Ludovika Egyetemi Kiadó strana 6 z 8

A bennünket körülvevő gazdasági és társadalmi jelenségek térben zajlanak, ezért a területi folyamatok ismerete elengedhetetlen a versenyképesség erősítését megcélzó szakpolitikák számára. A könyv, amelyet az olvasó a kezében tart, azzal a szándékkal született, hogy tömör, de egyúttal szabatos bevezetőt nyújtson a területi folyamatok törvényszerűségeit vizsgáló tudományos diskurzus, valamint az ennek alapzatán építkező uniós és hazai regionális politikák témakörébe. A több mint egy évtizedes felsőoktatási tapasztalattal rendelkező szerző különös figyelmet fordított arra, hogy megfeleljen az egyetemi tankönyvek iránt támasztott követelményeknek, de tudományosan és szakmailag egyaránt megalapozott munkáját a hallgatókon kívül haszonnal forgathatják az akadémiai közösség tagjai és a különféle szintű regionális politikákban érintett szakmai szereplők is.

A múlt évszázad viharokat, struktúraváltásokat, egyúttal akkora fejlődést hozott, hogy egzisztenciális kérdéssé vált helyünket újra megtalálni a világban. A kötet arra kíván reflektálni, hogy a modernitás megfosztotta magát a transzcendenciára való nyitottságtól és céljai érdekében kizárta a világnézeti kérdéseket. A liberális állam pedig a társadalom vélt szabadsága érdekében a helyes élet morális kérdéseinek a megválaszolását másra hagyta. A posztmodernben civilizációnk elérkezett a pótlékok szinkretista virágzásához, de egyúttal a légüres térben keresi a zsinórmértéket. E folyamatok mélyen érintik a kereszténységet is. Könyvünk válaszkísérlete hozzájárul a poszt­modern kultúra és a kereszténység kultúrája közötti viszony újrafogalmazásához. Azt állítja, hogy a világnézeti deficitet a vallás – s ezen belül kiemelten a kereszténység – pótolhatja és pótolja. A teista nézőpont olyan ajánlásokat, viszonyítási pontokat kínál, amelyek szabadságával együtt szemlélik az embert, felelősséggel helyezve abba a világba, amelynek felépítésére küldetése van. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem ProBono továbbképzési rendszerének keretében 2020 októberétől hetente jelentettünk meg írásokat integritásról, hivatásetikáról és korrupciómegelőzésről az Integritás – a láthatatlan védelem című csatornán. A platform kiváló alkalmat nyújtott gondolataink megosztására és a szerzőtársakkal, az olvasókkal zajló párbeszédre. A Ludovika Kiadó lehetőséget adott a 2022 januárjáig keletkezett bejegyzésekből válogatást készíteni. Miközben elektronikusan megjelent a tematikusan, szakmai érdeklődési köreink mentén szerkesztett bejegyzések, egymás írásaira történő reflexióink gyűjteménye, már tudtuk, a csatorna nem szűnik meg, a blogolás folytatódik. Abban biztosak voltunk, hogy nem fogunk téma nélkül maradni: már akkor láthatók voltak azok a nagyobb horderejű jelenségek, amelyek befolyásolják az antikorrupciós agendát. Hisszük, ha a jog, a tudomány és a pedagógia, sőt a művészetek gyakrabban és folyamatosan összefognának, hatásaik egy irányba tartva erősebb integritásfészket építhetnének. Amely segítene megtartani a mindennapi morális dilemmák közepette lebegő, olykor zuhanó embert. Így és ezért született meg ez az újabb válogatás is.

