Ludovika Egyetemi Kiadó strana 7 z 8

A bennünket körülvevő gazdasági és társadalmi jelenségek térben zajlanak, ezért a területi folyamatok ismerete elengedhetetlen a versenyképesség erősítését megcélzó szakpolitikák számára. A könyv, amelyet az olvasó a kezében tart, azzal a szándékkal született, hogy tömör, de egyúttal szabatos bevezetőt nyújtson a területi folyamatok törvényszerűségeit vizsgáló tudományos diskurzus, valamint az ennek alapzatán építkező uniós és hazai regionális politikák témakörébe. A több mint egy évtizedes felsőoktatási tapasztalattal rendelkező szerző különös figyelmet fordított arra, hogy megfeleljen az egyetemi tankönyvek iránt támasztott követelményeknek, de tudományosan és szakmailag egyaránt megalapozott munkáját a hallgatókon kívül haszonnal forgathatják az akadémiai közösség tagjai és a különféle szintű regionális politikákban érintett szakmai szereplők is.

A múlt évszázad viharokat, struktúraváltásokat, egyúttal akkora fejlődést hozott, hogy egzisztenciális kérdéssé vált helyünket újra megtalálni a világban. A kötet arra kíván reflektálni, hogy a modernitás megfosztotta magát a transzcendenciára való nyitottságtól és céljai érdekében kizárta a világnézeti kérdéseket. A liberális állam pedig a társadalom vélt szabadsága érdekében a helyes élet morális kérdéseinek a megválaszolását másra hagyta. A posztmodernben civilizációnk elérkezett a pótlékok szinkretista virágzásához, de egyúttal a légüres térben keresi a zsinórmértéket. E folyamatok mélyen érintik a kereszténységet is. Könyvünk válaszkísérlete hozzájárul a poszt­modern kultúra és a kereszténység kultúrája közötti viszony újrafogalmazásához. Azt állítja, hogy a világnézeti deficitet a vallás – s ezen belül kiemelten a kereszténység – pótolhatja és pótolja. A teista nézőpont olyan ajánlásokat, viszonyítási pontokat kínál, amelyek szabadságával együtt szemlélik az embert, felelősséggel helyezve abba a világba, amelynek felépítésére küldetése van. 

A hadtudomány tudományágként egyedülálló helyet foglal el a tudományok rendszerében. Korábban nem volt jellemző a kapcsolódó tárgyak oktatása-kutatása a civil egyetemeken, ezért a katonai intézmények feladata e témák gondozása. Attól függően, hogy egy adott államban a katonai erő milyen helyet foglal el a társadalomban, a hadtudomány is kiemelkedő vagy épp kevésbé fontos szerepet játszik. A könyv fő részében a hadtudomány szerepéről lesz szó a vizsgált államokban. A modern fegyveres erők összetett követelményekkel szembesülnek, ami tudományos megalapozottságot igényel mind a kutatásban, mind az oktatásban, ezért heves vita övezi, mi mindent kell valójában a hadtudomány tartalma alatt érteni. Megvizsgáljuk, vannak-e alapvető tantárgyak, és melyek a már más tudományágakhoz tartozó, kiegészítő témák. A vizsgált országok számának észszerűsége miatt azokat választottuk ki, amelyek jelentős katonai hagyománnyal rendelkeznek. A könyv így az Európai Unió egyes államait, az Egyesült Királyságot, Norvégiát, Svájcot, az Amerikai Egyesült Államokat, Kanadát, Brazíliát, Chilét, Ausztráliát, Japánt és Indiát mutatja be a hadtudományhoz való viszonyuk szerint, kiegészítve a sort Törökországgal, Oroszországgal és Kínával. A szerző az osztrák hadsereg nyugalmazott vezérőrnagyaként a német nyelvű szakirodalomhoz való szélesebb körű hozzáférés okán a német nyelvterületre helyezte a fő hangsúlyt.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem ProBono továbbképzési rendszerének keretében 2020 októberétől hetente jelentettünk meg írásokat integritásról, hivatásetikáról és korrupciómegelőzésről az Integritás – a láthatatlan védelem című csatornán. A platform kiváló alkalmat nyújtott gondolataink megosztására és a szerzőtársakkal, az olvasókkal zajló párbeszédre. A Ludovika Kiadó lehetőséget adott a 2022 januárjáig keletkezett bejegyzésekből válogatást készíteni. Miközben elektronikusan megjelent a tematikusan, szakmai érdeklődési köreink mentén szerkesztett bejegyzések, egymás írásaira történő reflexióink gyűjteménye, már tudtuk, a csatorna nem szűnik meg, a blogolás folytatódik. Abban biztosak voltunk, hogy nem fogunk téma nélkül maradni: már akkor láthatók voltak azok a nagyobb horderejű jelenségek, amelyek befolyásolják az antikorrupciós agendát. Hisszük, ha a jog, a tudomány és a pedagógia, sőt a művészetek gyakrabban és folyamatosan összefognának, hatásaik egy irányba tartva erősebb integritásfészket építhetnének. Amely segítene megtartani a mindennapi morális dilemmák közepette lebegő, olykor zuhanó embert. Így és ezért született meg ez az újabb válogatás is.

