Ludovika Egyetemi Kiadó strana 5 z 8

A biological perspective on human behaviour has much to offer for a better understanding of the relationship between co-operation and conflict. Regardless whether one sees war and joint operations through the eyes of Clausewitz, approaches it as a complex optimisation process, or examines it along attributes that display similarities with biological evolution, there are timeless and innate characteristics. It is not difficult to conclude that both biological evolution and joint operations are intrinsically complex, and primordial violence is at the heart of both.Thus comprehending joint operations in an evolutionary framework rejects classical theories and promotes complexity thinking that requires a shift from mechanics to biology. The emphasis should move from statics to dynamics, from time-free to time-prone reality, from determinism to probability and chance, and from uniformity to variation and diversity.In this book the author approaches joint operations as a complex adaptive system in which the system properties emerge from the interactions of the many components at lower levels. Dispersed interactions indicate a mechanism that lacks global control, but feeds from a crosscutting hierarchical setup. Similarly to biological evolution, joint operations also feature perpetual novelty and are far from equilibrium dynamics that demand continual adaptation.This requires soldiers to evolve rapidly to handle dynamic and changing situations instead of focusing on anticipated circumstances and conditions that come as the result of single and rigid prescriptive models. Biological evolution as a basis for better understanding the dynamics of military operations certainly does good service. First it helps value the many irregular processes found on the tactical level, second it can help find a balance between centralisation and decentralisation when executing tactical level tasks. Third, it can facilitate a better understanding for achieving a match between the external diversity of the environment and the internal variation of military organisations to cope with the many challenges present in that environment.

A modern kori Latin-Amerikával kapcsolatos kutatásokon belül a közép-amerikai földhíd általában marginális szerepet tölt be, kivéve azokat a vészterhes időszakokat, amikor a konfliktusok a régióra irányítják a figyelmet. A könyv célja, hogy rámutasson, milyen politikai, társadalmi, gazdasági és környezeti biztonsági kihívásokkal szembesül a közép-amerikai térség a 21. században. Hat, spanyol gyarmati háttérrel rendelkező, a közép-amerikai földhídon elhelyezkedő ország – Guatemala, Honduras, El Salvador, Nicaragua, Costa Rica és Panama – politikai, társadalmi és gazdasági folyamatait elemzi. Kitér a külkapcsolatokra, különös tekintettel az Amerikai Egyesült Államokkal való változó, de mindig alárendelt viszonyra, továbbá a Kínai Népköztársaságra, amely az USA közelsége és a Tajvant elismerő országok miatt szeretné megerősíteni gazdasági és diplomáciai jelenlétét a földhídon.A kötet hiánypótló céllal, tankönyvjelleggel íródott. Minden országelemzés magyar alfejezettel zárul, amelynek célja az adott államot a bilaterális kapcsolatok, a történelmi találkozási, avagy metszéspontok segítségével közelebb hozni az olvasókhoz. Magyar célközönségnek, elsősorban egyetemi hallgatóknak készült, de haszonnal forgathatják oktatók, kutatók és a latin-amerikai régió iránt érdeklődők.

Az 1993-ban újraindult magyar katonai felsővezető-képzés 2023-ban ünnepli harmincéves fennállását. E jeles évforduló kapcsán a szerzők arra vállalkoztak, hogy bemutassák a legmagasabb szintű magyar katonai képzés két világégés közötti, a II. világháborút követő rövid és a rendszerváltoztatás után újraindult időszakait.A képzés mindig igazodott az adott kor elvárásaihoz és kihívásaihoz, tervezői, szervezői és az oktatói pedig mindig arra törekedtek, hogy a hallgatókat a legfrissebb stratégiai tudással vértezzék fel. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a képzés története során számos végzett hallgatót neveztek ki tábornoki rendfokozatba, illetve felsővezetői beosztásba a Honvédelmi Minisztériumban, a Magyar Honvédség, illetve a Honvéd Vezérkar állományában, valamint többen töltöttek, töltenek be a közigazgatásban felelős munkaköröket. A kötetben található információk alapján kijelenthető, hogy a magyar katonai felsővezető-képzés a rendszerváltoztatás utáni három évtized katonai felsőoktatásának egyik sikertörténete.

