Ludovika Egyetemi Kiadó strana 3 z 8

Kötetünk a Covid–19-világjárvány nemzetközi és magyarországi hatásait vizsgálja a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) szektorára – különös tekintettel a szomszédos országokban megfigyelhető kihatásokra. Vásárlói és kereskedői oldalról egyaránt elemezzük a pandémia által okozott felvásárlási sokkhatásokat. Kitérünk az egyes generációk vásárlásimagatartás-változásának elemzésére, hiszen ezek digitális érettsége markánsan eltérő, sőt más-más az egyes korcsoportok vásárlói igénye, jövedelmi helyzete és a vírusban való érintettsége, ahogy a koronavírus-helyzetre kialakított stratégiája is.Olyan fontos kérdésekre keressük a választ, hogy történt-e valóban felhalmozás a vásárlás során, és ha igen, az melyik termékköröket érintette (például a műszaki cikkek, a barkácstermékek, a játékok, a sportszerek terén). Hogyan hatott a vásárlási szokások változására a járvány kitörése körében? Milyen irányba mozdult el a kereskedelem: tudott-e reagálni a hirtelen megnövekedett online piaci kihívásra? Milyen rendellenességeket mutat a magyar „pánikvásárlás” a bevásárlás gyakoriságában, a kiadások vagy a termékkerülés vonatkozásban? Milyen új lehetőségek nyílnak a jövőben a vásárlások során? Milyen kiberbiztonsági kérdéseknek kell meg felelni ehhez, és milyen módon segíti a mesterséges intelligencia a kereskedelmi folyamatokat? Milyen új innovációk várhatók a jövő kiskereskedelmében, és ennek hogyan tudnak megfelelni a hazai piac szereplői?

A PTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének munkaközössége által a Polgári Törvénykönyv kötelmi jogi könyvének harmadik („Egyes szerződések”) és ötödik („Az értékpapír”) részéhez írt egyetemi tankönyv második, átdolgozott és bővített kiadásának elkészítését az évek során felhalmozott oktatási tapasztalat, valamint az utóbbi időszak jelentős jogszabályi változásai mellett az is indokolta, hogy a jogszabályok felsőbírósági gyakorlata számottevően gazdagodott, hasonlóan az egyes szerződések jogát és az értékpapír-magánjogot tárgyaló tankönyv- és szakirodalomhoz. Az úgynevezett „korlátozott precedensrendszer” folyományaként szükséges volt a Kúria „precedensképes” határozatainak áttekintése és a tananyagba történő bevonása ott, ahol az a jogintézmény vagy a jogszabály megértését szolgálta. Ugyanebből a célból mutatja be a tankönyv a hazai szakirodalmi vitákat is, amelyekben – mindenkor az értő elsajátítás megkönnyítése végett – röviden állást foglal. Az egyes fejezetek végén a válogatott bibliográfia kiindulópont lehet mind a tudományos diákkörökben tevékenykedő hallgatóknak, mind a gyakorló jogászoknak. A szerződések jogában uralkodó „pacta sunt servanda”-elv előzménye a 13. századra megy vissza: „pax servetur, pacta custodiantur”, azaz: „a megegyezések megtartása a békét szolgálja”. Szolgálja e tankönyv a jurátusok békéjét e nehéz stúdium elsajátítása s nem kevésbé a gyakorlatban felmerülő problémákra való, olykor nagy szellemi erőfeszítést igénylő válaszok megkeresése során!

Ez a könyv leginkább azoknak az érdeklődőknek szól, akik világosabb képet szeretnének kapni napjaink és a jövő egyik legperspektivikusabb biztonsági és védelempolitikai kihívásáról, a kiberhadviselésről.A történelemben ősidők óta zajlanak háborúk, megvívásuk módjai pedig mindig összefüggtek az adott technikai és technológiai színvonallal. A hadviselés tehát utóbbiak fejlődésével változik ma is. A digitális kor célja már nem elsősorban az élőerő pusztítása: a támadó az infokommunikációs rendszerekkel a hadseregvezetés működésének korlátozását, bénítását igyekszik elérni. A digitális rendszerek globalitása révén a hadviselés ma már a mindennapokban is jelen lehet: főként a befolyásolásban és a hétköznapi élethez szükséges létfontosságú rendszerek támadása által. A mesterséges intelligencia és a robotok katonai alkalmazása, a számítógépes vezetés és fegyverirányítás vagy éppen az ezek ellen intézett támadások szintén egyre inkább a katonai gondolkodás, a katonai műveletek szerves részeivé válnak.E kötet a mindennapok részévé vált kiberműveletek és a tágabb értelemben vett kiberhadviselés összetevőit, eljárásait, várható eredményeit és hatásait vizsgálja meg. Elemzi a hagyományos és a kiberhadviselés kapcsolatát, a legfontosabb kibertéri eseményeket is. Górcső alá veszi, hogy a hadseregek milyen szervezetekkel készülnek fel a védelem mellett az offenzív kiberműveletek, a támadó jellegű kibertevékenységek végrehajtására.

