Ludovika Egyetemi Kiadó strana 5 z 8

A kötet teljesen új perspektívából mutatja be a világ jogrendszereit, mert a szerző szakít az eddigi sémákkal és olyan új rendszertant alkot, amelyben az európai mellett az angolszász jog világa éppúgy megtalálja a helyét, mint a kínai, a japán, a zsidó és az iszlám jog, sőt, a természeti népek szokásai is.A sorokat olvasva olyan új fogalmakkal ismerkedünk meg, mint a legiszlatív, interpretív és konszenzuális jogi rendszer, a normatív dialektus, a fogolyállam vagy a jogrendszerek dinamikáját leíró adaptáció és transzformáció, amelynek révén párhuzamos vagy összetett rendszerek születnek. E valóban globális merítésű könyv feltárja az egyes rendszerek mögött meghúzódó nagyon eltérő emberképet és a társadalomformáló erejű ideológiák hatásait is.A mű nem leíró jellegű ismertetése az egyes jogi kultúráknak, mert elsősorban arra keresi a választ, hogy milyen okság és összefüggésrendszer mutatható ki az egyes civilizációk és azok jogfelfogása között, miközben időben és térben hatalmas utazásokat teszünk Rómától a posztmodern világig, a germán szokásoktól a japán szamurájok államáig

Jelen könyv a katonai etika egyik nagyobb kutatási területének, a katonai erényeknek a vizsgálatát célozza. Az erények bemutatása mellett a könyv azt az állítást igyekszik alátámasztani, hogy a ­20–21. század katonái számára a katonák hagyományos, harcosi, professzionális és nemzeti-közösségi értékeit megvalósító erényei mellett az emberi egyéni értékeket megvalósító morális erények is komoly jelentőséggel rendelkeznek. A könyv ennek az álláspontnak az alátámasztására főként katonai etikai érveket és elméleteket mutat be, amelyek minden esetben kiegészülnek a szemléltetést szolgáló hadtörténelmi példákkal. A katonai etikai vizsgálódás, mint minden etikai vizsgálódás, előírásokat fogalmaz meg, és nem csupán rögzíti a tényeket. Ennek megfelelően a könyv tézisét a ­20–21. század katonáival szemben megfogalmazott elvárások bemutatásaként kell érteni, és nem kizárólag a megváltozott gyakorlat leírásaként. A könyv állítása így abban a pontosabb formában fogalmazható meg, hogy a katonai erények kortárs fejlődése abba az irányba mutat, hogy a modern katonáknak a hagyományos katonák harcosi, professzionális és nemzeti-közösségi értékeit megvalósító erényei mellett az emberi egyéni értékeket megvalósító erényekkel is rendelkezniük kell.

A mesterséges intelligencia alkalmazásának rohamos terjedése számtalan nehéz kérdéssel szembesíti az emberiséget, így a szabályozási kihívásokra választ kereső kutatókat is. A jelen kötet huszonkét tanulmánya azoknak a tudományos szempontoknak a számbavételére vállalkozik, amelyeknek a szerzők meggyőződése szerint meg kell határozniuk az állam szerepvállalásáról, a szabályozó általános megközelítéséről, illetve egyes alkalmazási területek konkrét szabályozásáról folyó szakmai vitát. A felvetett problémákat a kötet hat tematikai csoportban tárgyalja: társadalmi és etikai kérdések, általános szabályozási kérdések, adatvédelmi aspektusok, a kommunikációra és a nyilvánosságra gyakorolt hatások, a jogalkalmazás és a gazdasági szabályozás problémái.

E kötet a folytatása, valójában az ismétlése az előző kötetekben szereplő üzeneteknek. Az Európa, nemzet, jogállam című kötet 22 évvel ezelőtt, 1998-ban jelent meg, a Mi és a világ, amely a 2002 és 2010 közötti írásaimat tartalmazza, 2015-ben, a Nyitás és identitás. Geopolitika, világkereskedelem, Európa pedig 2018-ban. A kötetek címei röviden kísérlik meg visszaadni az egyébként a műfajt és a témákat illetően változatos tartalmat,és az azt meghatározó fő gondolatokat. Ezek a gondolatok az elmúlt évtizedek során ugyan alakultak és alkalmazkodtak a változó körülményekhez, de lényegük nem változott. Ezért tekinthető a legutóbbi szűk három esztendő írásainak és előadásainak a gyűjteménye nem egyszerűen folytatásnak, a változások követésének, hanem az állandóság elemeinek az ismételt kifejezésére irányuló makacs kísérletnek. Mert a világ nemcsak változik, hanem a lényeget, az embert, az ember legfontosabb közösségeit, mindenekelőtt a nemzetet, a nemzeti összetartozás érzését és élményét, az emberiség történelmét, értékeit, erkölcsi normáit, ezek eredetét illetően nem változik.