Does public management, i.e. the management of public interest organisations, differ from business management, i.e. the management of profit-oriented organisations, and if so, in what way? This is the question that the book in the hands of the reader seeks and provides possible answers to. It is framed by the contingency theory, which assumes that there is no single best solution and method that is equally applicable in all circumstances; that there is a need for flexibility in the methods to be applied; and that the methods to be applied in a given situation must be adapted to the circumstances. Public Management in the Context of Contingency Theory addresses the issue of situational management in public administration organisations, as their specific environment – its complexity, dynamics and changes – also implies a need for their managers to adapt; one possible means of doing so is the adaptive use of contingency theory.

Korunk legnagyobb horderejű kérdése már nem az, mikor talál kihívóra az Amerikai Egyesült Államok, hiszen Kína mindenki számára jól láthatóan felnőtt e szerephez. Sokkal inkább az, miként alakul a két óriás versengése.A II. világháború óta Amerika által megszabott nemzetközi rend szabályai megváltozni látszanak, de korántsem elkerülhetetlen, hogy Kína az USA fölé kerekedjen. Utóbbi nukleáris szuperhatalomként még mindig dominál, és bár vezető szerepét, az általa terjesztett „liberális világrend” megkérdőjelezhetetlenségét egyre többen vonják kétségbe, még mindig Amerikáé a legnagyobb innovációs és „puha” hatalom. Jóval több szövetségessel, a nemzetközi nagyhatalmi játékban pedig komoly tapasztalattal rendelkezik.Könyvünk célja, hogy a két óriás versengésébe betekintsünk. Milyen mozgatórugók miatt csaphat át a vetélkedés Kína és az Egyesült Államok közötti küzdelembe? Mi befolyásolhatja egy ilyen verseny kimenetelét? Komplex kérdésekre komplex válaszokat adhatunk csak. A nagyhatalmi ütközőpályákat meghatározó szempontrendszereket elemezve igyekszünk olyan következtetéseket levonni, amelyek segítséget nyújtanak a magyar külpolitikai mozgástér megértésében is.

Kötetünk társadalmi, politikai, kulturális és teológiai aspektusokat vizsgálva mutatja be azt a szerteágazó és markáns nézeteket valló amerikai evangéliumi mozgalmat, amelyet rendkívüli megújulási képesség jellemez, ezért napjaink Amerikájának továbbra is meghatározó, befolyásos világnézeti csoportja. Hatása elvitathatatlan az USA politikai és társadalmi rendszere, az amerikai történelem alakításában éppúgy, mint globális kapcsolatrendszerét tekintve. A Nyugat jelenlegi formájában bizonyosan nem létezne nélküle, és a zsidó-keresztény értékrend fennmaradásában meghatározó szerep hárul rá továbbra is. A 21. század evangéliumi karaktere nem egy felekezet, nem is egy koherens keresztény tradíció, hanem egy igen összetett, fluid mozgalom, biblikus társadalmi törzsek plurális identitása, amelynek legmeghatározóbb vonása a kereszténység megújításának a szándéka és a protestáns küldetéstudat beteljesítése. Ám valószínűleg a jövőben sem egy konkrét társadalmi irányzat víziója szerint kell az amerikai folytatást elképzelni, inkább a meglévők metszetében, okos dinamikájában, amelyben az evangéliumi tradíció komoly erőforrásokkal és tartalékokkal rendelkezik. Ezt a közös metszetet politikai oldaltól függetlenül evangéliumi (jót váró) jövőkép jellemzi: képviselői töretlenül hisznek az amerikai nemzet nagyságában és küldetéstudatában.

Minden emberi élet érték. Az emberi élethez és méltósághoz való jog pedig olyan alapvető jog, amelynek tartalma nagymértékben attól függ, hogy milyen értéktartalmat tulajdonítunk az emberi életnek. Azt is lehet mondani, hogy mindaz, amit az emberi életről és méltóságról tartunk, ideológiai hozzáállás által is befolyásolt morális kérdés. A jogalkotásban a politikai pártok révén jó eséllyel megjelenik a társadalmat jellemző értékszemlélet is. A monográfia az életet és a méltóságot, illetve az ezekhez való jogot vizsgálja alkotmányjogi, keresztény etikai és büntetőjogi szempontból. A kutatás legfőbb kérdése úgy fogalmazható meg, hogy a normatív alkotmány által szabályozott élethez és méltósághoz való jog tartományában mennyire van jelen a keresztény vallás és kultúra értékrendi sajátossága. Minthogy az élet és a méltóság védelme komplex módon nehezen értelmezhető, a tanulmány igyekszik a kérdéskört részeire bontva vizsgálni. Ilyen módon külön vizsgálat tárgyát képezi az abortusz, az életvégi döntések (kiemelten figyelve az eutanáziára), a jogos védelem és a rendőri lőfegyverhasználat.

