Ludovika Egyetemi Kiadó strana 2 z 8

A munka a közgazdaságtan top tíz kategóriájának egyike. A munkafolyamatokban, a munkaszervezésben vagy a bérezésben óriási változások történtek az indusztrializáció korszakától kezdve, de mindez semmi ahhoz képest, ami előttünk áll. A következő évtizedek bizonyosan a munka forradalmát hozzák. A gazdaságelméletben a munka és a béraxióma eközben stabilan tartja magát. A közgazdaságtan a dolgozót ma is erőforrásként, a munkát áldozatként értelmezi. A munkabér egyfelől költség, másfelől a határtermelékenység bázisán értelmezett ellenérték, a munkatermelékenység pedig az üzleti és a közszférában is elsődleges prioritássá vált. Csakhogy a felnövő munkavállalói generációk és az újabb munkafajták egyre nehezebben simíthatók a modellekbe, a munkabérek elméleti alapja csikorog. Sötét korszak ideológiáját idézi, mégis terjed a gondolat, hogy a munkát a jövedelemtől el is kellene választani. A nagy paradigmaváltás küszöbön áll, előtte azonban érdemes áttekinteni a témában évezredek alatt felhalmozott elmélettörténeti tudást. Hasznos inspirációt adhatnak a világvallások nézetei, régi korok bölcsei és modern filozófusok munka- és bértanai is. E kötet igyekszik e felhalmozott tudástömeg felvillantásával tágítani a munkához kapcsolódó elméleti perspektívát. Lelkünk rajta, mit hasznosítunk mindezekből a most alakuló új gazdaságelméletben.

A PTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének munkaközössége által a Polgári Törvénykönyv kötelmi jogi könyvének harmadik („Egyes szerződések”) és ötödik („Az értékpapír”) részéhez írt egyetemi tankönyv második, átdolgozott és bővített kiadásának elkészítését az évek során felhalmozott oktatási tapasztalat, valamint az utóbbi időszak jelentős jogszabályi változásai mellett az is indokolta, hogy a jogszabályok felsőbírósági gyakorlata számottevően gazdagodott, hasonlóan az egyes szerződések jogát és az értékpapír-magánjogot tárgyaló tankönyv- és szakirodalomhoz. Az úgynevezett „korlátozott precedensrendszer” folyományaként szükséges volt a Kúria „precedensképes” határozatainak áttekintése és a tananyagba történő bevonása ott, ahol az a jogintézmény vagy a jogszabály megértését szolgálta. Ugyanebből a célból mutatja be a tankönyv a hazai szakirodalmi vitákat is, amelyekben – mindenkor az értő elsajátítás megkönnyítése végett – röviden állást foglal. Az egyes fejezetek végén a válogatott bibliográfia kiindulópont lehet mind a tudományos diákkörökben tevékenykedő hallgatóknak, mind a gyakorló jogászoknak. A szerződések jogában uralkodó „pacta sunt servanda”-elv előzménye a 13. századra megy vissza: „pax servetur, pacta custodiantur”, azaz: „a megegyezések megtartása a békét szolgálja”. Szolgálja e tankönyv a jurátusok békéjét e nehéz stúdium elsajátítása s nem kevésbé a gyakorlatban felmerülő problémákra való, olykor nagy szellemi erőfeszítést igénylő válaszok megkeresése során!

Ez a könyv leginkább azoknak az érdeklődőknek szól, akik világosabb képet szeretnének kapni napjaink és a jövő egyik legperspektivikusabb biztonsági és védelempolitikai kihívásáról, a kiberhadviselésről.A történelemben ősidők óta zajlanak háborúk, megvívásuk módjai pedig mindig összefüggtek az adott technikai és technológiai színvonallal. A hadviselés tehát utóbbiak fejlődésével változik ma is. A digitális kor célja már nem elsősorban az élőerő pusztítása: a támadó az infokommunikációs rendszerekkel a hadseregvezetés működésének korlátozását, bénítását igyekszik elérni. A digitális rendszerek globalitása révén a hadviselés ma már a mindennapokban is jelen lehet: főként a befolyásolásban és a hétköznapi élethez szükséges létfontosságú rendszerek támadása által. A mesterséges intelligencia és a robotok katonai alkalmazása, a számítógépes vezetés és fegyverirányítás vagy éppen az ezek ellen intézett támadások szintén egyre inkább a katonai gondolkodás, a katonai műveletek szerves részeivé válnak.E kötet a mindennapok részévé vált kiberműveletek és a tágabb értelemben vett kiberhadviselés összetevőit, eljárásait, várható eredményeit és hatásait vizsgálja meg. Elemzi a hagyományos és a kiberhadviselés kapcsolatát, a legfontosabb kibertéri eseményeket is. Górcső alá veszi, hogy a hadseregek milyen szervezetekkel készülnek fel a védelem mellett az offenzív kiberműveletek, a támadó jellegű kibertevékenységek végrehajtására.

