Noran Kiadó

Oswald Spengler közvetlenül az első világháború után adta ki monumentális történetfilozófiai művét, melynek jelentősége Herder, Burckhardt és Lamprecht munkáihoz mérhető, s mely döntően befolyásolta a század derekának gondolkodástörténetét. Spengler, aki az említetteken kívül Goethe és Nietzsche eszmei örökösének is tekinthető, a magyar szellemi életre is megkülönböztetett hatást gyakorolt, ékes bizonyítéka ennek például Szerb Antal világirodalom-története, melyben lépten-nyomon találkozunk a nevével. A filozófus a világtörténelmet a szellemtörténet jegyében fogja fel, s a keletkező és elhaló kultúrkörök egymásutánjának tekinti. Úgy véli, hogy a történelmet az "átélő" intuíció segítségével ismerhetjük meg. A haladás fogalmát kiiktatja a históriai vizsgálódás területéről, s - akárcsak Bergson vagy Teilhard de Chardin - a tömegkultúrát, az uniformizálódást ostorozza. Hogy Spengler történetfilozófiája ma mennyire elfogadható, "ezen vitatkozzanak a történettudósok" - szögezhetjük le Szerb Antallal, aki így folytatja: "Az irodalomtörténet számára Spengler nagyságához nem fér kétség. Nemcsak stílusának gyönyörű világosságáért (őt igazán nem lehet "ködös" németnek mondani!), nemcsak történetmegvilágító nagyszerű ötleteiért, hanem elsősorban azért is művészi érték, mert a történelem egészét műalkotássá formálta, tökéletes szerkezetű épületté alakította az emberiség múltját, azt tette, ami csak a legnagyobb művészeknek adatik meg: értelmet vitt az értelmetlenségbe."

A kötetben található humoros, verses mesék - melyek közül nem egy kellemes emlékeket ébreszt a szülőkben is - óvodás korúaknak szólnak, és a gyermekek nyelvi memóriáját is fejlesztik. Az aranyos meséket Keresztes Dóra illusztrációi kísérik.

Biblia. Az emberi történelem legismertebb alkotása, a világ legtöbb nyelvére lefordított könyve. De valóban ismerjük a Bibliát? Egyáltalán: megismerhető ez a kimeríthetetlenül gazdag, csodálatos mű? Antológiánk Adytól jeles kortárs költőinkig a XX. századi magyar líra ószövetségi ihletésű verseiből válogat. Válogatásunk tematikus, az ószövetségi könyvek sorrendjét követi. Ezért lírai bibliamagyarázatként is olvasható. De célunk természetesen több volt ennél: válogatásunkkal - reményeink szerint - katartikus irodalmi élményt szeretnénk nyújtani a költészet szerelmeseinek egy talán eddig kevés figyelmet kapott szempont alapján.

A sorozat hetedik kötete a huszadik századi cseh novellisztikát mutatja be ötven kiváló szerző közreműködésével. Elmondható az, ami a sorozat eddig megjelent valamennyi kötetéről: soha hasonló válogatás magyar nyelven nem jelent meg.

A XX. századi olasz irodalom egyik legnagyobb hatású alkotójának, a szicíliai nyelvfilozófusnak - aki már világirodalmi klasszikus is egyben - életművének hatalmas, a színművek előzményeit, fő motívumait is feltáró novellaterméséből első ízben kap most kézhez ilyen átfogó válogatást a magyar olvasó. 700 oldalnyi Pirandello, például a következők: Fogságban, Ki állja a lakodalmat?, Holdkór, Szalmatűz, Ártatlanok, Valaki nevet, Az álom valósága stb.

Jelen kötetben a Védegylet első négy évét mutatjuk be, döntően a hazai sajtóban megjelent publicisztikákból, kisebb részben nyílt levelekből, állásfoglalásokból tallózva. Az írásokat olvasva képet kaphatunk a hazai zöldmozgalomban fölmerült témák jó részéről (korántsem mindegyikéről!), a hazai közélet egyes kérdéseinek ökológiai olvasatáról, illetve mindazon területekről, melyeket megilletne a közfigyelem, de a gyakorlatban sajnos mégsem illet meg.

1944 tavaszán a német megszállók egy csapásra véget vetettek annak a látszólagos létbiztonságnak, amelyet a magyarországi zsidók többé-kevésbé élveztek. Május közepétől hét hét leforgása alatt több mint 400000 embert deportáltak közülük Auschwitzba. Hogyan kerülhetett sor röviddel a nemzetiszocialista rendszer bukása előtt a magyar zsidók tervszerű és ''gördülékeny'' deportálására és legyilkolására? A német és a magyar antiszemitizmus végzetes módon kapcsolódott össze a háborúban létfontosságú források újraelosztásával, a társadalompolitikával, a háborús mozgósítással és a zsidó tulajdon átfogó ''felhasználásával''. Ezeknek a sokrétű, eddig kevéssé kutatott összefüggéseknek a feltárását tűzi maga elé célul ez a könyv. A döntés, hogy a magyar zsidókat megfosszák minden joguktól, gettókba tereljék és Auschwitzba deportálják, nem egyetlen nap alatt született. Többlépcsős, német és magyar oldalon egyaránt végbement interaktív folyamatról volt szó. Ennek az együttműködésnek a mozgatóerőit és hatásait mutatják be sokrétű források felhasználásával, részletekbe menően és plasztikusan a szerzők. A népirtás némely kiváltóokára ez a könyv mutat rá először.