A hadtudomány tudományágként egyedülálló helyet foglal el a tudományok rendszerében. Korábban nem volt jellemző a kapcsolódó tárgyak oktatása-kutatása a civil egyetemeken, ezért a katonai intézmények feladata e témák gondozása. Attól függően, hogy egy adott államban a katonai erő milyen helyet foglal el a társadalomban, a hadtudomány is kiemelkedő vagy épp kevésbé fontos szerepet játszik. A könyv fő részében a hadtudomány szerepéről lesz szó a vizsgált államokban. A modern fegyveres erők összetett követelményekkel szembesülnek, ami tudományos megalapozottságot igényel mind a kutatásban, mind az oktatásban, ezért heves vita övezi, mi mindent kell valójában a hadtudomány tartalma alatt érteni. Megvizsgáljuk, vannak-e alapvető tantárgyak, és melyek a már más tudományágakhoz tartozó, kiegészítő témák. A vizsgált országok számának észszerűsége miatt azokat választottuk ki, amelyek jelentős katonai hagyománnyal rendelkeznek. A könyv így az Európai Unió egyes államait, az Egyesült Királyságot, Norvégiát, Svájcot, az Amerikai Egyesült Államokat, Kanadát, Brazíliát, Chilét, Ausztráliát, Japánt és Indiát mutatja be a hadtudományhoz való viszonyuk szerint, kiegészítve a sort Törökországgal, Oroszországgal és Kínával. A szerző az osztrák hadsereg nyugalmazott vezérőrnagyaként a német nyelvű szakirodalomhoz való szélesebb körű hozzáférés okán a német nyelvterületre helyezte a fő hangsúlyt.

Hiánypótló művet tart kezében az Olvasó, mivel a hungarikumokat először vizsgálom abból a szempontból, hogy miként hatnak az érintett városok, falvak lakóinak életére és a települések fejlődésére, valamint az országimázsra. Ennek a magyarság kiemelkedő értékeiről szóló tankönyvnek elsődleges célja az, hogy segédletként szolgáljon az egyetemek hallgatóinak a hungarikumok témakörének jobb megértéséhez. Ugyanakkor a kiadvány hasznos és érdekes lehet minden magyar ember számára, akit büszkeséggel töltenek el magyar értékeink. Valójában miért is jelentősek a hungarikumok? Hogyan befolyásolják a magyarság megítélését? Melyek az országimázst és a magyarságképet leginkább formáló hungarikumok, kiemelkedő nemzeti értékek? Miként vált Csíksomlyó a hit megélésének helyszíne mellett egyben nemzeti zarándokhellyé is? Milyen szerepet töltött be a népművészet a Matyóföldön száz évvel ezelőtt, és milyet napjainkban? Többek között ezeket az izgalmas kérdéseket tárgyalja a tankönyv. Felfedezésükhöz kívánok minden Kedves Olvasónak sok-sok örömöt!

A Balkán történelmét válságok egymásutánja jellemezte az elmúlt évszázadokban, amelyek között politikai, gazdasági, társadalmi és legutóbb egészségügyi próbatételek sora jelent meg. A hidegháború idején a nemzetközi térben betöltött szerepét állandó kihívások érték, amelyeket a belső legitimáció megújítása is folyamatosan kényszerhelyzetbe hozott. A háborúk soha nem látott problémákhoz vezettek, amelyek kezelése napjainkban sem ért véget, gondolunk akár a határok rendezetlenségére, a társadalmi feszültségekre vagy a menekültek helyzetének megoldatlanságára. A permanens helyzetben a gazdasági felzárkózás állandó kihívást jelent a kormányok számára, ebben több-kevesebb sikert értek el az országok vezetői. A legutóbbi kihívást a Covid–19-világjárvány jelentette, amelynek során szintén eltérő reakciók születtek a politikusok részéről, így eltérő következményekkel kellett megküzdeniük.A konferenciakötetben tizenhárom, a válsághoz és annak leküzdéséhez valamilyen módon kapcsolódó tanulmány kapott helyet. A szerteágazó tudományterületekről érkező, több évtizede a régióval foglalkozó elismert kutatókat, doktoranduszhallgatókat a Balkán megismerésének, az ott zajló történések megértésének a vágya hajtja. A IV. Balkán-konferencián elhangzott előadásaikban aktuális kutatási eredményeiket osztották meg a közönséggel, amelyeket jelen kötetben adnak közre, igyekezve megismertetni az olvasót e csodálatos régió működési elveivel.