Kötetünk társadalmi, politikai, kulturális és teológiai aspektusokat vizsgálva mutatja be azt a szerteágazó és markáns nézeteket valló amerikai evangéliumi mozgalmat, amelyet rendkívüli megújulási képesség jellemez, ezért napjaink Amerikájának továbbra is meghatározó, befolyásos világnézeti csoportja. Hatása elvitathatatlan az USA politikai és társadalmi rendszere, az amerikai történelem alakításában éppúgy, mint globális kapcsolatrendszerét tekintve. A Nyugat jelenlegi formájában bizonyosan nem létezne nélküle, és a zsidó-keresztény értékrend fennmaradásában meghatározó szerep hárul rá továbbra is. A 21. század evangéliumi karaktere nem egy felekezet, nem is egy koherens keresztény tradíció, hanem egy igen összetett, fluid mozgalom, biblikus társadalmi törzsek plurális identitása, amelynek legmeghatározóbb vonása a kereszténység megújításának a szándéka és a protestáns küldetéstudat beteljesítése. Ám valószínűleg a jövőben sem egy konkrét társadalmi irányzat víziója szerint kell az amerikai folytatást elképzelni, inkább a meglévők metszetében, okos dinamikájában, amelyben az evangéliumi tradíció komoly erőforrásokkal és tartalékokkal rendelkezik. Ezt a közös metszetet politikai oldaltól függetlenül evangéliumi (jót váró) jövőkép jellemzi: képviselői töretlenül hisznek az amerikai nemzet nagyságában és küldetéstudatában.

Budapest létrejöttének 150. évfordulója kiváló alkalom arra, hogy számba vegyük és megfogalmazzuk a fővárosunkat érintő legfontosabb kérdéseket, kutatandó témaköröket. A kötet szerzői e feladatra vállalkoztak: részletesen foglalkoznak Budapest történetével, fejlődésének fő vonalaival, valamint jövőjének várható alakulásával is. A társadalom és gazdaság térbeli megoszlását elemezve megkerülhetetlen annak vizsgálata, hogy hol van Budapest helye, illetve mi a szerepe a régió városainak rendszerében. Jól ismert, hogy Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésével nyílt meg annak lehetősége, hogy a főváros az Osztrák–Magyar Monarchia Béccsel rivalizáló társközpontjává, egyben a Kárpát-medence centrumává váljon. Magyarország fővárosa volt ez idő tájt a társadalmi és technikai modernizáció hídfőállása, amely elsősorban iparának köszönhette, hogy világvárossá válhatott. A történelem nagy megrázkódtatásait túlélve, az egyre inkább kiteljesedő globalizáció korában a kelet-közép-európai nagyvárosok kétségtelenül országaik motorjaivá váltak, egyúttal esélyt is kaptak pozícióik megerősítésére a nemzetközi városhierarchián belül. Ám kérdés, hogy ez Budapest vagy versenytársai esetében elvezethet-e a nagytérségi vezető szerephez. Könyvünk, egyebek mellett, erre is igyekszik megadni a választ.

Authority is a key question in Islamic studies and beyond. This book examines the nature, figures, structures and functions of religious authority in contemporary Islamic ethics. It also discusses how Islamic authority and political power compete and/or cooperate in Muslim contexts and Europe. Moreover, it provides a coherent framework to understand authority as a moral foundation in relation to community, power, tradition and subversion. Various cases from Europe and the Muslim world are studied here to showcase the claims and practices of authority in their contexts. Despite its active role and resourcefulness in contemporary Islam, religious authority has to confront many limitations, including the dynamics of secularisation and individualisation. The author is a senior researcher at the Religion and Society Research Institute of the Eötvös József Research Centre at the University of Public Service (Budapest).

