Ludovika Egyetemi Kiadó

A magyar állam titkainak büntetőjogi védelméről hazánkban a mai napig nem született önálló monográfia. Az „állam titkai” fogalom sem a büntetőjogban, sem más jogágakban nem létezik: használatos volt a múlt század első feléig a katonai és a diplomáciai titok, majd 2010-ig az államtitok és a szolgálati titok kategóriája.A 2009. évi CLV. törvény hatályba lépése után egységesen a minősített adat fogalmát találjuk meg a hatályos magyar büntetőjogban is. Ez a könyv viszont nem kizárólag a minősített adatokat tekinti a magyar állam titkainak, hanem tágabb értelemben e körbe sorolja a kémkedés egyik minősített esetét, de az igazságszolgáltatással összefüggő titoksértést, a gazdasági titok és az üzleti titok megsértését is.

A mesterséges intelligencia alkalmazásának rohamos terjedése számtalan nehéz kérdéssel szembesíti az emberiséget, így a szabályozási kihívásokra választ kereső kutatókat is. A jelen kötet huszonkét tanulmánya azoknak a tudományos szempontoknak a számbavételére vállalkozik, amelyeknek a szerzők meggyőződése szerint meg kell határozniuk az állam szerepvállalásáról, a szabályozó általános megközelítéséről, illetve egyes alkalmazási területek konkrét szabályozásáról folyó szakmai vitát. A felvetett problémákat a kötet hat tematikai csoportban tárgyalja: társadalmi és etikai kérdések, általános szabályozási kérdések, adatvédelmi aspektusok, a kommunikációra és a nyilvánosságra gyakorolt hatások, a jogalkalmazás és a gazdasági szabályozás problémái.

Max Weber tanulmánya, A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (1904–1905) a társadalomtudomány egyik legtöbbet hivatkozott műve. Weber szerint a sikeres kapitalizmus létrejöttének egyik forrása egy sajátos mentalitás, a kapitalizmus szelleme, aminek forrása elsősorban az angolszász kálvinizmus (puritanizmus).Noha Weber írása már 1923-ban megjelent magyarul, és a magyar társadalom jelentős része (a 16–17. század fordulóján pedig a magyarok zöme) református volt, számottevő volt itt a puritán mozgalom, de a kapitalizmus szellemének jelenléte nem nyilvánvaló, a problémát nem kutatták a magyar történelemben.Jelen kötet Weber tézisét elemzi, majd azt vizsgálja, hogy a 17. századi magyar puritánok gondolkodásában megtalálható-e a protestáns etikának nevezett mentalitás, és azt mutatja be, hogy a magyar történelem e mozzanata milyen szélesebb társadalomelméleti tanulságokkal szolgál.

A tanulmánykötet célja olvasmányosan, szemtanúk írásain keresztül bemutatni az elmúlt évtized adatvédelmi szempontból kiemelt eseményeit. A szerzők mindegyike alkotója és szemtanúja volt fontos történéseknek. Őszinte áttekintést nyújtunk egy egész évtizedről, annak kulcsfontosságú lépéseiről. Akár átlagos, akár kiemelkedő teljesítményként tekintünk az elmúlt időszakra, annak egy-egy teljesítményére, most van itt az ideje annak, hogy leltárt készítsünk mindarról, ami ezt az évtizedet jellemezte.A kötet nem tankönyv jelleggel kívánja leírni, hogy mit hogyan kell értelmezni, mi helyes, és mi nem helyes. A kötet tudományos igénnyel készült, de nem száraz szakmai tanulmányok sora. Bevezetjük az olvasót az események sodrába, hogy élményszerűen szegődhessen az írók nyomába az egyes történések megismerésekor.A kötet visszatekintés, jövőbe tekintés és leltár egyidejűleg.

