Noran Kiadó strana 3 z 5

Hallottatok már olyat, hogy két jó barát összevesszen egy kapucsengő miatt? Vagy, hogy egy szomorú bajszú éjjeliőr titokzatos betegségben szenvedjen? Csupaizom, csupaháj és csupaszív hőseink, Kövér Lajos és Sovány Laci egy kanutáborban, aztán egy ódon kastélyban, majd egy izgalmas nyomozás kellős közepén találják magukat. Kalandjaikban velük tart Rudi, a fehér ló, Patisszon József rendőrőrmester, Kerüllő Péter, a csősz, Kaller Béla ellenőr, egy bolyhos kiskutya, Csibi és Csabi, a kidobóemberek, és talán összeakadunk Miszter Phéntekkel, a nemzetközi szélhámossal is. Hogy szerepel -e a történetben sellő? Ez már tényleg rejtély a javából, de aki belecsobban ebbe a könyvbe, mint egy tó vizébe, a túlsó partra kiérve mindent vagy legalábbis sok mindent érteni fog! Ha ismeritek Kövér Lajost, most jó baráttal kalandozhattok együtt, ha meg nem, épp ideje, hogy ismertséget kössetek vele.

Gulyás Miklós a A Gyülevész történetekben jóakaratúan cseveg és komédiázik. A másságról ír: népcsoportokról, nemzetiségekről, azok vallási, kulturális, szexuális különbözőségeiről. Gyülevész szemszögből láttatja a gyülevészeket, azok számára, akik máshogy kíváncsiak és azok számára, akik másként is szívesen olvasnak.

"Persze, hogy írhatnánk tudományos igényű angliai magyar emigrációtörténetet, korkép-elemzésekkel, statisztikákkal, számadatokkal és táblázatokkal. De a szépírót elsősorban az egyéni sorsmorzsák érdeklik, hiszen minden ember élete regény. A két világháborút, forradalmakat, fajüldözést és proletárdiktatúrát átélt magyaroké angol földön is többnyire kalandregény, ha nem éppen rémregény." (Sárközi Mátyás)

Gulyás Miklós a A Gyülevész történetekben jóakaratúan cseveg és komédiázik. A másságról ír: népcsoportokról, nemzetiségekről, azok vallási, kulturális, szexuális különbözőségeiről. Gyülevész szemszögből láttatja a gyülevészeket, azok számára, akik máshogy kíváncsiak és azok számára, akik másként is szívesen olvasnak.

A szerző múlt évben megjelent, nagy sikert aratott Ady és Léda - egy szerelem története című levélregénye után ezúttal a költő Nagyváradon töltött éveit írta meg hitelesen, dokumentumokra támaszkodva, de mégis a széppróza eszközeivel.

Vajon Konrád György trilógiája (Kerti mulatság, Kőóra, Hagyaték) utolsó kötetének miért Hagyaték a címe? A válasz talán a mindhárom regényben megjelenő Melinda apjának, Kadron Jeremiásnak felbukkanó alakjában keresendő. Ő az, aki az őt ért szerencsétlenségekből felépülve, az agg kort megérve, mitologikus hősként búvik meg a történeti és szereplői szálak mögött. Naplójával, melyet hagyatéknak szán, a szerelmi háromszöget tovább bonyolítja Melinda, Dragomán és Tombor között. Misztikus, világkörüli bolyongása kíváncsivá teszi olvasóját. Mi lesz hagyatékával, és hogyan alakul tovább az életben maradtak sorsa.

Igaz-e, hogy Franciaországban a legaranyosabb állatok gumiból vannak? Lehet-e tüskehajból copfot fonni? Van-e feltámadás a hullaházban? Érdemes-e lenyúzni apa bőrét, mintha döglött bivaly lenne? Minek tekeri le a boszorka az összes vécépapírt? Ehetők-e a felhők? Miért undorító a tornaóra? Milyen lehet bennszülöttnek lenni? Ilyesmikre ad itt választ Simon, Margit, Dorottya, Johanna, és persze a legkisebb gyerek, Ágnes. Íme a héttagú Bögre család hétköznapi kalandjainak újabb verses krónikája.

Mert az egyenlők között is vannak még egyenlőbbek. Orwell klasszikusa angolul és magyarul arról, hogy a szép eszmék és a megvalósulásuk között mekkora űr tátong. "Nem kristálytiszta hát, elvtársak, hogy életünk minden baja az Ember zsarnokságából fakad? Csak az Embertől kell megszabadulnunk, és miénk lesz, amit a munkánk hoz." Orwell 1943-44-es "Tündérmeséjének" első lapjain e szavakkal lelkesíti Őrnagy, a díjnyertes fehér kandisznó Jones gazda farmjának sokat szenvedett állatait. Hogy aztán az egyenlők között is lesznek még egyenlőbbek, hogy a szép eszmék és a megvalósulásuk között mekkora űr tátong, azt nemcsak a kisregényből, de a történelemből is jól tudjuk. A kétnyelvű kiadás az angol és a magyar változatot is tartalmazza.

