Ludovika Egyetemi Kiadó

A közszolgálat terén a változások ma gyorsan és mélyrehatóan következnek be. A rendszerváltozáskor Magyarország élen járt a karrierrendszer bevezetésében, ma pedig – a nagyobb rugalmasság érdekében – annak lebontásában. A közszolgálat törvényi szabályozása széttöredezett: a közszférában ma tizennyolcféle foglalkoztatási jogviszonyban lehet dolgozni, ezekből nyolcat alkalmaznak a közigazgatásban. Még azonos jogálláson belül is munkáltatónként különböznek az alapvető foglalkoztatási feltételek. Az egységes közjogi szabályozás helyébe szervezeti szinten felépített, új, belső szabályrendszer lépett. A közjogi dereguláció és decentralizáció megnövelte a munkáltató hatalmát, és ezzel párhuzamosan a „tisztviselők” függősége felerősödött. Az egységes státusz felszámolása nemzetközi jelenség, de eltűnni látszik az egységes munkáltató is. Egyre nagyobb teret nyer a szerződéses alkalmazás. A külszolgálat, a rendvédelem és a katonaság hagyományosan önálló státuszszabályozása mellett a közoktatásban, a felsőoktatásban, illetve a kórházakban is speciális jogállású személyzet dolgozik. Egyre nehezebb kategorizálni az egyes államokat abból a szempontból is, hogy melyik modelladó ország hatása alatt fejlődnek, mivel tértől és időtől függően más és más minta érvényesül ugyanabban az országban is. A közszolgálat fejlődése során bekövetkezett változások nyomán gyökeresen másként kell gondolkodnunk alapvető nézetekről, fogalmakról, jelenségekről, mint a rendszerváltozás időszakában. Bizonyos fogalmak elvesztették érvényességüket, más kategóriák viszont még csak most vannak születőben: paradigmaváltáshoz érkeztünk a közszolgálatban is.

A közigazgatás szervezete, működése, valamint a rá vonatkozó joganyag tudományos igényű vizsgálata több mint kétszáz éves múltra tekint vissza. Eleinte még a közigazgatás meghatározása is komoly fejtörést okozott. E bő két évszázad alatt viszont nemcsak a közigazgatás, hanem a közigazgatásról való gondolkodás is átalakult, és világossá vált többek között, hogy a közigazgatás nem azonos a közigazgatási joggal, annál sokkal nagyobb, bonyolultabb, szerteágazóbb terület. Bizonyos – olykor vitatott – elméleti alapok pedig fokozatosan kialakultak, megszilárdultak, amelyek mára tulajdonképpen a közigazgatás-tudomány magját képezik. Egyértelművé vált, hogy ennek a tudományos magnak az ismerete nélkül a közigazgatást nem lehet megfelelő módon sem megismerni, sem oktatni, de még megszervezni sem. Könyvemben arra törekszem, hogy szintetizáljam a közigazgatás-tudomány rendszerét, eredményeit, dogmatikáját, történetét, elősegítve ezzel a modern közigazgatás rendszerének, folyamatainak megértését.Fábián Adrián egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. Főbb kutatási területei: közigazgatás-elméleti kérdések, a közszolgálat és az önkormányzati közigazgatás. Habilitált, magyar és idegen nyelven írott publikációinak száma meghaladja a százat.

E könyv célja, hogy átfogó áttekintést nyújtson az infokommunikációs technológiákkal (IKT) kapcsolatos összetett elméleti és gyakorlati kérdésekről és megoldásokról. Feltárja azokat a lehetséges veszélyeket és veszélyforrásokat, amelyek az egyes IKT-elemeket, -platformokat és -rendszereket, valamint a szabályozási környezetet és a kormányzati szervezeteket érinthetik. Kiemeli továbbá azokat a pozitív társadalmi tendenciákat, jellemzőket és tudományos áttöréseket, amelyek elősegítették az emberiség általános fejlődését, és amelyek követik vagy közvetlenül befolyásolják az infokommunikációs műveletek potenciális kihívásait és következményeit. Kiemelt figyelmet kap többek között az 5G technológia, amely olyan új szolgáltatások bevezetését teszi majd lehetővé, amelyek nagyobb kapacitásra, rendkívül nagy adatátviteli teljesítményre és alacsony késleltetésre támaszkodnak, miközben kihasználják az IoT és a big data előnyeit. A modern IKT-rendszerekben a nem biztonságos adatátvitel és -tárolás komoly problémákat okozhat, ezért a szakértők a titkosításra, az adatok osztályozására és az érzékeny információk megfelelő kezelésére figyelmeztetnek. Emellett felhívják a figyelmet a fizikai védelem fontosságára is, amely elengedhetetlen a különböző típusú biztonsági környezetek megfelelő kialakításához.

