Ludovika Egyetemi Kiadó

The volume is a publication of the Europe Strategy Research Institute of the Ludovika University of Public Service, the purpose of which is to provide an insight into the most important policy issues in relation to the opportunities and challenges expected to arise in the course of the Hungarian EU presidency in the second half of 2024. The book contains 12 studies that touch on cohesion policy, the effects of the Russian–Ukrainian war, the Hungarian family policy, the protection of national minorities, the EU sanctions applied against Russia, the conference on the future of Europe, the rule of law proceedings against Hungary, the digital sovereignty, the EU defence policy, the European green transition and restorative justice. The volume aims to make the role of the rotating presidency of the Council of the European Union more understandable and to provide insight into the processes taking place in different policy areas, thus helping to understand the expected priorities and tasks of the Hungarian presidency.

A közigazgatás szervezete, működése, valamint a rá vonatkozó joganyag tudományos igényű vizsgálata több mint kétszáz éves múltra tekint vissza. Eleinte még a közigazgatás meghatározása is komoly fejtörést okozott. E bő két évszázad alatt viszont nemcsak a közigazgatás, hanem a közigazgatásról való gondolkodás is átalakult, és világossá vált többek között, hogy a közigazgatás nem azonos a közigazgatási joggal, annál sokkal nagyobb, bonyolultabb, szerteágazóbb terület. Bizonyos – olykor vitatott – elméleti alapok pedig fokozatosan kialakultak, megszilárdultak, amelyek mára tulajdonképpen a közigazgatás-tudomány magját képezik. Egyértelművé vált, hogy ennek a tudományos magnak az ismerete nélkül a közigazgatást nem lehet megfelelő módon sem megismerni, sem oktatni, de még megszervezni sem. Könyvemben arra törekszem, hogy szintetizáljam a közigazgatás-tudomány rendszerét, eredményeit, dogmatikáját, történetét, elősegítve ezzel a modern közigazgatás rendszerének, folyamatainak megértését.Fábián Adrián egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. Főbb kutatási területei: közigazgatás-elméleti kérdések, a közszolgálat és az önkormányzati közigazgatás. Habilitált, magyar és idegen nyelven írott publikációinak száma meghaladja a százat.

Mikor mondták ki az erdélyi románok a Magyarországtól való elszakadást? Hány jegyzéket adott át Fernand Vix alezredes a magyar kormányzatnak? Ki volt Szlovákia első diktátora? Kik szálltak szembe az egyre több magyarlakta területet megszálló idegen csapatokkal? Hogyan érintette a magyar vasúthálózatot a trianoni békeszerződés? Hány menekült érkezett Magyarországra az elcsatolt területekről? Mennyi időbe telt, mire úgy-ahogy magához tért a magyar gazdaság Trianon után? A Trianon enciklopédia szerzőiként és szerkesztőiként egy olyan kézikönyvet szeretnénk átnyújtani a közönségnek, amely a tényanyagra koncentrálva segít tájékozódni, eligazodni a történelmi folyamatok és különféle értelmezéseik között. Abban bízunk, hogy a mai magyar történeti kutatás élvonalát képviselő kötet megtalálja az utat olvasói, elsősorban a történelemtanárok, egyetemisták felé, és összefogott, világos, de nem egysíkú magyarázatokkal segítheti azokat, akiket érdekelnek a magyar történelem ezen tragikus évei. Trianon megismerésében - akár tetszik, akár nem - a rációé a főszerep, csak ennek segítségével tudjuk feldolgozni az évszázada történt, de napjainkra is kiható eseményeket.

A kor kihívásainak megfelelően mindig módosultak a hadtudományi kutatás kérdései. Napjaink hadtudományának, aktualitásának vizsgálata nemcsak azért fontos, mert a maga nemében egyedülálló tudományágról van szó, hanem mert a szomszédunkban zajló háború, a haderőben zajló változások aktualizálják a hadtudományi kutatások tárgyát, fókuszba állítják a hadászati-harcászati kérdéseket. A hadtudósok, doktoranduszok feladata pedig a jelen vizsgálata.Minden hadtudomány iránt érdeklődőnek, oktatónak, doktorandusznak, ajánlom a kötetet, melyben olyan elméleti-gyakorlati kérdésekről olvashatunk többek között, mint a célfeladatra készített kumulatív töltetek kialakításának vizsgálata, a harcászati szintű katonai döntéshozatal folyamata, a légi sugárfelderítés jövője.