Vajon Konrád György trilógiája (Kerti mulatság, Kőóra, Hagyaték) utolsó kötetének miért Hagyaték a címe? A válasz talán a mindhárom regényben megjelenő Melinda apjának, Kadron Jeremiásnak felbukkanó alakjában keresendő. Ő az, aki az őt ért szerencsétlenségekből felépülve, az agg kort megérve, mitologikus hősként búvik meg a történeti és szereplői szálak mögött. Naplójával, melyet hagyatéknak szán, a szerelmi háromszöget tovább bonyolítja Melinda, Dragomán és Tombor között. Misztikus, világkörüli bolyongása kíváncsivá teszi olvasóját. Mi lesz hagyatékával, és hogyan alakul tovább az életben maradtak sorsa.

A XX. századi olasz irodalom egyik legnagyobb hatású alkotójának, a szicíliai nyelvfilozófusnak - aki már világirodalmi klasszikus is egyben - életművének hatalmas, a színművek előzményeit, fő motívumait is feltáró novellaterméséből első ízben kap most kézhez ilyen átfogó válogatást a magyar olvasó. 700 oldalnyi Pirandello, például a következők: Fogságban, Ki állja a lakodalmat?, Holdkór, Szalmatűz, Ártatlanok, Valaki nevet, Az álom valósága stb.

Székely János költő, színműíró a huszadik század második felének egyik legjelentősebb erdélyi írója. A kötetben közreadott, az érzelmek lényegi erejét kereső szerelmes versei Magyarországon most jelennek meg először.

A kötetben található humoros, verses mesék - melyek közül nem egy kellemes emlékeket ébreszt a szülőkben is - óvodás korúaknak szólnak, és a gyermekek nyelvi memóriáját is fejlesztik. Az aranyos meséket Keresztes Dóra illusztrációi kísérik.

A sorozat hetedik kötete a huszadik századi cseh novellisztikát mutatja be ötven kiváló szerző közreműködésével. Elmondható az, ami a sorozat eddig megjelent valamennyi kötetéről: soha hasonló válogatás magyar nyelven nem jelent meg.

A Novella sorozat újabb darabjában Aczél Tamás, Ágh István, Déry Tibor, Eörsi István, Fejes Endre, Ferdinandy György, Galgóczi Erzsébet, Göncz Árpád, Ignácz Rózsa, Kertész Ákos, Kertész Imre, Konrád György, Mándy Iván, Örkény István, Sárközy Mátyás és mások ötvenhatos novelláit olvashatjuk. A történések időrendjének ívét követő szerkezet az előkészületektől, a forradalom kitörésének mozzanatain át, a személyes harcok ábrázolásán keresztül a forradalom leveréséig történelmünk egyik legdrámaibb időszakának irodalmi, mégis hiteles feldolgozását teszi lehetővé. Ezek a művek most először olvashatók együtt egy kötetben.

A színház nem szívességszolgáltató intézmény'', idézte nemrég Thomas Bernhardot egy rendező, akivel interjút készítettem. Hanem mi? Mi az, ami - ugyancsak Bernhard szerint - ''életfogytiglani fogságra'' ítéli a mániákusait, ''a kegyelem legcsekélyebb esélye nélkül''? Fogas kérdés. Aki mindenki tetszésére pályázik, az hivatásos talpnyaló és vérbeli udvaronc, mondta Denis Diderot. ''A lényeg, hogy irritáljunk'', állítja Bruscon, a színházcsináló Bernhardnál. Ez azért túlzás. Tény, hogy a kényelmes beidegződéseket támadó színház néha kellemetlen. A magas művészetet mégsem hasonlíthatjuk a libatöméshez, amikor a szellemi táplálékot megpróbáljuk legyömöszölni az áldozat torkán, akár akarja, akár nem. Akkor hát mit tegyünk? Tapasztalataim szerint a közélet és a kultúra elsivárosodása idején van igény az életünkkel és önmagunkkal való őszinte szembenézésre. Ha a színház ezt az igényt szíveskedik kielégíteni, hasonló szívességgel viszonzom, amikor a színházról írok. (Koltai Tamás)

A kerti mulatság fikció, önéletrajz is. Az emlékeknek szabad átalakulniuk és házasodniuk, s hogy ne kelljen jogi felelősséget vállalnunk az elmondottak történelmi hiteléért, ezért mondjuk inkább, hogy az egész könyv szőröstől-bőröstől regény, hiszen az ember - s így a szerző maga is - elképzeli és kitalálja magát. (Konrád György)