Osiris Kiadó strana 14 z 19

Voigt Vilmos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi Intézetének egyetemi tanára évtizedek óta foglalkozik a magyar folklór áttekintésével. Az ő szerkesztésében jelentette meg kiadónk a szakterület egyetlen egyetemi tankönyvét A magyar folklór címmel. Ez a tankönyv önmagában is megállja a helyét, most azonban teljessé válik a szöveggyűjtemény által, amely a magyar folklór szövegeinek teljes keresztmetszetét adja. A magyar népköltészet fontos műfajai (pl. mese, ballada, népdal) sokszor jelentek meg antológiajellegű áttekintésekben. Népzenénk és néptáncaink is megismerhetők hasonló (szakmailag pontos, a nagyközönség számára is élvezetes) gyűjteményekből. Annál különösebb, hogy mindmáig sohasem készült el a magyar folklór egészét bemutató szöveggyűjtemény. A kötet a magyar műveltségben már klasszikussá vált kiadványokat veszi alapul, a 19. század közepétől napjainkig. Pontosan közli a szövegeket, a hozzájuk kapcsolódó dallamokat, kommentárokat, szaktudományos megjegyzéseket is. A közlésnek ez a módja lehetővé teszi, hogy az olvasó átfogó képet kapjon a néphagyomány szóbeliségében megformált legszebb alkotásairól. Az érdeklődők, a kérdés kutatói pedig arról a folyamatról is fogalmat alkothatnak maguknak, ahogy a tudományszak, a magyar írók, tankönyvek szerkesztői részt vettek ennek a hagyománynak a megszerkesztésében, megbecsülésében. A kötet érdeme nemcsak az, hogy egyedülálló vállalkozás mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban, hanem az is, hogy sokan sokféleképpen olvashatják, élvezhetik, értelmezhetik ezt a "kincsestárat".

E kötet Piaget négy évtized alatt írott szociológiai tanulmányait foglalja egybe.

A kötet célja egy átfogó, az egyetemi filozófiaoktatás számára is használható anyag közreadása a középső platonizmus - azaz a Kr. e. 1. század és a Kr. u. 3. század közepe közötti időszak meghatározó filozófiai irányzata - témájában. A bevezetés áttekintést nyújt a középső platonizmus történetéről, előtörténetéről, forrásairól, meghatározó képviselőiről. A válogatásban a középső platonizmus minden jelentősebb, görög nyelven író képviselője szerepel. A szövegek a filozófiatörténeti és kultúrtörténeti szempontból leginkább meghatározó témákat dolgozzák fel.

Az első rész öt tanulmánya öt nagyhatalom: Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország és az Egyesült Államok magyar, illetve Duna-medencei politikáját vizsgálja a XX. század első felében. A kötet második részének első három írása ugyanazzal, a XX. század első felének régiónkra irányuló nagyhatalmi politikájával, illetve a magyarság reakciójával foglalkozik, mint az első rész tanulmányai, csupán rövidebben és oldottabban, kevésbé a szakmához, inkább a történelem iránt érdeklődőkhöz szólva. Ezek a történész publicista énjének termékei. Ugyanez mondható el a második rész két utolsó cikkéről is, amelyek - igaz, mindig történeti alapvetésekre támaszkodva - a jelen, sőt a jövő kérdéseit firtatják.

A kiegyezés után két évvel írta Jókai e regényt. Életének legfőbb élményforrását képező forradalom és szabadságharc mitológiai fenségű ábrázolását sikerült összeegyeztetnie a kor társadalmi életének fő ellentmondásait szerencsésen sűrítő családi bonyodalomrajzában. A kőszívű ember fiai műfajánál fogva a rossz bukását hirdeti. Az isteni igazság győzelmét. Azt, hogy a sors alakítható. Azt, hogy az ember jó, illetve azzá tehető. A szíve ugyan megkövülhet, de ha e férfi-princípiummal szemben a kő, azaz a föld szíve anyailag meglágyul, még e kőszív is kiengesztelhető.

