Ludovika Egyetemi Kiadó strana 4 z 8

Különbözik-e a közmenedzsment, azaz a közérdek-orientált szervezetek vezetése az üzleti menedzsmenttől, azaz profitorientált szervezetek vezetésétől, és ha igen, vajon miben? E kérdésre keres és ad lehetséges válaszokat a tankönyv, amelyet kezében tart a kedves olvasó.A vizsgálathoz a kontingenciaelmélet ad keretet, amely abból indul ki, hogy nincs minden körülmények között egyaránt használható egyetlen legjobb megoldás és módszer; az alkalmazandó módszereket illetően rugalmasnak kell lenni; és az adott helyzetben alkalmazandó módszereket a körülményekhez kell alakítani. A Közmenedzsment a kontingenciaelmélet mentén a közigazgatási szervezetek szituatív vezetésének kérdéskörével foglalkozik, mivel sajátos környezetük – annak komplexitása, dinamikája, illetve változása – a vezetőik számára is alkalmazkodási kényszert jelent. Ennek egyik lehetséges eszköze a kontingenciaelmélet adaptív alkalmazása.

Dél-Ázsia a világ nagyon különleges térsége. Amellett, hogy minden előrejelzés szerint egyre nagyobb gazdasági, népesedési és katonai súlya lesz a 21. század előttünk álló évtizedeiben, belső társadalmi feszültségek, sőt akár államközi konfliktusok terhelhetik majd népeinek életét. Központi elhelyezkedésű országának, Indiának felemelkedésével pedig a globális hatalmi játszmák főszereplője lett.Ez a könyv azt az utat ismerteti meg olvasójával, amelyet Dél-Ázsia nyolc országa, Afganisztán, Pakisztán, India, Nepál, Bhután, Banglades, Srí Lanka és a Maldív-szigetek tett meg a poszthidegháborús időszaknak nevezhető közelmúltban, nagyjából 1989 és 2019 között. Ennek során éppúgy bemutatja a regionális szintű tendenciákat, mint az egyes országok politikatörténetét, illetve társadalmi és gazdasági adottságait. Külön figyelmet szentel emellett a Dél-Ázsiát érintő nagyhatalmi törekvéseknek is.

A 2020-as évek elején az Európai Uniónak számtalan kihívással kell szembesülnie. Az „állandósult válságkezelés” korszakának beköszöntével a korábban bevált módszerek újragondolása szükséges. Jelen kötet szerzői az Európai Unióval szembeni kihívások sorát a lehető legtágabb értelemben vizsgálják meg. Nem pusztán egy-egy szakpolitikai ágazatra fókuszálnak, hanem a szabályozáspolitikai kihívások minél tágabb körét tekintik át. Ezek felölelik az általános életminőség javulását, a szociális jólét elérését, a gazdasági fejlődést, valamint az egészséges környezeti feltételek megteremtését. A kihívások között megjelenik a demokratikus jogok érvényesülése, a társadalmi biztonság megteremtése, a modern technológiák vívmányainak alkalmazása, a szociális igazságosság és az esélyegyenlőség biztosítása. Reményeink szerint a kötet pillanatfelvétel, kordokumentum és egyfajta vitaindító is lesz az érintett kihívások szakirodalmát gazdagító művek között.

Az Államértelmezések című könyvsorozatban az állam- és kormányzáselméleti alapkutatás irányai szerint az állam- és kormányzáselméletek, a történelmi nemzetállamok és birodalmak „államtanai” témakörében létrehozott kutatói teljesítményeket, az államtudomány nagy gondolkodóit, nagy elméleteit, nagy vitáit elemző monográfiákat, tanulmányköteteket, valamint fordításokat adunk közre Gondolkodók, Elméletek, Viták szerinti tematikai csoportosításban. A Gondolkodók alsorozat klasszikus államelméleti műveket, eredeti fordításokat, nagy gondolkodókról szóló írásokat, az Elméletek alsorozat rendszeres államelméletek, illetve „államtanok” rekonstrukcióit, új elméletalkotásokat, a Viták alsorozat pedig az államjelenség különböző nézőpontú értelmezéseivel kapcsolatos aktuális, problémaorientált vitákat, újszerű kontroverz megközelítéseket összefoglaló munkákat közöl.A Viták alsorozatban megjelenő jelen kötet témája a jogpozitivizmus és a természetjog jogelméleti gondolkodást leegyszerűsítő ellentétének meghaladása. A szerző Carl Schmitt és tanítványa, Ernst Forsthoff elméleteiből kiindulva helyezi az ellentétet új értelmezési kontextusba, nem hagyományos kronológiai vagy fogalmi elemzésben, hanem olyan különböző konkrét problémák kapcsán, mint a jogi logika kérdése, az alkotmányszületés, a gyakorlati államlegitimáció vagy az alkotmányvédelem