Kötetünk a Covid–19-világjárvány nemzetközi és magyarországi hatásait vizsgálja a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) szektorára – különös tekintettel a szomszédos országokban megfigyelhető kihatásokra. Vásárlói és kereskedői oldalról egyaránt elemezzük a pandémia által okozott felvásárlási sokkhatásokat. Kitérünk az egyes generációk vásárlásimagatartás-változásának elemzésére, hiszen ezek digitális érettsége markánsan eltérő, sőt más-más az egyes korcsoportok vásárlói igénye, jövedelmi helyzete és a vírusban való érintettsége, ahogy a koronavírus-helyzetre kialakított stratégiája is.Olyan fontos kérdésekre keressük a választ, hogy történt-e valóban felhalmozás a vásárlás során, és ha igen, az melyik termékköröket érintette (például a műszaki cikkek, a barkácstermékek, a játékok, a sportszerek terén). Hogyan hatott a vásárlási szokások változására a járvány kitörése körében? Milyen irányba mozdult el a kereskedelem: tudott-e reagálni a hirtelen megnövekedett online piaci kihívásra? Milyen rendellenességeket mutat a magyar „pánikvásárlás” a bevásárlás gyakoriságában, a kiadások vagy a termékkerülés vonatkozásban? Milyen új lehetőségek nyílnak a jövőben a vásárlások során? Milyen kiberbiztonsági kérdéseknek kell meg felelni ehhez, és milyen módon segíti a mesterséges intelligencia a kereskedelmi folyamatokat? Milyen új innovációk várhatók a jövő kiskereskedelmében, és ennek hogyan tudnak megfelelni a hazai piac szereplői?

Kötetünk társadalmi, politikai, kulturális és teológiai aspektusokat vizsgálva mutatja be azt a szerteágazó és markáns nézeteket valló amerikai evangéliumi mozgalmat, amelyet rendkívüli megújulási képesség jellemez, ezért napjaink Amerikájának továbbra is meghatározó, befolyásos világnézeti csoportja. Hatása elvitathatatlan az USA politikai és társadalmi rendszere, az amerikai történelem alakításában éppúgy, mint globális kapcsolatrendszerét tekintve. A Nyugat jelenlegi formájában bizonyosan nem létezne nélküle, és a zsidó-keresztény értékrend fennmaradásában meghatározó szerep hárul rá továbbra is. A 21. század evangéliumi karaktere nem egy felekezet, nem is egy koherens keresztény tradíció, hanem egy igen összetett, fluid mozgalom, biblikus társadalmi törzsek plurális identitása, amelynek legmeghatározóbb vonása a kereszténység megújításának a szándéka és a protestáns küldetéstudat beteljesítése. Ám valószínűleg a jövőben sem egy konkrét társadalmi irányzat víziója szerint kell az amerikai folytatást elképzelni, inkább a meglévők metszetében, okos dinamikájában, amelyben az evangéliumi tradíció komoly erőforrásokkal és tartalékokkal rendelkezik. Ezt a közös metszetet politikai oldaltól függetlenül evangéliumi (jót váró) jövőkép jellemzi: képviselői töretlenül hisznek az amerikai nemzet nagyságában és küldetéstudatában.