A lélektan és a nyelvészet határterületein kialakult és önállóvá fejlődött tudomány, a pszicholingvisztika azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek a nyelv használatával kapcsolatosak. A jelen kötet - amelyet a szerző a hat évvel ezelőtt megjelent munkájához képest jelentősen kibővített és átdolgozott - bemutatja azt, hogy miként vagyunk képesek a gondolatainkat beszédben kifejezni, vagy hogy hogyan értjük meg a mások szavait, mondatait, hosszabb közléseit. Az elméletek és a kísérletek eredmén yeit gyakorlati vonatkozások egészítik ki valamennyi fejezetben. A hazai és a nemzetközi szakirodalom áttekintése mellett a szerző saját kutatási eredményei is helyet kaptak a kötetben. Ajánljuk a könyvet a felsőoktatás számára, tanároknak és diákokn ak, szakembereknek, valamint a gyakorlatban dolgozóknak és a téma iránt érdeklődőknek egyaránt.

Lázár Ervin ebben a kötetében a valaha volt pusztát, gyerekkorának Édenkertjét, "Rácpácegrest" és embereit énekli meg. Ez az isten háta mögötti emberi világ volt az ő írói képzeletének a nevelője, s kincses emlékeiből táplálkozik ma is; ez ugyanolyan gazdag és kimeríthetetlen terepe a létezésnek, mint a nagyvárosok nyüzsgő élete, s az ember, szívének reményeivel és sorsának nyomorúságával, ebben a valóságot írói látomásokkal és költészettel, csodás elemekkel át- meg átszőtt "Csillagmajorban" ugyanúgy megmutatkozik, mint a világnak bármelyik más színterén. A korábban megjelent kötet most válik teljessé, két új elbeszéléssel, illetve függelékben a szülőföldhöz kötődő tizenöt publicisztikai írással bővül.

A 892 oldalas, korabeli képeket is közlő könyv ismerteti az 1945-1948-as évek, a Rákosi-rendszer, a késő Kádár-rendszer, valamint a rendszerváltás első éveinek szövegeit, és érinti az ún. "felszabadulás" kérdését is. A Horthy-rendszer általános értékelése, amely összefügg a háborúval, a nyilas uralommal, 1956-tal és 1919-cel, korlátozott mértékben ugyan, de szintén helyet kap a szövegek között. A kötet külön foglalkozik a magyarokra vonatkozó vagy a magyarokat is érintő német hadműveleti parancsokkal, a munkaszolgálat történetével, a német-magyar tárgyalásokkal. A válogatásban helyet kapnak a Magyarországról és a magyar honvédségről készített német értékelések is. A közéleti emlékezetet tárgyaló részben a háborúval kapcsolatos politikai felszólalások mellett a legismertebb magyar költőktől származó versek is szerepelnek.

Sámánok - különféle neveken, de hasonló jellemzőkkel és szerepben - a világ szinte minden archaikus kultúrájában léteztek, és léteznek sokfelé ma is. Mircea Eliade az első, aki ezt az igen összetett jelenséget egységes egészként kezelte és illesztette az általános vallástörténet keretei közé. Eliade bemutatja a sámánná válás lépcsőfokait, a különféle beavatási technikákat, a szibériai, az indoeurópai, az észak- és dél-amerikai, az indonéz, az óceániai samanizmust, a sámánszibmolikát, valamint a kapcsolódó mítoszokat és rítusokat.

A kötet az önéletrajzi elemekből építkező Apai örökség című kisregény mellett Reviczky Gyula válogatott verseit is tartalmazza. A kötetet rövid életrajzi jegyzet egészíti ki. A(z) Apai örökség - Válogatott versek Könyv szerzője Reviczky Gyula.

A regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében. Az arany ember már milliomosként kéri meg a "szegény" török lány, Timea kezét. A lány hálából igent mond, de kiderül, hogy csak a kezét nyújtja kérőjének, szerelmet nem kaphat tőle Tímár. "Alabástrom szobor" felesége és az üzleti pálya ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik... (cgi.matav.hu/ilegeza nyomán)

A nyelvtörténeti kutatások új eredményeiről számos terjedelmes összefoglaló munka látott napvilágot a közelmúltban, ám egyetemi tankönyv 1967 óta nem jelent meg. Új tankönyvünk nemcsak a magyar nyelvtörténet újdonságait közvetíti, hanem azokat a nyelvtörténeti korszakok, a nyelvállapotok egymásutánjában tárgyalja. A könyv anyaga az új magyarázatok érvelő bemutatására épül, de nem bonyolódik bele a tudománytörténeti előzmények részletes kommentálásába. A fő fejezeteket kisebb-nagyobb munkát igénylő feladatok egészítik ki. A szerkesztők az egyes fejezetekhez a témába vágó legfontosabb olvasmányokat felsoroló bibliográfiát is csatoltak.

