Osiris Kiadó strana 16 z 19

Drámairodalmunk örökké korszerű, mindig modern, klasszikus darabja létünk értelmét keresi. S ennek, minthogy az élet két nemre épül, a férfi és a nő páros magánya vagy szép szövetsége is a tétje. Ahogy a mindennapok méltó vállalása kínokkal és örömökkel, zuhanásokkal és szárnyalásokkal együtt. A tudott vég, az elkerülhetetlen halál nem hatalmazhat föl senkit a küzdelem föladására vagy elkerülésére. A fő kérdés nem a miért, hanem az: van-e kiért? S ha van - márpedig szent okok folytán szinte mindig van és lesz valakiért - akkor a miértre is válasz születhet!

Háborúskodásokról és követjárásokról, templomok és kolostorok alapításáról, hittérítő utakról, pogánylázadásról és politikai manőverekről tudatnak ezek a nem történelmi munka igényével és szándékával írott legendák, melyeknek írói egyúttal akarva-aka ratlanul saját életkörülményeikről, koruk mindennapi viszonyairól, az utazásról, a kolostorok belső rendjéről, a zarándoklatokról, a temetkezési szokásokról, az emberi kapcsolatokról is hű képet adnak. A kötet öt magyar szent életéhez fűződő legendák gyűjteménye, és a Szent Margit legendája kivételével, amit korabeli magyar fordításban közöl, korszerű tolmácsolásban teszi közzé az eredetileg latin nyelven íródott műveket

A tankönyv a középkori Európa történetét nem az egyes országok történetének aggregátumaként kívánja bemutatni, hanem elsősorban azokra az átfogó meghatározottságokra és struktúrákra kíván rámutatni, amelyek Európa történetét egységbe fogták: a demográfia, a népvándorlás, a gazdaság, az egyházi szervezet, az egyházi és szerzetesi reformmozgalmak, a keresztes hadjáratok, az egyetemek, a reneszánsz és humanizmus megjelenése. Ezenkívül külön figyelemben részesíti a középkori Európa különböző történeti régióit s az azokban kialakuló sajátos fejlődésű modelleket. A hiánypótló mű hét fejezetben tárgyalja a középkori Európa történetét.

A kötet a kiadónknál megjelent nagy sikerű Atkinson et al. Pszichológia című tankönyvhöz készült szöveggyűjtemény: fejezetenként legalább két-három, az eredeti szerkezethez illesztett olvasmány egészíti ki az alaptankönyv szövegét. Az olvasmányok kisebb részben nehezen hozzáférhető klasszikus, nagyobb részben pedig a legfrissebb tudományos anyagot mutatják be, utóbbi esetben a "nyitott kérdések" világos expozíciójával. A kötet alapvető célja, hogy az olvasmányok révén a felhasználót megismertesse a pszichológia tudományos eredményeinek keletkezésével. Ez a szemléletalakítás két irányban is sajátos mondanivalót hordoz. A bölcsészeti érdeklődésűek és a társadalomtudósok számára bemutatja a kísérleti, az ember szellemi mozzanataira irányuló szemlélet keletkezését, a "keményebb" természettudományok számára pedig azt, hogy milyen a humán tudományok sajátos kérdésfeltevése, eredményeik mennyire kontextusfüggőek. A szövegekhez kapcsolódó apparátus is igen gazdag: a szerző életútja, néhány esetben szerzői interjú, webforrások, filmforrások lelőhelyei, feladatok.

"... Halála előtt három évvel korábban készített végrendeletében valamennyi iratát a kamalduli szerzetesekre hagyta. Ebből a kézirat-hagyatékból, amelyik kisebb részben Párizsba, de zömében a Troyes-i Városi Könyvtárba került, jelentek meg halála után elmélkedő és értekező művei. Közülük a két legjelentősebb a latin nyelven írott Vallomás (Confessio peccatoris), illetőleg a franciául fogalmazott (és e kötetben olvasható) Emlékiratok a magyarországi háborúról (Mémoires sur la guerre de Hongrie...). Az utóbbi először 1739-ben, Hágában jelent meg más, Magyarországra és a kuruc háborúra vonatkozó iratokkal, valamint Bethlen Miklós emlékiratával együtt (Histoire des révoiutions de Hongrie, azaz A magyarországi változások története címen). Ezek mellett még számos más művet is irt a száműzetésben, főleg latin és francia nyelven, több esetben mindkét nyelven megfogalmazott, párhuzamos változatban..." Részlet az Életrajzi jegyzet című írásból

Piaget munkássága jól ismert a magyar olvasóközönség számára. Ez a klasszikus munkája, melyet legkitartóbb munkatársával, Inhelderrel együtt írt, franciául már tucatnyi kiadást megért. A gyermek fejlődésének legfontosabb alapelveit mutatják be a szerzők. A gyermek nem kis felnőtt, hanem érzelmi életében, társas kapcsolataiban és gondolkodásában egyaránt minőségi változásokon át jut el az ifjúkorra jellemző koherens, logikus világképig. A fejlődés során a gyermek nem passzív lény: fejlődését az éppen érvényes saját rendszer és a környezeti hatások közötti kölcsönhatás, Piaget saját kifejezéseivel az asszimiláció és az akkomodáció küzdelme és az egyensúlykeresés irányítja. Ez a könyvecske a gyermekközpontú feljődéslélektan visszatérő vonatkozási pontja, mely nemcsak a gyermek megismeréséért, hanem a gyermek szabadságáért is kiálló nevelők, pszichológusok és szülők kis kátéja.