Jelen kötetünk a történeti alkotmány magyar politikai gondolkodásban és gyakorlatban betöltött szerepével foglalkozik. Egy olyan témáról kíván általános áttekintést nyújtani, amely az aktuális magyar politikai vitákban is fontos szerepet játszik. Minden egyes fejezet arra keresi a választ, hogy különböző történelmi korszakokban a politikusok és a teoretikusok pontosan mit értettek a történeti alkotmány eszméjén, amikor beszédeikben és írásaikban hivatkoztak rá, illetve amikor saját politikai érdekeiknek megfelelően újrafogalmazták annak jogi keretét. Éppen ezért a történeti alkotmány eszméjének és gyakorlatának története érdekes lehet azon olvasók számára is, akik a politikai gondolkodás történetével, alkotmánytörténettel foglalkoznak, vagy csak egész egyszerűen érdeklődnek a hazai alkotmányos fejlődés iránt.

Az Észak-Erdélyt 1944 szeptember–októberében elfoglaló szovjet katonai alakulatok mintegy húszezer magyar civilt hurcoltak el a Szovjetunióba többéves kényszermunkára. A foglyul ejtett emberek közel harmada nem élte túl az évekig tartó fogságot. Az Erdély társadalmára sokkszerűen ható 1944-es elhurcolásokról és azok utóhatásairól hosszú éveken át hallgatni kellett. A történtek a kommunizmus évtizedeiben tabutémának számítottak, így kutatásuk csak a közelmúltban vált lehetségessé. A könyv célja éppen ezért az, hogy a kényszerű hallgatás következményei, a felejtés és a közöny ellen küzdve megismertesse az olvasót ezzel a kollektív tragédiával, egyben emléket is állítva az ártatlanul elhurcoltaknak. Az olvasmányosan megírt, gazdagon illusztrált kötetet mind a történészszakma képviselői, mind a közelmúltunk iránt érdeklődő olvasóközönség haszonnal forgathatja. „Itthon még sokáig kísértettek a lágerélmények. Éjszakánként gyakran újraálmodtam az átélteket, s ilyenkor mindig csuromvizes párnán ébredtem fel. Sokáig azt hittem, ezek az álmok okozzák éjszakai izzadásomat, ám később, az álmok megszűntével még mindig átizzadt párnán ébredtem. Hosszú hónapok teltek el, amíg végre annyira összeszedtem magam, hogy már nem reszkettem az élelemért, s az evést nemcsak azért hagytam abba, mert szégyelltem tovább enni, hanem azért, mert tényleg jóllaktam.”

A kor kihívásainak megfelelően mindig módosultak a hadtudományi kutatás kérdései. Napjaink hadtudományának, aktualitásának vizsgálata nemcsak azért fontos, mert a maga nemében egyedülálló tudományágról van szó, hanem mert a szomszédunkban zajló háború, a haderőben zajló változások aktualizálják a hadtudományi kutatások tárgyát, fókuszba állítják a hadászati-harcászati kérdéseket. A hadtudósok, doktoranduszok feladata pedig a jelen vizsgálata.Minden hadtudomány iránt érdeklődőnek, oktatónak, doktorandusznak, ajánlom a kötetet, melyben olyan elméleti-gyakorlati kérdésekről olvashatunk többek között, mint a célfeladatra készített kumulatív töltetek kialakításának vizsgálata, a harcászati szintű katonai döntéshozatal folyamata, a légi sugárfelderítés jövője.