Mikor mondták ki az erdélyi románok a Magyarországtól való elszakadást? Hány jegyzéket adott át Fernand Vix alezredes a magyar kormányzatnak? Ki volt Szlovákia első diktátora? Kik szálltak szembe az egyre több magyarlakta területet megszálló idegen csapatokkal? Hogyan érintette a magyar vasúthálózatot a trianoni békeszerződés? Hány menekült érkezett Magyarországra az elcsatolt területekről? Mennyi időbe telt, mire úgy-ahogy magához tért a magyar gazdaság Trianon után? A Trianon enciklopédia szerzőiként és szerkesztőiként egy olyan kézikönyvet szeretnénk átnyújtani a közönségnek, amely a tényanyagra koncentrálva segít tájékozódni, eligazodni a történelmi folyamatok és különféle értelmezéseik között. Abban bízunk, hogy a mai magyar történeti kutatás élvonalát képviselő kötet megtalálja az utat olvasói, elsősorban a történelemtanárok, egyetemisták felé, és összefogott, világos, de nem egysíkú magyarázatokkal segítheti azokat, akiket érdekelnek a magyar történelem ezen tragikus évei. Trianon megismerésében – akár tetszik, akár nem – a rációé a főszerep, csak ennek segítségével tudjuk feldolgozni az évszázada történt, de napjainkra is kiható eseményeket.

Kevesebb mint két évtizeddel ezelőtt mindaz, amellyel a jelen kötet foglalkozik, még gyerekcipőben járt, és nem is így hívták, mint most. Azóta nagyot változott a világ. A platformok nemcsak a gazdaságot, hanem a mindennapi életünket is alaposan felforgatták. A közösségi aktivitásainkat, a szabadidőnk eltöltését, a vásárlási szokásainkat éppúgy átalakították, mint számtalan társadalmi alrendszert a gazdaságtól az egészségügyön át egészen az oktatásig. A platformok közvélemény-formáló szerepe jól ismert a politikai életben. A 2019 végén kitört járvány átvészelésében a platformok szintén kulcsszerepet játszottak. A zene- és videóplatformok és a közéjük és a felhasználó közé ékelődő közösségimédia-platformok váltak a szórakozás elsődleges médiumaivá, háttérbe szorítva a hagyományos lineáris médiát. Különösen az elmúlt négy évben gyorsultak fel az események. A „platform” jogi fogalom lett, amelyet legalább tucatnyi konkrét (EU-s) jogszabály tartalmaz, miközben a platformokra vonatkozó jogi szabályozás ma már hatalmas mennyiségű joganyagot ölel fel és a tudományos reflexiók száma is exponenciálisan nőtt. Ez a könyv azt a célt tűzte ki, hogy bemutassa a platformjogot, ezt az elkülönülőfélben levő joganyagot, a szabályozás mögött meghúzódó politikai és erkölcsi megfontolásokat, társadalmi hatóerőket és elméleti dilemmákat, valamint – legalább nagy vonalakban – a konkrét jogi megoldásokat is. Ződi Zsolt jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Diplomáját a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, PhD-fokozatát a Pécsi Tudományegyetemen szerezte. Az ELTE jogi karán habilitált. Húsz éven át dolgozott a jogi kiadói iparban. Kutatási területe az információs társadalom és az internetes platformok, a mesterséges intelligencia és a technológia szabályozási kérdései, valamint a jog és a nyelv interakciója. Három monográfia és több mint száz szakcikk szerzője.