Milyen szálak fűzik össze a nyilas uralom alatt kivégzett Kiss János altábornagyot, a dachaui koncentrációs táborban elpusztított baráti Huszár Aladárt (Budapest egykori főpolgármesterét) és a szélsőjobboldali utcai bajkeverőből a Horthy-kori államrendészet ügynökévé avanzsáló Zsabka Kálmánt? Volt fajvédő ellenállás Magyarországon 1944-ben? Bartha Ákos többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat legújabb könyvében, amely a németellenes magyar fajvédelem főbb szervezeteinek szövevényes történetét tekinti át 1938 és 1945 között. A kiterjedt forrásbázison megírt munkából betekintést nyerhetünk a törzsökös magyarok szerveződéseibe, megismerhetjük a turáni vadászok történetét és a rongyos gárda kései históriáját.Bartha Ákos (1982) történész, az ELKH BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Századok szerkesztője. Könyve jelent meg a sárospataki falukutatásról (2013), a népi mozgalomról (2017), Bajcsy-Zsilinszky Endréről (2019) és a német megszállás alatti magyar ellenállásról (2021).

A kor kihívásainak megfelelően mindig módosultak a hadtudományi kutatás kérdései. Napjaink hadtudományának, aktualitásának vizsgálata nemcsak azért fontos, mert a maga nemében egyedülálló tudományágról van szó, hanem mert a szomszédunkban zajló háború, a haderőben zajló változások aktualizálják a hadtudományi kutatások tárgyát, fókuszba állítják a hadászati-harcászati kérdéseket. A hadtudósok, doktoranduszok feladata pedig a jelen vizsgálata.Minden hadtudomány iránt érdeklődőnek, oktatónak, doktorandusznak, ajánlom a kötetet, melyben olyan elméleti-gyakorlati kérdésekről olvashatunk többek között, mint a célfeladatra készített kumulatív töltetek kialakításának vizsgálata, a harcászati szintű katonai döntéshozatal folyamata, a légi sugárfelderítés jövője.

Ha a jó emberré és jó polgárrá váláshoz önmagukban kevésnek bizonyultak mind a tulajdoni (materiális), mind az emberi jogi (eszmei) alapok, akkor most – nem ezek helyett, hanem ezek mellett – vissza kell térni a morális és vallási alapokhoz, segítségül kell hívni a jó erkölcsöt is. A külső ösztönző erőhöz a belső ösztönző erőt. A rációhoz, az emberi szellemhez a lelkierőt. A jó ember fogalmának sok szinonimája, azonos vagy rokon értelmű kifejezése van: rendes ember, derék ember, becsületes ember, tisztességes ember, emberséges ember. Minden ezek számán és arányán, a társadalom emberi minőségén múlik. Többek között erről szól ez a könyv, és ezért lett a címe Ember és emberség.

Az Ukrajnában zajló háború következtében jól érzékelhetően megnövekedett a társadalmi érdeklődés a harcászati problémák megértését illetően is, ami felerősítette a tradicionális vitát: vajon mi is az a hadtudomány?Az élő, művelt hadtudomány azonban nemcsak egy definíció, hanem a szakterület művelői által vizsgált, kutatott témák, eredmények, felvetett kérdések, alkalmazott eljárások, módszerek, valamint a hozzájuk kapcsolódó emberek és azok interakcióinak az összessége.Ennek az élő hadtudománynak jelentős szegmensét reprezentálja ez a kötet, jelesül azt, hogy a tudományos kutatói pályájuk kezdetén lévő doktorandusz hallgatók milyen problémákra összpontosítanak, és azokra milyen megoldásokat javasolnak.Olvassák nyitottan ezt a művet, és reményeink szerint átfogó képet kapnak a hadtudomány aktuális, fókuszban lévő kérdésköreiről, továbbá az azokra adható szakszerű válaszokról