Kibertámadás – egyre többször hallani, de kevesen tudják, mit is jelent valójában. A legtöbb esetben anyagi haszonszerzés hajtja az elkövetőket, amivel leggyakrabban találkozunk tehát, az a kiberbűnözés. Gyakran hallani viszont az információszerzési célú támadásokról, a kiberkémkedésről is. Ha ezt állami szereplő hajtja végre, a cselekmény nemzetközi jogi megítélése szürke zónába tartozik, máskor valamilyen katonai szervezethez kötődik. Ritkán, de ugyancsak találkozhatunk hacktivista és kiberterrorista cselekedetekkel, amikor a csoport célja valamilyen politikai ideológia terjesztése, esetleg ezen ideológiának a támogatására valamilyen kiberfizikai rendszeren keresztül pusztítás végrehajtása. Végül idetartoznak a tisztán katonai műveletek, azaz a kiberhadviselés, amely egyre gyakrabban része, támogatója a hagyományos, kinetikus műveleteknek. Összességében viszont az államok katonai műveleteikhez mind a négy motivációt előszeretettel használják fel. Könyvünk célja, hogy a téma elismert magyar szakértőivel áttekintsük a kiberhadviselés ismert történetét, és a nyilvánosság számára is megismerhető, mérvadó források segítségével, kritikus elemzéssel bemutassuk az államok által használt kiberműveleti eszköztárat.

2017 és 2021 között két olyan európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése zajlott, amelyek célja az Európai Unión belül a nemzeti kisebbségek hatékonyabb védelme, illetve a nemzeti régiók kiemelt figyelemben való részesítése volt. A Minority SafePack és a nemzeti régiókról szóló kezdeményezést együtt több mint kétmillió magyar támogatta aláírásával szerte a Kárpát-medencében, ezzel az Európai Unió részvételi demokráciájának új eszköze is ismertté vált hazánkban és a régióban.E kötet arra a kérdésre keresi a választ, hogy az európai polgári kezdeményezés alkalmas eszköz lehet-e a nemzeti kisebbségek jogainak európai uniós szintű védelmére, a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos uniós jogi keret fejlesztésére, valamint e közösségek érdekeinek előmozdítására.Az európai polgári kezdeményezés általános bemutatásán túl részletesen elemezzük a Minority SafePack és a nemzeti régiókról szóló kezdeményezések célkitűzéseit és megvalósulását. A szerző e kezdeményezések sikerre viteléből gyakorló jogászként is kivette a részét. Ráadásul eddig sem hazai, sem nemzetközi szinten nem született átfogó munka az európai polgári kezdeményezés kisebbségvédelmi célú felhasználásáról. A könyv célja e hiány pótlása.

Die Monographie analysiert die in den letzten Jahrzehnten zu beobachtenden Rechts- und Staatsänderungen, die einerseits die demokratische Willensbildung des Staates mit der verfassungsgerichtlichen und anderen höheren Gerichtsbildung duplizieren. Dies ist auch in den meisten europäischen Ländern und anderen Kontinenten geschehen, wo es ein breites Spektrum an Verfassungsgerichtsbarkeit gibt. Dabei haben sich neben den klassischen Rechtsgebieten (Privatrecht, Strafrecht etc.) eigene Forschungsbereiche zur Analyse des Privatverfassungsrechts, des Verfassungsstrafrechts und des Arbeitsverfassungsrechts etabliert. Im Zusammenhang mit diesen Veränderungen sind in den letzten Jahren in vielen Ländern unter der Bezeichnung Verfassungsprivatrecht, Verfassungsstrafrecht usw. eine Reihe von Büchern und Studien zur Auseinandersetzung mit der dualen Rechtsordnung erschienen. Diese Studie zielt darauf ab, einen allgemeinen theoretischen Rahmen für diese neuen Trends bereitzustellen.

The volume is a publication of the Europe Strategy Research Institute of the Ludovika University of Public Service, the purpose of which is to provide an insight into the most important policy issues in relation to the opportunities and challenges expected to arise in the course of the Hungarian EU presidency in the second half of 2024. The book contains 12 studies that touch on cohesion policy, the effects of the Russian–Ukrainian war, the Hungarian family policy, the protection of national minorities, the EU sanctions applied against Russia, the conference on the future of Europe, the rule of law proceedings against Hungary, the digital sovereignty, the EU defence policy, the European green transition and restorative justice. The volume aims to make the role of the rotating presidency of the Council of the European Union more understandable and to provide insight into the processes taking place in different policy areas, thus helping to understand the expected priorities and tasks of the Hungarian presidency.

