Koinónia Kiadó strana 4 z 4

Az oxfordi matematikus Stephen Hawking A nagy terv című könyvének bizonyos tételeit állítja reflektorfénybe. Lennox esszéjének következtetése az, hogy a közhiedelem, miszerint az ateizmus az egyedüli kikezdhetetlen intellektuális álláspont, tarthatatlan. Abban a reményben írtam ezt a könyvet, hogy segít majd megérteni néhányat azokból a legfontosabb témákból, amelyek az Isten és a tudomány viszonyát taglaló mai viták mögött húzódnak. Ahol csak lehetett, megpróbáltam mellőzni a szakkifejezéseket, és a logikus érvelésre helyeztem a hangsúlyt írja az Isten és Stephen Hawking című könyve bevezetőjében John C. Lennox. Az oxfordi matematikus Stephen Hawking A nagy terv című könyvének bizonyos tételeit állítja reflektorfénybe: ahogy írja, nem Hawking tudományát vitatja, hanem azt, amit a tudós ebből Isten létére, pontosabban Isten nemlétére vonatkozóan következtetésként levon. Tudományfilozófiai esszéjében Lennox történeti összefüggésekben is megmutatja, hogy Hawking állítása, miszerint a tudomány egyedüli következtetése a teremtés mibenlétéről (hogy az teljességgel megmagyarázható az univerzum viselkedését leíró fizikai törvényekkel, így a gravitációval) nem új keletű. Lennox szerint Hawking következtetései merőben filozófiai szemléletűek, annak ellenére, hogy a tudós határozottan kijelenti: a filozófia halott. Isten vagy a multiverzum? teszi fel a kérdést a matematikus, aki érvelésével azt bizonyítja, hogy a természet törvényeire vonatkozó teóriák spekulatívak és ellenőrizhetetlenek, ugyanakkor korántsem támasztják alá azt a meggyőződést, hogy tudomány és vallás között áthidalhatatlan ellentét lenne. Lennox esszéjének következtetése az, hogy a közhiedelem, miszerint az ateizmus az egyedüli kikezdhetetlen intellektuális álláspont, tarthatatlan. A brit matematikus, filozófus töretlen logikával végigvezetett, olvasmányos és közérthető érvelése gondolatébresztő lehet mindenki számára, aki kíváncsi a tudomány világában morális téren is zajló folyamatokra.

A Jézus meséskönyve, a Biblia az elmúlt évtized egyik legjobb gyermekbibliája. A Moonbeam-díjjal kitüntetett könyvet eddig több mint tizenöt nyelvre fordították le Európában, Afrikában és Latin-Amerikában. A többszörösen díjazott, többek közt a gyermekirodalmi Arany Medál-díjjal kitüntetett afrikai születésű szerző, Sally Lloyd- Jones, valamint a Macmillan Highly Commended gyermekillusztrációs díjával elismert angliai illusztrátor, Jago úgy teremti újra az Ó- és Újszövetség világát, hogy az a célcsoporton túl (4-8 évesek) is nagy érdeklődésre tarthat számot. A könyv magyar nyelven az erdélyi és magyarországi gyermekkönyv-olvasók számára már jól ismert, Aranyvackor-különdíjas Zágoni Balázs meseíró hű tolmácsolásában olvasható.

Aranykori teljességet idéző ős-állapot honol a kék bolygó kis szigetén: az örökifjú gyermeklélek önfeledt, kiapadhatatlan derűje és harmóniája. De egyszer csak váratlanul becsapódik a szigetlakók életébe űrhajóján Hahó Jónapot. Ezzel véget is ér az ártatlanság idilli állapota, ... Folytatás ›› és elkezdődik a történet, a móka, az álom-valóraváltás. Csakhogy mindennek ára van. Még ha az elején úgyis tűnik, hogy a kaland megéri a kis kompromisszumot, a folyamatot már nem lehet leállítani. Vagy mégis? A(z) A kék bolygó története (Könyv) szerzője Andri Snaer Magnason.

A népmesegyűjtemény a Román Akadémia Kolozsvári Folklórarchívumában őrzött moldvai csángó népmeséket teszi közzé. A(z) Vót, hol nem vót (Könyv) szerzője .

Visky Ferenc református lelkésznek az év minden napjára szóló bibliai elmélkedései hiteles bizonyságai az Istennel való élő kapcsolatnak, olyan egyetemes témákat feszegetnek, mint a boldogság, a szenvedés és a szabadság.

"Ez a nagyszerű szerkezetű, haladó szellemű tankönyv Csehov úttörő színészképzési módszerének kibővítése, kiváló színésztanári segédeszköz a színész testének, hangjának és képzeletének együttes fejlesztésében." (Phillip Zarrilli)

"Az ember közvetlenül érintett. Lehetetlenné válik számára, hogy pusztán elbeszéljen valamit, nagy a kísértés, hogy ítélkezzék is. A történész szenvedélye – feltámasztani és magyarázni a múltat – összefonódik a hazája életében részt vállaló, az ország jövőjéért aggódó politikai átéléssel. (…) Nézzék tehát el nekem, ha sorsdöntő pillanatok kapcsán, amikor választani lehetett két út között, nem fogom tudni megállni, hogy túllépjem az elbeszélést, és értékítéletnek is hangot adjak (mivel úgy fogom érezni, hogy saját magam vagyok a döntés előtt álló személy helyzetében)". Neagu Djuvara, a bojár családból származó jogász, diplomata és történész a román történetírás ma közel százesztendős fenegyereke. Az olvasó most legnépszerűbb kötetét tartja kézben, mely tizenegy kiadást ért meg román nyelven, és valóságos fordulatot jelentett az 1989 utáni román történetírásban