Ivan Bunyin írói pályája a XX. század elején indult. Az író elbeszéléseiben az orosz klasszikus irodalom, Turgenyev, Goncsarov és Tolsztoj prózájának hagyományát folytatta. A nemesi élet és az orosz természet ábrázolása műveiben az impresszionizmus poétikája alapján újult meg. Bunyin fő témája a szerelem és halál, a pusztító szenvedély, amely az emberi lét törékenységét jelképezi. A kötet Bunyin legfontosabb elbeszéléseit tartalmazza: Gellért György régi fordításai mellett 10 új fordítás is szerepel benne, először jelenik meg magyarul például az Aszott fű című elbeszélés, amely Lev Tolsztoj kisregénye, az Ivan Iljics halála mellett talán az egyik legszebb mű a halálra készülő ember sorsáról.

Durkheim munkája a szociológiai irodalom immár klasszikus alkotása, s bár a megírása óta eltelt közel egy évszázad alatt nagyot fejlődött a szociológia módszertana, Az öngyilkosság ma is időszerű, ma is hat: nem véletlenül hivatkoznak a legmodernebb módszertani könyvek Durkheimre, ... Folytatás ›› és a könyvéből átvett részeken mutatják be a követendő módszerességet. A problémát Durkheim látta meg és rendszerezte elsőként; vizsgálatának módszeres végigvezetése máig példaszerű. A ma alkalmazott világosabb, tisztázottabb fogalmak jelentős részét az ő koncepciójából fejlesztették ki. A könyv nagy jelentőségű szociológiatörténeti szempontból, kezdő és képzett szociológusok ma is sokat meríthetnek gondolataiból

A két világhírű orosz történész munkája az első olyan összefoglalás Oroszország és a Szovjetunió történetéről, amely az eseménytörténetet, a történelmi személyiségekre, intézményekre és tendenciákra vonatkozó adatokat viszonylagos teljességgel adja k özre. Az I. kötet, Az Orosz Birodalom története Mihail Heller kiterjedt levéltári kutatásokon, forráselemzéseken alapuló ténytörténete. A szerző plasztikus portrékat rajzol az orosz történelem szereplőiről: bízvást kielégíti a narratív történelemköny vek iránti egyre növekvő igényt is. A II. kötet, A Szovjetunió története a legidézettebb munkák közé tartozik, másfél tucatnyi nyelvre lefordították. Szemlélete egyedülálló a Szovjetunió-történetek között: nem jellemzi szélsőséges "antiszovjet" beáll ítottság, s természetesen "szovjetbarát" elfogultság sem. Világviszonylatban is ez az első rendszeres elemzés a szovjet korszakról. A kötet külön érdeme, hogy a szűk értelemben vett politikatörténetet együtt vizsgálja szellemi és társadalmi környezet ével, gazdasági hátterével.

Bíró Yvette az elsők között fogalmazta meg a nagykorúvá lett film megújuló nyelvének, drámai szerkezetének adottságait s helyét a művészetek Parthenonjában.

Ostrogorsky munkája az egész bizánci történetet felöleli, és kiváló képet ad róla. Fő célja, mint a címe is jelzi, a bizánci állam történeti fejlődésének a bemutatása, amit belső és külső hatások befolyásoltak. Ennek megfelelően a politikai történetre irányítja a figyelmet, mégis a társadalmi, gazdasági és kulturális jelenségek is érvényre jutnak a kötetben. A szerző bizonyos kérdéseknél maga is állást foglal, és kritikai álláspontra helyezkedik, így betekinthetünk a bizantinológiai műhelyek munkájába. A belső fejlődés mellett képet ad a külső meghatározó tényezőkről, és ily módon összefoglalja a bizánci állam fejlődésére ható külső és belső hatásokat.

A Nemzet és emlékezet sorozat második darabjaként megjelenő kötet a történelmi Magyarország fölbomlása, a trianoni békeszerződés megalkotása, valamint politikai és szellemi utóélete dokumentumainak gazdag gyűjteménye. Az egykorú források mellett a szakirodalom jellegadó műveinek több évtizedre visszatekintő válogatása, valamint a békeszerződés és a békerevízió kérdéseivel foglalkozó roppant tömegű ideológiai-publicisztikai termés legfontosabb és legtanulságosabb szemelvényei kapnak helyet benne. Végül széles körű annotált bibliográfia tekinti át a témakör forrásanyagát és a kapcsolódó történeti visszaemlékezéseket, valamint az utóbbi években rendkívül megszaporodott szakirodalmi munkákat.

A kötetben József Attila összes verse olvasható.

Az Ókori Kelet története a Földközi-tengertől a Sárga-tengerig terjedő hatalmas területen játszódott le, s időbeli kerete közel háromezer évet foglal magába. A kötet szerkesztője ezzel a válogatással megpróbál az idézett munkákhoz viszonyítva lényegesen kisebb terjedelem mellett is aránylag egyenletes képet nyújtani az ókori keleti államok történetéről. A közölt források tizenkilenc különböző ókori nyelven íródtak, s ezeknek még egy szakember is csak töredékét ismerheti. Ezért a kötet nemcsak az egyetemi oktatásban, hanem az Ókori Kelet kutatásával foglalkozók számára is fontos munka.