Ludovika Egyetemi Kiadó strana 3 z 8

Ahogy a tanulmánykötet szerkesztője, Simon János vallja, a „múltat ismernünk kell, hogy a jelenben tudjunk gondolkodni, és jobb jövőt tudjunk építeni”. Ezen építőmunkához kívánnak segítséget nyújtani az immár két évtizede ötévenként megrendezett évfordulós konferenciák, amelyeknek résztvevői időről időre számot vetnek a diktatúra örökségével, a rendszerváltás folyamatával és az azóta eltelt időszak történéseivel. A világjárvány ellenére sem szakadhatott meg ez a hagyomány 2020-ban, ugyanakkor rendhagyó módon csupán írásban, e kötetbe foglalva adhatják át gondolataikat a szerzők: jogászok, közgazdászok, újságírók, történészek, politológusok, szociológusok és filozófusok.Ajánljuk a kötetet minden, a demokrácia megismerése és építése iránt elkötelezett gondolkodó számára.

A Zrínyi születésének 400. évfordulójára készült tanulmánykötet írásai azt bizonyítják, hogy öröksége ma is eleven, a műveiben megfogalmazott vezetési elvek, a nemzeti szuverenitás védelméről és a magyar hadsereg modernizációjáról, valamint a haza és a közjó, a bonum publicum szolgálatának erkölcsi kötelességéről írott gondolatai napjainkban is hasznosíthatók a közszolgálatban és a honvédelemben egyaránt. „Kiki használjon, szolgáljon hazájának, amint legjobban lehet, és ne válasszon magának könnyebbséget, könnyű professziót, avagy életet, mert azzal nem használna, sőt árt hazájának, hanem olyant, akiből a magyar nemzet tapasztalható hasznot vehet.”A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara fontos feladatának tartja a hadvezér, hadtudós és költő Zrínyi Miklós (1620–1664) emlékezetének ápolását, életművének megismertetését az új nemzedékekkel. Annál is inkább, mert jogelődei, a honvédtisztképzés intézményei az 1950-es évektől Zrínyi Miklós nevét és eszmeiségét hordozták

Az 1990-es évektől egyre több politikaterületre terjedt ki a közös politikák rendszere, s napjainkra szinte meghatározhatatlan számú szakpolitika került kapcsolatba az Európai Unióval, így eredményezve több százezer oldalnyi uniós joganyagot.A kötet szerzői arra vállalkoznak, hogy megvilágítsák az EU szakpolitikai együttműködéseinek egészét, egyedi szempontrendszert kidolgozva ne csupán az egyes politikaterületeket mutassák be, de egymással összehasonlíthatóvá is tegyék őket. Bevezetésként az EU döntéshozatali mechanizmusait vizsgálják egyes közpolitikák csoportosítására törekedve. Az együttműködési területeket a Lisszaboni Szerződést alapul véve kizárólagos, megosztott, tagállami, speciális és egyéb hatáskörök szerint csoportosítják, jelezve azt, hogy az EU-nak vagy a tagállamnak van-e nagyobb felelőssége a témában.A tanulmányok azonos szempontrendszert használnak: ismertetik a szakpolitika célját, fejlődéstörténetének főbb szabályozási és politikai mérföldköveit, majd a közpolitika reformjait és az aktuális szabályokat elemzik. Bemutatják a lehetséges jövőképet is: a 2027-ig terjedő pénzügyi tervezés alapján vizsgálják a szakpolitika irányát, valamint a tagállamok eltérő érdekeire is rámutatnak.

