Osiris Kiadó strana 16 z 18

Az volt a fő célom, hogy legendák nélkül, okiratok, kortársi visszaemlékezések és szakirodalmi munkák alapján rekonstruáljam Petőfi Sándor életét és munkásságát. A kötet nem akarja módosítani a nemzettudatban élő Petőfi-képet, sem mítoszépítő, sem mítoszromboló szándék tehát nem vezetett. Az első rész, Petőfi életének krónikája, a több ezer oldalas jól ismert vagy már-már elfeledett, a sokszor egymásnak ellentmondó emlékezéseket kiigazítva idézi fel Petőfi Sándor életének eseményeit. Az évekre, hónapokra, napokra lebontott adatok azt mutatják be, hogy a 26 és fél év nemcsak a haza belakásához volt elegendő, hanem az irodalom és a történelem színpadára lépéshez, az országos ismertséghez is. A második fejezet 217 rövid portrét vázol fel azokról a személyekről, akik Petőfi Sándor életében fontos, illetve említésre méltó szerepet játszottak. Családtagok, rokonok, diáktársak, tanárok, múzsák-szerelmek, katonák, színészek, költők, írók, politikusok, könyvkiadók, cenzorok szerepelnek itt. A kötet harmadik nagy egysége, a Művek elsőként a Petőfi Sándor életében megjelent köteteket veszi górcső alá. Az összeállítás nemcsak a kiadványokat írja le, hanem számba veszi ezek beharangozását, a különböző napilapokban, folyóiratokban megjelent recenziókat, a művek körüli sajtóvitákat is. Osztovits Szabolcs

Petőfi recepcióját, hagyományát, jelenlétét a halála után eltelt több mint másfél évszázadban és a jelenben áttekinteni szinte lehetetlen feladat; a róla szóló írott és verbális ismeretanyag, legyen annak műfaja tanulmány, anekdota, emlékezés, elemzés, mitikus feltételezés, hódoló vers, szatíra, politikai szónoklat vagy publicisztika stb., olyan tömegben árad halálának pillanatától napjainkig, hogy teljes felmérésre vagy számvetésre még gondolni sem lehet. Margócsy István ebben a kötetben arra a feladatra vállalkozott, hogy végigkövesse Petőfi Sándor irodalmi, irodalomtörténeti recepcióját a kezdetektől (Eötvös József, Erdélyi János, stb.) egészen a 20. század végéig.

Kötetünk Petőfi Sándor összes prózai művét tartalmazza (a műfordításokat egy következő kötetben gyűjtöttük össze.) Petőfi Sándornak összesen öt novelláját, egy regényét, egy befejezett és egy töredékben maradt drámáját ismerjük. Szépirodalmi művei mellett jelentős publicisztikai munkásságot folytatott, írt útirajzokat, és prózai hagyatékában változatos műfajú, jellegű és terjedelmű egyéb szövegeket is olvashatunk. Fennmaradt levelezése több mint 180 tételből áll.

A nagy klasszikusok sorozatban lát napvilágot Petőfi Sándor összes verse. A definitív igényű sajtó alá rendezés, szerkesztés Kerényi Ferenc munkája.

Katona József Bánk bánjából megcsap minket az az őserő, és az a szenvedély, amelyet magyar szerző színpadra addig még nem vitt: a közélet és a magánszféra kíméletlen ütközései, Bánk belső vívódásai, a korábban mindent eligazító király helyett színre vitt "az uralkodó is ember" új, belső konfliktusa. Nemzeti drámává nemesült 1848. március 15-én, később viszont a megtorlás mártírkoszorúja övezte, hiszen egyáltalán nem, vagy csak megcsonkítva lehetett előadni. Nemzeti drámáról lévén szó, azóta is a nemzeti érzés megannyi kiáradása és apálya szabályozza könyvbéli és színpadi sorsát.

Az interjúkötet Dr. Kukorelli István alkotmányjogász, egyetemi tanár eddigi életútját idézi fel, tanulmányai, pályája főbb korszakai, állomásai, közéleti szerepvállalásai mentén haladva, a téti gyermekkortól az alkotmánybírói pulpitusig, majd onnan napjainkig. A beszélgetéssorozat célja, hogy a szűk szakmai körön túl minél szélesebb közönséget megszólítson, és hogy a kötet alanyát emberközelbe hozza, minden érdeklődő olvasó számára érthető és élvezhető módon, függetlenül szakmai hovatartozásától. Kukorelli István kifejti gondolatait jogászságról, közéletről, politikáról, vallásról, hitről, barátságról, és mindezek kapcsán olyan múltbeli történésekről, amelyeknek részese volt; beszél jelenlegi meglátásairól is. Az interjúszövegek felidézik a rendszerváltás környékén indult értelmiségi generációk fordulat előtti és a fordulatot követő életérzését. Az egész életutat átívelő beszélgetésekből így nemcsak szakmai, hanem emberi portréja is kirajzolódik.

