahogy a szerző ezeket az örök emberi életkérdéseket felveti, és a keresztény hit perspektívájába állítja, tanulságos és megrendítő élmény a nemhívőnek is. dr. Szalai Miklós (ateista filozófus, történész) Visky István műve határokat feszeget és határokat lép át, de úgy, ahogyan kevesen szoktunk: a keresztény hit lelki oldalán keresztül szólítja meg azt a nem keresztény szubkultúrát, amit a filozófián és a keresztény teizmuson belül általában a ráció és az istenérvek felől közelítünk meg. Így könyve egyrészt hiánypótló munka a magyar közegben, másrészt színesíti a párbeszédet és erősíti Isten ügyét. Nagy Gergely (református teológus, apologéta)

„Mert ez nem rólad szól” – hallja miértjeire Nabeel a döbbenetes választ, és ezzel gyógyul ki jogosnak tűnő önsajnálatából. Egy szenvedélyes apologéta nem apologetikus, hanem személyes vallomásán át éri el szívünket-agyunkat: ezért hiteles, ezért emberi, és ezért isteni ez a könyv. Qureshi Allahot keresve Jézust találta meg – így igazi önmagát is –, könyve tehát rólad és rólam szól. Horváth Levente lelkész, a Református Mentő Misszió és a Bonus Pastor Alapítvány vezetője A fiatalon elhunyt Nabeel Qureshi könyve intim betekintést nyújt egy pakisztáni származású, nyugaton letelepedett muszlim család életébe. A tengerésztisztként dolgozó apa 'Umar ibn al-Khattábig, a négy kalifa egyikéig vezeti vissza származását, és Nabeel édesanyja is neves muszlim hittérítő felmenőkkel büszkélkedhet. Így hatalmas tragédiaként élik meg fiuk növekvő érdeklődését a kereszténység iránt. Minden tiltakozásuk ellenére azonban Nabeel egyre közelebb sodródik a végleges-végzetes döntéshez. A muszlim hittérítőből lett keresztény egyetemista srác életútja nemcsak arra döbbent rá, hogy milyen kockázatokkal kell számolnia annak, aki muszlimként enged Jézus hívásának, hanem személyes tapasztalatai révén mutatja be a két hitrendszer és vallásgyakorlat közötti különbségeket. Belső és külső küzdelmei, álmai és sajátos istenélményei mellett lenyűgöző annak az egy-két keresztény barátnak az őszinte szeretete és állhatatos ragaszkodása, amellyel kitartottak mellette a legsötétebb órákban is.

Tass Saada történetének könyvét két okból is nehéz lesz letenni. Először is olyan lebilincselően mutatja be kalandos életét, hogy azzal szinte kiragadja olvasóját a maga hétköznapjaiból. Egy pillanat alatt a Fatah soraiban találjuk magunkat, bejárjuk a muszlim országokat – átszelve időt, kultúrát, látva háborút és békét. Másrészről azért lesz nehéz letennünk a könyvet, mert cselekvésre hív. Megértjük, hogyan lesz egy eltökélt muszlimból Jézus tanítványa, és hogy mi lehet a mi részünk Isten nagy tervében. Izmaelnek sok utóda van még, akik lehet, hogy épp ránk várnak! Uzonyi Barnabás lelkipásztor, a Kultúrák Közötti Misszió vezetője Három az egyben! – lehetne ajánlani akár így is Saada könyvét: a 11. fejezetig fordulatos „kalandregény”, amely testközelből mutatja be a 60–70-es évek közel-keleti konfliktusoktól szabdalt régióját; a kötet második fele megtérés-, pontosabban beérkezés-történet. De aki teljes olvasmányélményre számít, mellőzze az előbbi tagolást, így a judeo-keresztény világ és az iszlám civilizáció közötti átfedéseket igazoló kerek történetet kap, még ha az egymásba olvadás mindössze az egykori Fatah-harcosból keresztény misszionáriussá vált főhősben valósul is meg. Rostás-Péter István újságíró, műfordító

Lucian Boia az idén évszázados múltra visszatekintő modern román állam megalakulásának körülményeire világít rá úgy, hogy tágabb – európai, sőt világpolitikai –értelmezési mezőben értékeli a kor eseményeit, az azok közötti összefüggéseket. Eddigi munkásságát meghatározó szemléletéhez híven Boia ezúttal is lerántja a történelmi mítoszokról a már rájuk kérgesedett leplet: jelen kötetében a román nemzeti egység több évszázados eszméjét hirdető elméletet és annak holdudvarát dekonstruálja. Ezzel mintegy szembemegy a román történésztársadalom kommunizmusban szocializálódott és pályát teremtő részének többségével, illetve a hivatalos történelemoktatás még ma is uralkodó trendjével. A gyakran publikáló történészprofesszor újabb kötete 2017 decemberében jelent meg a bukaresti Humanitas Kiadó gondozásában, és piacra kerülése után már az első hónapban az egyik legkelendőbb kiadványként tartották számon. The translation was kindly supported by the Fund for Central and Eastern European Book Projects, Amsterdam.

