Osiris Kiadó strana 3 z 18

A kötet célja egy átfogó, az egyetemi filozófiaoktatás számára is használható anyag közreadása a középső platonizmus - azaz a Kr. e. 1. század és a Kr. u. 3. század közepe közötti időszak meghatározó filozófiai irányzata - témájában. A bevezetés áttekintést nyújt a középső platonizmus történetéről, előtörténetéről, forrásairól, meghatározó képviselőiről. A válogatásban a középső platonizmus minden jelentősebb, görög nyelven író képviselője szerepel. A szövegek a filozófiatörténeti és kultúrtörténeti szempontból leginkább meghatározó témákat dolgozzák fel.

A kötet az önéletrajzi elemekből építkező Apai örökség című kisregény mellett Reviczky Gyula válogatott verseit is tartalmazza. A kötetet rövid életrajzi jegyzet egészíti ki. A(z) Apai örökség - Válogatott versek Könyv szerzője Reviczky Gyula.

Kornai Jánost, a világszerte ismert és elismert közgazdász kutatót, leginkább "A hiány" és a "Indulatos röpirat" szerzőjeként ismerik. Önéletrajza nem csupán a közgazdászok, hanem szélesebb olvasóközönség számára íródott. Beszámol arról a nagy szellemi utazásról, amelyen ifjúságának eszméitől, tévutakon át, eljutott későbbi gondolatrendszeréhez, a szocialista rendszer átfogó bírálatához és a posztszocialista fejlődés problémáinak elemzéséhez. A könyv sok érdekes epizódot ír le: hogyan választották akadémikussá Magyarországon és hogyan történik egy professzor kiválasztása a Harvard egyetemen, mit jelentettek róla a titkosrendőrség besúgói stb. Az alcím jelzi, hogy "rendhagyó" önéletrajzzal van dolgunk, mivel az írás egyéni módon ötvözi a memoár és az esszé műfaját.

Az első rész öt tanulmánya öt nagyhatalom: Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország és az Egyesült Államok magyar, illetve Duna-medencei politikáját vizsgálja a XX. század első felében. A kötet második részének első három írása ugyanazzal, a XX. század első felének régiónkra irányuló nagyhatalmi politikájával, illetve a magyarság reakciójával foglalkozik, mint az első rész tanulmányai, csupán rövidebben és oldottabban, kevésbé a szakmához, inkább a történelem iránt érdeklődőkhöz szólva. Ezek a történész publicista énjének termékei. Ugyanez mondható el a második rész két utolsó cikkéről is, amelyek - igaz, mindig történeti alapvetésekre támaszkodva - a jelen, sőt a jövő kérdéseit firtatják.

A regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében. Az arany ember már milliomosként kéri meg a "szegény" török lány, Timea kezét. A lány hálából igent mond, de kiderül, hogy csak a kezét nyújtja kérőjének, szerelmet nem kaphat tőle Tímár. "Alabástrom szobor" felesége és az üzleti pálya ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik... (cgi.matav.hu/ilegeza nyomán)

A kisregény terjedelmű, harmatosan üde történet egyetlen, részletesen kidolgozott anekdota: az öreg Gregorics Pál, aki kivert, lenézett különcként hatalmas vagyont gyűjtött, ezt a vagyont szolgálójától született, rajongásig szeretett fiára kívánja ha gyni, a törvényes örökösök kijátszásával. A titkos és furfangos akció révén a vagyon egy esernyő nyelébe kerül, az esernyőt egy közönségesen Szent Péternek nézett, öreg zsidó ócskás, a kisded Bélyi Veronka bölcsője fölé feszíti, otthagyja. Csodaernyő vé válik, pénzt, szerencsét, boldogságot áraszt a kicsiny tót falura, és főleg annak plébánosára, Veronka bátyjára. Mire az igazi örökös nyomára jut, addigra régi nyelét (amelyben a vagyon rejtezik) kicserélik, az ifjú ügyvéd azonban már nem is bánja : beleszeretett Veronkába, vele lesz boldog, nem a pénzzel. (cgi.matav.hu/ilegeza)

