Osiris Kiadó strana 10 z 19

A kötetben William Shakespeare 3 klasszikus művét olvashatjuk. A(z) Rómeó és Júlia - Hamlet, dán királyfi - Szentivánéji álom (Könyv) szerzője William Shakespeare.

Lehet, hogy különösen hangzik, de ha Lázár Ervin helyét meg akarjuk határozni a magyar meseirodalomban, akkor a legegyszerűbb, s mind a legpontosabb azt mondanunk, hogy A kisfiú meg az oroszlánok szerzője a műfaj egyik élő klasszikusa. Meseregényének hőse egy "nagyon öreg oroszlán", aki Bruckner Szigfrid névre hallgat, s egy nagyon fiatal kisfiúnak, Petinek a hűséges barátja aki valaha egy cirkuszban dolgozott, s vénségére egy nagyon fiatal kisfiút, Petit fogadott barátságába. Őt traktálja meséivel, hosszú életének különös történeteivel, amelyekről nem lehet tudni, hogy igaz mesék-e vagy csupán egy sokat látott és tapasztalt oroszlánképzelet színes tódításai. Dehát Lázár Ervin írói varázsának éppen ez a lényege; az ő írásaiban a hihetetlen hihető és valóságos, a valóság pedig úgy hat, mint egy hol kacagtató, hol pedig szomorú tündérálom.

Mikes Kelemen irodalmunk egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Törökországi levelek című művét nem Magyarországon, hanem Rodostóban, Rákóczi inasaként írta a fejedelem ösztönzésére. A műnek eredetileg nem Törökországi levelek volt a címe. A jelenlegi cí met Kulcsár István találta ki, amikor 1794-ben megjelentette. A leveleskönyvnek nincs tervszerűen elrendezett szerkezete, mivel a különálló levelek mindegyike egy-egy önálló egységet alkot.

"E regény témája már a háború alatt foglalkoztatott, s maga a mű 1931 elejétől fogva készen várta az utolsó simításokat. A haditechnika azóta óriásit fejlődött. Így nem eshetek abba a gyanúba, hogy a valóságot plagizáltam. Akkor még senki sem tudott a francia határ föld alatti aknavárosairól, tunnelhálózatáról, sem sok más dologról, ami már valóság volt, mikor én fantázia gyanánt leírtam. Például azok a különös gázok, amik "nem anyaguk mennyiségével hatnak, hanem továbbterjednek, mint a baktériu mok, megbontva és megfertőzve a levegőt". Szédületesen haladó korunkban a képzelet nem röpülhet oly messze, hogy a fejlődés pár év alatt túl ne röpülné. (...)" (Babits Mihály)

"E regény témája már a háború alatt foglalkoztatott, s maga a mű 1931 elejétől fogva készen várta az utolsó simításokat. A haditechnika azóta óriásit fejlődött. Így nem eshetek abba a gyanúba, hogy a valóságot plagizáltam. Akkor még senki sem tudott a francia határ föld alatti aknavárosairól, tunnelhálózatáról, sem sok más dologról, ami már valóság volt, mikor én fantázia gyanánt leírtam. Például azok a különös gázok, amik "nem anyaguk mennyiségével hatnak, hanem továbbterjednek, mint a baktériu mok, megbontva és megfertőzve a levegőt". Szédületesen haladó korunkban a képzelet nem röpülhet oly messze, hogy a fejlődés pár év alatt túl ne röpülné. (...)" (Babits Mihály)

Az Osiris diákkönyvtár sorozat újabb kötetében Karinthy Frigyes klasszikus regényét olvashatjuk.

Ez a könyv Magyarország XX. századi történetének a hazai és a külföldi szakirodalomra, valamint a szerző kutatói eredményeire és oktatói tapasztalataira épülő, nagy ívű összegzése. Romsics Ignác egyetemi tanár a gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténeti, valamint a kül- és belpolitikai szempontok kiegyensúlyozott érvényesítésére törekedett. A legfontosabb adatsorokat diagramok, grafikonok és táblázatok teszik áttekinthetővé. A határváltozásokat és hadi eseményeket térképvázlatok illusztrálják, az egyes korok hangulatát gondosan válogatott fotók idézik fel. A kötetet értékelő bibliográfia egészíti ki.

Ez a könyv Magyarország XX. századi történetének a hazai és a külföldi szakirodalomra, valamint a szerző kutatói eredményeire és oktatói tapasztalataira épülő, nagy ívű összegzése. Romsics Ignác egyetemi tanár a gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténeti, valamint a kül- és belpolitikai szempontok kiegyensúlyozott érvényesítésére törekedett. A legfontosabb adatsorokat diagramok, grafikonok és táblázatok teszik áttekinthetővé. A határváltozásokat és hadi eseményeket térképvázlatok illusztrálják, az egyes korok hangulatát gondosan válogatott fotók idézik fel. A kötetet értékelő bibliográfia egészíti ki.