Ebben a történelmi esszében a szerző röviden vázolja fel saját nézeteit a románok történetével, valamint a jelen és jövő Romániájával kapcsolatban. Próbálja megmagyarázni (és lerombolni, ha szükséges) azokat a mítoszokat, amelyeket iskolai történelemórákon tanítanak, vagy a média sugallja. Az elemzés az ókori Dáciával kezdődik, ami sokak számára alapmítosz, a szuperközpontosított államé, melynek területe a jelenkori Romániáéval esik egybe. Az eredeti kiadás 2018-ban Gaudeamus-díjas bestseller lett.

John Piper szerint Isten a lehető legnagyobb örömforrás, ezért minél ?jobban ismerjük őt, annál több örömben lesz részünk. Az evangélium maga Isten, aki kész megbékélni velünk és megfizetni ennek a békességnek az árát. Karácsonykor azt ünnepeljük, hogy Isten önmagát adta nekünk az öröm elpusztíthatatlan ajándékaként. Ha engedjük, ezek a rövid ?a?dventi áhítatok Isten örömébe vezetnek be bennünket. Szabados Ádám, lelkész, a Divinity internetes oldal bloggere

Hétköznapi élethelyzetek tragikomikus párlata a kötet, amely tárcanovellái ezúttal is a női lét sajátosságait, a családi élet visszásságait, a társadalmi elvárások szorítását, a megfelelni akarás belső kényszerét, az öregedést, és a most középkorúak fiatalságát villantja fel fergeteges humorral, ironizáló, szatirikus hangvétellel, könnyed, játékos stílusával mosolyogtatva, ébresztgetve, néha sírva-nevettetve olvasóit. A szerző Boldogság juszt is a tiéd című kötetét (Koinónia, 2016) a Transindex portál Az év könyve díjjal tüntette ki. Ezúttal is garantált a szórakozás és a tükörbe nézés érzete.

Az erdélyi hétköznapokra, a honi lét valóságára közelítő írásait gyűjtötte egybe Botházi Mária. A női szemszöget felvillantó, gyakran sajátosan „női témákat” taglaló tárcák, glosszák a Transindexen és az Erdélyi Naplóban jelentek meg. A szerző hangja és ábrázolásmódja egyedi. Olyan világot teremt, amely összetéveszthetetlen másokéval, miközben a magyar karcolatirodalom hagyományát is felidézi. Ebben a szövegvilágban fontos szerepe van az őszinteségnek, barátságnak, játéknak, humornak, s nem utolsó sorban a közösségnek (hagyományos értékek nem hagyományos környezetben). Az írások témája tulajdonképpen a mindennapi élet, de annak élményei, eseményei és konfliktusai sajátosan, egyedien válnak mindennapiakká. Néhány jól körvonalazható tematika jelenik meg a kötetben: több írás a nőiség, a női lét sajátságainak megélése kapcsán született, ami talán tájainkon nem ugyanolyan, mint a médiából visszaköszönő nő-kép – megvannak a maga egyedi, igen gyakran sajnálatos jellemzői, amely társadalmunk, neveltetésünk, közgondolkodásunk lenyomataként kísérik életünket. Az írások egy másik része a kisebbségi létről szól, melynek hétköznapi megéléséről szintén keveset olvasni.

Megtámadja egy kislány szervezetét a rák, csöndes eltökéltséggel, alattomosan. Mire tetten érjük, már mindennél és mindenkinél nagyobb. Orvosok, szülők, segítők, barátok fordulnak szembe vele, beindul a küzdelem a kislány életéért. A kórházban barátságok szövődnek a gyermekek között, különös közelség és ismeretlen mélysége az együttérző szeretetnek. Reggelre, időről időre, megüresedik egy ágy. Elszakadás: mit jelent elszakadni? Hol van, aki nincs velünk? Meg tud semmisülni egy arc? Aczél Dóra könyve a fordulatos kalandregényeknél mérhetetlenül izgalmasabb beszámoló. Megérinti az életet a haláltól elválasztó határt, rá is lép a bizonytalan sávra. És visszatér. Itt van velünk Dóra, és itt van ez a finom, boldog könyv, tele éles, angyali mondatokkal. Egy kivételes ember kivételes története. Mindannyian kivételek vagyunk. (Visky András)

