Osiris Kiadó strana 2 z 18

"Ismerte az embereket, egymáshoz való viszonyukat. Ismerte végzetes kapcsolataikat is. Sorsokat látott, vagy, mivel legelsősorban a gépiességüket látta, jobb, ha azt mondom: sorsocskákat. A bergsoni elmélet szerint mindig azon nevetünk, ami gépies. De a tragikus történések mindig egy kicsit gépiesek is. Meglátni a tragédiában a mechanizmust, nevetni rajta, és ugyanakkor mélyen együttérezni a szenvedőkkel (még olyankor is, amikor ők maguk sem tudják, hogy szenvedők), ez a kettősség adja Kosztolányi művének legsajátosabb báját, különleges vonzóerejét." (Devecseri Gábor)

Az Összeggyűjtött versek harmadik, bővített kiadása nemcsak öt verssel gazdagabb, mint előző kiadásaink voltak, hanem a versek keletkezési sorrendjét az eddiginél pontosabban állapítja meg, ami kihat az egész életmű értelmezésére, valamint a kötet végén közöljük a költemények első megjelenésének legfrissebb adatokkal kibővített jegyzékét.

A könyv a négytagú angol nyelvkönyvcsalád második kötete. Az első kötet az Élő angol nyelvtan - Rendszeres kontrasztív grammatika sok példával, a harmadik az Élő angol nyelvtan - Gyakorlókönyv, amely két nagy fejezetben mind az első, mind a második könyv anyagát gyakoroltatja, és megoldásokat kínál a könyvet önállóan használók számára. A sorozatot az Élő angol nyelvtan - Tesztkönyv zárja, amely ugyancsak két nagy fejezetben, egyrészt a kezdőknek és a középhaladóknak, másrészt a haladóknak az előző három kötet segítségével elsajátított tudását teszi mérlegre. Ez a kötet a Kontrasztív élő angol nyelvtan rövidített és egyszerűsített változata, amely elsősorban a kezdő és a középhaladó, illetve a középiskolai tanulóknak szól.

A kötetet ajánljuk minden angolul tanuló magyar anyanyelvű diáknak, angol szakos tanárjelöltnek és angoltanárnak. A Tárgymutatóra támaszkodva a kezdő és a haladó is megtalálja az igényeinek és a pillanatnyi nyelvtudásának megfelelő részeket.

A kiadvány a más nyelvekből származó szavak, nyelvi kifejezések jelentéséről, kiejtéséről, eredetéről tájékoztat. Megjeleníti a magyar nyelvközösségnek, főképp a fiataloknak a világról való tudását és önismeretét, azt a módot, ahogy az egy közösségbe tartozók szavakban, beszédben együtt élnek, cselekednek és feldolgozzák élményeiket. A szótárban bemutatott szavak válogatásában a következő szempontok érvényesültek: 1. Az általános, klasszikus műveltség legfontosabb idegen szavai. 2. A középiskolában tanulandó ismeretek idegen szavai, továbbá egyes új szakmák, tudományágak (pl. a számítástechnika) fontos kifejezéskészlete. 3. A diákság korosztályra jellemző életmódjának, mindennapi tevékenységének, valamint a globalizáció és az informatikai társadalom mai idegen szavai.

Móricz Virág édesapja korábban kiadatlan naplóinak, jegyzeteinek, levelezésének és egyéb dokumentumainak felhasználásával "a mindennapok láncán" haladva írta meg a 20. század egyik legnagyobb magyar regényírójának az életregényét. Olyan "családi tükör" ez a könyv, amely az életút mellett az életműre is fényt vet, s mindmáig a legteljesebb Móricz- monográfiának tekinthető. A kötet az "Osiris klasszikusok" sorozathoz szorosan kötődő "Osiris monográfiák" sorozat első darabja.

A Nemzet és emlékezet sorozat második darabjaként megjelenő kötet a történelmi Magyarország fölbomlása, a trianoni békeszerződés megalkotása, valamint politikai és szellemi utóélete dokumentumainak gazdag gyűjteménye. Az egykorú források mellett a szakirodalom jellegadó műveinek több évtizedre visszatekintő válogatása, valamint a békeszerződés és a békerevízió kérdéseivel foglalkozó roppant tömegű ideológiai-publicisztikai termés legfontosabb és legtanulságosabb szemelvényei kapnak helyet benne. Végül széles körű annotált bibliográfia tekinti át a témakör forrásanyagát és a kapcsolódó történeti visszaemlékezéseket, valamint az utóbbi években rendkívül megszaporodott szakirodalmi munkákat.

E kötet Piaget négy évtized alatt írott szociológiai tanulmányait foglalja egybe.

A 20. századi francia történetírás egyik legnagyobb alakja, az 1996-ban elhunyt Georges Duby által szerkesztett munka az egyes korszakok legnevesebb specialistáinak (Delumeau, Dhondt, Riché, Vovelle stb.) közreműködésével készült. A francia történelemtudomány hagyományainak megfelelően - így a Michelet által egykoron meghirdetett "totális történetírás" vagy az Annales iskola tanításának szellemében - a könyv a mai Franciaország területén kibontakozott civilizáció átfogó történetét kívánja adni. Az események ismertetésén túl igyekszik feltárni azokat a mélyben munkáló, kronológiailag pontosan megragadhatatlan folyamatokat, amelyek a felszínen lejátszódó történéseket meghatározzák. A szerzők nagy figyelmet szentelnek a politikai, társadalmi, gazdasági, demográfiai struktúrák, valamint az őket érintő, hol lassan érlelődő, hol hirtelen bekövetkező változások ismertetetésének. Ugyanakkor bemutatják az életmód, a vallásgyakorlat, a művészi alkotás, az oktatás, az erkölcs, a gondolkodás, a tudományos fejlődés alakulását is. Az első kötet a Bourbon-restaurációig tartó, a most megjelenő második az 1852-től az 1990-es évekig terjedő időszakot tekinti át.

