Ludovika Egyetemi Kiadó strana 7 z 8

A bennünket körülvevő gazdasági és társadalmi jelenségek térben zajlanak, ezért a területi folyamatok ismerete elengedhetetlen a versenyképesség erősítését megcélzó szakpolitikák számára. A könyv, amelyet az olvasó a kezében tart, azzal a szándékkal született, hogy tömör, de egyúttal szabatos bevezetőt nyújtson a területi folyamatok törvényszerűségeit vizsgáló tudományos diskurzus, valamint az ennek alapzatán építkező uniós és hazai regionális politikák témakörébe. A több mint egy évtizedes felsőoktatási tapasztalattal rendelkező szerző különös figyelmet fordított arra, hogy megfeleljen az egyetemi tankönyvek iránt támasztott követelményeknek, de tudományosan és szakmailag egyaránt megalapozott munkáját a hallgatókon kívül haszonnal forgathatják az akadémiai közösség tagjai és a különféle szintű regionális politikákban érintett szakmai szereplők is.

The volume is a publication of the Europe Strategy Research Institute of the Ludovika University of Public Service, the purpose of which is to provide an insight into the most important policy issues in relation to the opportunities and challenges expected to arise in the course of the Hungarian EU presidency in the second half of 2024. The book contains 12 studies that touch on cohesion policy, the effects of the Russian–Ukrainian war, the Hungarian family policy, the protection of national minorities, the EU sanctions applied against Russia, the conference on the future of Europe, the rule of law proceedings against Hungary, the digital sovereignty, the EU defence policy, the European green transition and restorative justice. The volume aims to make the role of the rotating presidency of the Council of the European Union more understandable and to provide insight into the processes taking place in different policy areas, thus helping to understand the expected priorities and tasks of the Hungarian presidency.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen magas szinten valósul meg a tágabb értelemben vett biztonsági szféra felsőfokú szakembereinek felkészítése. A komplex biztonság napjainkban egyre fontosabbá váló eleme a katasztrófavédelem, amelynek elméleti kutatása és további fejlesztése állandó feladat. Teknős László monográfiája hiánypótló, összefoglaló jellegű alkotás. A szerző a katasztrófatudományt – a keletkezésétől napjainkig – több megközelítésben, jól áttekinthető rendszerben mutatja be. A műből az olvasó megismerheti a tudományággal foglalkozó hazai és külföldi kutatók munkásságának főbb eredményeit. Az elemző-értékelő munka a megjelent művek tudománymetriai feldolgozásának segítségével lehetővé teszi a leggyakrabban előforduló természeti katasztrófák tipizálását, fogalmi behatárolását és egységes rendszerbe helyezését. A logikus felépítésű monográfia biztos elméleti alapot nyújt a katasztrófavédelemmel, a katasztrófatudománnyal foglalkozó szakembereknek a további kutatásokhoz, valamint eredményesen felhasználható a felsőfokú katasztrófavédelmi szakemberképzésben.

A felsőoktatási intézményekre vonatkozó elvárások és a glo­bális, digitalizált világ kihívásai közepette ezzel a kézikönyvvel inspiráló és praktikus módszereket kínálunk a kreatív tanuláshoz. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kreatív Tanulás Programja keretében született Módszertani kézikönyv a kreatív tanuláshoz című kiadvány átfogó útmutatás a felsőoktatás oktatásmódszertani paradigmaváltásához. A kötet bemutatja a Kreatív Tanulás Programot, amelyet sikeresen alkalmaznak az NKE­n, valamint a kreatív tanulás módszertani alapjait is. Részletesen tárgyalja a pedagógiai tervezést és a kreatív tanulást, az értékelés és a tudásmérés kreatív megközelítéseit a felsőoktatásban. A mű áttekintést ad a tréningmódszertanról, és számos olyan gyakorlati megoldást javasol, amellyel inter­aktívabbá tehető az egyetemi oktatás. Segítséget nyújt a kooperatív tanulás szervezéséhez, valamint az esettanulmány ­módszer alkalmazásához is.  A kreativitás és az innováció kiemelt szerepet kap a könyvben, külön fejezetek foglalkoznak ezek oktatásbeli módszereivel. Emellett alternatív oktatási módszereket is bemutatunk, amelyek segítik az IKT­ eszközök használatát a tanítás/tanulás folyamatában. A kézikönyv meghívás, hogy az olvasó felfedezze a kreatív tanulás világát!