Az emberi jogok eszménye, ahogyan ma ismerjük, döntő mértékben a nyugati civilizációhoz kötődik, amelynek mai képét különböző impulzusok formálták. E szellemi, világnézeti és intézményi összetevők közé tartozik az antik világ görög filozófiai, zsidó vallási és római jogi öröksége, továbbá az egyetemességre törekvő keresztény etika, valamint az ész uralma mellett elkötelezett felvilágosodás és ennek nyomán a klasszikus liberalizmus eszmeisége. Ezek a vallási és sze­kuláris gyökerű, illetve indíttatású hatások vezettek az egyik legfontosabb európai vívmány, az elidegeníthetetlen emberi jogok koncepciójának a megszületéséhez. Az emberi jogokban megnyilvánuló közös princípiumok fontosságára utal továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartájának Preambuluma is, amikor az Európai Unió működése kapcsán az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, valamint a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékeire, illetve a demokrácia és a jogállamiság elveire hivatkozik. Az alkotmányosság nélkülözhetetlen értékei közé tartozó alapjogok csoportosítása többféle kritérium alapján lehetséges. A rendszerezés elvégezhető az alapjogok megjelenési ideje, a jogosulti kör jogi státusa, a jogosulti kör száma, az államra háruló feladat, valamint az alapjogok értékrendje szerint. A tankönyv ezen kritériumok együttes figyelembevétele alapján törekedett a dogmatikai, elméleti és történeti vonatkozások áttekintése mellett a hazai jogrendbe is beépülő alapjogok részletes bemutatására és jellemzésére.A tankönyv fejezeteinek megírásában több felsőoktatási intézmény és tudományos műhely oktatói és kutatói vettek részt, ezzel is jelezve a közös gondolkodás fontosságát.

Max Weber tanulmánya, A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (1904–1905) a társadalomtudomány egyik legtöbbet hivatkozott műve. Weber szerint a sikeres kapitalizmus létrejöttének egyik forrása egy sajátos mentalitás, a kapitalizmus szelleme, aminek forrása elsősorban az angolszász kálvinizmus (puritanizmus).Noha Weber írása már 1923-ban megjelent magyarul, és a magyar társadalom jelentős része (a 16–17. század fordulóján pedig a magyarok zöme) református volt, számottevő volt itt a puritán mozgalom, de a kapitalizmus szellemének jelenléte nem nyilvánvaló, a problémát nem kutatták a magyar történelemben.Jelen kötet Weber tézisét elemzi, majd azt vizsgálja, hogy a 17. századi magyar puritánok gondolkodásában megtalálható-e a protestáns etikának nevezett mentalitás, és azt mutatja be, hogy a magyar történelem e mozzanata milyen szélesebb társadalomelméleti tanulságokkal szolgál.

The chapters of the book analyze the changes in law and state observed in recent decades, duplicating on the one hand the democratic formation of the will of the state with the formation of law based on the constitutional court and other higher courts. This has also happened in most European countries and other continents, where there is a wide range of constitutional adjudication. In this process, in addition to the traditional areas of law (private law, criminal law, etc.), separate research has been established for the analysis of private constitutional law, constitutional criminal law, and constitutional labor law. In the context of these changes, a series of books and studies have been published in recent years in many countries under the name of constitutional private law, constitutional criminal law, etc. to explore dual system of law. This study aims to provide a general theoretical framework for these new trends.

The book is in two parts. The first is a critical account of the EU as a political entity, a polis (hence the title), while the second part scrutinises the fraught relationship between the EU and Central Europe. Unlike much of the literature dealing with the EU, this assessment tries to give an account of why the EU behaves as it does.Methodologically the approach is diverse and draws on political theory, sociology, anthropology, cultural semiotics, literary theory, postcolonial theory, history.The heart of the argument is that the EU has changed and this change is potentially and actually a source of pitfalls. The essence of the EU was aimed at conflict resolution at the European level, as there are always asymmetries of power.

In Europe, Christianity played a crucial role in the development of the concept of freedom. However, the creation of the human rights construct has primarily been formulated as an achievement of the Enlightenment, viewing the ideals of Christianity as a spiritual current and social organising force that restricts the freedom of the individual. The essays collected in this volume clearly show that the intertwining of culture, values, law and religion, especially Christianity, constitutes a special area of legal studies, and this is a research field which requires much fuller exploration. The individual papers focus on the legal questions raised by liberties, such as the right to human dignity and to the freedom of expression, religion and thought. All the authors contributing to this volume are academics from Hungary, and their papers are statements in a very timely and highly debated issue, which is of utmost importance, not only in their home country, but also in all Europe.

„E könyv Roger Scruton otthonában, a wiltshire-i Sunday Hill Farmon, 2015 márciusában tett három­napos látogatásom alkalmával folytatott beszélgetéseinket tartalmazza. A következőkben olvasható átfogó és meglehetősen személyes portré némileg új színben tünteti fel Scruton életét és pálya­futását. Bár a beszél­getéseink sora általában követi az időrendet, az életrajzi eseményekről gyakran áttérünk a gondolatokra, majd vissza.  Reményeim szerint az olvasó így nemcsak Scruton gondolataiba nyer mélyebb betekintést, hanem az ezek hátterében álló kevéssé szokványos életútjába is. Végezetül e könyvet azzal a mondattal lehetne összegezni, amit Scruton szegezett nekem nem sokkal azután, hogy megérkeztem a Sunday Hill Farmra: »Nos, Mark, tehát eljött hozzám, hogy megmutassa a világnak, hogy végül is én is ember vagyok!« A beszélgetéseink tanúsítják azt a tényt, hogy Roger Scruton valóban ember, és még humoros is. És ezt nem én, hanem ő maga mutatja meg a világnak.” (Részlet a kötet előszavából)