A lélektan és a nyelvészet határterületein kialakult és önállóvá fejlődött tudomány, a pszicholingvisztika azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek a nyelv használatával kapcsolatosak. A jelen kötet - amelyet a szerző a hat évvel ezelőtt megjelent munkájához képest jelentősen kibővített és átdolgozott - bemutatja azt, hogy miként vagyunk képesek a gondolatainkat beszédben kifejezni, vagy hogy hogyan értjük meg a mások szavait, mondatait, hosszabb közléseit. Az elméletek és a kísérletek eredmén yeit gyakorlati vonatkozások egészítik ki valamennyi fejezetben. A hazai és a nemzetközi szakirodalom áttekintése mellett a szerző saját kutatási eredményei is helyet kaptak a kötetben. Ajánljuk a könyvet a felsőoktatás számára, tanároknak és diákokn ak, szakembereknek, valamint a gyakorlatban dolgozóknak és a téma iránt érdeklődőknek egyaránt.

A 19. és a 20. század német történelmével foglalkozó mű arra a kérdésre keresi a választ, hogy jogosan beszélhetünk-e Németország "különútjáról", valamint arra, hogy mi az oka annak, hogy Németország csak sokkal később lett nemzetállam és demokratiku s állam, mint a két nagy másik nyugat-európai hatalom: Anglia és Franciaország. A könyv megpróbál fényt deríteni arra is, hogy milyen máig ható következményekkel járt ez a kettős késés. A szerző problématörténetnek nevezi munkáját, amelynek középpont jában a demokrácia és a nemzet viszonya áll. A könyv nem a szokványos értelemben vett politikatörténet, hanem oknyomozó és magyarázó munka. Winkler a német történelemnek csak azokra a szakaszaira összpontosítja figyelmét, amelyeket az alapkérdés szem pontjából fontosnak tart. Az első kötet a Német-római Császárság megszűnésétől a hitleri hatalomátvétel előestéjéig, a weimari köztársaság bukásáig tárgyalja a német történelmet, a második kötet pedig Hitler hatalomátvételével kezdődik, és a két Néme tország újraegyesítésével és annak következményeivel zárul.

A 892 oldalas, korabeli képeket is közlő könyv ismerteti az 1945-1948-as évek, a Rákosi-rendszer, a késő Kádár-rendszer, valamint a rendszerváltás első éveinek szövegeit, és érinti az ún. "felszabadulás" kérdését is. A Horthy-rendszer általános értékelése, amely összefügg a háborúval, a nyilas uralommal, 1956-tal és 1919-cel, korlátozott mértékben ugyan, de szintén helyet kap a szövegek között. A kötet külön foglalkozik a magyarokra vonatkozó vagy a magyarokat is érintő német hadműveleti parancsokkal, a munkaszolgálat történetével, a német-magyar tárgyalásokkal. A válogatásban helyet kapnak a Magyarországról és a magyar honvédségről készített német értékelések is. A közéleti emlékezetet tárgyaló részben a háborúval kapcsolatos politikai felszólalások mellett a legismertebb magyar költőktől származó versek is szerepelnek.

Az emberi kaland című kötet javított és bővített kiadása jelenik meg most - új címen - a szerző életműsorozatában. Ebben az új formában a könyv a szerző 2005-ben megjelent művének, Az ezerarcú énnek a gondolatvilágához kapcsolódik. Mindkét könyv egy alapvető kettősségről szól, arról, hogy mindennapi életünk felszíne alatt hogyan küzdünk, tudva-öntudatlan, az emberi lét nagy problémáival: azzal, hogy vajon itthon vagyunk-e ebben a világban? Hogyan került be a rossz, a gonosz, a szenvedés a világb a? Van-e az emberiségnek valami szerepe a világmindenségben? Van-e célja, értelme az emberi életnek? Meg tudjuk-e állítani, vissza tudjuk-e fordítani az időt? Szembe tudunk-e nézni az elmúlással? Az emberiség nagyszerű kalandjáról szól ez a könyv egy olyan világban, amelyben a rettenet és a szépség, a sötétség és a fény, a halál és az élet küzd egymással.