Netográfia, netorika és netnyelvészet: a tudomány három klasszikus területének (etnográfia, retorika, nyelvészet) új minőségi közegben, a digitális térben való megjelenése. A digitális (információs, technokulturális) világban mindennek megvan az előzménye, viszont minden más. A kötet négy fő részre oszlik: netnyelvészet, netnyelv, netfolklór, netember. Az egyes fejezetek részletesen bemutatják az új kommunikációs formákat, a változó nyelvet, az újmédiumokat, az utóbbi évtizedekben létrejött másodlagos vagy spontán írásbeliséget, az sms- és netfolklórt, a képes népszokásokat, a hibriditást és az evolúciós megugrást – valamint mindennek kulturális és nemzedéki hatását, amely alól senki nem vonhatja ki magát. Dr. Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár (1984–2022. ELTE, 2015- Partiumi Keresztény Egyetem, 2021- Színház- és Filmművészeti Egyetem) a kezdetektől dokumentálja és elemzi az informatikai világ kulturális és nyelvi hatásait. E témakörbe tartozó főbb – saját és szerkesztett – munkái: Informatikai technológia és nyelvhasználat (2002), Az internetkorszak kommunikációja (2005), Ikonikus fordulat a kultúrában (2008), Sms-nyelv és -folklór (2011), Netfolklór (2015), Újmédia-kislexikon (2022).

Budapest létrejöttének 150. évfordulója kiváló alkalom arra, hogy számba vegyük és megfogalmazzuk a fővárosunkat érintő legfontosabb kérdéseket, kutatandó témaköröket. A kötet szerzői e feladatra vállalkoztak: részletesen foglalkoznak Budapest történetével, fejlődésének fő vonalaival, valamint jövőjének várható alakulásával is. A társadalom és gazdaság térbeli megoszlását elemezve megkerülhetetlen annak vizsgálata, hogy hol van Budapest helye, illetve mi a szerepe a régió városainak rendszerében. Jól ismert, hogy Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésével nyílt meg annak lehetősége, hogy a főváros az Osztrák–Magyar Monarchia Béccsel rivalizáló társközpontjává, egyben a Kárpát-medence centrumává váljon. Magyarország fővárosa volt ez idő tájt a társadalmi és technikai modernizáció hídfőállása, amely elsősorban iparának köszönhette, hogy világvárossá válhatott. A történelem nagy megrázkódtatásait túlélve, az egyre inkább kiteljesedő globalizáció korában a kelet-közép-európai nagyvárosok kétségtelenül országaik motorjaivá váltak, egyúttal esélyt is kaptak pozícióik megerősítésére a nemzetközi városhierarchián belül. Ám kérdés, hogy ez Budapest vagy versenytársai esetében elvezethet-e a nagytérségi vezető szerephez. Könyvünk, egyebek mellett, erre is igyekszik megadni a választ.

A közszolgálat terén a változások ma gyorsan és mélyrehatóan következnek be. A rendszerváltozáskor Magyarország élen járt a karrierrendszer bevezetésében, ma pedig – a nagyobb rugalmasság érdekében – annak lebontásában. A közszolgálat törvényi szabályozása széttöredezett: a közszférában ma tizennyolcféle foglalkoztatási jogviszonyban lehet dolgozni, ezekből nyolcat alkalmaznak a közigazgatásban. Még azonos jogálláson belül is munkáltatónként különböznek az alapvető foglalkoztatási feltételek. Az egységes közjogi szabályozás helyébe szervezeti szinten felépített, új, belső szabályrendszer lépett. A közjogi dereguláció és decentralizáció megnövelte a munkáltató hatalmát, és ezzel párhuzamosan a „tisztviselők” függősége felerősödött. Az egységes státusz felszámolása nemzetközi jelenség, de eltűnni látszik az egységes munkáltató is. Egyre nagyobb teret nyer a szerződéses alkalmazás. A külszolgálat, a rendvédelem és a katonaság hagyományosan önálló státuszszabályozása mellett a közoktatásban, a felsőoktatásban, illetve a kórházakban is speciális jogállású személyzet dolgozik. Egyre nehezebb kategorizálni az egyes államokat abból a szempontból is, hogy melyik modelladó ország hatása alatt fejlődnek, mivel tértől és időtől függően más és más minta érvényesül ugyanabban az országban is. A közszolgálat fejlődése során bekövetkezett változások nyomán gyökeresen másként kell gondolkodnunk alapvető nézetekről, fogalmakról, jelenségekről, mint a rendszerváltozás időszakában. Bizonyos fogalmak elvesztették érvényességüket, más kategóriák viszont még csak most vannak születőben: paradigmaváltáshoz érkeztünk a közszolgálatban is.