Az internetes alkalmazások és szolgáltatások exponenciális növekedésének, a széles körben elterjedt és rohamosan fejlődő okos megoldásoknak, valamint az új típusú e-kormányzatoknak és az ezzel járó digitalizációs eljárásoknak köszönhetően kiemelt figyelmet kell fordítanunk digitális rendszereink védelmére a potenciális veszélyekkel és támadásokkal szemben. A felhasználók és üzemeltetők számára hatalmas kihívást jelent a megfelelő biztonság szavatolása a kibertérben káros tevékenységeket folytató egyénekkel, hacktivistákkal, terroristákkal, továbbá egyéb szervezetekkel szemben.Jelen kötet célja átfogó képet adni a digitálisállam-koncepció kialakításához és működtetéséhez szükséges eszközök és rendszerek létrejöttének, fejlődésének, továbbá biztonsági kihívásainak és lehetséges megoldásainak területeiről.

A 21. század számos új kihívás elé állítja az Európai Uniót, amelyek megoldásához globális gondolkodás szükséges. A tanulmánykötet színes példákat szolgáltat és egyfajta mozaikot ad e kihívásokból, a modern európai jog összefüggéseire építve mutat be néhány alapvető fontosságú kérdést a demokratikus jogérvényesülés témaköréből (bírói függetlenség, vallásszabadság), a jelenlegi pandémiás helyzet nyomán előtérbe került kérdésekből (betegjogok, a pandémiára adott gazdasági és versenyjogi hatások).A beruházásvédelem kihívásai, továbbá a környezet- és klímavédelem örökzöld kérdései mellett szóba kerülnek a dízelbotrányra adott jogi válaszok, valamint a digitalizáció közigazgatásra gyakorolt hatásai, továbbá az uniós tisztviselői pályára lépéshez szükséges felvételi eljárási rend lehetséges reformja is.

A tankönyv A bűnügyi hírszerzés kézikönyve című, korábban megjelent mű folytatásának tekinthető, amennyiben a rendészeti és a bűnügyi hírszerzés különválasztásának megfelelően a megváltozott jogi környezetben szól az egyes kiemelt bűncselekmények felderítési lehetőségeiről, alkalmazkodva az új törvényi szabályozáshoz, és fejti ki részletesen a rendészeti célú titkos információgyűjtés feladatait, illetve ismertet bizonyos kapcsolódó és a rendészettudományban ritkán feldolgozott szakterületeket.A tankönyv nem törekszik minden érintett kérdéskör teljes körű bemutatására, a szerzők inkább gondolatébresztőnek szánták írásaikat. Egyfajta szakmai kézikönyvet szerettek volna a hallgatók kezébe adni, amely ötleteket ad nekik az egyes témák megközelítéséhez, figyelemfelhívó módon integrálva más tudományágak kapcsolódó ismereteit, elősegítve ezáltal a komplex felderítési feladatok megoldását akár egyetemi szinten, akár később, a rendészeti szervek szintjén.

A közrendvédelmi tisztek képzésének egyik elengedhetetlen feltétele a korszerű ismereteken nyugvó tananyag megléte. Ennek elkészítésére vállalkozott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oktatói közössége. Arra törekedtünk, hogy a rendészettudomány által kidolgozott szilárd alapokra építkezve készítsünk olyan könyvet, amely a gyakorlatban is jól hasznosítható ismereteket tartalmaz.A közrendvédelmi tiszti képzés egyik sajátos vonása, hogy egyúttal vezetőképzést is jelent. Hallgatóink a végzést követően jellemzően olyan beosztásokban helyezkednek el, ahol vezetői feladatokat is el kell látniuk. Az évek múlásával pedig egyre valószínűbb, hogy vezetői beosztást fognak betölteni. E kötet azt a célt szolgálja, hogy hallgatóink a közrendvédelmi vezetői munkához szükséges alapokat elsajátítsák.E könyv azonban nem kizárólag a közrendvédelmi szakterület számára nyújt hasznos ismeretanyagot. A rendőrtisztképzés alapjait adják azok az ismeretek, amelyeket feldolgoztunk. A rendőrség szervezete, feladatai, személyi állománya, illetve a különböző szolgálati formák ismerete valamennyi szakterületi tudás alapját képezi.Kívánom, hogy hallgatóink használják e könyvet szellemi és szakmai épülésükre.