`Az `Összegyűjtött versek` harmadik, bővített kiadása nemcsak öt verssel gazdagabb, mint előző kiadásaink voltak, hanem a versek keletkezési sorrendjét az eddiginél pontosabban állapítja meg, ami kihat az egész életmű értelmezésére, valamint a kötet végén közöljük a költemények első megjelenésének legfrisebb adatokkal kibővített jegyzékét.` Részlet az Utószóból.

Cervantes műve a modern regénynek nemcsak őse, hanem - mai értelemben - első klasszikusa is. Gazdag körképén ott virul a kaland középkori bűvölete, a valóságos külső világ összegezés magaslatára emelkedett mozgalmassága, de már a lélek mélyei, belső világunk azelőtt figyelemre sem méltatott tájai is fölsejlenek rajta. Sokrétű remekmű, az értelmezésnek négy évszázad óta szinte kiapadhatatlan forrása. A korszerűtlen eszményeket kergető és magasztos kudarcra ítélt Búsképű lovagnak és a valóság diadalát parlagiságával együtt megjelenítő, tenyeres-talpas csatlósának történetében örök-emberi értelmet is kap a XVI-XVII. századi spanyolság nemzeti önvizsgálata: egy történelmi korforduló válságában minden idők emberi magatartásának két alapváltozatát tárja elénk.

A tudományos magyar közvélemény 2003-ban ünnepli Horváth János születésének 125. évfordulóját. Mind a kutatás, mind pedig az egyetemi tanítás igényli, hogy munkásságának egészével megismerkedjék, s ennek elengedhetetlen feltétele, hogy művei valamennyi érdeklődő számára ismét hozzáférhetővé váljanak. Verstani munkái közül az első 1909-ből, az utolsó 1958-ból való; a 10 tanulmány és 5 könyv újbóli megjelentetése egy fél század kutatásának és oktatásának folytonosságát, egyúttal pedig különböző állomásait is jelzi. Horváth János Összegyűjtött műveinek ezen első kötete tartalmazza valamennyi verstani könyvét, tanulmányát.

A kézirati hagyomány Szophoklész hét legjobbnak tartott tragédiáját őrizte meg, mintegy száz évvel ezelőtt pedig egy szerencsés véletlennek köszönhetően egyik szatírjátékának papirusztöredékei is előkerültek az egyiptomi sivatag homokjából. A nyolc d ráma ezúttal új és a korábbi kiadásoknál részletesebb jegyzetekkel jelenik meg. Az új kiadás igyekszik hangsúlyozni a korabeli előadás sajátos vonásait: a recitált és énekelt részek váltakozását, valamint a görög dráma hagyományos szerkezeti részeit tipográfiai eszközök is kiemelik. A kötet utószava ismerteti az egyes művek legfontosabb értelmezéseit, és eligazít a legújabb kutatási irányzatok között.

A tankönyv a középkori Európa történetét nem az egyes országok történetének aggregátumaként kívánja bemutatni, hanem elsősorban azokra az átfogó meghatározottságokra és struktúrákra kíván rámutatni, amelyek Európa történetét egységbe fogták: a demográfia, a népvándorlás, a gazdaság, az egyházi szervezet, az egyházi és szerzetesi reformmozgalmak, a keresztes hadjáratok, az egyetemek, a reneszánsz és humanizmus megjelenése. Ezenkívül külön figyelemben részesíti a középkori Európa különböző történeti régióit s az azokban kialakuló sajátos fejlődésű modelleket. A hiánypótló mű hét fejezetben tárgyalja a középkori Európa történetét.

Az észlelés, amely általános kifejezése annak a folyamatnak, miképp jut tudomásunkra a környező világ, a fizikai inger bemutatásától az élményig tartó események összessége. Az észlelés számos alfolymatból álló, többszintű, kölcsönös kapcsolatokkal behálózott rendszer, melynek a kötet minden szegmensét alaposan elemzi. A munka hangsúlyozottan tudományalapozó megközelítésű, a neurofiziológiai, a mérhető, ellenőrizhetően vizsgálható alapmechanizmusokat szisztematikus rendben tárgyalja. A modalitások közül a legnagyobb súlya természetesen a látásnak van, azonban a rendszer minden alacsonyabb szintje is külön fejezetet, részletes kifejtést kap.

Gyulai Pál 1857-es kisregénye a magyar realista epika egyik első nagy teljesítménye. Haladás és nemzet ügye 1849 után szembekerült egymással. Idegen polgárság foglalta el a gazdasági kulcspozíciókat, miközben a nemzeti függetlenség és az alkotmányos államrendszer hívének tekinthető, számában megfogyatkozott köznemesség jobb híján tétlenségbe, úgynevezett passzív ellenállásba húzódott vissza, s az idegen elnyomás megszűnését a nagypolitikai erőviszonyok kedvező alakulásától várta. A köznemesség kitartását a régi értékek mellett és otthontalanság-érzetét saját portáján nagy beleéléssel és együttérzéssel, de e magatartás anakronizmusát sem hallgatva el mutatta be Gyulai Pál kitűnő kisregénye.