Kötetünk társadalmi, politikai, kulturális és teológiai aspektusokat vizsgálva mutatja be azt a szerteágazó és markáns nézeteket valló amerikai evangéliumi mozgalmat, amelyet rendkívüli megújulási képesség jellemez, ezért napjaink Amerikájának továbbra is meghatározó, befolyásos világnézeti csoportja. Hatása elvitathatatlan az USA politikai és társadalmi rendszere, az amerikai történelem alakításában éppúgy, mint globális kapcsolatrendszerét tekintve. A Nyugat jelenlegi formájában bizonyosan nem létezne nélküle, és a zsidó-keresztény értékrend fennmaradásában meghatározó szerep hárul rá továbbra is. A 21. század evangéliumi karaktere nem egy felekezet, nem is egy koherens keresztény tradíció, hanem egy igen összetett, fluid mozgalom, biblikus társadalmi törzsek plurális identitása, amelynek legmeghatározóbb vonása a kereszténység megújításának a szándéka és a protestáns küldetéstudat beteljesítése. Ám valószínűleg a jövőben sem egy konkrét társadalmi irányzat víziója szerint kell az amerikai folytatást elképzelni, inkább a meglévők metszetében, okos dinamikájában, amelyben az evangéliumi tradíció komoly erőforrásokkal és tartalékokkal rendelkezik. Ezt a közös metszetet politikai oldaltól függetlenül evangéliumi (jót váró) jövőkép jellemzi: képviselői töretlenül hisznek az amerikai nemzet nagyságában és küldetéstudatában.

Budapest létrejöttének 150. évfordulója kiváló alkalom arra, hogy számba vegyük és megfogalmazzuk a fővárosunkat érintő legfontosabb kérdéseket, kutatandó témaköröket. A kötet szerzői e feladatra vállalkoztak: részletesen foglalkoznak Budapest történetével, fejlődésének fő vonalaival, valamint jövőjének várható alakulásával is. A társadalom és gazdaság térbeli megoszlását elemezve megkerülhetetlen annak vizsgálata, hogy hol van Budapest helye, illetve mi a szerepe a régió városainak rendszerében. Jól ismert, hogy Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésével nyílt meg annak lehetősége, hogy a főváros az Osztrák–Magyar Monarchia Béccsel rivalizáló társközpontjává, egyben a Kárpát-medence centrumává váljon. Magyarország fővárosa volt ez idő tájt a társadalmi és technikai modernizáció hídfőállása, amely elsősorban iparának köszönhette, hogy világvárossá válhatott. A történelem nagy megrázkódtatásait túlélve, az egyre inkább kiteljesedő globalizáció korában a kelet-közép-európai nagyvárosok kétségtelenül országaik motorjaivá váltak, egyúttal esélyt is kaptak pozícióik megerősítésére a nemzetközi városhierarchián belül. Ám kérdés, hogy ez Budapest vagy versenytársai esetében elvezethet-e a nagytérségi vezető szerephez. Könyvünk, egyebek mellett, erre is igyekszik megadni a választ.

Magyarország a világégésekből a vesztes oldalon került ki, így önkéntelenül adódik a magyar békeszerződések összehasonlítása, a hasonlóságok és különbözőségek egybevetése. A legyőzött Magyarországgal egyik esetben sem tárgyalták meg a békefeltételeket, a győztes nagyhatalmak "rólunk, de nélkülünk" döntöttek. A magyar közbeszédben ezért válhatott uralkodóvá az a gondolat, hogy az 1947-es párizsi béke csupán Trianon megismétlése, egyfajta "második Trianon", jóllehet a két békerendezés között nagyon komoly különbségek húzódtak meg. 1945-ben ugyanis béke-előkészítőink egészen más problémákkal szembesültek, mint 25 évvel korábbi elődeik, amelyeket csupán teljes történeti kontextusukban vizsgálhatunk megnyugtató módon. Az 1947-ben aláírt párizsi magyar békeszerződés felülírta a trianonit, sőt ma is hatályos: jogrendünk élő része, a mai Magyarország európai helyét és szerepét meghatározó dokumentum, ezért minden magyar diplomatának ismernie illik. Párizs máig érvényben van, Trianon már nincs. A szerzők - a téma és a korszak legjobb hazai kutatói - alapos tanulmányokban mutatják be a békeszerződéshez vezető utat, a magyar elképzeléseket és a győztesek elgondolásait, kísérletet téve arra, hogy az "elfelejtett" békét visszaemeljék a közgondolkodásba.