Az éghajlatváltozás és a katonai erő viszonyrendszerének tanulmányozása a haderő igénybevételétől kezdve az erők és eszközök felkészítésén át a hadiipari innováció lehetséges irányaira egyaránt kiterjed. E kötet ismerteti az elméleti alapvetéseket, vizsgálja az éghajlatváltozás hatását a nemzet biztonságára és a katonai erő feladataira, továbbá részletes elemzést ad a természeti katasztrófák elleni védekezésről, az abban betöltött – és egyre növekvő – katonai szerepről szerte a világban.A monográfia az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína, Kanada, Ausztrália, Oroszország, Németország és Magyarország helyzetével, az adott országok éghajlatváltozáshoz való viszonyával, továbbá az alapvető biztonsági dokumentumok tartalmával is foglalkozik. Külön fejezet vizsgálja az ivóvízhez való hozzájutás helyzetét, a világszerte szaporodó édesvíz okozta konfliktusokat. Nem kerüli meg továbbá azt a kényes kérdést sem, amely az éghajlatváltozás befolyásolását illeti, és a haderőkben folyó kibocsátáscsökkentő kutatásokról is szó esik.A könyv nem titkolt célja, hogy a hazánkban zajló Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program tervezői merítsenek az itt összegyűjtött információkból, és döntéseiknél figyeljenek a változó éghajlat okozta változó kihívásokra is, legyen az humánerőforrás- vagy haditechnikai fejlesztés, beszerzés, képzés, kiképzés, esetleg felkészítés.

Ez a könyv sokkal több, mint egy versenyjogot szokásosan bemutató kommentár. A gazdasági versenyre vonatkozó tételes jog és alkalmazásának kortárs szemlélése ugyanis olyan módszertani választást fejez ki, amely a jogot a nyelvhez vagy a művészethez hasonlóan egyszerre saját korát és kihívásait tükröző, ugyanakkor közegét aktívan is alakító társadalmi tényezőnek láttatja. A kortárs megközelítés módszertanából fakadóan a magyar versenyjog közege a gazdaság, amelynek motorja a verseny; a fogyasztók; a vállalkozások; az Európai Unió, amelynek egyik legfontosabb jogterülete a versenyjog és a bíróságok.A kötet a magyar versenyjog gyakorlatát ezeknek a dimenzióknak a kölcsönhatásában mutatja be három válság által keretbe foglalt, kortárs idősíkon. Ezek időrendi sorrendben a 2008-as pénzügyi, a könyv megjelenéskor is még tartó vírusjárvány és az ukrán háború okozta válság.Tóth András a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyetteseként, a Versenytanács elnökeként maga is részese és alakítója volt az időszak magyarországi versenyjogi gyakorlatának és versenypolitikájának.

Markó Árpád (1885–1966) nyugállományú ezredes, a két világháború közötti időszak magyar hadtörténetírásának jeles képviselője és megújítója az 1960-as években készítette el akadémiai doktori disszertációját Kossuth Lajos hadtudományi munkásságáról. A hadtudós Kossuth eladdig ismeretlen képét felrajzoló kismonográfia páratlan tudományos életpályája végső állomása volt, ám – feltehetően a szerző elhunyta miatt – napjainkig kiadatlan maradt.Markó az itt közölt művekre az Adalékok a magyar katonai nyelv fejlődéstörténetéhez című, a Hadtörténelmi Közlemények hasábjain 1958 és 1961 között hét részletben megjelent nyelvtörténeti tanulmánysorozata összeállítása közben bukkant. A jelen kötetben a disszertációt teljes terjedelmében, eredeti mellékleteivel együtt adjuk közre, melléhelyezve az említett sorozat egésszé fűzött szövegét, amelyből egykor kinőtt, és amellyel ezért szervesen összefügg.Könyvünk a Pro Militum Artibus sorozat célkitűzésének megfelelően és az eddig megjelent hagyományait folytatva ismét egy kiadatlan és már-már elfeledett klasszikus hadtudományi munkát bocsát közre.