Eötvös József (1813–1871) a magyar történelmi panteon sokszor idézett, máig meghatározó alakja. Író, európai látókörű tudós és államférfi, a legjelentősebb magyar politikai gondolkodó – önzetlen hazafi és tudóst nevelő apa. Mégis kevéssé ismerjük, eszményi és eszményített alakja a szobrok magasából tekint ránk. Eötvös József hiányzik. Jelen kötet tanulmányai – Eötvös halálának 150. évfordulója előtt tisztelegve – a 21. század humán és társadalomtudományi módszereit és a nagy hagyományú filológiát is segítségül hívva igyekeznek hozzájárulni e páratlan gondolkodó „feltámasztásához”. Szerzői és szerkesztői ugyanis úgy látják, hogy Eötvös József lenyűgöző kultúrateremtő tevékenysége, kiemelkedő államtudományi munkássága a jelen és a jövő nemzedékei számára is inspiráló. Életműve újraolvasása segíthet az európai kultúra értékeinek s nemzetünk alkotmányos hagyományainak megőrzésében és továbbvitelében. Amit az olvasó kezében tart, az Eötvös József minden ízében izgalmas és időszerű szellemi örökségének közérthető, továbbgondolásra csábító áttekintése.

A modern kori Latin-Amerikával kapcsolatos kutatásokon belül a közép-amerikai földhíd általában marginális szerepet tölt be, kivéve azokat a vészterhes időszakokat, amikor a konfliktusok a régióra irányítják a figyelmet. A könyv célja, hogy rámutasson, milyen politikai, társadalmi, gazdasági és környezeti biztonsági kihívásokkal szembesül a közép-amerikai térség a 21. században. Hat, spanyol gyarmati háttérrel rendelkező, a közép-amerikai földhídon elhelyezkedő ország – Guatemala, Honduras, El Salvador, Nicaragua, Costa Rica és Panama – politikai, társadalmi és gazdasági folyamatait elemzi. Kitér a külkapcsolatokra, különös tekintettel az Amerikai Egyesült Államokkal való változó, de mindig alárendelt viszonyra, továbbá a Kínai Népköztársaságra, amely az USA közelsége és a Tajvant elismerő országok miatt szeretné megerősíteni gazdasági és diplomáciai jelenlétét a földhídon.A kötet hiánypótló céllal, tankönyvjelleggel íródott. Minden országelemzés magyar alfejezettel zárul, amelynek célja az adott államot a bilaterális kapcsolatok, a történelmi találkozási, avagy metszéspontok segítségével közelebb hozni az olvasókhoz. Magyar célközönségnek, elsősorban egyetemi hallgatóknak készült, de haszonnal forgathatják oktatók, kutatók és a latin-amerikai régió iránt érdeklődők.