Molnár Tamás Az értelmiség bukása című műve a szerző legalaposabban megírt, legnagyobb terjedelmű munkája. Témája a társadalomalkotó értelmiségi felfogások elméleti és történeti kudarca, képviselőik visszatérően látványos bukása. A szerző éles szemű kritikája szerint az európai felvilágosodás, a marxizmus, de a liberális és a konzervatív értelmiség egyaránt arra törekedett és részben törekszik ma is, hogy a politikum sajátosságát felülírva ideológiai meggyőződések szerint formálja át az embert és társadalmait. E felfogások kritikája kiterjed az Amerikai Egyesült Államok vezetőinek ma is érvényes önértelmezésére. Noha 1961-ben jelent meg először, kiindulópontja pedig gyakran az akkori publicisztikai, közéleti, politikai és kulturális helyzet, a mai olvasó megállapítások sokaságában ismerhet rá a 21. század számos rokon fejleményére, különösen az 1990 után bekövetkezett magyarországi változások egyes jellemzőire. A kötet korábban megjelent német, olasz és spanyol fordításban, valamint magyarul is 1996-ban. Az első magyar fordítást a jelen kötet minden részletében átnézve és javítva közli, és kiegészíti a Molnár Tamás Összegyűjtött Művei sorozatszerkesztőinek többszáz tételből álló jegyzetanyaga, amely megvilágítja a szöveg egyes utalásait, idézeteit, kiemeli a ma már kevésbé ismert személyiségeket. A Hoppál Bulcsú és Mezei Balázs által gondozott kötethez Pogrányi Lovas Miklós írt utószót. A mű tanulmányozásával az olvasó jobban megértheti a kort, amely a klasszikus európai kultúra összeomlása nyomán formálódik a szemünk előtt. A kötetet fordította: Mezei Balázs

The purpose of the volume is to provide the reader with the key tools needed to navigate the realm of cyber diplomacy. It is not exhaustive in detailing all aspects of cyber diplomacy; instead, our work highlights the key pillars needed to understand a varied and complex topic from a European viewpoint. Balázs Mártonffy provides an overview of the key terms and relevant literature of the topic. Anna Molnár offers an introduction to the strategic and institutional framework of the EU’s cybersecurity policy. Dóra Molnár demonstrates how European traditional diplomatic powerhouses fare in the realm of cyber diplomacy. Dóra Dévai focuses on the institutionalisation of the cyberspace policy of the European Union, and accounts how the EU’s cyberspace policy evolved. Csaba Krasznay provides an overview of the “WannaCry” and the “NotPetya” attacks, and details the Western response. Anita Tikos focuses on the roles and efforts of the Visegrád Four states in cyber diplomacy, highlighting the importance of the group’s rotating presidency.

Vajon milyen vizsgálat igyekezett tisztázni az 1610-esévekben Báthory Erzsébet, a „csejtei rém” bűnösségét? Vajon a Tiszaeszláron eltűnt Solymosi Eszter holttestét fogták ki 1882-ben a Tiszából, vagy Bary József vizsgálóbírónak volt igaza, aki – vallomások és szakértői vélemények alapján – azt vélte bizonyítottnak, hogy a rituális gyilkosság gyanújával letartóztatott zsidó vádlottak megsegítésére társaik a megölt cselédlány tetemét „helyettesítő”, ép holttestet öltöztettek be és dobtak a folyóba a hatóságok megtévesztése céljából? Vajon hogyan azonosították az első világháború idején Kiss Béla lecinezett hordókban talált hét megölt áldozatát? A móri bankfiókban 2002-bentörtént, nyolc halálos áldozattal járó vérengzés nyomozása hogyan eredményezhette egy vétlen ember jogerős bírói ítéletben kinyilvánított bűnösségének bizonyítását? Vajon hogyan talált rá a nyomozás 2009-ben az öt különböző megyében, látszólag ötletszerűen kiválasztott településeken találomra kiszemelt cigány lakosok gyilkosaira? Mindezek rendkívül érdekes kriminalisztikai kérdések, és minden kor törekedett – a maga eltérő módján – a gyilkosság körülményeinek feltárására, kivizsgálására, a cselekményt igazoló bizonyítékok alapján a bűnös megbüntetésére. Ez a kötet az emberölés történeti megítélését, jogszabályi hátterét és mindenekelőtt nyomozási sajátosságainak ismertetését igyekszik összefoglalni.