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a 2018 májusától alkalmazandó GDPR a magánélet védelmének ünnepelt és világszerte ismert jogszabálya.Az unió tagállamai büszkék arra, hogy a többi szabályozási megoldással összehasonlítva itt érvényesül a legmagasabb szintű védelem.De vajon mi alapján tudjuk összehasonlítani a különböző védelmi szinteket és az ezek mögött álló szabályozások minőségét? Mi teszi a védelmet erőssé, vagy éppen gyengévé? Milyen szempontok segítenek annak megítélésében, hogy előrelépés, vagy éppen visszalépés történt?A kötet ezekre a kérdésekre keres és ad választ az adatvédelmi gondolkodásban újszerűen ható védelmi lépcső elméletével. Egyszerű, de mégis szemléletes kísérlet a védelem minőségének és szintjének mérésére, amely a jogi szabályozás jövőbeni lehetséges fejlesztésének távlatát is megnyitja.

Molnár Tamás Az értelmiség bukása című műve a szerző legalaposabban megírt, legnagyobb terjedelmű munkája. Témája a társadalomalkotó értelmiségi felfogások elméleti és történeti kudarca, képviselőik visszatérően látványos bukása. A szerző éles szemű kritikája szerint az európai felvilágosodás, a marxizmus, de a liberális és a konzervatív értelmiség egyaránt arra törekedett és részben törekszik ma is, hogy a politikum sajátosságát felülírva ideológiai meggyőződések szerint formálja át az embert és társadalmait. E felfogások kritikája kiterjed az Amerikai Egyesült Államok vezetőinek ma is érvényes önértelmezésére. Noha 1961-ben jelent meg először, kiindulópontja pedig gyakran az akkori publicisztikai, közéleti, politikai és kulturális helyzet, a mai olvasó megállapítások sokaságában ismerhet rá a 21. század számos rokon fejleményére, különösen az 1990 után bekövetkezett magyarországi változások egyes jellemzőire. A kötet korábban megjelent német, olasz és spanyol fordításban, valamint magyarul is 1996-ban. Az első magyar fordítást a jelen kötet minden részletében átnézve és javítva közli, és kiegészíti a Molnár Tamás Összegyűjtött Művei sorozatszerkesztőinek többszáz tételből álló jegyzetanyaga, amely megvilágítja a szöveg egyes utalásait, idézeteit, kiemeli a ma már kevésbé ismert személyiségeket. A Hoppál Bulcsú és Mezei Balázs által gondozott kötethez Pogrányi Lovas Miklós írt utószót. A mű tanulmányozásával az olvasó jobban megértheti a kort, amely a klasszikus európai kultúra összeomlása nyomán formálódik a szemünk előtt. A kötetet fordította: Mezei Balázs

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete idén is tanulmánykötetben dolgozza fel a digitális világ társadalmi hatásaival és szabályozási kihívásaival kapcsolatos egyik fontos kérdéskört. A mesterséges intelligencia alapjogi összefüggéseit elemző korábbi kötet után ezúttal az internetes platformok meghatározóvá váló szerepe és annak sokrétű következményei jelentik a vizsgálat tárgyát.Az információs társadalom működési mechanizmusainak és szabályozási lehetőségeinek megértésében a kutatóintézet ezúttal sem csak saját kutatói csapatára számíthat, hanem azokra a kiváló kollégákra is, akik mind – a már hagyománnyá váló – éves konferenciáján, mind pedig tanulmányköteteiben társul szegődnek a közös gondolkodáshoz. A jelen kötet négy részben, összesen húsz tanulmánnyal tárja föl, milyen társadalmi és szabályozási kérdésekkel szembesítenek minket digitális életünk megkerülhetetlen szolgáltatói, az online platformok. Az első rész a platformoknak az információs társadalomban és a közigazgatásban játszott sajátos szerepét, a második a gazdaság működésére gyakorolt hatásukat, a harmadik a társadalmi nyilvánosságot egyre jobban meghatározó befolyásukat járja körül, a negyedik rész pedig egyes fontos kockázatokat, kihívásokat elemez egy-egy tanulmánnyal.