Az első kötet először kínálja magyarul Európa 20. századi történetének szintézisét. A legfontosabb csomópontok: az első világháború, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, Európa nemzetközi rendszere, egyes térségeinek fejlődése a két világháború között, a második világháború, Európa megosztása s nemzetközi kapcsolatai a kétpólusú világrendszerben, valamint Európa fordulata és újjászervezése az 1990-es években. Az európai országok története mellett a kötet vezérfonalát az Európa-gondolat és megvalósulása, illetve a nemzetközi kapcsolatok alkotják. A második kötet - magyarul szintén először - az Európán kívüli országok 20. századi történetét tárgyalja. Amerika, Ausztrália és Új-Zéland, Ázsia, Afrika, a Közel- és Közép-Kelet s Délkelet-Ázsia történelmének fejleményeit a legismertebb hazai történészek írták meg. Izgalmas elemzéseik nyomán kirajzolódnak az egyes térségeket és sorsunkat meghatározó nagyhatalmi politika tendenciái, mozgatóerői és személyiségei. Külön fejezetben ismerkedhetünk meg a nemzetközi kapcsolatok 1945-2000 közötti történetével, valamint a 21. század elejének világjelenségeivel és problémáival. A kötet naprakészségét jelzi, hogy tematikája a 2001. szeptember 11. utáni új világrend elemzésével zárul.

Kornai Jánost, a világszerte ismert és elismert közgazdász kutatót, leginkább "A hiány" és a "Indulatos röpirat" szerzőjeként ismerik. Önéletrajza nem csupán a közgazdászok, hanem szélesebb olvasóközönség számára íródott. Beszámol arról a nagy szellemi utazásról, amelyen ifjúságának eszméitől, tévutakon át, eljutott későbbi gondolatrendszeréhez, a szocialista rendszer átfogó bírálatához és a posztszocialista fejlődés problémáinak elemzéséhez. A könyv sok érdekes epizódot ír le: hogyan választották akadémikussá Magyarországon és hogyan történik egy professzor kiválasztása a Harvard egyetemen, mit jelentettek róla a titkosrendőrség besúgói stb. Az alcím jelzi, hogy "rendhagyó" önéletrajzzal van dolgunk, mivel az írás egyéni módon ötvözi a memoár és az esszé műfaját.

A nyelvtörténeti kutatások új eredményeiről számos terjedelmes összefoglaló munka látott napvilágot a közelmúltban, ám egyetemi tankönyv 1967 óta nem jelent meg. Új tankönyvünk nemcsak a magyar nyelvtörténet újdonságait közvetíti, hanem azokat a nyelvtörténeti korszakok, a nyelvállapotok egymásutánjában tárgyalja. A könyv anyaga az új magyarázatok érvelő bemutatására épül, de nem bonyolódik bele a tudománytörténeti előzmények részletes kommentálásába. A fő fejezeteket kisebb-nagyobb munkát igénylő feladatok egészítik ki. A szerkesztők az egyes fejezetekhez a témába vágó legfontosabb olvasmányokat felsoroló bibliográfiát is csatoltak.

A kisregény terjedelmű, harmatosan üde történet egyetlen, részletesen kidolgozott anekdota: az öreg Gregorics Pál, aki kivert, lenézett különcként hatalmas vagyont gyűjtött, ezt a vagyont szolgálójától született, rajongásig szeretett fiára kívánja ha gyni, a törvényes örökösök kijátszásával. A titkos és furfangos akció révén a vagyon egy esernyő nyelébe kerül, az esernyőt egy közönségesen Szent Péternek nézett, öreg zsidó ócskás, a kisded Bélyi Veronka bölcsője fölé feszíti, otthagyja. Csodaernyő vé válik, pénzt, szerencsét, boldogságot áraszt a kicsiny tót falura, és főleg annak plébánosára, Veronka bátyjára. Mire az igazi örökös nyomára jut, addigra régi nyelét (amelyben a vagyon rejtezik) kicserélik, az ifjú ügyvéd azonban már nem is bánja : beleszeretett Veronkába, vele lesz boldog, nem a pénzzel. (cgi.matav.hu/ilegeza)