Az éghajlatváltozás és a katonai erő viszonyrendszerének tanulmányozása a haderő igénybevételétől kezdve az erők és eszközök felkészítésén át a hadiipari innováció lehetséges irányaira egyaránt kiterjed. E kötet ismerteti az elméleti alapvetéseket, vizsgálja az éghajlatváltozás hatását a nemzet biztonságára és a katonai erő feladataira, továbbá részletes elemzést ad a természeti katasztrófák elleni védekezésről, az abban betöltött – és egyre növekvő – katonai szerepről szerte a világban.A monográfia az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína, Kanada, Ausztrália, Oroszország, Németország és Magyarország helyzetével, az adott országok éghajlatváltozáshoz való viszonyával, továbbá az alapvető biztonsági dokumentumok tartalmával is foglalkozik. Külön fejezet vizsgálja az ivóvízhez való hozzájutás helyzetét, a világszerte szaporodó édesvíz okozta konfliktusokat. Nem kerüli meg továbbá azt a kényes kérdést sem, amely az éghajlatváltozás befolyásolását illeti, és a haderőkben folyó kibocsátáscsökkentő kutatásokról is szó esik.A könyv nem titkolt célja, hogy a hazánkban zajló Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program tervezői merítsenek az itt összegyűjtött információkból, és döntéseiknél figyeljenek a változó éghajlat okozta változó kihívásokra is, legyen az humánerőforrás- vagy haditechnikai fejlesztés, beszerzés, képzés, kiképzés, esetleg felkészítés.

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a 2018 májusától alkalmazandó GDPR a magánélet védelmének ünnepelt és világszerte ismert jogszabálya.Az unió tagállamai büszkék arra, hogy a többi szabályozási megoldással összehasonlítva itt érvényesül a legmagasabb szintű védelem.De vajon mi alapján tudjuk összehasonlítani a különböző védelmi szinteket és az ezek mögött álló szabályozások minőségét? Mi teszi a védelmet erőssé, vagy éppen gyengévé? Milyen szempontok segítenek annak megítélésében, hogy előrelépés, vagy éppen visszalépés történt?A kötet ezekre a kérdésekre keres és ad választ az adatvédelmi gondolkodásban újszerűen ható védelmi lépcső elméletével. Egyszerű, de mégis szemléletes kísérlet a védelem minőségének és szintjének mérésére, amely a jogi szabályozás jövőbeni lehetséges fejlesztésének távlatát is megnyitja.

Különbözik-e a közmenedzsment, azaz a közérdek-orientált szervezetek vezetése az üzleti menedzsmenttől, azaz profitorientált szervezetek vezetésétől, és ha igen, vajon miben? E kérdésre keres és ad lehetséges válaszokat a tankönyv, amelyet kezében tart a kedves olvasó.A vizsgálathoz a kontingenciaelmélet ad keretet, amely abból indul ki, hogy nincs minden körülmények között egyaránt használható egyetlen legjobb megoldás és módszer; az alkalmazandó módszereket illetően rugalmasnak kell lenni; és az adott helyzetben alkalmazandó módszereket a körülményekhez kell alakítani. A Közmenedzsment a kontingenciaelmélet mentén a közigazgatási szervezetek szituatív vezetésének kérdéskörével foglalkozik, mivel sajátos környezetük – annak komplexitása, dinamikája, illetve változása – a vezetőik számára is alkalmazkodási kényszert jelent. Ennek egyik lehetséges eszköze a kontingenciaelmélet adaptív alkalmazása.

A tankönyv A bűnügyi hírszerzés kézikönyve című, korábban megjelent mű folytatásának tekinthető, amennyiben a rendészeti és a bűnügyi hírszerzés különválasztásának megfelelően a megváltozott jogi környezetben szól az egyes kiemelt bűncselekmények felderítési lehetőségeiről, alkalmazkodva az új törvényi szabályozáshoz, és fejti ki részletesen a rendészeti célú titkos információgyűjtés feladatait, illetve ismertet bizonyos kapcsolódó és a rendészettudományban ritkán feldolgozott szakterületeket.A tankönyv nem törekszik minden érintett kérdéskör teljes körű bemutatására, a szerzők inkább gondolatébresztőnek szánták írásaikat. Egyfajta szakmai kézikönyvet szerettek volna a hallgatók kezébe adni, amely ötleteket ad nekik az egyes témák megközelítéséhez, figyelemfelhívó módon integrálva más tudományágak kapcsolódó ismereteit, elősegítve ezáltal a komplex felderítési feladatok megoldását akár egyetemi szinten, akár később, a rendészeti szervek szintjén.

