Osiris Kiadó strana 7 z 18

A kötetben William Shakespeare 3 klasszikus művét olvashatjuk. A(z) Rómeó és Júlia - Hamlet, dán királyfi - Szentivánéji álom (Könyv) szerzője William Shakespeare.

Mikes Kelemen irodalmunk egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Törökországi levelek című művét nem Magyarországon, hanem Rodostóban, Rákóczi inasaként írta a fejedelem ösztönzésére. A műnek eredetileg nem Törökországi levelek volt a címe. A jelenlegi cí met Kulcsár István találta ki, amikor 1794-ben megjelentette. A leveleskönyvnek nincs tervszerűen elrendezett szerkezete, mivel a különálló levelek mindegyike egy-egy önálló egységet alkot.

"E regény témája már a háború alatt foglalkoztatott, s maga a mű 1931 elejétől fogva készen várta az utolsó simításokat. A haditechnika azóta óriásit fejlődött. Így nem eshetek abba a gyanúba, hogy a valóságot plagizáltam. Akkor még senki sem tudott a francia határ föld alatti aknavárosairól, tunnelhálózatáról, sem sok más dologról, ami már valóság volt, mikor én fantázia gyanánt leírtam. Például azok a különös gázok, amik "nem anyaguk mennyiségével hatnak, hanem továbbterjednek, mint a baktériu mok, megbontva és megfertőzve a levegőt". Szédületesen haladó korunkban a képzelet nem röpülhet oly messze, hogy a fejlődés pár év alatt túl ne röpülné. (...)" (Babits Mihály)

Szép Ernő életében megjelent utolsó nagyobb prózai munkája e kötet. E műben alig három hét eseményeit beszéli el, szól a csillagos házról, ahová költöznie kellett, majd arról, hogy szenvedő társaival együtt sáncot ásni hurcolják - hatvanéves ekkor-, éheztetik, kínozzák, megalázzák.

A kötet Molnár Ferenc három írását tartalmazza: -Liliom -Az üvegcipő -Játék a kastélyban

A könyv "hőse" olyan író, akit a mesék emeltek a halhatatlanok sorába. Minden körülmény: a "rácpácegresi" örökség, a látásmódja, a fantáziája, a beszédmódja mesemondóvá tette. Gyermekeknek szóló történetei ismertebbek, kanonizálódtak - "A Négyszögletű Kerek Erdő" már beletartozik a mitológiánkba -, ezért szinte természetes, hogy műveinek bemutatása során különös hangsúlyt és kitüntetett teret kap gyermekirodalmi munkássága. De életművének a gyermekkönyveken túli része is nagy író alkotása, ugyanabban a fegyverzetben hozta létre azt is, novellái és meséi egy tőről fakadtak. Nemegyszer "párhuzamos" történeteket írt, ez e kötet struktúrájában is megjelenik. Az életút rekonstrukciója nem számít a kötelező tennivalók közé, de Lázár esetében a monográfia szerzője nem tekinthetett el az írói életrajz tényeitől, és nem feledkezhetett meg arról, hogy Lázár Ervin történetein áttetszik személyisége, értékvilága, szülőföldje és műveket inspiráló tájélménye. Magától értetődőek az első monográfia nehézségei, de tagadhatatlanok az első monográfus kiváltságai. Még meséltek neki az író élettörténetének szereplői, és ő nyithatta ki először a levelesládáját. Lázár Ervin életműve lezárult, elérkezett az értékelés ideje, helyének kijelölése a világirodalomban, a magyar irodalomban és a gyermekkönyvek írói között. A róla szóló könyv születésének hetvenötödik, halálának ötödik évfordulóján jelenik meg. Elsősorban a tudomány és az irodalom világának szól, de azokra a generációkra is számít olvasóként, amelyek Lázár Ervin művein nőttek fel.

A magyarság számára a 20. század nemcsak a minden addiginál gyorsabb technikai haladás és a minden korábbinál borzalmasabb önpusztítás, hanem a szétszakíttatás és a gyakori újrakezdések időszaka is volt. Romsics Ignác ennek a zaklatott korszaknak tíz "sorsdöntő" eseményét mutatja be - kezdve a 1920-as trianoni békeszerződéssel, folytatva a bécsi döntésekkel, s befejezve az 1989-es rendszerváltozással. Műve mindazoknak ajánlható, akik az elmúlt század magyar történelme iránt érdeklődnek.

Szabó István 1924-ben született Nádudvaron. A kisparaszti közegből, amelyen életét kezdte, az 1945 utáni változások lendítették ki. 1951-ben belépett az újonnan alakult Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe, amelynek tagjai már a következő évben elnökükké választották. A téesz termelési módszerei és eredményei alapján Szabó István néhány év alatt egyike lett a nagyüzemi gazdálkodás "szocialista hőseinek". Bár Nádudvarhoz és a Vörös Csillaghoz mindig hű maradt, az 1960-as évektől az országos politikában is egyre fontosabb szerepeket kapott. Erdei Ferenc, Fehér Lajos, Dimény Imre, Losonczi Pál és Burgert Róbert mellett egyike volt azoknak, akiknek a nevéhez a magyar mezőgazdaság szocialista táborán belüli egyedülálló sikerei kötődtek. A rendszerváltás óta az ország egyik legeredményesebb mezőgazdasági szerveződésének, a KITE Zrt. Termelői tulajdonosait összefogó Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés Kft. Felügyelőbizottságának az elnöke.