2017 és 2021 között két olyan európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése zajlott, amelyek célja az Európai Unión belül a nemzeti kisebbségek hatékonyabb védelme, illetve a nemzeti régiók kiemelt figyelemben való részesítése volt. A Minority SafePack és a nemzeti régiókról szóló kezdeményezést együtt több mint kétmillió magyar támogatta aláírásával szerte a Kárpát-medencében, ezzel az Európai Unió részvételi demokráciájának új eszköze is ismertté vált hazánkban és a régióban.E kötet arra a kérdésre keresi a választ, hogy az európai polgári kezdeményezés alkalmas eszköz lehet-e a nemzeti kisebbségek jogainak európai uniós szintű védelmére, a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos uniós jogi keret fejlesztésére, valamint e közösségek érdekeinek előmozdítására.Az európai polgári kezdeményezés általános bemutatásán túl részletesen elemezzük a Minority SafePack és a nemzeti régiókról szóló kezdeményezések célkitűzéseit és megvalósulását. A szerző e kezdeményezések sikerre viteléből gyakorló jogászként is kivette a részét. Ráadásul eddig sem hazai, sem nemzetközi szinten nem született átfogó munka az európai polgári kezdeményezés kisebbségvédelmi célú felhasználásáról. A könyv célja e hiány pótlása.

Kötetünk a Covid–19-világjárvány nemzetközi és magyarországi hatásait vizsgálja a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) szektorára – különös tekintettel a szomszédos országokban megfigyelhető kihatásokra. Vásárlói és kereskedői oldalról egyaránt elemezzük a pandémia által okozott felvásárlási sokkhatásokat. Kitérünk az egyes generációk vásárlásimagatartás-változásának elemzésére, hiszen ezek digitális érettsége markánsan eltérő, sőt más-más az egyes korcsoportok vásárlói igénye, jövedelmi helyzete és a vírusban való érintettsége, ahogy a koronavírus-helyzetre kialakított stratégiája is.Olyan fontos kérdésekre keressük a választ, hogy történt-e valóban felhalmozás a vásárlás során, és ha igen, az melyik termékköröket érintette (például a műszaki cikkek, a barkácstermékek, a játékok, a sportszerek terén). Hogyan hatott a vásárlási szokások változására a járvány kitörése körében? Milyen irányba mozdult el a kereskedelem: tudott-e reagálni a hirtelen megnövekedett online piaci kihívásra? Milyen rendellenességeket mutat a magyar „pánikvásárlás” a bevásárlás gyakoriságában, a kiadások vagy a termékkerülés vonatkozásban? Milyen új lehetőségek nyílnak a jövőben a vásárlások során? Milyen kiberbiztonsági kérdéseknek kell meg felelni ehhez, és milyen módon segíti a mesterséges intelligencia a kereskedelmi folyamatokat? Milyen új innovációk várhatók a jövő kiskereskedelmében, és ennek hogyan tudnak megfelelni a hazai piac szereplői?

A nemzetközi és hazai empirikus kutatások határozottan a felismerési kísérleteket emelik ki mint leggyakoribb és legsúlyosabb hibaforrást az igazságkereső büntetőeljárások bizonyítási cselekményei közül. E fenti tényt felismerve a kötet szerzője megvizsgálja a felismertetési procedúra magyar történeti gyökereit, áttekintést ad egyes külföldi szabályozási modellekről, és részletesen elemzi az intézménnyel kapcsolatos hazai bírósági döntéseket, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága iránymutató határozatait.A kötet számos, a nemzetközi és hazai gyakorlatból vett tanulságos, valós esetet is bemutat, amelyekben előfordultak felismertetési anomáliák, hatósági hibázások, azonosítási tévedések. Mindezek alapján a szerző 75 pontba szedve, csoportokba rendezve felsorolja a legjellemzőbb büntetőeljárás-jogi és kriminalisztikai hibaokokat, és felmutatja az ezek kivédésre, megelőzésére alkalmazható, bűnüldözőknek, bíráknak szóló krimináltaktikai, bizonyítékértékelési ajánlásait.

Die Monographie analysiert die in den letzten Jahrzehnten zu beobachtenden Rechts- und Staatsänderungen, die einerseits die demokratische Willensbildung des Staates mit der verfassungsgerichtlichen und anderen höheren Gerichtsbildung duplizieren. Dies ist auch in den meisten europäischen Ländern und anderen Kontinenten geschehen, wo es ein breites Spektrum an Verfassungsgerichtsbarkeit gibt. Dabei haben sich neben den klassischen Rechtsgebieten (Privatrecht, Strafrecht etc.) eigene Forschungsbereiche zur Analyse des Privatverfassungsrechts, des Verfassungsstrafrechts und des Arbeitsverfassungsrechts etabliert. Im Zusammenhang mit diesen Veränderungen sind in den letzten Jahren in vielen Ländern unter der Bezeichnung Verfassungsprivatrecht, Verfassungsstrafrecht usw. eine Reihe von Büchern und Studien zur Auseinandersetzung mit der dualen Rechtsordnung erschienen. Diese Studie zielt darauf ab, einen allgemeinen theoretischen Rahmen für diese neuen Trends bereitzustellen.