Jelen kötet a szerző 2017-ben megjelent, Szemelvények a magyar robbantástechnika fejlődéstörténetéből című könyvének mintegy folytatásaként készült el. Első része az előző könyvből kimaradt robbantási területeket dolgozza fel: a mozgásakadályozás robbantással végrehajtható feladatai. Ezen belül az alkalmazott hazai katonai robbantóanyagok és a robbantási alapfeladatok tervezésének koronkénti összefoglalását követően bemutatja az utak és műtárgyaik, a vasutak, a repülőterek és a hidrotechnikai létesítmények robbantási szabályainak fejlődését az 1800-as évektől napjainkig. A könyv második része egy olyan robbantási területet vizsgál, amelyet ilyen formában még nem dolgoztak fel Magyarországon: a föld alatti aknaharcot. Ez volt történelmünk leghosszabb időn át alkalmazott eljárása az ellenség megerődített helyeinek elfoglalására, ennek ellentettjeként pedig a védők hasonló válasza, az ellenaknák alkalmazása. A fejezet korról korra bemutatja a támadók és a védők által alkalmazott technikákat és technológiákat az adott időszak aknaharccal foglalkozó hadtudományi értekezéseiből, műveiből vett idézetekkel és megtörtént csatákról szóló beszámolókkal.

Authority is a key question in Islamic studies and beyond. This book examines the nature, figures, structures and functions of religious authority in contemporary Islamic ethics. It also discusses how Islamic authority and political power compete and/or cooperate in Muslim contexts and Europe. Moreover, it provides a coherent framework to understand authority as a moral foundation in relation to community, power, tradition and subversion. Various cases from Europe and the Muslim world are studied here to showcase the claims and practices of authority in their contexts. Despite its active role and resourcefulness in contemporary Islam, religious authority has to confront many limitations, including the dynamics of secularisation and individualisation. The author is a senior researcher at the Religion and Society Research Institute of the Eötvös József Research Centre at the University of Public Service (Budapest).

A hadtudomány tudományágként egyedülálló helyet foglal el a tudományok rendszerében. Korábban nem volt jellemző a kapcsolódó tárgyak oktatása-kutatása a civil egyetemeken, ezért a katonai intézmények feladata e témák gondozása. Attól függően, hogy egy adott államban a katonai erő milyen helyet foglal el a társadalomban, a hadtudomány is kiemelkedő vagy épp kevésbé fontos szerepet játszik. A könyv fő részében a hadtudomány szerepéről lesz szó a vizsgált államokban. A modern fegyveres erők összetett követelményekkel szembesülnek, ami tudományos megalapozottságot igényel mind a kutatásban, mind az oktatásban, ezért heves vita övezi, mi mindent kell valójában a hadtudomány tartalma alatt érteni. Megvizsgáljuk, vannak-e alapvető tantárgyak, és melyek a már más tudományágakhoz tartozó, kiegészítő témák. A vizsgált országok számának észszerűsége miatt azokat választottuk ki, amelyek jelentős katonai hagyománnyal rendelkeznek. A könyv így az Európai Unió egyes államait, az Egyesült Királyságot, Norvégiát, Svájcot, az Amerikai Egyesült Államokat, Kanadát, Brazíliát, Chilét, Ausztráliát, Japánt és Indiát mutatja be a hadtudományhoz való viszonyuk szerint, kiegészítve a sort Törökországgal, Oroszországgal és Kínával. A szerző az osztrák hadsereg nyugalmazott vezérőrnagyaként a német nyelvű szakirodalomhoz való szélesebb körű hozzáférés okán a német nyelvterületre helyezte a fő hangsúlyt.