Móricz Zsigmond önéletrajzi indíttatású, finom és pontos lélektani rajza egy kivételesen érzékeny kisfiú testi és lelki megpróbáltatásairól a debreceni kollégiumban. Kiadásunk újdonsága, hogy a jól ismert szöveget Pólya Tibor elfeledett csodálatos rajzaival illusztráltuk, melyek a könyv 1920-as kiadásában jelentek meg először.

Az 1940-es évek óta nem készült nagyobb szabású összefoglaló a magyar kultúra múltjáról. A kötet szerzői más-más szakterületek kutatói, ezt a régi hiányt pótolják. Koronként változó fontos tényezők és meghatározó elemek következményeként a tematika sokfelé ágazik, de a történetkutató tudományok együttműködésbeli mégis egységesen bontakozik ki az a kulturális-civilizációs folyamat, amelyet mai hazájába érkezése előtt, majd 1100 éves kárpát-medencei története során a magyarság létrehozott, és a mi földrészünkbe gyökereztette, egyedi vonásokkal ruházva föl a magyar művelődést. A kötet egyes fejezetei a nagy történelmi korszakokat és stílusáramlatokat követik.

A könyv alighanem a legfontosabb írásművek egyike, ami hosszú évek óta Magyarországon megjelent. Szakkönyv a javából - de sokkal több is annál. Tárgya jószerint körülhatárolhatatlan. Ugyanarról szól, amiről a világirodalom legnagyobb remekművei: az emberről. Az ember sorsának - születése körülményeiből, környezete adottságaiból, az őt körülvevő társadalom értékvilágából óhatatlanul következő és bárki máséval összehasonlíthatatlan - alakulásáról. Azon belül hangsúlyozottan a sérült ember és közvetlen emberi környezete, a sérült ember és a társadalom kapcsolatáról. Azaz egy olyan kérdéshalmazról, amelynek kezelése a mindenkori jelen és a mindenkori társadalom gondolkodásmódjának függvénye. Tudatosan vállalt témája valamennyi jogi, intézményi, pedagógiai vonatkozását ismerteti. S minden szavával arra törekszik, hogy a szeretet értékrendjét érvényesítve hatástalanítsa azt a szemléletet, amely mindmáig képtelen volt megteremteni és intézményesíteni az egészséges és sérült emberek gyümölcsöző együttélésének társadalmi és anyagi előfeltételeit.

Hogyan változott a magyar társadalom szerkezete, egyes csoportjainak helyzete, belső tagoltsága és összetétele a II. világháborút követő évtizedekben? Miként alakult át az értékrendszer, a közgondokodás, az életmód és a hétköznapok rendje a XX. század második felében? Milyen történelmi tényezők húzódnak meg a változások hátterében? Többek között ezekre a kérdésekre próbál válaszokat keresni ez a könyv, amely az első kísérlet az elmúlt fél évszázad magyar társadalmi folyamatainak történeti áttekintésére, összegzésére.Az adatgazdag kötet használatát táblázatok, grafikonok, valamint az egyes témakörökben történő tájékozódást segítő irodalomjegyzék könnyíti meg az olvasó számára. A gondosan válogatott fotók széleskörűen illusztrálják e korszak társadalmi változásait.

A tartalomból: Erőntúlvaló; A lompos medve; A táncos bárány; A repülő farkas; A halál és a vénasszony; Krisztus és az oláh pap; Az égigérő fa; Macska-kisasszony; A kortyondi király; A háromágú tölgyfa tündére; A repülő kastély.

A könyv a pártokról szóló tudományos irodalmat átfogó módon kívánja bemutatni. Még egy viszonylag terjedelmes munka sem foglalkozhat azonban a pártpolitika minden összefüggésével. Ilyen, a könyvben éppen csak érintett témák a pártoknak az ágazati politikára kifejtett hatása vagy a kampánytechnológia. Időben és térben is korlátozott képet kap az olvasó. A legtöbb hivatkozási pontot a múlt (ti. a 20.) század nyugati politikai rendszereinek és azon belül is Nyugat-Európának a története szolgáltatja. Ennek a kötetnek a Körösényi András Pártok és pártrendszerek c. műve volt az elődje. A szerzők arra törekedtek, hogy annak fő szerkezetei elemeit és gondolatmenetét megőrizzék.

Könyvünk azt mutatja be, hogy mire képes a fotográfia az egyes korokban, a technikai fejlettség adott szintjén milyen jellegű fényképekre számíthat egy-egy téma kutatásánál a történész. A fényképezés technikájának csak a legfontosabb csomópontjait ismertetjük, azokat, amelyek meghatározzák, hogy milyen fényképek születhettek az adott korszakban. Csak olyan eljárásokról írunk, amelyeket általánosan használtak a fotográfusok, s olyan fényképfajtákról, amelyek széles körben elterjedtek és kedveltek voltak a közönség körében, s darabjaik fellelhetők a múzeumokban és más közgyűjteményekben, valamint a műtárgypiacon. A fényképformák és technikák változása mellett a könyv azt is nyomon kíséri, hogy milyen szerepet tölt be a fotográfia a mindenkori társadalomban, mire használják, milyen szerepet kap a mindennapi életben, a tudomány és a művészet területén, kik a fényképezők, és kik a megrendelők. A fotográfia kifejezést mindkét értelmében használjuk: úgy is, mint eljárást, és úgy is, mint magát a fényképet. A fényképekhez kapcsolható információk összegyűjtésekor kiemelt szerepet tulajdonítunk az egymást követő korok változó viseletének, mert ez adja a legszélesebb körben használható kapaszkodót a kutató számára a datáláshoz.