Osiris Kiadó strana 13 z 18

A szerző a kötet anyagát több tucatnyi előadása és cikke közül válogatta. A tanulmányok többsége bevezetés a vallástörténetbe: elsődleges céljuk, hogy felidézzenek néhány régebbi és mostanában elhanyagolt problémát, illetve új vagy kevésbé ismert szemszögből felelevenítsenek régi vitákat. Választ keres arra, hogy milyen rejtett jelentései vannak az úgynevezett kulturális (irodalmi, filozófiai és művészeti) divatjainknak.

Budapest legrangosabb útvonaláról szól Az Andrássy út körül című tanulmánykötet. Megtudhatjuk belőle, hogyan alakult ki és miért szűnt meg itt Pest legkorábbi villanegyede, mennyit nyert gróf Andrássy Gyula az út területének kisajátítása során, vagy azt, hogyan jött létre a főváros első művésztelepe, és kik voltak a lakói. Részletes betekintést kapunk a kor egyik leggazdagabb magyar polgárának otthonába, amelyben minden tárgy azonos szellemben készült, a legmagasabb művészi színvonalat képviselve. A könyv végigvezet az úton, miközben kisebb-nagyobb kitérőket tesz nemcsak térben, a környező mellékutcákra, hanem a témákban is. Bemutatja a megépült, majd idővel átalakított épületeket, építtetőiket és tervezőiket, de szól a későbbi lakókról is. Mágnások és nagypolgárok, művészek, írók – köztük Jókai Mór –, tudósok, politikusok vonulnak el előttünk, megjelennek a mindennapi életben, jelmezes művészestélyeken vagy éppen örökösödési ügyekben. Mégsem „pletykás könyv” ez a kötet, hanem építészet- és társadalomtörténet. Hiteles levéltári dokumentumok alapján tárja fel mindezt, bebizonyítva, hogy a száraz adatok mögött maga az élet lüktet, egy épület alaprajzából egy különös család legintimebb titkai fejthetők fel. A tudományos alaposság érzékletes leírásokkal párosul, és azzal a finom, enyhén ironikus felülnézettel, amely belehelyezi ugyan az olvasót a korba, de egyben egy kis távolságot is tart tőle. A kötetet dokumentumok, tervrajzok, egykori és új, színes fotók teszik teljessé

Az elmúlt két évszázad során Európa két világháborúba torkolló folyamat végén elveszítette világhatalmi és világpolitikai hegemóniáját. Ormos Mária és Majoros István e korszak történetének megírása során legfőbb vezérlő elvként a nagyhatalmi struktúrák, rendszerek kialakulásának, egyensúly-teremtési kísérleteinek, egyensúlyi változásainak, az új struktúrák létrejöttének vizsgálatát tekintették. A folyamat a XIX. században egy kényszer szülte többhatalmú egyensúlyi helyzetet, a XX. században pedig az I. és a II. világháború után egy bipoláris világrendszer létrejöttét eredményezte. A magyar történetírásban páratlan áttekintés az egyetemes történet alapműve, megkerülhetetlen tankönyve.

A 19. századi magyarországi építészetet és iparművészetet tárgyaló kötet után elkészült a korszak képzőművészetét ismertető könyvünk. A stílusirányzatok bemutatása mellett a kutatás a művészi képzésre, a kiállítási nyilvánosság megszerveződésére és eseményeire, a műgyűjtésre, az állami mecenatúrára, alkotó és közönség kapcsolati hálójára is kiterjed. A kötet vezérfonalát a művészet intézményivé válása, eszmei, történeti, kulturális környezete alkotja a reformkor kezdeti törekvéseitől a századvég autonóm mozgalmaiig. Az olvasó itt kap első ízben szintézist a szobrászat kiemelkedő teljesítményeiről, a kultúra fellegvárainak díszítőprogramjairól, illetve a populáris grafikáról és az esztétikai önállósodás útját járó fényképészetről úgy, mint a hazai látáskultúrát újszerűen formáló műfajokról a technika korában. A szerzők a magyar művészettörténet avatott művelői, akik témáikat a legújabb tudományos eredményekre támaszkodva összegzik. A kötet az MTA BTK Művészettörténeti Intézetében készülő azon sorozat része, amely a magyarországi művészet történetét mutatja be a kezdetektől napjainkig.

"(...) Ez a bibliográfia azoknak az intézményeknek (Századvég folyóirat, Századvég Kiadó, Osiris Kiadó) a kiadói teljesítményét mutatja be, amelyeket az elmúlt huszonöt évben vezettem. (...)" (a Szerző)