Ez a könyv sokkal több, mint egy versenyjogot szokásosan bemutató kommentár. A gazdasági versenyre vonatkozó tételes jog és alkalmazásának kortárs szemlélése ugyanis olyan módszertani választást fejez ki, amely a jogot a nyelvhez vagy a művészethez hasonlóan egyszerre saját korát és kihívásait tükröző, ugyanakkor közegét aktívan is alakító társadalmi tényezőnek láttatja. A kortárs megközelítés módszertanából fakadóan a magyar versenyjog közege a gazdaság, amelynek motorja a verseny; a fogyasztók; a vállalkozások; az Európai Unió, amelynek egyik legfontosabb jogterülete a versenyjog és a bíróságok.A kötet a magyar versenyjog gyakorlatát ezeknek a dimenzióknak a kölcsönhatásában mutatja be három válság által keretbe foglalt, kortárs idősíkon. Ezek időrendi sorrendben a 2008-as pénzügyi, a könyv megjelenéskor is még tartó vírusjárvány és az ukrán háború okozta válság.Tóth András a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyetteseként, a Versenytanács elnökeként maga is részese és alakítója volt az időszak magyarországi versenyjogi gyakorlatának és versenypolitikájának.

Dél-Ázsia a világ nagyon különleges térsége. Amellett, hogy minden előrejelzés szerint egyre nagyobb gazdasági, népesedési és katonai súlya lesz a 21. század előttünk álló évtizedeiben, belső társadalmi feszültségek, sőt akár államközi konfliktusok terhelhetik majd népeinek életét. Központi elhelyezkedésű országának, Indiának felemelkedésével pedig a globális hatalmi játszmák főszereplője lett.Ez a könyv azt az utat ismerteti meg olvasójával, amelyet Dél-Ázsia nyolc országa, Afganisztán, Pakisztán, India, Nepál, Bhután, Banglades, Srí Lanka és a Maldív-szigetek tett meg a poszthidegháborús időszaknak nevezhető közelmúltban, nagyjából 1989 és 2019 között. Ennek során éppúgy bemutatja a regionális szintű tendenciákat, mint az egyes országok politikatörténetét, illetve társadalmi és gazdasági adottságait. Külön figyelmet szentel emellett a Dél-Ázsiát érintő nagyhatalmi törekvéseknek is.

A biztonság megteremtése rendkívül komplex, szerteágazó tevékenység, amelyben az állam erre felhatalmazott szervei, a rendvédelmi szervek, a rendvédelmi feladatokat is ellátó szervek és az önkormányzatok mellett fontos szerepet kapnak a magánbiztonsági vállalkozások, valamint a civil önvédelmi szervezetek is. Nevezhetjük ezt komplementer rendészeti rendszernek, amelyben az állami szervek tevékenységét piaci és civil szerveződések egészítik ki, támogatják, segítik.Az elmúlt három évtizedben jól érzékelhető az a globális tendencia, amelyben a rendőrség mellett egyenrangú partnerként lépnek fel és egyre meghatározóbb szerepet töltenek be az említett tehermentesítő rendészeti szereplők, és minden korábbinál jobban felértékelődik a hatékony és valós együttműködés.Jelen monográfia átfogóan kívánja bemutatni a rendészet komplexitását: nem pusztán a rendőrségre mint kulcsszereplőre, hanem a korábban kevésbé kutatott szereplőkre is fókuszál.

Ahogy a tanulmánykötet szerkesztője, Simon János vallja, a „múltat ismernünk kell, hogy a jelenben tudjunk gondolkodni, és jobb jövőt tudjunk építeni”. Ezen építőmunkához kívánnak segítséget nyújtani az immár két évtizede ötévenként megrendezett évfordulós konferenciák, amelyeknek résztvevői időről időre számot vetnek a diktatúra örökségével, a rendszerváltás folyamatával és az azóta eltelt időszak történéseivel. A világjárvány ellenére sem szakadhatott meg ez a hagyomány 2020-ban, ugyanakkor rendhagyó módon csupán írásban, e kötetbe foglalva adhatják át gondolataikat a szerzők: jogászok, közgazdászok, újságírók, történészek, politológusok, szociológusok és filozófusok.Ajánljuk a kötetet minden, a demokrácia megismerése és építése iránt elkötelezett gondolkodó számára.