E kötet másfél év munkájának a gyümölcse. Még 2020 végén határozta el néhány lelkes szakember, hogy megalapítja a Digitális Jogalkalmazás Munkacsoportot azzal a céllal, hogy a korszerű jogi technológiákat tanulmányozza. Ők a kötet szerzői. Van közöttük doktorandusz és professzor, fogalmazó és kúriai bíró, programozó és ügyvéd. Már a megalakuláskor megszületett az ötlet, hogy kötetbe kellene foglalni azokat a gondolatokat és kutatásokat, amelyek a csoport körül összesűrűsödtek. A tizenöt fejezet így vegyesen tartalmaz jogi informatikai helyzetértékeléseket, a legkorszerűbb jogi technológiák ismertetését a mesterségesintelligencia-alapú szoftverektől a szöveggeneráló alkalmazásokon keresztül a legal designig, de a szabályozási kihívásokat taglaló tanulmányokat is.A könyvet haszonnal forgathatja gyakorló jogász, a jogi informatika iránt érdeklődő szakember – és mindenki, aki szeretne egy kicsit jobban belelátni a jog jövőjébe.

The purpose of the volume is to provide the reader with the key tools needed to navigate the realm of cyber diplomacy. It is not exhaustive in detailing all aspects of cyber diplomacy; instead, our work highlights the key pillars needed to understand a varied and complex topic from a European viewpoint. Balázs Mártonffy provides an overview of the key terms and relevant literature of the topic. Anna Molnár offers an introduction to the strategic and institutional framework of the EU’s cybersecurity policy. Dóra Molnár demonstrates how European traditional diplomatic powerhouses fare in the realm of cyber diplomacy. Dóra Dévai focuses on the institutionalisation of the cyberspace policy of the European Union, and accounts how the EU’s cyberspace policy evolved. Csaba Krasznay provides an overview of the “WannaCry” and the “NotPetya” attacks, and details the Western response. Anita Tikos focuses on the roles and efforts of the Visegrád Four states in cyber diplomacy, highlighting the importance of the group’s rotating presidency.

Magyarország az Európai Unió tagjaként alkalmazza az Európai Unió állami támogatási szabályait, próbálja betartani, betartatni azokat. Az állami támogatások joga jelentős mértékben befolyásolja mindennapjainkat; a koronavírus-válság nyomán ugyan a korábbinál rugalmasabb megközelítéssel, de változatlanul áthatja mindennapi életünket. Gazdasági támogatások, kedvezményes állami hitelprogramok vagy az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott, Magyarország által kiírt infrastruktúra- és gazdaságfejlesztési célú pályázati felhívások, különböző adószabályokban egyes adózók által érvényesíthető kedvezmények esetében egyaránt ezek a szabályok alkalmazandók: számos területen kell az állami támogatási szabályoknak való megfelelést biztosítani.Hangsúlyosan gyakorlati megközelítésű a szakkönyv, nem törekszik az állami támogatások gazdag elméleti és szakirodalmi hátterének feldolgozására és bemutatására. Találhatók benne ugyan szakirodalmi hivatkozások is, azonban a gyakorlati megközelítés nyomán a szabályozáson túl jelentős mennyiségű bizottsági határozat és bírósági ügy, valamint ítélet feldolgozásával és a következmények bemutatása útján ismerteti meg az olvasót a tudnivalókkal, illetve ad gyakorlati útmutatást, hogy miként kell eljárni egyes kérdéseknél.A szerzők feltételezése szerint a kötet segíti az állami támogatások jogának és a szabályozás motivációinak jobb megértését, a mélyebb ismeretek terjedését. Bízunk abban, hogy az olvasó az összefoglalt ismereteket tanulmányai vagy munkája során sikerrel tudja hasznosítani.