A közszolgálat terén a változások ma gyorsan és mélyrehatóan következnek be. A rendszerváltozáskor Magyarország élen járt a karrierrendszer bevezetésében, ma pedig – a nagyobb rugalmasság érdekében – annak lebontásában. A közszolgálat törvényi szabályozása széttöredezett: a közszférában ma tizennyolcféle foglalkoztatási jogviszonyban lehet dolgozni, ezekből nyolcat alkalmaznak a közigazgatásban. Még azonos jogálláson belül is munkáltatónként különböznek az alapvető foglalkoztatási feltételek. Az egységes közjogi szabályozás helyébe szervezeti szinten felépített, új, belső szabályrendszer lépett. A közjogi dereguláció és decentralizáció megnövelte a munkáltató hatalmát, és ezzel párhuzamosan a „tisztviselők” függősége felerősödött. Az egységes státusz felszámolása nemzetközi jelenség, de eltűnni látszik az egységes munkáltató is. Egyre nagyobb teret nyer a szerződéses alkalmazás. A külszolgálat, a rendvédelem és a katonaság hagyományosan önálló státuszszabályozása mellett a közoktatásban, a felsőoktatásban, illetve a kórházakban is speciális jogállású személyzet dolgozik. Egyre nehezebb kategorizálni az egyes államokat abból a szempontból is, hogy melyik modelladó ország hatása alatt fejlődnek, mivel tértől és időtől függően más és más minta érvényesül ugyanabban az országban is. A közszolgálat fejlődése során bekövetkezett változások nyomán gyökeresen másként kell gondolkodnunk alapvető nézetekről, fogalmakról, jelenségekről, mint a rendszerváltozás időszakában. Bizonyos fogalmak elvesztették érvényességüket, más kategóriák viszont még csak most vannak születőben: paradigmaváltáshoz érkeztünk a közszolgálatban is.

Ez a könyv a közigazgatás és a közigazgatási jog alapvető intézményeit tárja az olvasó elé, átfogó elemzést adva róluk. Az egyes tanokat, matériákat logikai egységben, de csak a szükséges mértékben mutatja be elméleti oldalról, inkább a gyakorlatra koncentrál. A kellő mélységű közigazgatási tudás megszerzésére úgy ad lehetőséget, hogy egy-egy fogalmat, tárgykört, jogintézményt részeiben és egymáshoz való kapcsolatában tárgyalja. A közigazgatási jog elsajátítása nehéz, mert bonyolult és gyakran változik, a különböző oktatási műhelyek pedig egy-egy fogalom, elméleti kérdés megközelítésében, tartalmi megragadásában egymástól eltérő tanokat vallanak. A tudásszintű rögzítéséhez pedig sokszor nemcsak a tételes jogi norma megtanulása szükséges, hanem más jogágak, különösen az alkotmányjog ismerete is. A könyv tételes jogi oldalról leképezi a magyar közigazgatás jelenlegi helyzetét. Az I. rész az általános fogalmakat, majd a közigazgatás tevékenységeit, működését, szervezeti rendszerét, jogtanát, aktustanát mutatja be. A II. rész az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályaival és sajátosságaival foglalkozik. Ez a munka az első olyan tananyag, amelyből a rendészet hivatásrendjein tanuló egyetemisták elsajátíthatják a közigazgatási jog teljes általános részi matériáját, de természetesen más karoknak is ajánlott olvasmány.

Minden állam igényt tart arra, hogy az oktatásra támaszkodva folyamatosan segítse a különböző köszszolgálati hivatásrendeket a változó környezeti kihívásokhoz való sikeres alkalmazkodásban. Jelen könyv olyan ismereteket ad át, amelyben a közösségi együtt gondolkodásnak kiemelt szerep jut. A hadtudomány és a honvédelem alapkérdéseit és gondolatrendszerét, annak történetét bemutatva sajátos közszolgálai ismeretek megszerzésének lehetőségével támogatja a katonai hivatásrend/szakterület jobb megismerését. A könyv fejezetei olyan színes tudásanyagot tartalmaznak, amelyek korszerű ismeretekkel szolgálnak a honvédelemről és a haderő tevékenységéről. Tartalmuk elősegíti a katonai hivatásrend főbb feladatainak és egyes működési sajátosságainak jobb megértését, a közszolgálati életpályák egymáshoz közelítését, az Egyetem karai között az átoktatás és az áthallgatás megvalósulását, valamint a társkarok hallgatóival való közös tanulás élményét. A tananyag sikeres elsajátítását követően a hallgatók összességében ismerik, értik és át tudják tekinteni a honvédelem és a haderő tevékenységének teljes spektrumát.