Ez a "mesternovella" Stefan Zweig utolsó szépirodalmi alkotása, és még halála évében, 1942-ben megjelent; azóta is az író egyik legnépszerűbb, legtöbbet olvasott műve. Az elbeszélés sajátságos feszültségét a főszereplők zseniális sakkpartijának izgalmas megjelenítése, és az író alteregójának tekinthető, a Bécset megtámadó német fasizmus elől Amerikába menekülő osztrák ügyvéd alakjának különös titokzatossága adja. A novella egyik főhőse a New Yorkból Buenos Aires-be tartó óceánjáró gőzösön a majdnem végzetessé váló sakkjátszma kapcsán így meditál: "A sakkjátékhoz, amint a szerelemhez is nélkülözhetetlen a partner, hogy ne váljunk automatává, puszta robottá -, s ezáltal végül embertelenné..." Reméljük, e lecsiszolt logikájú és felkavaró szépségű novella kétnyelvű kiadásához a mindkét nyelven értő, vagy az egyiket tanuló, jó irodalmat szerető olvasó érdeklődő "partnerül" szegődik.

A színház nem szívességszolgáltató intézmény'', idézte nemrég Thomas Bernhardot egy rendező, akivel interjút készítettem. Hanem mi? Mi az, ami - ugyancsak Bernhard szerint - ''életfogytiglani fogságra'' ítéli a mániákusait, ''a kegyelem legcsekélyebb esélye nélkül''? Fogas kérdés. Aki mindenki tetszésére pályázik, az hivatásos talpnyaló és vérbeli udvaronc, mondta Denis Diderot. ''A lényeg, hogy irritáljunk'', állítja Bruscon, a színházcsináló Bernhardnál. Ez azért túlzás. Tény, hogy a kényelmes beidegződéseket támadó színház néha kellemetlen. A magas művészetet mégsem hasonlíthatjuk a libatöméshez, amikor a szellemi táplálékot megpróbáljuk legyömöszölni az áldozat torkán, akár akarja, akár nem. Akkor hát mit tegyünk? Tapasztalataim szerint a közélet és a kultúra elsivárosodása idején van igény az életünkkel és önmagunkkal való őszinte szembenézésre. Ha a színház ezt az igényt szíveskedik kielégíteni, hasonló szívességgel viszonzom, amikor a színházról írok. (Koltai Tamás)

A kerti mulatság fikció, önéletrajz is. Az emlékeknek szabad átalakulniuk és házasodniuk, s hogy ne kelljen jogi felelősséget vállalnunk az elmondottak történelmi hiteléért, ezért mondjuk inkább, hogy az egész könyv szőröstől-bőröstől regény, hiszen az ember - s így a szerző maga is - elképzeli és kitalálja magát. (Konrád György)

Székely János költő, színműíró a huszadik század második felének egyik legjelentősebb erdélyi írója. A kötetben közreadott, az érzelmek lényegi erejét kereső szerelmes versei Magyarországon most jelennek meg először.

Régóta foglalkoztatja az embereket az a kérdéskör, hogy valóban léteznek-e boszorkányok, és ha igen, milyen tulajdonágaik vannak, illetve miként lehet őket felismerni. A kíváncsiság irántuk leginkább azzal magyarázható, hogy a boszorkányság nagy talányt jelentett mindazok számára, akik valamilyen kézzelfogható magyarázatot kerestek rá. A boszorkányok ugyanis azok közé a misztikus lények közé tartoznak, akiknek a létezésébe vetett hit szinte az egész világon elterjedt. Ennek bizonyítékaként máig számtalan legenda, mese és babona él velük kapcsolatban. De vajon kik is ők? Erre keresi a választ a kötet.

A Novella sorozat újabb darabjában Aczél Tamás, Ágh István, Déry Tibor, Eörsi István, Fejes Endre, Ferdinandy György, Galgóczi Erzsébet, Göncz Árpád, Ignácz Rózsa, Kertész Ákos, Kertész Imre, Konrád György, Mándy Iván, Örkény István, Sárközy Mátyás és mások ötvenhatos novelláit olvashatjuk. A történések időrendjének ívét követő szerkezet az előkészületektől, a forradalom kitörésének mozzanatain át, a személyes harcok ábrázolásán keresztül a forradalom leveréséig történelmünk egyik legdrámaibb időszakának irodalmi, mégis hiteles feldolgozását teszi lehetővé. Ezek a művek most először olvashatók együtt egy kötetben.

A szerző múlt évben megjelent, nagy sikert aratott Ady és Léda - egy szerelem története című levélregénye után ezúttal a költő Nagyváradon töltött éveit írta meg hitelesen, dokumentumokra támaszkodva, de mégis a széppróza eszközeivel.

Igaz-e, hogy Franciaországban a legaranyosabb állatok gumiból vannak? Lehet-e tüskehajból copfot fonni? Van-e feltámadás a hullaházban? Érdemes-e lenyúzni apa bőrét, mintha döglött bivaly lenne? Minek tekeri le a boszorka az összes vécépapírt? Ehetők-e a felhők? Miért undorító a tornaóra? Milyen lehet bennszülöttnek lenni? Ilyesmikre ad itt választ Simon, Margit, Dorottya, Johanna, és persze a legkisebb gyerek, Ágnes. Íme a héttagú Bögre család hétköznapi kalandjainak újabb verses krónikája.