Alig egy éve, de még – mondhatjuk – a „boldog békeidőkben”, amikor a pandémiás helyzet és a vele járó gazdasági visszaesés közeli bekövetkezésének – a legkiválóbb világ- és nemzetgazdasági előrejelzésekben – még nyoma sem volt, ajánlhattam egy továbbgondolkodásra csábító tanulmánykötetet az Olvasó szíves figyelmébe, Ösztönző állam – hatékonyabb vállalatok címmel. A benne foglalt gondolatok nagy érdeklődést váltottak ki mindazok körében, akik nemcsak arról szeretnének többet tudni, hogy mit jelent az ösztönző állam, s milyen elvek mentén, milyen törekvéseket érvényesít a gyakorlatban, hanem arra is kíváncsiak, hogy minderről miként gondolkodnak azok, akiknek a felelősség és a cselekvés lehetősége jut a maguk területén.Meggyőződésem szerint Az ösztönző állam válságkezelése című tanulmánykötet szerzői kollektívája azért is tartotta kötelességének, hogy újabb kötetet adjon közre, mert a világszerte súlyos gazdasági hatásokkal járó járvány új, a megszokottól eltérő válaszokat követel, s válaszra vár, hogy az ösztönző állam e körülmények között miként működik. Ugyanis túl nem becsülhető jelentősége van annak, hogy az ösztönző állam gazdaságpolitikájának megoldásai mennyiben segítik együtt és egyszerre a jelen súlyos terheinek oldását és a fenntartható fejlődés pályájára történő visszatérést…. Kovács Árpádegyetemi tanár

The chapters of the book analyze the changes in law and state observed in recent decades, duplicating on the one hand the democratic formation of the will of the state with the formation of law based on the constitutional court and other higher courts. This has also happened in most European countries and other continents, where there is a wide range of constitutional adjudication. In this process, in addition to the traditional areas of law (private law, criminal law, etc.), separate research has been established for the analysis of private constitutional law, constitutional criminal law, and constitutional labor law. In the context of these changes, a series of books and studies have been published in recent years in many countries under the name of constitutional private law, constitutional criminal law, etc. to explore dual system of law. This study aims to provide a general theoretical framework for these new trends.

A járvány társadalomtudományi vizsgálata többszörösen is összetett feladat. Egyrészt mivel a koronavírus társadalmi életünk minden szegmensében érezteti hatását, valamennyi tudományterület szakértelmére és szempontjaira szükségünk van a hatások azonosításához és a következtetések levonásához. Másrészt a világjárvány terjedése, a leküzdéséért vívott küzdelem és következményeinek kezelése globális szinten zajlik, ezért a nemzetállami folyamatok értékelését regionális és nemzetközi kitekintéssel kell teljessé tennünk. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóinak és kutatóinak szerzői közreműködésével készült kötet ebben az összetettségben elemzi a járvánnyal összefüggő társadalmi folyamatokat. A könyv tükrözi és visszaigazolja az egyetem közszolgálati életpályákra integráns módon tekintő filozófiáját: a koronavírus szerteágazó hatásait együtt elemzik az állam-, a politika-, a rendészet-, a hadtudomány és a katasztrófavédelem szakemberei. Mindemellett e rendkívüli időszak magyar tapasztalatain túl számba veszi a számunkra releváns európai és nemzetközi következményeket is. Ma már azt is tudjuk, hogy a világjárvánnyal kapcsolatos tapasztalatainkat a második és a harmadik hullám is elmélyítette. A kötetben közölt tanulmányok kéziratai az első hullám után készültek, de következtetéseik érvényét a későbbi történések csak erősítették.