Korunk legnagyobb horderejű kérdése már nem az, mikor talál kihívóra az Amerikai Egyesült Államok, hiszen Kína mindenki számára jól láthatóan felnőtt e szerephez. Sokkal inkább az, miként alakul a két óriás versengése.A II. világháború óta Amerika által megszabott nemzetközi rend szabályai megváltozni látszanak, de korántsem elkerülhetetlen, hogy Kína az USA fölé kerekedjen. Utóbbi nukleáris szuperhatalomként még mindig dominál, és bár vezető szerepét, az általa terjesztett „liberális világrend” megkérdőjelezhetetlenségét egyre többen vonják kétségbe, még mindig Amerikáé a legnagyobb innovációs és „puha” hatalom. Jóval több szövetségessel, a nemzetközi nagyhatalmi játékban pedig komoly tapasztalattal rendelkezik.Könyvünk célja, hogy a két óriás versengésébe betekintsünk. Milyen mozgatórugók miatt csaphat át a vetélkedés Kína és az Egyesült Államok közötti küzdelembe? Mi befolyásolhatja egy ilyen verseny kimenetelét? Komplex kérdésekre komplex válaszokat adhatunk csak. A nagyhatalmi ütközőpályákat meghatározó szempontrendszereket elemezve igyekszünk olyan következtetéseket levonni, amelyek segítséget nyújtanak a magyar külpolitikai mozgástér megértésében is.

Netográfia, netorika és netnyelvészet: a tudomány három klasszikus területének (etnográfia, retorika, nyelvészet) új minőségi közegben, a digitális térben való megjelenése. A digitális (információs, technokulturális) világban mindennek megvan az előzménye, viszont minden más. A kötet négy fő részre oszlik: netnyelvészet, netnyelv, netfolklór, netember. Az egyes fejezetek részletesen bemutatják az új kommunikációs formákat, a változó nyelvet, az újmédiumokat, az utóbbi évtizedekben létrejött másodlagos vagy spontán írásbeliséget, az sms- és netfolklórt, a képes népszokásokat, a hibriditást és az evolúciós megugrást – valamint mindennek kulturális és nemzedéki hatását, amely alól senki nem vonhatja ki magát. Dr. Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár (1984–2022. ELTE, 2015- Partiumi Keresztény Egyetem, 2021- Színház- és Filmművészeti Egyetem) a kezdetektől dokumentálja és elemzi az informatikai világ kulturális és nyelvi hatásait. E témakörbe tartozó főbb – saját és szerkesztett – munkái: Informatikai technológia és nyelvhasználat (2002), Az internetkorszak kommunikációja (2005), Ikonikus fordulat a kultúrában (2008), Sms-nyelv és -folklór (2011), Netfolklór (2015), Újmédia-kislexikon (2022).

Jelen kötet a szerző 2017-ben megjelent, Szemelvények a magyar robbantástechnika fejlődéstörténetéből című könyvének mintegy folytatásaként készült el. Első része az előző könyvből kimaradt robbantási területeket dolgozza fel: a mozgásakadályozás robbantással végrehajtható feladatai. Ezen belül az alkalmazott hazai katonai robbantóanyagok és a robbantási alapfeladatok tervezésének koronkénti összefoglalását követően bemutatja az utak és műtárgyaik, a vasutak, a repülőterek és a hidrotechnikai létesítmények robbantási szabályainak fejlődését az 1800-as évektől napjainkig. A könyv második része egy olyan robbantási területet vizsgál, amelyet ilyen formában még nem dolgoztak fel Magyarországon: a föld alatti aknaharcot. Ez volt történelmünk leghosszabb időn át alkalmazott eljárása az ellenség megerődített helyeinek elfoglalására, ennek ellentettjeként pedig a védők hasonló válasza, az ellenaknák alkalmazása. A fejezet korról korra bemutatja a támadók és a védők által alkalmazott technikákat és technológiákat az adott időszak aknaharccal foglalkozó hadtudományi értekezéseiből, műveiből vett idézetekkel és megtörtént csatákról szóló beszámolókkal.