Az Észak-Erdélyt 1944 szeptember–októberében elfoglaló szovjet katonai alakulatok mintegy húszezer magyar civilt hurcoltak el a Szovjetunióba többéves kényszermunkára. A foglyul ejtett emberek közel harmada nem élte túl az évekig tartó fogságot. Az Erdély társadalmára sokkszerűen ható 1944-es elhurcolásokról és azok utóhatásairól hosszú éveken át hallgatni kellett. A történtek a kommunizmus évtizedeiben tabutémának számítottak, így kutatásuk csak a közelmúltban vált lehetségessé. A könyv célja éppen ezért az, hogy a kényszerű hallgatás következményei, a felejtés és a közöny ellen küzdve megismertesse az olvasót ezzel a kollektív tragédiával, egyben emléket is állítva az ártatlanul elhurcoltaknak. Az olvasmányosan megírt, gazdagon illusztrált kötetet mind a történészszakma képviselői, mind a közelmúltunk iránt érdeklődő olvasóközönség haszonnal forgathatja. „Itthon még sokáig kísértettek a lágerélmények. Éjszakánként gyakran újraálmodtam az átélteket, s ilyenkor mindig csuromvizes párnán ébredtem fel. Sokáig azt hittem, ezek az álmok okozzák éjszakai izzadásomat, ám később, az álmok megszűntével még mindig átizzadt párnán ébredtem. Hosszú hónapok teltek el, amíg végre annyira összeszedtem magam, hogy már nem reszkettem az élelemért, s az evést nemcsak azért hagytam abba, mert szégyelltem tovább enni, hanem azért, mert tényleg jóllaktam.”

A munka a közgazdaságtan top tíz kategóriájának egyike. A munkafolyamatokban, a munkaszervezésben vagy a bérezésben óriási változások történtek az indusztrializáció korszakától kezdve, de mindez semmi ahhoz képest, ami előttünk áll. A következő évtizedek bizonyosan a munka forradalmát hozzák. A gazdaságelméletben a munka és a béraxióma eközben stabilan tartja magát. A közgazdaságtan a dolgozót ma is erőforrásként, a munkát áldozatként értelmezi. A munkabér egyfelől költség, másfelől a határtermelékenység bázisán értelmezett ellenérték, a munkatermelékenység pedig az üzleti és a közszférában is elsődleges prioritássá vált. Csakhogy a felnövő munkavállalói generációk és az újabb munkafajták egyre nehezebben simíthatók a modellekbe, a munkabérek elméleti alapja csikorog. Sötét korszak ideológiáját idézi, mégis terjed a gondolat, hogy a munkát a jövedelemtől el is kellene választani. A nagy paradigmaváltás küszöbön áll, előtte azonban érdemes áttekinteni a témában évezredek alatt felhalmozott elmélettörténeti tudást. Hasznos inspirációt adhatnak a világvallások nézetei, régi korok bölcsei és modern filozófusok munka- és bértanai is. E kötet igyekszik e felhalmozott tudástömeg felvillantásával tágítani a munkához kapcsolódó elméleti perspektívát. Lelkünk rajta, mit hasznosítunk mindezekből a most alakuló új gazdaságelméletben.

Mikor mondták ki az erdélyi románok a Magyarországtól való elszakadást? Hány jegyzéket adott át Fernand Vix alezredes a magyar kormányzatnak? Ki volt Szlovákia első diktátora? Kik szálltak szembe az egyre több magyarlakta területet megszálló idegen csapatokkal? Hogyan érintette a magyar vasúthálózatot a trianoni békeszerződés? Hány menekült érkezett Magyarországra az elcsatolt területekről? Mennyi időbe telt, mire úgy-ahogy magához tért a magyar gazdaság Trianon után? A Trianon enciklopédia szerzőiként és szerkesztőiként egy olyan kézikönyvet szeretnénk átnyújtani a közönségnek, amely a tényanyagra koncentrálva segít tájékozódni, eligazodni a történelmi folyamatok és különféle értelmezéseik között. Abban bízunk, hogy a mai magyar történeti kutatás élvonalát képviselő kötet megtalálja az utat olvasói, elsősorban a történelemtanárok, egyetemisták felé, és összefogott, világos, de nem egysíkú magyarázatokkal segítheti azokat, akiket érdekelnek a magyar történelem ezen tragikus évei. Trianon megismerésében – akár tetszik, akár nem – a rációé a főszerep, csak ennek segítségével tudjuk feldolgozni az évszázada történt, de napjainkra is kiható eseményeket.