A visegrádi négyek gazdasági növekedése kiemelkedő volt a koronavírus-járványt megelőzően. Magyarország pedig még ezen országcsoporton belül is rendkívül meggyőző növekedést produkált. A magyarázatot igénylő feladvány azonban nem önmagában a kimagasló növekedési ráta, hanem az a tény, hogy Magyarország úgy volt képes e kiemelkedő teljesítményre, hogy közben a különféle versenyképességi rangsorokban lemaradt.A kötet kritikusan közelít a versenyképesség koncepciójához és megállapítja, hogy az maga is olyan endogén tényező, amely egyebek mellett a gazdasági fejlettség előrehaladásának függvénye. A gazdasági fejlődés pedig olyan minőségi társadalmi-gazdasági transzformációt feltételez, amely megerősíti mindazon intézményi támaszokat, amelyek a hosszú távú növekedés alapjaiul szolgálnak. Ezt az oksági összefüggést Magyarország 2010-es évekbeli gazdaságfejlődésén keresztül vizsgálja a kötet.

 „Olyan apparátus a miénk, amely voltaképpen még teljesen idegen a számunkra. Olyan polgári és cári keverék, amelyet öt esztendő alatt semmiképp sem gyúrhattunk át, hiszen más országoktól nem kaptunk segítséget, ezenkívül a katonai tennivalók meg az éhínség elleni küzdelem álltak előtérben. Ilyen körülmények között nagyon is természetes, hogy a Szovjetunió Alkotmányába bekerülő »A szövetségből való kilépés szabadsága« paragrafus, amellyel igazoljuk magunkat, csupán írott malaszt marad. Nem tudja megvédeni a más nemzetiségű oroszországi lakosságot a tősgyökeres orosz, a soviniszta nagyorosz – lényegében erőszakos gazember – támadásától, mint amilyen a tipikus orosz bürokrata. Egészen biztos, hogy a szovjet meg a szovjet érzelmű munkások, akiknek a százalékaránya igen csekély, úgy fognak belefulladni a nagyorosz soviniszta szemétnek ebbe a tengerébe, mint légy a tejbe.” (Lenin, 1922)

Az internetes alkalmazások és szolgáltatások exponenciális növekedésének, a széles körben elterjedt és rohamosan fejlődő okos megoldásoknak, valamint az új típusú e-kormányzatoknak és az ezzel járó digitalizációs eljárásoknak köszönhetően kiemelt figyelmet kell fordítanunk digitális rendszereink védelmére a potenciális veszélyekkel és támadásokkal szemben. A felhasználók és üzemeltetők számára hatalmas kihívást jelent a megfelelő biztonság szavatolása a kibertérben káros tevékenységeket folytató egyénekkel, hacktivistákkal, terroristákkal, továbbá egyéb szervezetekkel szemben.Jelen kötet célja átfogó képet adni a digitálisállam-koncepció kialakításához és működtetéséhez szükséges eszközök és rendszerek létrejöttének, fejlődésének, továbbá biztonsági kihívásainak és lehetséges megoldásainak területeiről.