Botházi Mária új kötetének esszenciáját így fogalmazhatnánk meg: mi erdélyi magyarok vagyunk, és ezzel sok minden megmagyarázható. Például az, hogy miért foglalkoztat akár egy életen át a kivándorlás kérdése, miért tekintjük természetesnek azt, ha valami nehéz, és gyanúsnak, ha valami könnyű, miért viselünk mackónadrágot, ha otthon vagyunk, és miért mondjuk blokknak a panelházat. Egyáltalán: hogyan élünk, cselekszünk, gondolkodunk, és miért úgy, ahogy? A Fűnyíró a Tündérkertben karcolatai a hétköznapok erdélyi emberét láttatják különböző élethelyzeteiben, sok-sok humorral, iróniával, olykor pimaszul akár, de mindvégig derűvel és együttérzéssel. Vigyázat, evés közben olvasni veszélyes lehet!

Jézus beszéde nem üres utópia, hanem cselekvő erő. A tekintélyes kortárs gondolkodó ennek a felismerésnek a horizontján értelmezi az evangéliumi példázatokat – egyszerre szöveghű és eredeti módon. Magyarázatában a szívbe oltott értelem, az elháríthatatlan elköteleződés, a hallott Igének megfelelő cselekvés, az ideologikus gondolkodás lebontása éppen azt a belső teret hódítja vissza számunkra, „amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a világon kívül leljünk újra otthonra.” dr. Visky S. Bélaa Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet professzora Andrei Ple?u nem hajlandó alárendelni Jézus példázatait sem a filozófiának, sem az újabb és újabb módszertanoknak, sem a kortárs politikai-ideológiai beállítottságnak. Sok régebbi és mostani egyházi vezetőtől eltérően abban kíván követője maradni a Mesternek, hogy szembefordul az ideológia kísértésével (az olyanokkal is, amelyek a mai értelmiségieket kísértik), és igyekszik távol tartani magát minden intézményi “szedentarizmustól” (az akadémiait is beleértve). dr. Berszán Istvána Babe?–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Intézetének igazgatója

Több nemzedék kedvelt olvasmánya a Kobak könyve, bölcs humora, a lebilincselő szépségű történetekből áradó szeretet gyermekirodalmunk klasszikus művei sorába emelték a meseregényt. A főhős valóságos személy: Szilágyi Domokos és Hervay Gizella fia volt, aki a bukaresti 1977-es földrengés idején életét vesztette. A kiváló rajzfilmes M. Tóth Géza illusztrációi szellemesen teremtik újjá Kobak világát, szülő és gyermek közös olvasmányává varázsolva a könyvet.

- Mire neked az írás, Angi? - Hogy olvassák. Szeressék, vagy ne szeressék. Csak moccantson bennük valamit. (Nők Lapja) Máté Angi hőse árva kislány, aki zord nagyanyjával, Mamóval egy kidőlt-bedőlt, kék falú univerzum lakója. Mégsem afféle árvagyerekes-ríkatós lelki horrortörténet ez, sem puszta tudósítás a szeretetlenség poklából. Az elképesztően tömény kisprózákból nem holmi sivárság árad. A titok az író világ-újrateremtő nyelvezete, amely egyszerre egyedi és erdélyi, gyermeki és művészi, csodásan hajlékony és mulatságosan naiv. Mamó "korcbaszedett' arca felett lobogós hajon "csicsonkáznak" a "hajuziga-bogarak", a templomi szentek "mutatják a szomorút, ki magukból", "Nemzetközi Nőnapkor ott állnak a legszebb anyákok, a legszebb fejükkel, ruháikkal", temetőben pedig "járulnak a népek, mintha lerónivaló sajnáljaik lennének". A túlélés eszközei a varázsigeként örvénylő szavak. Sok jó könyv jelenik meg manapság, ám ritka az olyan, amelynek a helye előre ott állna kitöltetlenül a magyar irodalom polcán. A Mamó ilyen szín a palettán. Csak most, hogy van, jövünk rá, mennyire hiányzott! Lackfi János, költő Máté Angi regénye 2009-ben jelent meg a Koinónia Kiadónál, és a szerző nevét egycsapásra ismertté tette. A Mamó a szakma és a közönség tetszését egyaránt elnyerte, már a megjelenése évében két elismerést hozott (Látó-nívódíj, Transindex – Év Könyve). A Koinóniánál azóta a harmadik kiadás is napvilágot látott. A mű francia fordítását idén jelentette meg a Le Ver á Soie kiadó, a holland változat pár hete látott napvilágot a Wereldbibliotheek kiadónál és a bolgár fordítás készülőben van. A 2009-ben megjelent Mamó után a Kolozsváron élő szerző több egyéni kötettel jelentkezett, illetve antológiákban jelentek meg művei.