Mikor mondták ki az erdélyi románok a Magyarországtól való elszakadást? Hány jegyzéket adott át Fernand Vix alezredes a magyar kormányzatnak? Ki volt Szlovákia első diktátora? Kik szálltak szembe az egyre több magyarlakta területet megszálló idegen csapatokkal? Hogyan érintette a magyar vasúthálózatot a trianoni békeszerződés? Hány menekült érkezett Magyarországra az elcsatolt területekről? Mennyi időbe telt, mire úgy-ahogy magához tért a magyar gazdaság Trianon után? A Trianon enciklopédia szerzőiként és szerkesztőiként egy olyan kézikönyvet szeretnénk átnyújtani a közönségnek, amely a tényanyagra koncentrálva segít tájékozódni, eligazodni a történelmi folyamatok és különféle értelmezéseik között. Abban bízunk, hogy a mai magyar történeti kutatás élvonalát képviselő kötet megtalálja az utat olvasói, elsősorban a történelemtanárok, egyetemisták felé, és összefogott, világos, de nem egysíkú magyarázatokkal segítheti azokat, akiket érdekelnek a magyar történelem ezen tragikus évei. Trianon megismerésében - akár tetszik, akár nem - a rációé a főszerep, csak ennek segítségével tudjuk feldolgozni az évszázada történt, de napjainkra is kiható eseményeket.

Minden állam igényt tart arra, hogy az oktatásra támaszkodva folyamatosan segítse a különböző köszszolgálati hivatásrendeket a változó környezeti kihívásokhoz való sikeres alkalmazkodásban. Jelen könyv olyan ismereteket ad át, amelyben a közösségi együtt gondolkodásnak kiemelt szerep jut. A hadtudomány és a honvédelem alapkérdéseit és gondolatrendszerét, annak történetét bemutatva sajátos közszolgálai ismeretek megszerzésének lehetőségével támogatja a katonai hivatásrend/szakterület jobb megismerését. A könyv fejezetei olyan színes tudásanyagot tartalmaznak, amelyek korszerű ismeretekkel szolgálnak a honvédelemről és a haderő tevékenységéről. Tartalmuk elősegíti a katonai hivatásrend főbb feladatainak és egyes működési sajátosságainak jobb megértését, a közszolgálati életpályák egymáshoz közelítését, az Egyetem karai között az átoktatás és az áthallgatás megvalósulását, valamint a társkarok hallgatóival való közös tanulás élményét. A tananyag sikeres elsajátítását követően a hallgatók összességében ismerik, értik és át tudják tekinteni a honvédelem és a haderő tevékenységének teljes spektrumát.

Milyen szálak fűzik össze a nyilas uralom alatt kivégzett Kiss János altábornagyot, a dachaui koncentrációs táborban elpusztított baráti Huszár Aladárt (Budapest egykori főpolgármesterét) és a szélsőjobboldali utcai bajkeverőből a Horthy-kori államrendészet ügynökévé avanzsáló Zsabka Kálmánt? Volt fajvédő ellenállás Magyarországon 1944-ben? Bartha Ákos többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat legújabb könyvében, amely a németellenes magyar fajvédelem főbb szervezeteinek szövevényes történetét tekinti át 1938 és 1945 között. A kiterjedt forrásbázison megírt munkából betekintést nyerhetünk a törzsökös magyarok szerveződéseibe, megismerhetjük a turáni vadászok történetét és a rongyos gárda kései históriáját.Bartha Ákos (1982) történész, az ELKH BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Századok szerkesztője. Könyve jelent meg a sárospataki falukutatásról (2013), a népi mozgalomról (2017), Bajcsy-Zsilinszky Endréről (2019) és a német megszállás alatti magyar ellenállásról (2021).

A Közép-Európa Kutatóintézet évkönyve egyfajta keresztmetszetét nyújtja intézetünk 2021–2022. évi munkájának. Megjeleníti az egyes kiemelt kutatási irányainkat: a közép-európai várostörténetet, a környezettörténetet, a magyar–szomszéd kapcsolatokat, valamint a regionális történelmet. Az intézetben dolgozók írásai mellett tartalmazza – többek közt – néhány ösztöndíjasunk és partnerünk munkáját is. Az évkönyvben három szekcióba rendezve („Város és identitás”, „Felső-Magyarország/Szlovákia”, „Táj és ember”) összesen tizenkét szöveg kapott helyet, ezek közül kilenc tanulmány és három recenzió.