XIII. Leó pápa a 19. század nagy problémáját, a munkáskérdés fontosságát felismerve adta ki az első szociális körlevelet 1891-ben, ezzel megnyitotta a keresztény szociális tanítás nagy jelentőségű dokumentumainak sorát. A Rerum novarum kezdetű enciklika lényegi fordulatot jelentett a munkáskérdés egyházi megközelítésében. Nagy érdeme, hogy egyértelműen rögzíti a magántulajdon védelmének fontosságát, az egyház feladatát, valamint az állam, a munkaadók és a munkavállalók legfőbb kötelességeit a szociális kérdés megoldásában és a közjó előmozdításában. Ezzel megteremtette annak hagyományát, hogy az egyháznak van véleménye és felelőssége a szociális és társadalomerkölcsi kérdésekben. Sőt, az enciklika a keresztény politizálás alapvetéseként is fontos dokumentum. A Rerum novarum kapcsán visszatérő állítás, hogy a katolikus egyház megkésett a munkáskérdésre való reagálással. Tény, hogy Karl Marx már több mint húsz évvel az enciklika megjelenése előtt kiadta A tőke első kötetét. A szegénység és a munkások helyzetének szocialista értelmezése így valóban megelőzte az egyház tanítóhivatali megnyilatkozását. Ugyanakkor az érem másik oldalát is megvizsgálva azt láthatjuk, hogy bár a Rerum novarum valóban újszerű mint pápai megnyilatkozás és első a szociális enciklikák sorában, mégsem előzmények nélküli. Jelen kötet szerzői ezt a több mint százharminc éves, folyamatosan megújuló hagyományt mutatják be és vizsgálják meg különböző – történeti, filozófiai, gazdasági és teológiai – megközelítésekből.

A kötet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézetének kutatási irányaihoz kapcsolódó témákat öleli fel. Létrehozásával a szerzők célja volt, hogy felhívják a figyelmet a biztonság rendkívüli komplexitására, illetve a stratégiai gondolkodás és tervezés jövőformáló szerepére. Szerzői a biztonság, a nemzetbiztonság és a hadtudomány különféle irányaiból közelítik meg a stratégiai gondolkodás rendkívül szerteágazó területeit. A kötet tematikus jelleggel dolgozza fel a stratégia témaköréhez tartozó kérdéseket. Első részében magához a stratégiai gondolkodáshoz, stratégiaalkotáshoz, elemzéshez kapcsolódóan született tanulmányokat ismerhetnek meg az olvasók. A második részben olvasható tanulmányok a biztonsági dimenziókhoz tartozó kiemelt területek – demográfia, migráció, kiber- és energiabiztonság, terrorizmus – kapcsán világítanak rá a stratégiai gondolkodás és dokumentumok jelentőségére, a kihívások, kockázatok és fenyegetések elleni védelemre, majd egyes hazai stratégiai dokumentumok vizsgálatán túl a nemzetközi színtérre is kitekintve mélyülhetnek el olvasóink a stratégia és biztonság összefüggéseiben.

A múlt évszázad viharokat, struktúraváltásokat, egyúttal akkora fejlődést hozott, hogy egzisztenciális kérdéssé vált helyünket újra megtalálni a világban. A kötet arra kíván reflektálni, hogy a modernitás megfosztotta magát a transzcendenciára való nyitottságtól és céljai érdekében kizárta a világnézeti kérdéseket. A liberális állam pedig a társadalom vélt szabadsága érdekében a helyes élet morális kérdéseinek a megválaszolását másra hagyta. A posztmodernben civilizációnk elérkezett a pótlékok szinkretista virágzásához, de egyúttal a légüres térben keresi a zsinórmértéket. E folyamatok mélyen érintik a kereszténységet is. Könyvünk válaszkísérlete hozzájárul a poszt­modern kultúra és a kereszténység kultúrája közötti viszony újrafogalmazásához. Azt állítja, hogy a világnézeti deficitet a vallás – s ezen belül kiemelten a kereszténység – pótolhatja és pótolja. A teista nézőpont olyan ajánlásokat, viszonyítási pontokat kínál, amelyek szabadságával együtt szemlélik az embert, felelősséggel helyezve abba a világba, amelynek felépítésére küldetése van. 

A szabályozás egyik lényeges követelménye, hogy a jogalkotás biztosítsa a szakpolitikai célok maradéktalan és megfelelő minőségű megvalósulását, de ne generáljon indokolatlan adminisztratív költségeket, terheket az érintettek számára. Az optimális költségszint elérése megfelelő módszertani előkészítést, megőrzése pedig a szabályozási környezet folyamatos aktualizálását igényli. Az optimalizáció egyik fontos eszköze az eljárási folyamatok észszerűsítése és az ügyféloldali adminisztratív terhek csökkentése, ami az Európai Unió kohéziós politikájában is kiemelt hangsúlyt kap. A szakkönyv célja a kohéziós politika adminisztratív terheinek csökkentését célzó digitalizációs koncepció (e-kohézió) bemutatása. A mű ismerteti a koncepció stratégiai, szakpolitikai, technológiai és szabályozási környezetét, valamint a megvalósítás hazai és nemzetközi gyakorlatát. Különösen ajánljuk e könyvet minden fejlesztéspolitikával, az igazgatási folyamatok hatékonyságával, valamint az e-közigazgatással foglalkozó és az iránt érdeklődő olvasónak.