XIII. Leó pápa a 19. század nagy problémáját, a munkáskérdés fontosságát felismerve adta ki az első szociális körlevelet 1891-ben, ezzel megnyitotta a keresztény szociális tanítás nagy jelentőségű dokumentumainak sorát. A Rerum novarum kezdetű enciklika lényegi fordulatot jelentett a munkáskérdés egyházi megközelítésében. Nagy érdeme, hogy egyértelműen rögzíti a magántulajdon védelmének fontosságát, az egyház feladatát, valamint az állam, a munkaadók és a munkavállalók legfőbb kötelességeit a szociális kérdés megoldásában és a közjó előmozdításában. Ezzel megteremtette annak hagyományát, hogy az egyháznak van véleménye és felelőssége a szociális és társadalomerkölcsi kérdésekben. Sőt, az enciklika a keresztény politizálás alapvetéseként is fontos dokumentum. A Rerum novarum kapcsán visszatérő állítás, hogy a katolikus egyház megkésett a munkáskérdésre való reagálással. Tény, hogy Karl Marx már több mint húsz évvel az enciklika megjelenése előtt kiadta A tőke első kötetét. A szegénység és a munkások helyzetének szocialista értelmezése így valóban megelőzte az egyház tanítóhivatali megnyilatkozását. Ugyanakkor az érem másik oldalát is megvizsgálva azt láthatjuk, hogy bár a Rerum novarum valóban újszerű mint pápai megnyilatkozás és első a szociális enciklikák sorában, mégsem előzmények nélküli. Jelen kötet szerzői ezt a több mint százharminc éves, folyamatosan megújuló hagyományt mutatják be és vizsgálják meg különböző – történeti, filozófiai, gazdasági és teológiai – megközelítésekből.

A szabályozás egyik lényeges követelménye, hogy a jogalkotás biztosítsa a szakpolitikai célok maradéktalan és megfelelő minőségű megvalósulását, de ne generáljon indokolatlan adminisztratív költségeket, terheket az érintettek számára. Az optimális költségszint elérése megfelelő módszertani előkészítést, megőrzése pedig a szabályozási környezet folyamatos aktualizálását igényli. Az optimalizáció egyik fontos eszköze az eljárási folyamatok észszerűsítése és az ügyféloldali adminisztratív terhek csökkentése, ami az Európai Unió kohéziós politikájában is kiemelt hangsúlyt kap. A szakkönyv célja a kohéziós politika adminisztratív terheinek csökkentését célzó digitalizációs koncepció (e-kohézió) bemutatása. A mű ismerteti a koncepció stratégiai, szakpolitikai, technológiai és szabályozási környezetét, valamint a megvalósítás hazai és nemzetközi gyakorlatát. Különösen ajánljuk e könyvet minden fejlesztéspolitikával, az igazgatási folyamatok hatékonyságával, valamint az e-közigazgatással foglalkozó és az iránt érdeklődő olvasónak.

Kötetünket a kiber- és információbiztonsági kérdések iránt érdeklődőknek ajánlunk. A tudatosság mint eszköz és képesség kulcsfontosságú egy szervezet biztonságorientált működése során. Első tanulmányunkban partnereink jó gyakorlatai segítenek a biztonságtudatosság jelentőségét hangsúlyozni. A kötet másik tanulmánya a villamosenergia-rendszerek kiberbiztonsági képességének fokozása érdekében vizsgálja meg, hogy az OSINT (open source intelligence), vagyis a nyílt forrású információszerzés terén milyen tapasztalatok jellemzik Magyarországot. Bemutatjuk a hatályos uniós és hazai szabályozói környezetet, valamint (interjúkra alapozva) elemezzük a magyar villamosenergia-szektor szereplőinek OSINT-tudatossági szintjét, illetve képességeit.

A kötet arra a kérdésre keresi a választ, hogy a magyar polgári jogi deliktuális felelősség két alapvető jogintézménye – a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség és a termékfelelősség – mennyiben bizonyulhat majd alkalmazhatónak, ha a károsult balesetét autonóm jármű üzemeltetése okozza. Tárgyalja továbbá a téma kapcsolatát a negyedik ipari forradalommal és a mesterséges intelligenciával, a robotok lehetséges jogalanyiságának dilemmáját vagy az autonóm jármű fogalmának a közúti közlekedési jogba való integrálását. A szerző elsősorban a hazai jogirodalomra és joggyakorlatra koncentrál, de az Európai Uniónak az értekezés tárgyában született jogforrásait is feldolgozza. Megvizsgálja továbbá azt is, hogy Németország eddig miként kívánta megvalósítani az autonóm járművek jogi integrációját. Az uniós és a német mintára a mű több javaslata is reflektál.

