Osiris Kiadó strana 6 z 19

Könyvünk célja a magyar politikai gondolkodás áttekintése irányzatok szerint, a jelen valóságából kiindulva, de az eszmei, világnézeti hagyományok messzemenő figyelembevételével. Munkánk nemcsak abban tér el a jelenleg forgalomban lévő hasonló művektől, hogy a kortárs szerzőket és áramlatokat is átfogóan tárgyalja, hanem módszertani megközelítése is más. A könyv fejezeteinek hossza legjobban a tárgyalt politikai világnézeti irányzat történeti jelentőségével függ össze. A 19. század domináns irányzata a liberalizmus és a konzervativizmus, ehhez zárkózik föl a század utolsó évtizedeitől a tág értelemben vett baloldal. A 20. században kiemelten fontos a népiség gondolatköre. Ezek a leghosszabb fejezetek, amelyek között rövidebb terjedelemben tárgyalunk más irányzatokat is. A fejezetek sorrendje az egyes irányzatok karakteres történelmi megjelenését igyekszik követni, de önmagában ennek sincs igazán tudományos jelentősége, mivel a legtöbbjük esetében a gyökerek fölkutatása során egészen a 19. századig visszamegyünk. Balázs Zoltán - Molnár Csaba

Az Osiris Kiadó három kötetes Trianon antológiát ad ki a Trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára: 1. kötet: Kosztolányi Dezső szerk.: Vérző Magyarország (társkiadó Petőfi Irodalmi Múzeum) 2. és 3. kötet: Gyurgyák János szerk.: Emlékező Magyarország. A könyv irodalmi jellegű, azaz verseket, novellákat, regényrészleteket és értekező prózát vegyesen tartalmaz Kosztolányitól Máraiig, Kós Károlytól Peéry Rezsőig, Szabó Lőrinctől Illyés Gyuláig, Krúdytól Csoóri Sándorig, Juhász Gyulától Reményik Sándorig, Németh Lászlótól Bibó Istvánig, Balla Zsófiától Darvasi Lászlóig. A könyvet Gyurgyák János Trianon-dilemmáink című tanulmánya zárja. A három kötet, kiegészítve egy 8 tételes térképmelléklettel igényes díszdobozban jelenik meg.

Egyik legnagyszerűbb költőnk versei ebben a kötetben az Ady által összeállított kötetek szerkezetében és sorrendjében követik egymást, kivéve Az utolsó hajók anyagát és a kötetbe fel nem vett verseket. Ady Endre összes versei, új kiadásban (ötödik, javított kiadás) jelenik meg az Osiris Kiadó gondozásában.

A Nemzet és Emlékezet sorozat következő darabjaként megjelenő kötet a történelmi Magyarország fölbomlása, a trianoni békeszerződés megalkotása, valamint politikai és szellemi utóélete dokumentumainak gazdag gyűjteménye. Az egykori források mellett a szakirodalom jellegadó műveinek több évtizedre visszatekintő válogatása, valamint a békeszerződés és a békerevízió kérdéseivel foglalkozó roppant tömegű ideológiai-publicisztikai termés legfontosabb és legtanulságosabb szemelvényei kapnak helyet benne. Végül széles körű annotált bibliográfia tekinti át a témakör forrásanyagát és a kapcsolódó történeti visszaemlékezéseket, valamint az utóbbi években rendkívül megszaporodott és differenciált szempontokat megjelenítő szakirodalmi munkákat.

A megújult Osiris Diákkönyvtár sorozat a magyar- és a világirodalom remekműveit gyűjti össze. Legújabb darabjában Szophoklész négy drámája olvasható, Antigoné, Oedipus király, Oedipus Kolónosban, Élektra.