E kötet a folytatása, valójában az ismétlése az előző kötetekben szereplő üzeneteknek. Az Európa, nemzet, jogállam című kötet 22 évvel ezelőtt, 1998-ban jelent meg, a Mi és a világ, amely a 2002 és 2010 közötti írásaimat tartalmazza, 2015-ben, a Nyitás és identitás. Geopolitika, világkereskedelem, Európa pedig 2018-ban. A kötetek címei röviden kísérlik meg visszaadni az egyébként a műfajt és a témákat illetően változatos tartalmat,és az azt meghatározó fő gondolatokat. Ezek a gondolatok az elmúlt évtizedek során ugyan alakultak és alkalmazkodtak a változó körülményekhez, de lényegük nem változott. Ezért tekinthető a legutóbbi szűk három esztendő írásainak és előadásainak a gyűjteménye nem egyszerűen folytatásnak, a változások követésének, hanem az állandóság elemeinek az ismételt kifejezésére irányuló makacs kísérletnek. Mert a világ nemcsak változik, hanem a lényeget, az embert, az ember legfontosabb közösségeit, mindenekelőtt a nemzetet, a nemzeti összetartozás érzését és élményét, az emberiség történelmét, értékeit, erkölcsi normáit, ezek eredetét illetően nem változik.

The book is in two parts. The first is a critical account of the EU as a political entity, a polis (hence the title), while the second part scrutinises the fraught relationship between the EU and Central Europe. Unlike much of the literature dealing with the EU, this assessment tries to give an account of why the EU behaves as it does.Methodologically the approach is diverse and draws on political theory, sociology, anthropology, cultural semiotics, literary theory, postcolonial theory, history.The heart of the argument is that the EU has changed and this change is potentially and actually a source of pitfalls. The essence of the EU was aimed at conflict resolution at the European level, as there are always asymmetries of power.

Válogatott beszédek, tanulmányok, dokumentumok a modern ügyészségről (2000–2020)2021-ben ünnepeljük az egységes modern magyar ügyészség létrejöttének 150. évfordulóját. E hosszú történetből a legutóbbi húsz évre tekint vissza ez a gyűjteményes kötet, amelyet a tisztelt Olvasó a kezében tart.Polt Péter legfőbb ügyész vezetése alatt – 2000 és 2020 között – több szervezeti és működési reform zajlott le az ügyészségen, valamint ekkor készült fel az ügyészség az EU-csatlakozásra és több máig ható jelentős nemzetközi bűnügyi együttműködésre.Ez a könyv hozzá kíván járulni a magyar ügyészség történetének, valamint tágabb értelemben az igazságszolgáltatás jelenkori történetének dokumentálásához. Olyan különleges forrásokat is közöl, amelyek korábban más formában még nem jelentek meg.Polt Péter egyetemi tanár, legfőbb ügyész neve az 1980-as évek óta van jelen a büntető jogtudomány területén. Elméleti és gyakorlati szakember, több mint 200  tudományos mű szerzője. Az Országgyűlés 2000-ben, 2010-ben és 2019-ben választotta legfőbb ügyésszé, így ő a magyar ügyészség történetének egyik leghosszabban hivatalban lévő vezetője.

Az emberi jogok eszménye, ahogyan ma ismerjük, döntő mértékben a nyugati civilizációhoz kötődik, amelynek mai képét különböző impulzusok formálták. E szellemi, világnézeti és intézményi összetevők közé tartozik az antik világ görög filozófiai, zsidó vallási és római jogi öröksége, továbbá az egyetemességre törekvő keresztény etika, valamint az ész uralma mellett elkötelezett felvilágosodás és ennek nyomán a klasszikus liberalizmus eszmeisége. Ezek a vallási és sze­kuláris gyökerű, illetve indíttatású hatások vezettek az egyik legfontosabb európai vívmány, az elidegeníthetetlen emberi jogok koncepciójának a megszületéséhez. Az emberi jogokban megnyilvánuló közös princípiumok fontosságára utal továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartájának Preambuluma is, amikor az Európai Unió működése kapcsán az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, valamint a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékeire, illetve a demokrácia és a jogállamiság elveire hivatkozik. Az alkotmányosság nélkülözhetetlen értékei közé tartozó alapjogok csoportosítása többféle kritérium alapján lehetséges. A rendszerezés elvégezhető az alapjogok megjelenési ideje, a jogosulti kör jogi státusa, a jogosulti kör száma, az államra háruló feladat, valamint az alapjogok értékrendje szerint. A tankönyv ezen kritériumok együttes figyelembevétele alapján törekedett a dogmatikai, elméleti és történeti vonatkozások áttekintése mellett a hazai jogrendbe is beépülő alapjogok részletes bemutatására és jellemzésére.A tankönyv fejezeteinek megírásában több felsőoktatási intézmény és tudományos műhely oktatói és kutatói vettek részt, ezzel is jelezve a közös gondolkodás fontosságát.