A közrendvédelmi tisztek képzésének egyik elengedhetetlen feltétele a korszerű ismereteken nyugvó tananyag megléte. Ennek elkészítésére vállalkozott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oktatói közössége. Arra törekedtünk, hogy a rendészettudomány által kidolgozott szilárd alapokra építkezve készítsünk olyan könyvet, amely a gyakorlatban is jól hasznosítható ismereteket tartalmaz.A közrendvédelmi tiszti képzés egyik sajátos vonása, hogy egyúttal vezetőképzést is jelent. Hallgatóink a végzést követően jellemzően olyan beosztásokban helyezkednek el, ahol vezetői feladatokat is el kell látniuk. Az évek múlásával pedig egyre valószínűbb, hogy vezetői beosztást fognak betölteni. E kötet azt a célt szolgálja, hogy hallgatóink a közrendvédelmi vezetői munkához szükséges alapokat elsajátítsák.E könyv azonban nem kizárólag a közrendvédelmi szakterület számára nyújt hasznos ismeretanyagot. A rendőrtisztképzés alapjait adják azok az ismeretek, amelyeket feldolgoztunk. A rendőrség szervezete, feladatai, személyi állománya, illetve a különböző szolgálati formák ismerete valamennyi szakterületi tudás alapját képezi.Kívánom, hogy hallgatóink használják e könyvet szellemi és szakmai épülésükre.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete idén is tanulmánykötetben dolgozza fel a digitális világ társadalmi hatásaival és szabályozási kihívásaival kapcsolatos egyik fontos kérdéskört. A mesterséges intelligencia alapjogi összefüggéseit elemző korábbi kötet után ezúttal az internetes platformok meghatározóvá váló szerepe és annak sokrétű következményei jelentik a vizsgálat tárgyát.Az információs társadalom működési mechanizmusainak és szabályozási lehetőségeinek megértésében a kutatóintézet ezúttal sem csak saját kutatói csapatára számíthat, hanem azokra a kiváló kollégákra is, akik mind – a már hagyománnyá váló – éves konferenciáján, mind pedig tanulmányköteteiben társul szegődnek a közös gondolkodáshoz. A jelen kötet négy részben, összesen húsz tanulmánnyal tárja föl, milyen társadalmi és szabályozási kérdésekkel szembesítenek minket digitális életünk megkerülhetetlen szolgáltatói, az online platformok. Az első rész a platformoknak az információs társadalomban és a közigazgatásban játszott sajátos szerepét, a második a gazdaság működésére gyakorolt hatásukat, a harmadik a társadalmi nyilvánosságot egyre jobban meghatározó befolyásukat járja körül, a negyedik rész pedig egyes fontos kockázatokat, kihívásokat elemez egy-egy tanulmánnyal.

Magyarország az Európai Unió tagjaként alkalmazza az Európai Unió állami támogatási szabályait, próbálja betartani, betartatni azokat. Az állami támogatások joga jelentős mértékben befolyásolja mindennapjainkat; a koronavírus-válság nyomán ugyan a korábbinál rugalmasabb megközelítéssel, de változatlanul áthatja mindennapi életünket. Gazdasági támogatások, kedvezményes állami hitelprogramok vagy az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott, Magyarország által kiírt infrastruktúra- és gazdaságfejlesztési célú pályázati felhívások, különböző adószabályokban egyes adózók által érvényesíthető kedvezmények esetében egyaránt ezek a szabályok alkalmazandók: számos területen kell az állami támogatási szabályoknak való megfelelést biztosítani.Hangsúlyosan gyakorlati megközelítésű a szakkönyv, nem törekszik az állami támogatások gazdag elméleti és szakirodalmi hátterének feldolgozására és bemutatására. Találhatók benne ugyan szakirodalmi hivatkozások is, azonban a gyakorlati megközelítés nyomán a szabályozáson túl jelentős mennyiségű bizottsági határozat és bírósági ügy, valamint ítélet feldolgozásával és a következmények bemutatása útján ismerteti meg az olvasót a tudnivalókkal, illetve ad gyakorlati útmutatást, hogy miként kell eljárni egyes kérdéseknél.A szerzők feltételezése szerint a kötet segíti az állami támogatások jogának és a szabályozás motivációinak jobb megértését, a mélyebb ismeretek terjedését. Bízunk abban, hogy az olvasó az összefoglalt ismereteket tanulmányai vagy munkája során sikerrel tudja hasznosítani.

A 20. század világháborúival, majd hidegháborúival szemben az ezredfordulóra számos, a Földünk és a rajta élő társadalom biztonságát befolyásoló tényező jelentősen átalakult. A bipoláris világrend helyébe a folyamatosan formálódó multipoláris világrend lépett, ahol a korábbi – túlsúlyosan – katonai tényezők mellett a biztonság egyéb elemei is szerepet kaptak.A változások és az ezredfordulót követően „kitáguló” biztonságpolitikai problémák (fegyveres konfliktusok, humanitárius vészhelyzetek, tömeges illegális migráció, terrorizmus felerősödése, környezeti és egészségügyi veszélyek) napjainkra szintén visszafordíthatatlanul befolyásolják az egyes nemzetek biztonságát. A múlt századdal szemben ezek azonban már nem egy jól látható másik féltől származnak, hanem főként az összetett nemzetközi politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai kérdéskörök mentén formálódnak, amelyekre az egyes államoknak és azok (nemzet)biztonsági rendszereinek ma még csak részben állnak rendelkezésükre a megfelelő kezelési technikák.