Ez a könyv leginkább azoknak az érdeklődőknek szól, akik világosabb képet szeretnének kapni napjaink és a jövő egyik legperspektivikusabb biztonsági és védelempolitikai kihívásáról, a kiberhadviselésről.A történelemben ősidők óta zajlanak háborúk, megvívásuk módjai pedig mindig összefüggtek az adott technikai és technológiai színvonallal. A hadviselés tehát utóbbiak fejlődésével változik ma is. A digitális kor célja már nem elsősorban az élőerő pusztítása: a támadó az infokommunikációs rendszerekkel a hadseregvezetés működésének korlátozását, bénítását igyekszik elérni. A digitális rendszerek globalitása révén a hadviselés ma már a mindennapokban is jelen lehet: főként a befolyásolásban és a hétköznapi élethez szükséges létfontosságú rendszerek támadása által. A mesterséges intelligencia és a robotok katonai alkalmazása, a számítógépes vezetés és fegyverirányítás vagy éppen az ezek ellen intézett támadások szintén egyre inkább a katonai gondolkodás, a katonai műveletek szerves részeivé válnak.E kötet a mindennapok részévé vált kiberműveletek és a tágabb értelemben vett kiberhadviselés összetevőit, eljárásait, várható eredményeit és hatásait vizsgálja meg. Elemzi a hagyományos és a kiberhadviselés kapcsolatát, a legfontosabb kibertéri eseményeket is. Górcső alá veszi, hogy a hadseregek milyen szervezetekkel készülnek fel a védelem mellett az offenzív kiberműveletek, a támadó jellegű kibertevékenységek végrehajtására.

Today, our society is surrounded by cutting-edge technologies in many areas. The presence of mass information exchange possibilities has an impact on everyday events. At present, the true effectiveness of extending physical space with virtual space remains to be discovered. The development of immersive technologies is still in its infancy, but many people in the world are looking forward to sharing experiences and demonstrating results. Virtual reality is well known, but only few professional writings summarise the topic with all the associated terms and technologies. So let us take a look at what the whole world is talking about, what virtual reality is and its related segments. Nowadays, it is useful to talk about military applications alongside civilian life, and the following will explain why.

A Balkán történelmét válságok egymásutánja jellemezte az elmúlt évszázadokban, amelyek között politikai, gazdasági, társadalmi és legutóbb egészségügyi próbatételek sora jelent meg. A hidegháború idején a nemzetközi térben betöltött szerepét állandó kihívások érték, amelyeket a belső legitimáció megújítása is folyamatosan kényszerhelyzetbe hozott. A háborúk soha nem látott problémákhoz vezettek, amelyek kezelése napjainkban sem ért véget, gondolunk akár a határok rendezetlenségére, a társadalmi feszültségekre vagy a menekültek helyzetének megoldatlanságára. A permanens helyzetben a gazdasági felzárkózás állandó kihívást jelent a kormányok számára, ebben több-kevesebb sikert értek el az országok vezetői. A legutóbbi kihívást a Covid–19-világjárvány jelentette, amelynek során szintén eltérő reakciók születtek a politikusok részéről, így eltérő következményekkel kellett megküzdeniük.A konferenciakötetben tizenhárom, a válsághoz és annak leküzdéséhez valamilyen módon kapcsolódó tanulmány kapott helyet. A szerteágazó tudományterületekről érkező, több évtizede a régióval foglalkozó elismert kutatókat, doktoranduszhallgatókat a Balkán megismerésének, az ott zajló történések megértésének a vágya hajtja. A IV. Balkán-konferencián elhangzott előadásaikban aktuális kutatási eredményeiket osztották meg a közönséggel, amelyeket jelen kötetben adnak közre, igyekezve megismertetni az olvasót e csodálatos régió működési elveivel.

What are economic chambers and chambers of liberal professions? What specific fields and professions do they cover in Hungary? Where did they come from, how have they developed and how have they changed over the last two hundred years? The volume seeks answers to these and many other questions.The aim of the book is to give a comprehensive picture of the past, the development, the present structure, the activities and the current problems of the Hungarian chamber system. It also tries to present the systemic changes taking place in chambers and the reasons behind them as a central idea. This volume proves that the changes throughout the history of the Hungarian chambers have mostly been driven not by stakeholders and internal motivations but rather by external pressures. In doing so, the book also provides an insight into changes in the political systems of each historical period in Hungary in the last 150 years.