Markó Árpád (1885–1966) nyugállományú ezredes, a két világháború közötti időszak magyar hadtörténetírásának jeles képviselője és megújítója az 1960-as években készítette el akadémiai doktori disszertációját Kossuth Lajos hadtudományi munkásságáról. A hadtudós Kossuth eladdig ismeretlen képét felrajzoló kismonográfia páratlan tudományos életpályája végső állomása volt, ám – feltehetően a szerző elhunyta miatt – napjainkig kiadatlan maradt.Markó az itt közölt művekre az Adalékok a magyar katonai nyelv fejlődéstörténetéhez című, a Hadtörténelmi Közlemények hasábjain 1958 és 1961 között hét részletben megjelent nyelvtörténeti tanulmánysorozata összeállítása közben bukkant. A jelen kötetben a disszertációt teljes terjedelmében, eredeti mellékleteivel együtt adjuk közre, melléhelyezve az említett sorozat egésszé fűzött szövegét, amelyből egykor kinőtt, és amellyel ezért szervesen összefügg.Könyvünk a Pro Militum Artibus sorozat célkitűzésének megfelelően és az eddig megjelent hagyományait folytatva ismét egy kiadatlan és már-már elfeledett klasszikus hadtudományi munkát bocsát közre.

A 2020-as évek elején az Európai Uniónak számtalan kihívással kell szembesülnie. Az „állandósult válságkezelés” korszakának beköszöntével a korábban bevált módszerek újragondolása szükséges. Jelen kötet szerzői az Európai Unióval szembeni kihívások sorát a lehető legtágabb értelemben vizsgálják meg. Nem pusztán egy-egy szakpolitikai ágazatra fókuszálnak, hanem a szabályozáspolitikai kihívások minél tágabb körét tekintik át. Ezek felölelik az általános életminőség javulását, a szociális jólét elérését, a gazdasági fejlődést, valamint az egészséges környezeti feltételek megteremtését. A kihívások között megjelenik a demokratikus jogok érvényesülése, a társadalmi biztonság megteremtése, a modern technológiák vívmányainak alkalmazása, a szociális igazságosság és az esélyegyenlőség biztosítása. Reményeink szerint a kötet pillanatfelvétel, kordokumentum és egyfajta vitaindító is lesz az érintett kihívások szakirodalmát gazdagító művek között.

Alig egy éve, de még – mondhatjuk – a „boldog békeidőkben”, amikor a pandémiás helyzet és a vele járó gazdasági visszaesés közeli bekövetkezésének – a legkiválóbb világ- és nemzetgazdasági előrejelzésekben – még nyoma sem volt, ajánlhattam egy továbbgondolkodásra csábító tanulmánykötetet az Olvasó szíves figyelmébe, Ösztönző állam – hatékonyabb vállalatok címmel. A benne foglalt gondolatok nagy érdeklődést váltottak ki mindazok körében, akik nemcsak arról szeretnének többet tudni, hogy mit jelent az ösztönző állam, s milyen elvek mentén, milyen törekvéseket érvényesít a gyakorlatban, hanem arra is kíváncsiak, hogy minderről miként gondolkodnak azok, akiknek a felelősség és a cselekvés lehetősége jut a maguk területén.Meggyőződésem szerint Az ösztönző állam válságkezelése című tanulmánykötet szerzői kollektívája azért is tartotta kötelességének, hogy újabb kötetet adjon közre, mert a világszerte súlyos gazdasági hatásokkal járó járvány új, a megszokottól eltérő válaszokat követel, s válaszra vár, hogy az ösztönző állam e körülmények között miként működik. Ugyanis túl nem becsülhető jelentősége van annak, hogy az ösztönző állam gazdaságpolitikájának megoldásai mennyiben segítik együtt és egyszerre a jelen súlyos terheinek oldását és a fenntartható fejlődés pályájára történő visszatérést…. Kovács Árpádegyetemi tanár

A társadalmi fenntarthatóság elmélete elismeri és céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítását és az ezzel összefüggésben álló kötelességek teljesítését. A 2015-ben elfogadott fenntartható fejlesztési menetrend célul tűzte ki a szegénység felszámolását, a méltányos életkörülmények biztosítását, ami a polgári jogérvényesítés területén a joghoz jutás könnyítését, az eljárási jogok egyenlő és hatékony biztosítását célozza. A kötet az Európai Unió polgári eljárásjogi vívmányait, az említett célok szolgálatába állított klasszikus perjogi, illetve alternatív eljárásjogi eszközeit, a vitarendezést lezáró döntés végrehajtásának biztosítását lehetővé tevő uniós rendelkezéseket és mindezek magyar jogban történő megjelenését mutatja be.