Osiris Kiadó strana 6 z 18

A magyar társadalom túlnyomó többsége évszázadokon át vidéken élt, és mezőgazdasággal foglalkozott. A parasztság még a 20. század első felében is a lakosság több mint felét tette ki, s csak 1945 után indult gyors hanyatlásnak. Ez a kötet a hagyományos magyar parasztság utolsó generációjának küzdelmes életébe és alig ismert gondolkodásába enged bepillantást. Hőse egy 70 holdas kiskunhalasi tanyás gazda, aki 1875-ben, a parasztság polgárosodásának hajnalán született, és 1964-ben, a "téeszvilág" kezdetekor hunyt el. Közben mindazt átélte, amit kortársainak többsége: a "boldog békeidőket", az I. világháborút, az 1918-19-es forradalmakat, a Horthy- korszakot, a II. világháborút, s végül a "népi demokráciát" és "a szocializmus alapjainak lerakását". Sőt nemcsak átélte, hanem le is írta azt, ami vele történt. Élete alkonyán hosszabb-rövidebb feljegyzésekben rögzítette sorsának alakulását és véleményét a világ dolgainak folyásáról, majd 3000 oldalon. Romsics Ignác ebből a hatalmas anyagból válogatta ki és szerkesztette páratlanul élvezetes olvasmánnyá azokat a részeket, amelyeket fontosnak és egyediségükben is jellegzetesnek talált. Csonka Mihály leírásait fényképek, egyéb mellékletek, valamint a szerkesztő kommentárjai egészítik ki.

Sámánok - különféle neveken, de hasonló jellemzőkkel és szerepben - a világ szinte minden archaikus kultúrájában léteztek, és léteznek sokfelé ma is. Mircea Eliade az első, aki ezt az igen összetett jelenséget egységes egészként kezelte és illesztette az általános vallástörténet keretei közé. Eliade bemutatja a sámánná válás lépcsőfokait, a különféle beavatási technikákat, a szibériai, az indoeurópai, az észak- és dél-amerikai, az indonéz, az óceániai samanizmust, a sámánszibmolikát, valamint a kapcsolódó mítoszokat és rítusokat.

Arthur Schopenhauer főműve a gondolkodástörténet ritka, nagy filozófiai rendszert építő alkotásai közé tartozik, mely struktúráját és nyelvezetét tekintve is eltér a hagyományos, ill. az ún. német idealista és kriticista filozófiai művektől. A kognitív megismeréstől, ill. ... Folytatás ›› az emberi beavatkozástól függetlenül működő és ható gonosz és kiszámíthatatlan akarat teremti és tartja a világot szenvedésekkel teli, örökös körforgásban. Közvetett objektivációi közül elsősorban az ember az, aki megpróbál szabadulni hatalmától. Ennek két módozata lehetséges: az esztétikai út, vagyis a művészetek, ill. az etikai út, ahol is az aszkézis vezethet el az akarattól független szabadsághoz. A(z) A világ mint akarat és képzet (Könyv) szerzője Arthur Schopenhauer.

Az Ókori Kelet története a Földközi-tengertől a Sárga-tengerig terjedő hatalmas területen játszódott le, s időbeli kerete közel háromezer évet foglal magába. A kötet szerkesztője ezzel a válogatással megpróbál az idézett munkákhoz viszonyítva lényegesen kisebb terjedelem mellett is aránylag egyenletes képet nyújtani az ókori keleti államok történetéről. A közölt források tizenkilenc különböző ókori nyelven íródtak, s ezeknek még egy szakember is csak töredékét ismerheti. Ezért a kötet nemcsak az egyetemi oktatásban, hanem az Ókori Kelet kutatásával foglalkozók számára is fontos munka.

Ivan Bunyin írói pályája a XX. század elején indult. Az író elbeszéléseiben az orosz klasszikus irodalom, Turgenyev, Goncsarov és Tolsztoj prózájának hagyományát folytatta. A nemesi élet és az orosz természet ábrázolása műveiben az impresszionizmus poétikája alapján újult meg. Bunyin fő témája a szerelem és halál, a pusztító szenvedély, amely az emberi lét törékenységét jelképezi. A kötet Bunyin legfontosabb elbeszéléseit tartalmazza: Gellért György régi fordításai mellett 10 új fordítás is szerepel benne, először jelenik meg magyarul például az Aszott fű című elbeszélés, amely Lev Tolsztoj kisregénye, az Ivan Iljics halála mellett talán az egyik legszebb mű a halálra készülő ember sorsáról.

Bíró Yvette az elsők között fogalmazta meg a nagykorúvá lett film megújuló nyelvének, drámai szerkezetének adottságait s helyét a művészetek Parthenonjában.