Ez a könyv a közigazgatás és a közigazgatási jog alapvető intézményeit tárja az olvasó elé, átfogó elemzést adva róluk. Az egyes tanokat, matériákat logikai egységben, de csak a szükséges mértékben mutatja be elméleti oldalról, inkább a gyakorlatra koncentrál. A kellő mélységű közigazgatási tudás megszerzésére úgy ad lehetőséget, hogy egy-egy fogalmat, tárgykört, jogintézményt részeiben és egymáshoz való kapcsolatában tárgyalja. A közigazgatási jog elsajátítása nehéz, mert bonyolult és gyakran változik, a különböző oktatási műhelyek pedig egy-egy fogalom, elméleti kérdés megközelítésében, tartalmi megragadásában egymástól eltérő tanokat vallanak. A tudásszintű rögzítéséhez pedig sokszor nemcsak a tételes jogi norma megtanulása szükséges, hanem más jogágak, különösen az alkotmányjog ismerete is. A könyv tételes jogi oldalról leképezi a magyar közigazgatás jelenlegi helyzetét. Az I. rész az általános fogalmakat, majd a közigazgatás tevékenységeit, működését, szervezeti rendszerét, jogtanát, aktustanát mutatja be. A II. rész az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályaival és sajátosságaival foglalkozik. Ez a munka az első olyan tananyag, amelyből a rendészet hivatásrendjein tanuló egyetemisták elsajátíthatják a közigazgatási jog teljes általános részi matériáját, de természetesen más karoknak is ajánlott olvasmány.

A katonai erények szükséges feltételét alkotják a katonai feladatok sikeres teljesítésének, ezért nélkülözhetetlen részét képezik a katonákkal szemben támasztott elvárásoknak. Az egy-egy korszakra jellemző katonai erények mindig képet nyújtanak arról, hogy a társadalom mit vár el a katonáktól, így az adott kultúra katonai etikai gondolkodásáról is. A kor tágabb filozófiai, politikaelméleti, társadalmi, hadtechnikai és egyéb változásaival az erények is változnak. Ez részben azt jelenti, hogy egy erénynek egy bizonyos időszakban kiemelkedő jelentősége lehet, és minden más erényt arra hivatkozva határoznak meg, máskor azonban alárendelt szerepbe kerül. A katonai erények változása másrészt azt jelenti, hogy az alapvető katonai erénytípusok – kiemelkedő vagy alárendelt szerepben – minden esetben megmaradnak, csupán az változik, hogy ezek az erénytípusok milyen formában jelennek meg egy-egy korszakban. Jelen kötet témája a katonai erények, azon belül is a magyar katonai erények változásának története.

A Katonai Műszaki Doktori Iskola 2022-ben ünnepelte alapításának 20. évfordulóját, amelyet ezzel az oktatóink által írt tanulmánygyűjteménnyel is ünneplünk. Az iskolában 163 oktató segíti a hallgatók munkáját, igyekezve kialakítani azokat a műhelyeket, ahol kell és érdemes tanulni. Három pilléren nyugszik a szakmai munka: a honvédség, a katasztrófavédelem és a vízügy egyaránt számít az itt végzett munkára, az innen kikerülő doktorok szakértelmére. Oktatóink döntő többsége is ezt a három szervezetet képviseli, szakmájuk kiemelkedő oktatói-kutatói. Lehet és kell azon vitatkozni, hogyan lehetne még hatékonyabbá tenni munkánkat, de a 234 kiadott PhD-oklevél önmagáért beszél. A kötetben oktatóink számot adnak kutatási eredményeikről, egyszerre szolgálva a tudományt és megfelelve a publikációs kényszernek is. Változatos témák, változatos stílus, változatos megközelítés jellemzi munkánkat. Bízom benne, hogy az olvasó is talál az írások között olyat, amely vitára ösztönzi, gondolkodásra serkenti, legjobb esetben impulzusokat talál benne saját kutatásainak kiteljesítéséhez.