In Europe, Christianity played a crucial role in the development of the concept of freedom. However, the creation of the human rights construct has primarily been formulated as an achievement of the Enlightenment, viewing the ideals of Christianity as a spiritual current and social organising force that restricts the freedom of the individual. The essays collected in this volume clearly show that the intertwining of culture, values, law and religion, especially Christianity, constitutes a special area of legal studies, and this is a research field which requires much fuller exploration. The individual papers focus on the legal questions raised by liberties, such as the right to human dignity and to the freedom of expression, religion and thought. All the authors contributing to this volume are academics from Hungary, and their papers are statements in a very timely and highly debated issue, which is of utmost importance, not only in their home country, but also in all Europe.

Az 1989-es rendszerváltozás óta 3 évtized telt el, ami történelmi léptékkel mérve csupán egy pillanat, mégis különleges helyet fog kapni a magyar történelemben. 1989-ben Magyarország még a bipoláris világ, a szovjet befolyási zóna része volt, tervgazdasági rendszerrel, s a társadalmat a kommunista párt diktatórikus rendszere irányította. 2018-ban Magyarországon piacgazdaság van, az ország a világ fejlett államainak csoportjában az alsó harmadhoz tartozik, államformája köztársaság, politikai rendszere többpárti demokrácia. Az ország tagja vagy részese a nemzetközi életben meghatározó szerepet játszó nyugati intézményeknek és szerződéseknek. Reális remény van arra, hogy a magyar történelemből sokszorosan visszaköszönő, oszcilláló fejlődési pályát az ország a fejlett országok oldalán horgonyozva rögzítse.

A társadalmi fenntarthatóság elmélete elismeri és céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítását és az ezzel összefüggésben álló kötelességek teljesítését. A 2015-ben elfogadott fenntartható fejlesztési menetrend célul tűzte ki a szegénység felszámolását, a méltányos életkörülmények biztosítását, ami a polgári jogérvényesítés területén a joghoz jutás könnyítését, az eljárási jogok egyenlő és hatékony biztosítását célozza. A kötet az Európai Unió polgári eljárásjogi vívmányait, az említett célok szolgálatába állított klasszikus perjogi, illetve alternatív eljárásjogi eszközeit, a vitarendezést lezáró döntés végrehajtásának biztosítását lehetővé tevő uniós rendelkezéseket és mindezek magyar jogban történő megjelenését mutatja be.

A Balkánon az elmúlt harminc évben számos változás történt, melyek az autonómia és az önrendelkezés témakörébe tartoztak. A 2019. április 5-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezett III. Balkán Konferencián azokat a jelenségeket járták körül előadóink, melyek a történések láncolatában kiemelkedőnek számítottak. A témák között megjelent az önrendelkezési jog és a személyi elvű autonómiák balkáni példái, a szuverenitási problémák értelmezése, a különböző közjogi kihívások értelmezése és a hágai Nemzetközi Törvényszék szerepe. Hashim Thaçi szerepének vizsgálata egyik fontos feladatot jelent az új állam működésének jobb megértésében, csakúgy, mint Kína regionális szerepének erősödése, a montenegrói identitás válsága és a térség államai közötti határviták visszássága. Kötetünk szerzői rávilágítanak arra is, hogy Koszovóban hogyan zajlott a gazdaság rendbetétele a háború után, a korrupció miként hat Szerbiára, Bosznia-Hercegovina választási rendszere miért teszi működésképtelenné az államot, illetve a vérbosszú intézménye mit is jelent az albánok körében.