A könyv hiánypótló: az érdeklődők még nem vehettek kezükbe a rendőri békefenntartó missziók tevékenységét átfogóan bemutató kötetet. A kiadvány célja, hogy kézikönyvként szolgáljon rendőri békeműveleti/békefenntartói és polgári válságkezelői misszióba induló szakembereknek, valamint emléket állítson azoknak, akik az eltelt harminc évben rendőrként, határőrként, büntetés-végrehajtási, vám-, közigazgatási és választási szakértőként kivették a részüket a válságövezetekben zajló konfliktusok kezeléséből, megoldásából. A kiadvány első része összefoglalja a békefenntartás történetét, bemutatja a nemzetközi és a hazai szereplőket, valamint felvázolja a legfontosabb missziós tudnivalókat. A második részben volt missziós rendészeti szakemberek tapasztalatai olvashatók a Vietnami Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottságban végzett ellenőri tevékenységtől az EBESZ-, az ENSZ-, az EU- és a NATO-műveletekig, illetve egyéb két- és többoldalú egyezmény alapján végrehajtott speciális feladatokig.

What are economic chambers and chambers of liberal professions? What specific fields and professions do they cover in Hungary? Where did they come from, how have they developed and how have they changed over the last two hundred years? The volume seeks answers to these and many other questions.The aim of the book is to give a comprehensive picture of the past, the development, the present structure, the activities and the current problems of the Hungarian chamber system. It also tries to present the systemic changes taking place in chambers and the reasons behind them as a central idea. This volume proves that the changes throughout the history of the Hungarian chambers have mostly been driven not by stakeholders and internal motivations but rather by external pressures. In doing so, the book also provides an insight into changes in the political systems of each historical period in Hungary in the last 150 years.

Az egyre inkább kompetitív akadémiai világban nélkülözhetetlenek az egyénre szabott, de általánosan érvényes tudást is magukban foglaló tudománystratégiák, amelyek évekre, sőt évtizedekre meghatározhatják egy akadémiai életút minőségét, sikerét. A Tudománystratégia című tanulmánykötet célja, hogy ezen a nehézségekkel teli úton segítse eligazodni a kutatókat. A szerzők, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tudománystratégiai Osztályának munkatársai, maguk is aktív kutatók. Osztályuk küldetésével összhangban a kötet írásakor sok gyakorlati példával és esettanulmánnyal igyekeztek rávilágítani, hogyan találjon egy fiatal kutató a témájához illő folyóiratot, a rangos nemzetközi szakfolyóiratok milyen nyelvi, tartalmi, logikai elvárásokat támasztanak vele szemben, milyen módszertant alkalmazzon a kutatásához, hogyan ütemezze a kutatási projektjeit, vagy miként tervezze előre a tudományos karrierjét.

Az 1993-ban újraindult magyar katonai felsővezető-képzés 2023-ban ünnepli harmincéves fennállását. E jeles évforduló kapcsán a szerzők arra vállalkoztak, hogy bemutassák a legmagasabb szintű magyar katonai képzés két világégés közötti, a II. világháborút követő rövid és a rendszerváltoztatás után újraindult időszakait.A képzés mindig igazodott az adott kor elvárásaihoz és kihívásaihoz, tervezői, szervezői és az oktatói pedig mindig arra törekedtek, hogy a hallgatókat a legfrissebb stratégiai tudással vértezzék fel. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a képzés története során számos végzett hallgatót neveztek ki tábornoki rendfokozatba, illetve felsővezetői beosztásba a Honvédelmi Minisztériumban, a Magyar Honvédség, illetve a Honvéd Vezérkar állományában, valamint többen töltöttek, töltenek be a közigazgatásban felelős munkaköröket. A kötetben található információk alapján kijelenthető, hogy a magyar katonai felsővezető-képzés a rendszerváltoztatás utáni három évtized katonai felsőoktatásának egyik sikertörténete.