Ha a jó emberré és jó polgárrá váláshoz önmagukban kevésnek bizonyultak mind a tulajdoni (materiális), mind az emberi jogi (eszmei) alapok, akkor most – nem ezek helyett, hanem ezek mellett – vissza kell térni a morális és vallási alapokhoz, segítségül kell hívni a jó erkölcsöt is. A külső ösztönző erőhöz a belső ösztönző erőt. A rációhoz, az emberi szellemhez a lelkierőt. A jó ember fogalmának sok szinonimája, azonos vagy rokon értelmű kifejezése van: rendes ember, derék ember, becsületes ember, tisztességes ember, emberséges ember. Minden ezek számán és arányán, a társadalom emberi minőségén múlik. Többek között erről szól ez a könyv, és ezért lett a címe Ember és emberség.

A nemzetközi és hazai empirikus kutatások határozottan a felismerési kísérleteket emelik ki mint leggyakoribb és legsúlyosabb hibaforrást az igazságkereső büntetőeljárások bizonyítási cselekményei közül. E fenti tényt felismerve a kötet szerzője megvizsgálja a felismertetési procedúra magyar történeti gyökereit, áttekintést ad egyes külföldi szabályozási modellekről, és részletesen elemzi az intézménnyel kapcsolatos hazai bírósági döntéseket, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága iránymutató határozatait.A kötet számos, a nemzetközi és hazai gyakorlatból vett tanulságos, valós esetet is bemutat, amelyekben előfordultak felismertetési anomáliák, hatósági hibázások, azonosítási tévedések. Mindezek alapján a szerző 75 pontba szedve, csoportokba rendezve felsorolja a legjellemzőbb büntetőeljárás-jogi és kriminalisztikai hibaokokat, és felmutatja az ezek kivédésre, megelőzésére alkalmazható, bűnüldözőknek, bíráknak szóló krimináltaktikai, bizonyítékértékelési ajánlásait.

Minden emberi élet érték. Az emberi élethez és méltósághoz való jog pedig olyan alapvető jog, amelynek tartalma nagymértékben attól függ, hogy milyen értéktartalmat tulajdonítunk az emberi életnek. Azt is lehet mondani, hogy mindaz, amit az emberi életről és méltóságról tartunk, ideológiai hozzáállás által is befolyásolt morális kérdés. A jogalkotásban a politikai pártok révén jó eséllyel megjelenik a társadalmat jellemző értékszemlélet is. A monográfia az életet és a méltóságot, illetve az ezekhez való jogot vizsgálja alkotmányjogi, keresztény etikai és büntetőjogi szempontból. A kutatás legfőbb kérdése úgy fogalmazható meg, hogy a normatív alkotmány által szabályozott élethez és méltósághoz való jog tartományában mennyire van jelen a keresztény vallás és kultúra értékrendi sajátossága. Minthogy az élet és a méltóság védelme komplex módon nehezen értelmezhető, a tanulmány igyekszik a kérdéskört részeire bontva vizsgálni. Ilyen módon külön vizsgálat tárgyát képezi az abortusz, az életvégi döntések (kiemelten figyelve az eutanáziára), a jogos védelem és a rendőri lőfegyverhasználat.

Jelen kötet a szerző 2017-ben megjelent, Szemelvények a magyar robbantástechnika fejlődéstörténetéből című könyvének mintegy folytatásaként készült el. Első része az előző könyvből kimaradt robbantási területeket dolgozza fel: a mozgásakadályozás robbantással végrehajtható feladatai. Ezen belül az alkalmazott hazai katonai robbantóanyagok és a robbantási alapfeladatok tervezésének koronkénti összefoglalását követően bemutatja az utak és műtárgyaik, a vasutak, a repülőterek és a hidrotechnikai létesítmények robbantási szabályainak fejlődését az 1800-as évektől napjainkig. A könyv második része egy olyan robbantási területet vizsgál, amelyet ilyen formában még nem dolgoztak fel Magyarországon: a föld alatti aknaharcot. Ez volt történelmünk leghosszabb időn át alkalmazott eljárása az ellenség megerődített helyeinek elfoglalására, ennek ellentettjeként pedig a védők hasonló válasza, az ellenaknák alkalmazása. A fejezet korról korra bemutatja a támadók és a védők által alkalmazott technikákat és technológiákat az adott időszak aknaharccal foglalkozó hadtudományi értekezéseiből, műveiből vett idézetekkel és megtörtént csatákról szóló beszámolókkal.