Békés Csaba (1957-), történész, az MTA doktora, az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Cold War History Research Center alapító igazgatója, a hidegháború és a kelet-nyugati viszony történetének itthon és külföldön egyaránt elismert szakértője. A könyv harminc év kutatásainak szintéziseként számos ponton újragondolja a szovjet blokk és benne Magyarország szerepét a kelet-nyugati viszony és a nemzetközi politika alakításában; a szerző mintegy negyven elméleti újítást, illetve felfedezést vezet be a nemzetközi kapcsolatok történetének értelmezésébe. Kiindulópontja, hogy a hagyományos felfogásoktól eltérően az enyhülés politikáját a termonukleáris korszak szuperhatalmi együttélésének alapvető modelljeként, meghatározó kereteként mutatja be, amely 1953-tól 1991-ig mindvégig érvényben volt. Ez a világpolitikai konstelláció a szemben álló felek egymásra utaltságán és ebből következő kényszerű együttműködésén alapult. A könyv eredeti tézisei közé tartozik az a központi állítás is, hogy a kelet-közép-európai kisállamok folyamatosan emancipálódtak Moszkvával, illetve a Nyugattal és a harmadik világgal szemben. Ennélfogva az 1950-es évek második felétől a hidegháború végéig a korábban feltételezettnél lényegesen fontosabb szerepet játszottak a szovjet blokk belső lobbiküzdelmeiben éppúgy, mint a nemzetközi politika alakításában

A kötet nem csupán - címének megfelelően - Magyarország 895-1301 közti történetét tekinti át, hanem előzményként felvázolja a Kárpát- medence és a magyarság 895 előtt i históriáját is. Ilyen módon a 14. század elejéig összefoglaló képet ad a Kárpát-medencei térségről,a magyarságról, illetve Magyarországról. A munka monografikus jellegű: egyaránt tárgyalja a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a műveltségi viszonyokat. A magyarság korai történetének sorsfordító mozzanatai, eseményei között olvashatunk itt a nép eredetéről, a honfoglalásról, a kalandozásokról, az állam kialakulásáról, a trónharcokról és pártküzdelmekről, a tatárjárásról és a tartományuraságról. Megelevenednek a könyv lapjain azok az erőfeszítések, amelyek a fennmaradásért, a regionális hatalmi szerepkör elnyeréséért, a modernizációmeggyökereztetéséért, az Európa fejlett ebb feléhez való illeszkedés megvalósításáért történtek. A nagy formátumú uralkodók (Szent István, Szent László, Kálmán, III. Béla, II. András, IV. Béla) mellett természetesen más királyokról is szó esik, ugyanakkor az egész társadalom (világiak és egyháziak) széles panorámáját kapjuk, bepillanthatunk a mindennapok életébe, kirajzolódnak az elit kultúra kontúrjai. A kötet használatát különféle mellékletek (térképek, bibliográfia, kutatástörténeti áttekintés, genealógiai összeállítás, időrendi táblázat) könnyítik meg.

A kötet Magyarország történetének 225 esztendejéről ad átfogó képet. 1301-ben, amikor a történet indul, az ország mélyponton volt, az állami egység csak névlegesen létezett , a tartományokra szakadás, a felbomlás tényleges veszélye fenyegetett. 1526. augusztus 29-én, amely nappal a könyv befejeződik, a mohácsi csatavesztéssel megásták a középkori magyar állam sírját, s az hamarosan részekre bomlott. E két dátum között - a baljós indulás és a tragikus végkifejlet ellenére - a magyar történelem két fényes évszázada húzódik meg. Ez idő alatt Magyarország a térség regionális nagyhatalma volt, amely belső szerkezetében is óriási fejlődésen ment keresztül, sok mindent behozva abból a történelmi hátrányból, amely Nyugat-Európával szemben fennállott . A könyv részletesen bemutatja a késő középkori Magyarország gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyait. A helyzetnek, a lehetőségeknek megfelelően e hosszú történelmi kor olyan, egymástól homlokegyenest eltérő karakterű, de egyaránt nagy formátumú uralkodókat termett , mint az országot szívós aprómunkával felépítő Károly Róbert, a szélrózsa minden irányában hadakozó Nagy Lajos, a császári címet megszerző Zsigmond vagy a törökverő Hunyadi János fi aként trónra került Mátyás. A könyv a 225 év alatt az ország élén állt hét dinasztia tett eitől a falvak és városok népének mindennapi életéig széles tablót rajzol, monografikus áttekintést ad Magyarország 1301-1526 közti történetéről.