Móricz Zsigmond a Pillangót, "legkedvesebb regényét" napok alatt vetette papírra a debreceni Sesta-kertben 1924-ben, s 1925-ben jelentette meg, azt írva műfaji megjelölésként a címe alá, hogy "idill". Ez a csodálatos ragyogású kis remek éppen azokban az időkben érlelődött meg benne, amikor magánéletének legnagyobb válságát élte meg, amely felesége, Janka öngyilkosságához vezetett. A bajokon győzedelmeskedő és mindenható szerelem történetét az egyszerű emberek darabos nyelvén beszéli el Móricz; a szegények shakespeare-i szenvedélyű szerelmét, a "villámló és fátyolosan lágy" érzelmeket a jellegzetes debreceni tájszólás olykor goromba fordulataival. De a bajokon győzedelmeskedni tudó szerelem idilljében az is tükröződik, hogy milyennek látta Móricz Zsigmond a debreceni embert: a kofákat, mezítlábas napszámosokat, kültelkieket, kistisztviselőket, "a maradandóság városának civiseit"; "a lenti" Debrecen emberi világát.

Az Osiris Diákkönyvtár sorozat a magyar- és a világirodalom remekműveit gyűjti össze. Legújabb darabjában Szophoklész négy drámája olvasható: Antigoné, Oedipus király, Oedipus Kolónosban, Élektra.

Az ember tragédiája megírására 1859. február 17. és 1860. március 26. között került sor, az alsósztregovai Madách-kastély "oroszlánbarlang"-nak becézett dolgozószobájában. Madách a hatalmas drámai költeményt baráti tanácsra Arany Jánoshoz vitte el bírálatra 1861-ben. Nem a passzív ellenállás légkörébe illő, sorok között üzenő műalkotás született, hanem emberiségköltemény, amely az európai forradalmak bukása után vállalkozott összegezésre. Feltéve az alapvető kérdéseket: miért él az ember; van-e fejlődés, még akkor is, ha azt rövid életünkben nem érzékeljük.

Írói pályája vége felé írta meg a "hitvány árvagyerekek" sorsát ábrázoló és zsoltárokra tagolt könyvét Móricz Zsigmond, melyet mindmáig a legjobb és legfontosabb művei között tart számon utókora. Móricz lírai regényt teremtett Csöre, a kis lelencgyerek életének a tanyásparasztnál, a nagygazdánál és az iparos kispolgárnál eltöltött néhány esztendeje anyagából. Móricz Zsigmond folyóiratában, a Kelet Népében így nyilatkozott írói szándékáról: "Irtóztató könyv, azt hiszem, de a fantáziának egy sora sincs benne. Ilyen könyvet még nem írtam. Ennek a legeslegkisebb mondata is magából a nyers életből szállott fel, mint a mocsárból a kénes gőz." S lett belőle modern irodalmunk leglíraibb pátoszú regénye.

Az Egri csillagok a műfaj klasszikus remeke. Nem történetszemléletének mélységével, a korábrázolásban rejlő aktuális tendenciák kifejezésével lett Gárdonyi életművének csúcsa, hanem mert ebben a művében meg tudta teremteni a nemzeti mitológiát. Ennek sarokköve az egyszerű emberek hősies helytállása, halált megvető bátorsága és tiszta érzésvilága. Azoknak a hétköznapi erényeknek becsületét állította vissza, amelyeket a századvég kérdésessé tett. Az elbizonytalanodó, kétkedő, illúziót vesztő világba Gárdonyi Bornemissza Gergely alakjával visszaállította a hagyományos értékrendet.

Az Osiris Diákkönyvtár sorozat a magyar- és a világirodalom remekműveit gyűjti össze. Legújabb darabjában William Shakespeare három klasszikus drámája olvasható: Romeo és Júlia, Hamlet, dán királyfi, Szentivánéji álom.