Felforgató technológiák” – jó ideje érezhető, hogy az új technológiák nem csupán lehatárolható részterületeken hozhatnak majd újítást, hanem egész struktúrákat törölhetnek el, vagy írhatnak át úgy, hogy az, ami a korábbi működési mechanizmusok helyén létrejön, radikálisan új kérdéseket vet föl. Valóban így lett, és ennek most már tanúi, résztvevői vagyunk: haszonélvezői és elszenvedői egyszerre. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének újabb tanulmánykötete a társadalom digitalizálódásának néhány kiemelt területét vizsgálja. A szerzők ezúttal a legújabb technológiák társadalmi aspektusára fókuszálnak, és azt kutatják, milyen hatásokkal jár az átható digitalizáció társadalmi életünk működési mechanizmusaira, alapelveire, értékeire, szabályozási megoldásaira. Miben hoznak előrelépést, hogyan mozdítják elő például demokratikus céljainkat? Mire kell azonban vigyáznunk, és milyen új megoldásokkal kell biztosítanunk értékeink további érvényesülését egy teljesen megváltozott környezetben? Mit kell esetleg elengednünk eddigi gondolkodásunkból? Hol van szükség új szemléletmódra ahhoz, hogy eddigi társadalmi eredményeinket megtartsuk, továbbfejlesszük?

A közigazgatás szervezete, működése, valamint a rá vonatkozó joganyag tudományos igényű vizsgálata több mint kétszáz éves múltra tekint vissza. Eleinte még a közigazgatás meghatározása is komoly fejtörést okozott. E bő két évszázad alatt viszont nemcsak a közigazgatás, hanem a közigazgatásról való gondolkodás is átalakult, és világossá vált többek között, hogy a közigazgatás nem azonos a közigazgatási joggal, annál sokkal nagyobb, bonyolultabb, szerteágazóbb terület. Bizonyos – olykor vitatott – elméleti alapok pedig fokozatosan kialakultak, megszilárdultak, amelyek mára tulajdonképpen a közigazgatás-tudomány magját képezik. Egyértelművé vált, hogy ennek a tudományos magnak az ismerete nélkül a közigazgatást nem lehet megfelelő módon sem megismerni, sem oktatni, de még megszervezni sem. Könyvemben arra törekszem, hogy szintetizáljam a közigazgatás-tudomány rendszerét, eredményeit, dogmatikáját, történetét, elősegítve ezzel a modern közigazgatás rendszerének, folyamatainak megértését.Fábián Adrián egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. Főbb kutatási területei: közigazgatás-elméleti kérdések, a közszolgálat és az önkormányzati közigazgatás. Habilitált, magyar és idegen nyelven írott publikációinak száma meghaladja a százat.

Kötetünket a kiber- és információbiztonsági kérdések iránt érdeklődőknek ajánlunk. A tudatosság mint eszköz és képesség kulcsfontosságú egy szervezet biztonságorientált működése során. Első tanulmányunkban partnereink jó gyakorlatai segítenek a biztonságtudatosság jelentőségét hangsúlyozni. A kötet másik tanulmánya a villamosenergia-rendszerek kiberbiztonsági képességének fokozása érdekében vizsgálja meg, hogy az OSINT (open source intelligence), vagyis a nyílt forrású információszerzés terén milyen tapasztalatok jellemzik Magyarországot. Bemutatjuk a hatályos uniós és hazai szabályozói környezetet, valamint (interjúkra alapozva) elemezzük a magyar villamosenergia-szektor szereplőinek OSINT-tudatossági szintjét, illetve képességeit.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem olyan nagyszabású folyamat eredményeként jött létre, amely során többféle széttartó érdeket kellett összeegyeztetni, évtizedes ellentéteket kellett feloldani. Az ebben részt vevő főszereplők megszólaltatása fontos, hiszen az időközben eltelt bő évtizedben már történelemmé vált az eseménysor, így az interjúk az alapítástörténet feldolgozásának elsődleges forrásai. Történelemmé vált, de még emocionális közelségben van, így lehetőséget ad erős – résztvevői – narratívák megjelenítésére, sőt az alapítás folyamatának, első eredményeinek értékelésére is. Nem maradhat el az NKE történeti előzményeinek, az integrációs kísérleteknek a bemutatása sem, hiszen az egyetem története nyilvánvalóan nem az alapítással vette kezdetét. Kötetünknek, az NKE Egyetemi Levéltár első kiadványaként, nem titkolt célja, hogy megalapozza az integrált közszolgálati felsőoktatással kapcsolatos történeti kutatásokat.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem ProBono továbbképzési rendszerének keretében 2020 októberétől hetente jelentettünk meg írásokat integritásról, hivatásetikáról és korrupciómegelőzésről az Integritás – a láthatatlan védelem című csatornán. A platform kiváló alkalmat nyújtott gondolataink megosztására és a szerzőtársakkal, az olvasókkal zajló párbeszédre. A Ludovika Kiadó lehetőséget adott a 2022 januárjáig keletkezett bejegyzésekből válogatást készíteni. Miközben elektronikusan megjelent a tematikusan, szakmai érdeklődési köreink mentén szerkesztett bejegyzések, egymás írásaira történő reflexióink gyűjteménye, már tudtuk, a csatorna nem szűnik meg, a blogolás folytatódik. Abban biztosak voltunk, hogy nem fogunk téma nélkül maradni: már akkor láthatók voltak azok a nagyobb horderejű jelenségek, amelyek befolyásolják az antikorrupciós agendát. Hisszük, ha a jog, a tudomány és a pedagógia, sőt a művészetek gyakrabban és folyamatosan összefognának, hatásaik egy irányba tartva erősebb integritásfészket építhetnének. Amely segítene megtartani a mindennapi morális dilemmák közepette lebegő, olykor zuhanó embert. Így és ezért született meg ez az újabb válogatás is.