A könyv az anyag, a szín és a forma összefüggéseit boncolgatja a ruhatervezés szempontjából, illetve bemutatja a 20. század divattörténetét, amelyben a ruhát kiegészítő tárgyak (cipő, táska, kalap stb.), valamint fodrászok, sminkesek, kozmetikumok és parfümök is helyet kapnak. A divat, mint művészet című rész, különböző érdekes témákat ölel fel (képzőművészetek, divatillusztráció, divatsajtó, divatfotó, film, jel-szimbólum, egyenruhák, híres személyiségek stb.). A szerző összegzi a magyar divattervezés eredményeit (Grünwalds és Válh, Holzer stb.), bemutatja a társadalmi élet helyszíneit (kávéházak, lóversenyek, színházi élet stb.), a magyar nemzeti viselet változásait, illetve Tüdős Klára divattervezői munkásságát, a magyar színjátszás ismert alakjainak (Jászai Mari, Fedák Sári, Csortos Gyula, Jávor Pál, Karády Katalin stb.) divattörténeti szerepét. Végül az utolsó fejezet témája a média (újságok, magazinok, szakfolyóiratok, televíziós csatornák) hatása a magyar divat alakulására.

A tanulmánykötet a szerző a nemzetközi egyetemeken tartott előadásainak, szemináriumainak, kutatásainak gyümölcse. Ricoeur a metafora "színeváltozásait" veszi górcső alá, időről időre, irányzatról irányzatra haladva - a klasszikus retorikától a szemiotikán és szemantikán keresztül egészen a hermeneutikáig.

A kötet a lengyel történelmet a kezdetektől a huszadik század végéig mutatja be. A számtalan térkép, ábra, grafikon és terjedelmes bibliográfia mellett a szerző korabeli dokumentumokkal, irodalmi idézetekkel, levelekkel színesíti az amúgy is olvasmányos stílusban írt könyvet.

Ritka alkalom, hogy két évforduló és két alkotó műve egybeesik. Bartók Béla és Oláh Gusztáv esetében ez történt; ez adja az apropóját és különös aktualitását ennek a reprezentatív kiállítású dokumentumkötetnek. Oláh Gusztáv mint a Magyar Állami Operaház vezető szcenikusa és főrendezője Bartók mindhárom színpadi művét feldolgozta. A kötet 1917-től, azaz Bartók színpadi művének első bemutatójától 1956-ig, vagyis Oláh Gusztáv halálának évéig tárgyalja az eseményeket. Az egyes darabok nem a keletkezés, hanem az első bemutató dátuma szerint következnek, tehát "A fából faragott királyfi" után "A kékszakállú herceg vára", "A csodálatos mandarin", s végezetül egy utólagos színpadra alkalmazás, a "Bálványosvár". Bár - a kettős évfordulót szem előtt tartva - elsődlegesen Bartók színpadi műveinek Oláh Gusztáv-féle feldolgozása, képi, rendezői értelmezése kap hangsúlyt, a mellette működő színpadi alkotók is helyet kapnak, hogy minél teljesebben táruljanak elénk a budapesti Operaház egyes előadásai. A több mint száz képpel illusztrált hasznos és érdekes olvasmány méltán tarthat igényt a zenerajongók, az operabarátok, a színpad- és a táncművészet kedvelőinek érdeklődésére.

E kötet magyar fordításban pontosan azt a szöveget közli, amely latinul 1488-ban gyors egymásutánban két nyomtatott kiadásban is napvilágot látott: Thuróczy János krónikáját a magyarok történetéről a kezdetektől Mátyás királyig, valamint Rogerius gesztáját a tatárjárásról. Thuróczy János, az első világi történetíró Mátyás udvarában szolgált. A magyarok krónikája középkori krónikairodalmunk összegző, legteljesebb lezárása. Rogerius mester itáliai származású pap, aki a pápai legátus kíséretének tagjaként került Magyarországra, s itt élte át a tatárjárás (1241-1242) véres időszakát. Siralmas ének a tatárok magyarországi pusztításáról című művét közvetlenül az események után írta, saját élményei alapján. Fennmaradását csak annak köszönheti, hogy elkészülte után közel negyed évezreddel Thuróczy János függelékként krónikájához csatolta és kinyomtatta. A két mű együtt pedig olyan kötetet alkot, melyet fél évezrede Mátyás király is kezében tartott...