Ez a „hosszú” XIX. század magyar történelmét bemutató egyetemi tankönyv - amely az első kiadás bővített, javított változata - korszerű, új kutatásokon alapul. Megjelenése nem csupán a felsőoktatás, hanem az egész közoktatás, a szakközönség és az érdeklődők számára is rendkívül fontos, hiszen igen sok romantikus elképzelés, hivatkozás és vita kötődik a korhoz. A hiteles, összefoglaló ismereteket nyújtó szakkönyv a történelemtanárok továbbképzéséhez is nélkülözhetetlen. A kötet szerzői elismert magyar történészek: Csorba László, Dobszay Tamás, Fónagy Zoltán, Gergely András, Kövér György, Pajkossy Gábor, Pölöskey Ferenc, Tóth Zoltán. A tankönyvben megtalálhatók a szöveggyűjteményre vonatkozó kereszthivatkozások is.

Kiadásunk megkísérli a versek keletkezésének, illetve első megjelenésének meghatározását; a dátumot a költemények alatt adjuk. A keltezés megállapításában Paku Imre és Vargha Balázs adataira, Bakos Endre és Hitel Dénes kéziratos bibliográfiáira, különböző folyóiratok repertóriumaira és saját kutatásainkra támaszkodtunk; lehetséges, hogy a további kutatás korábbi közléseket talál majd, s egy-két esetben módosítani-pontosítani fogja keltezéseinket. - Néhány vers keletkezésének idejét nem tudtuk megállapítani. - Ahol maga Kosztolányi megadta a költemény keletkezésének pontos dátumát (olykor helyét is), azt közöljük a vers alatt.

Bonfininek sikerült olyan művet alkotnia, amelyet évszázadokig nem lehetett megismételni. Hogy az utókor mire tartotta, nemcsak a seregnyi kiadás jelzi, hanem az a tény is, hogy adataiban, a magyar történelemről alkotott felfogásában jószerivel a XIX. századig iránymutató maradt. Jelzi az is, hogypótlására, felváltására senki sem tudott vállalkozni, legnagyobb historikusaink évszázadokon keresztül csak a folytatására merészkedtek. Még a XVIII. században kibontakozó jezsuita történésziskola is csak addig ment el, hogy adatokat gyűjtött és publikált egy majdan megírandónagy magyar történet számára. Végül is a teljes hazai história modern módszertani, nyelvi és stiláris színvonalon álló, új kutatási eredményeket felvonultató, korszerű szellemiséget sugárzó, a tárgyhoz terjedelemben is illő – tehát a Bonfiniét tényleg felváltó – összefoglalását legközelebb Horváth Mihálynak sikerült megalkotnia a XIX. század hatvanas–hetvenes éveiben, majdnem 400 évvel Bonfini Antal után. KULCSÁR PÉTER

A magyar művelődéstörténet fényes csillaga, Baranyi Decsi Csimor János 1598-ban először állított össze magyar közmondás- és szólásgyűjteményt. Ettől az időtől kezdve folyamatosan jelennek meg ilyen jellegű gyűjtemények. Kötetünk e történeti munkákban megjelenő közmondásokat és szólásokat mutatja be napjainkig, kiegészítve a különböző folyóiratokban található példákkal. A közmondásokat és szólásokat folklórműfajnak tartjuk, de helyesebb, ha szóbeliséget mondunk, mert azok a helyzetek, amelyekben elhangzanak, nem csupán a folklór körébe tartoznak, hanem az emberi kommunikáció számtalan esetében létrejöhetnek. Használatuk nem kötődik egy társadalmi osztályhoz vagy réteghez, jóllehet a kedveltségük és alkalmazásuk közötti különbségek történelmileg nyomon követhetők. Közmondások és szólások még ma is gyűjthetők, falun és városon, magas iskolázottságú emberek beszédében éppúgy előfordulnak, mint az írást nem ismerőkében. Már nem gondoljuk azt, hogy kollektív bölcsesség eredményei, hanem sokkal inkább igazat adunk Dugonics Andrásnak, aki ezt írta: "Mert minden Közmondásnak eleje egy embertől származott, a" többiekre az-után-terjedett."

A megújult Osiris Diákkönyvtár sorozat a magyar- és a világirodalom remekműveit gyűjti össze. A kötetek nemcsak új külsőt kaptak, hanem javított kiadások is egyben.

A nagy klasszikusok sorozatban lát napvilágot Petőfi Sándor összes verse . A definitív igényű sajtó alá rendezés, szerkesztés Kerényi Ferenc munkája .

A megújult Osiris Diákkönyvtár sorozat a magyar- és a világirodalom remekműveit gyűjti össze. A kötetek nemcsak új külsőt kaptak, hanem javított kiadások is egyben.