A nemzetközi és hazai empirikus kutatások határozottan a felismerési kísérleteket emelik ki mint leggyakoribb és legsúlyosabb hibaforrást az igazságkereső büntetőeljárások bizonyítási cselekményei közül. E fenti tényt felismerve a kötet szerzője megvizsgálja a felismertetési procedúra magyar történeti gyökereit, áttekintést ad egyes külföldi szabályozási modellekről, és részletesen elemzi az intézménnyel kapcsolatos hazai bírósági döntéseket, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága iránymutató határozatait.A kötet számos, a nemzetközi és hazai gyakorlatból vett tanulságos, valós esetet is bemutat, amelyekben előfordultak felismertetési anomáliák, hatósági hibázások, azonosítási tévedések. Mindezek alapján a szerző 75 pontba szedve, csoportokba rendezve felsorolja a legjellemzőbb büntetőeljárás-jogi és kriminalisztikai hibaokokat, és felmutatja az ezek kivédésre, megelőzésére alkalmazható, bűnüldözőknek, bíráknak szóló krimináltaktikai, bizonyítékértékelési ajánlásait.

A kötet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kiadványa, amelynek célja helyzetjelentést adni a magyar szempontból kiemelkedő fontosságú szakpolitikai kérdésekről, a 2024. évi magyar uniós elnökség előtt várhatóan felmerülő lehetőségekről és kihívásokról mintegy egy évvel a magyar elnökség kezdete előtt. A kötet 12 tanulmányt tartalmaz, amelyek érintik a területi kohézió politikáját, az orosz–ukrán háború hatásait, a magyar családpolitikát, a nemzeti kisebbségek védelmét, az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciókat, az Európa jövőjéről szóló konferenciát, a Magyarországgal szemben folyó jogállamisági eljárásokat, a digitális szuverenitást, az uniós védelempolitikát, az európai zöld átállást és a resztoratív igazságszolgáltatást. A tudományos igényű, ám közérthetően fogalmazó kötet érthetőbbé teszi a soros elnökség intézményének szerepét az Európai Unió működésében, és betekintést nyújt az egyes szakpolitikai területeken végbemenő folyamatokba, segítve ezzel a magyar elnökség várható prioritásainak és feladatainak megértését.

A felsőoktatási intézményekre vonatkozó elvárások és a glo­bális, digitalizált világ kihívásai közepette ezzel a kézikönyvvel inspiráló és praktikus módszereket kínálunk a kreatív tanuláshoz. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kreatív Tanulás Programja keretében született Módszertani kézikönyv a kreatív tanuláshoz című kiadvány átfogó útmutatás a felsőoktatás oktatásmódszertani paradigmaváltásához. A kötet bemutatja a Kreatív Tanulás Programot, amelyet sikeresen alkalmaznak az NKE­n, valamint a kreatív tanulás módszertani alapjait is. Részletesen tárgyalja a pedagógiai tervezést és a kreatív tanulást, az értékelés és a tudásmérés kreatív megközelítéseit a felsőoktatásban. A mű áttekintést ad a tréningmódszertanról, és számos olyan gyakorlati megoldást javasol, amellyel inter­aktívabbá tehető az egyetemi oktatás. Segítséget nyújt a kooperatív tanulás szervezéséhez, valamint az esettanulmány ­módszer alkalmazásához is.  A kreativitás és az innováció kiemelt szerepet kap a könyvben, külön fejezetek foglalkoznak ezek oktatásbeli módszereivel. Emellett alternatív oktatási módszereket is bemutatunk, amelyek segítik az IKT­ eszközök használatát a tanítás/tanulás folyamatában. A kézikönyv meghívás, hogy az olvasó felfedezze a kreatív tanulás világát!

Does public management, i.e. the management of public interest organisations, differ from business management, i.e. the management of profit-oriented organisations, and if so, in what way? This is the question that the book in the hands of the reader seeks and provides possible answers to. It is framed by the contingency theory, which assumes that there is no single best solution and method that is equally applicable in all circumstances; that there is a need for flexibility in the methods to be applied; and that the methods to be applied in a given situation must be adapted to the circumstances. Public Management in the Context of Contingency Theory addresses the issue of situational management in public administration organisations, as their specific environment – its complexity, dynamics and changes – also implies a need for their managers to adapt; one possible means of doing so is the adaptive use of contingency theory.