A katonai erények szükséges feltételét alkotják a katonai feladatok sikeres teljesítésének, ezért nélkülözhetetlen részét képezik a katonákkal szemben támasztott elvárásoknak. Az egy-egy korszakra jellemző katonai erények mindig képet nyújtanak arról, hogy a társadalom mit vár el a katonáktól, így az adott kultúra katonai etikai gondolkodásáról is. A kor tágabb filozófiai, politikaelméleti, társadalmi, hadtechnikai és egyéb változásaival az erények is változnak. Ez részben azt jelenti, hogy egy erénynek egy bizonyos időszakban kiemelkedő jelentősége lehet, és minden más erényt arra hivatkozva határoznak meg, máskor azonban alárendelt szerepbe kerül. A katonai erények változása másrészt azt jelenti, hogy az alapvető katonai erénytípusok – kiemelkedő vagy alárendelt szerepben – minden esetben megmaradnak, csupán az változik, hogy ezek az erénytípusok milyen formában jelennek meg egy-egy korszakban. Jelen kötet témája a katonai erények, azon belül is a magyar katonai erények változásának története.

Mikor mondták ki az erdélyi románok a Magyarországtól való elszakadást? Hány jegyzéket adott át Fernand Vix alezredes a magyar kormányzatnak? Ki volt Szlovákia első diktátora? Kik szálltak szembe az egyre több magyarlakta területet megszálló idegen csapatokkal? Hogyan érintette a magyar vasúthálózatot a trianoni békeszerződés? Hány menekült érkezett Magyarországra az elcsatolt területekről? Mennyi időbe telt, mire úgy-ahogy magához tért a magyar gazdaság Trianon után? A Trianon enciklopédia szerzőiként és szerkesztőiként egy olyan kézikönyvet szeretnénk átnyújtani a közönségnek, amely a tényanyagra koncentrálva segít tájékozódni, eligazodni a történelmi folyamatok és különféle értelmezéseik között. Abban bízunk, hogy a mai magyar történeti kutatás élvonalát képviselő kötet megtalálja az utat olvasói, elsősorban a történelemtanárok, egyetemisták felé, és összefogott, világos, de nem egysíkú magyarázatokkal segítheti azokat, akiket érdekelnek a magyar történelem ezen tragikus évei. Trianon megismerésében – akár tetszik, akár nem – a rációé a főszerep, csak ennek segítségével tudjuk feldolgozni az évszázada történt, de napjainkra is kiható eseményeket.

Béla Menczer (1902–1983) was a journalist and historian. As a youth, he was radical, but never a Communist. For illegal activities, he was sentenced to jail in 1922. After his release, he left Hungary and went to Paris where he joined the Károlyi emigration, serving as a liaison secretary to the former Prime Minister. Disillusioned and increasingly critical of both bourgeois radicalism and nationalism, he turned to conservatism. He lived then in Berlin and later in London. After the defeat of France, he enlisted in de Gaulle’s army. He saw some action in Africa and was baptised a Catholic in Sierra Leone. After the war, he settled in London and published essays and papers on Hungarian and European history and literature. He was a polyglot, an amiable personality, with an unusually wide network of acquaintances, to which this autobiography, ending in 1946, testifies. Though staunchly anti-communist, he visited Hungary three times, and entrusted his legacy to the Hungarian Academy of Sciences.