Ez a könyv a közigazgatás és a közigazgatási jog alapvető intézményeit tárja az olvasó elé, átfogó elemzést adva róluk. Az egyes tanokat, matériákat logikai egységben, de csak a szükséges mértékben mutatja be elméleti oldalról, inkább a gyakorlatra koncentrál. A kellő mélységű közigazgatási tudás megszerzésére úgy ad lehetőséget, hogy egy-egy fogalmat, tárgykört, jogintézményt részeiben és egymáshoz való kapcsolatában tárgyalja. A közigazgatási jog elsajátítása nehéz, mert bonyolult és gyakran változik, a különböző oktatási műhelyek pedig egy-egy fogalom, elméleti kérdés megközelítésében, tartalmi megragadásában egymástól eltérő tanokat vallanak. A tudásszintű rögzítéséhez pedig sokszor nemcsak a tételes jogi norma megtanulása szükséges, hanem más jogágak, különösen az alkotmányjog ismerete is. A könyv tételes jogi oldalról leképezi a magyar közigazgatás jelenlegi helyzetét. Az I. rész az általános fogalmakat, majd a közigazgatás tevékenységeit, működését, szervezeti rendszerét, jogtanát, aktustanát mutatja be. A II. rész az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályaival és sajátosságaival foglalkozik. Ez a munka az első olyan tananyag, amelyből a rendészet hivatásrendjein tanuló egyetemisták elsajátíthatják a közigazgatási jog teljes általános részi matériáját, de természetesen más karoknak is ajánlott olvasmány.

Kevesebb mint két évtizeddel ezelőtt mindaz, amellyel a jelen kötet foglalkozik, még gyerekcipőben járt, és nem is így hívták, mint most. Azóta nagyot változott a világ. A platformok nemcsak a gazdaságot, hanem a mindennapi életünket is alaposan felforgatták. A közösségi aktivitásainkat, a szabadidőnk eltöltését, a vásárlási szokásainkat éppúgy átalakították, mint számtalan társadalmi alrendszert a gazdaságtól az egészségügyön át egészen az oktatásig. A platformok közvélemény-formáló szerepe jól ismert a politikai életben. A 2019 végén kitört járvány átvészelésében a platformok szintén kulcsszerepet játszottak. A zene- és videóplatformok és a közéjük és a felhasználó közé ékelődő közösségimédia-platformok váltak a szórakozás elsődleges médiumaivá, háttérbe szorítva a hagyományos lineáris médiát. Különösen az elmúlt négy évben gyorsultak fel az események. A „platform” jogi fogalom lett, amelyet legalább tucatnyi konkrét (EU-s) jogszabály tartalmaz, miközben a platformokra vonatkozó jogi szabályozás ma már hatalmas mennyiségű joganyagot ölel fel és a tudományos reflexiók száma is exponenciálisan nőtt. Ez a könyv azt a célt tűzte ki, hogy bemutassa a platformjogot, ezt az elkülönülőfélben levő joganyagot, a szabályozás mögött meghúzódó politikai és erkölcsi megfontolásokat, társadalmi hatóerőket és elméleti dilemmákat, valamint – legalább nagy vonalakban – a konkrét jogi megoldásokat is. Ződi Zsolt jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Diplomáját a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, PhD-fokozatát a Pécsi Tudományegyetemen szerezte. Az ELTE jogi karán habilitált. Húsz éven át dolgozott a jogi kiadói iparban. Kutatási területe az információs társadalom és az internetes platformok, a mesterséges intelligencia és a technológia szabályozási kérdései, valamint a jog és a nyelv interakciója. Három monográfia és több mint száz szakcikk szerzője.

E könyv célja, hogy átfogó áttekintést nyújtson az infokommunikációs technológiákkal (IKT) kapcsolatos összetett elméleti és gyakorlati kérdésekről és megoldásokról. Feltárja azokat a lehetséges veszélyeket és veszélyforrásokat, amelyek az egyes IKT-elemeket, -platformokat és -rendszereket, valamint a szabályozási környezetet és a kormányzati szervezeteket érinthetik. Kiemeli továbbá azokat a pozitív társadalmi tendenciákat, jellemzőket és tudományos áttöréseket, amelyek elősegítették az emberiség általános fejlődését, és amelyek követik vagy közvetlenül befolyásolják az infokommunikációs műveletek potenciális kihívásait és következményeit. Kiemelt figyelmet kap többek között az 5G technológia, amely olyan új szolgáltatások bevezetését teszi majd lehetővé, amelyek nagyobb kapacitásra, rendkívül nagy adatátviteli teljesítményre és alacsony késleltetésre támaszkodnak, miközben kihasználják az IoT és a big data előnyeit. A modern IKT-rendszerekben a nem biztonságos adatátvitel és -tárolás komoly problémákat okozhat, ezért a szakértők a titkosításra, az adatok osztályozására és az érzékeny információk megfelelő kezelésére figyelmeztetnek. Emellett felhívják a figyelmet a fizikai védelem fontosságára is, amely elengedhetetlen a különböző típusú biztonsági környezetek megfelelő kialakításához.