Ez a haladó színtű tankönyv és banki kézikönyv a pénzügytant, a banküzemtant és a makroökonómia elméleti és gyakorlati problémáit tárgyalja. Az amerikai tankönyvpiac egyik kiemelkedő és széles körben használt alkotása, amelyet a Nemzetközi Bankárképző Központ munkaközössége által készített, a magyar intézményi háttérre vonatkozó áttekintés egészít ki. A könyv 1. része a pénzügyi rendszer leírásához szükséges alapfogalmakat mutatja be. A 2. és 3. rész a bankok és a pénzpiac intézményeinek működését taglalja. A 4. és 5. rész a bankok és a pénzmennyiség szabályozásának kérdéseivel foglalkozik, végül a 6. és 7. rész a pénz makrogazdasági szerepét és a monetáris politika alapjait elemzi.

A szerelemről alkotott vélekedéseinket - miszerint egy sötét verem, ráadásul vak is - hamarosan kiegészítjük azzal a megállapítással, hogy a szerelem nedves. Sőt nemcsak a szerelem az, hanem, amennyiben beszélünk róla, maguk a szerelem leírására használt nyelvi eszközök is lehetnek nedvesek és melegek, vagy, ha a sors úgy hozza, éppenséggel szárazak és hidegek is. Ki tilthatná meg, hogy ízlelgessük a szavakat, hogy játsszunk velük, ha maga a szerelem is ízlelgetésre való játék, és - ha úgy tetszik - maga az élet is az. Nevezzük néven a dolgokat, és nézzünk szembe magunkkal, milyenek vagyunk ártatlannak tűnő, de sokszor vérre menő játszmáinkban.

Az eddigi legteljesebbnek szánt magyar nyelvű Csehov-prózakiadás újabb kötetébe az 1880-1884 között született művekből találunk válogatást.

A magyar történetírás közel ezeréves múltra tekinthet vissza. A magyar ősgeszta vagy őskrónika - amely nem maradt fenn - a 11. század második felében, Anonymus "Gesta Hungarorum" című műve pedig a 12. és a 13. század fordulóján keletkezett. A múlt kü lönböző fejleményeiről és aspektusairól azóta egyre többen és egyre szakszerűbben számoltak be könyvek, tanulmányok és nem utolsósorban forráskiadványok formájában. Romsics Ignác új könyve e gazdag hagyomány utolsó, ún. szaktudományos fázisáról nyújt sokoldalú áttekintést. A különböző 19. és 20. századi irányzatok, iskolák és egyéni teljesítmények bemutatása mellett részletesen foglalkozik a történetírás intézményi hátterével, időről időre megújuló fórumaival és persze vitáival. A magyar történe tírás fejlődésének háttereként a nemzetközi, elsősorban az európai történetírás főbb irányzatait, alkotóit és fontos műveit is tárgyalja. A szerző elemzését hasznosan egészítik ki az 1867-es kiegyezés és az 1989-90-es rendszerváltás közötti időszakba n keletkezett legfontosabb történetírói programok, hitvallások, nyilatkozatok és beszámolók, valamint a 18. század vége óta élt legjelesebb és/vagy legbefolyásosabb magyar történészek lexikonszerű életrajzai. A munka nemcsak a felsőfokú történelemokt atás szakirodalmi feltételeit javítja, hanem a magyar történetírás és történetpolitikai gondolkodás múltja iránt érdeklődő értelmiségiek figyelmére is méltán számíthat.

A 19. századi egyetemes történeti szintézis egy kötetben kínálja Európa és az Európán kívüli országok történetét. A francia forradalomtól az első világháború kitöréséig követi nyomon és elemzi a nemzetközi eseményeket, valamint az egyes országok bels ő, nemzeti fejlődését. Napóleon birodalmi kísérlete után a 19. század első felében ismét helyreállt a nagyhatalmi ötös fogat és megkezdődött az európai diplomácia globalizálódása. A század második felében nemzeti átrendeződés következett. A német egy esítést (1871) követő kihívásra Franciaország két évtized múlva hármas koalícióval válaszolt, s mindkét oldalon tartós szövetségi blokkok jöttek létre. A századforduló imperialista rendszerében a korabeli politikai elit elégtelen felkészültsége hábor úba sodorta a világot, s megkezdődött Európa hanyatlása. A kötet egyaránt használható egyetemi és főiskolai tankönyvként, s tudományos kézikönyvként. Hasznos segítséget jelenthet továbbá a tanári továbbképzésben, valamint a történelem iránt érdeklődő igényesebb olvasóközönség számára.

Az Osiris diákkönyvtár sorozat újabb kötetében Karinthy Frigyes klasszikus regényét olvashatjuk.

Az Osiris diákkönyvtár sorozat e kötetében Karinthy Frigyes 15 versét és 16 novelláját olvashatjuk.