Ez a különleges című, 1853-ban megjelent és ma már könyvritkaságnak számító "beszély" (a novellánál nagyobb, a regénynél kisebb terjedelmű elbeszélés) szerkezetét, megformálását tekintve kiemelkedik a korszak irodalmából meglepő modernségével, újszerű regénytechnikájával, nézőpontváltásaival, szerkezeti és időrendi bonyolultságával, az elbeszélő szerepének feszegetésével. Három, kuszán összefüggő, rendkívül izgalmas cselekményszövésű történet alkotja a beszélyfüzért, s mindegyikben egy-egy magatartásforma ölt alakot. Figurái összetettek, szereplőinek sorsa különös módon fűződik össze. Kemény remek lélektani leírásokkal mutatja be a magánéleti és etikai konfliktusok mögött meghúzódó személyes identitásvesztés és elmagányosodás folyamatait.

Az Osiris Diákszótár sorozat negyedik köteteként megjelenő Szólások és közmondások A Magyar Nyelv Kézikönyvtára sorozatban megjelent kötet egyszerűsített és rövidített változata. A hosszabb változat valamennyi szólását és közmondását tartalmazza, csupán a szólások és közmondások előfordulási helyeit és formáit hagytuk ki belőle.

Könyvünk azt mutatja be, hogy mire képes a fotográfia az egyes korokban, a technikai fejlettség adott szintjén milyen jellegű fényképekre számíthat egy-egy téma kutatásánál a történész. A fényképezés technikájának csak a legfontosabb csomópontjait ismertetjük, azokat, amelyek meghatározzák, hogy milyen fényképek születhettek az adott korszakban. Csak olyan eljárásokról írunk, amelyeket általánosan használtak a fotográfusok, s olyan fényképfajtákról, amelyek széles körben elterjedtek és kedveltek voltak a közönség körében, s darabjaik fellelhetők a múzeumokban és más közgyűjteményekben, valamint a műtárgypiacon. A fényképformák és technikák változása mellett a könyv azt is nyomon kíséri, hogy milyen szerepet tölt be a fotográfia a mindenkori társadalomban, mire használják, milyen szerepet kap a mindennapi életben, a tudomány és a művészet területén, kik a fényképezők, és kik a megrendelők. A fotográfia kifejezést mindkét értelmében használjuk: úgy is, mint eljárást, és úgy is, mint magát a fényképet. A fényképekhez kapcsolható információk összegyűjtésekor kiemelt szerepet tulajdonítunk az egymást követő korok változó viseletének, mert ez adja a legszélesebb körben használható kapaszkodót a kutató számára a datáláshoz.

A 19. és a 20. század német történelmével foglalkozó mű arra a kérdésre keresi a választ, hogy jogosan beszélhetünk-e Németország "különútjáról", valamint arra, hogy mi az oka annak, hogy Németország csak sokkal később lett nemzetállam és demokratiku s állam, mint a két nagy másik nyugat-európai hatalom: Anglia és Franciaország. A könyv megpróbál fényt deríteni arra is, hogy milyen máig ható következményekkel járt ez a kettős késés. A szerző problématörténetnek nevezi munkáját, amelynek középpont jában a demokrácia és a nemzet viszonya áll. A könyv nem a szokványos értelemben vett politikatörténet, hanem oknyomozó és magyarázó munka. Winkler a német történelemnek csak azokra a szakaszaira összpontosítja figyelmét, amelyeket az alapkérdés szem pontjából fontosnak tart. Az első kötet a Német-római Császárság megszűnésétől a hitleri hatalomátvétel előestéjéig, a weimari köztársaság bukásáig tárgyalja a német történelmet, a második kötet pedig Hitler hatalomátvételével kezdődik, és a két Néme tország újraegyesítésével és annak következményeivel zárul.

A kötet tematikus részekbe csoportosított önálló tanulmányokban tárgyalja a 15. század vége és a 18. század vége közötti egyetemes történelmet. Az első rész a kora újkor nagy háborúit és polgárháborúit követi nyomon. A második a Német Birodalom, Franciaország, Anglia/Nagy-Britannia, Spanyolország és az osztrák örökös tartományok kormányzat- és intézménytörténetét taglalja. A harmadik a német és a francia vallásügy és vallásháborúk áttekintése mellett a trienti zsinattal és az inkvizíció történetével foglalkozik. A negyedik a portugál, a spanyol, a francia és az angol gyarmatbirodalmat mutatja be. A munka ugyan térben és időben nem fogja át a korszak egészét, de a választott témákat a kora újkor egészének áttekintését célul tűző összefoglaló művekben szokásosnál és lehetségesnél mélyebben és adatokban jóval gazdagabban tárgyalja. A könyv igen részletes név-, tárgy- és földrajzinév-mutatót tartalmaz, amely nemcsak navigálja az olvasót a kötetben, hanem - alapvető adatok közlésével és rendszerbe foglalásával - nagyban emeli a használati értékét.

Az Osiris Diákszótár sorozat negyedik köteteként megjelenő Szólások és közmondások A Magyar Nyelv Kézikönyvtára sorozatban megjelent kötet egyszerűsített és rövidített változata. A hosszabb változat valamennyi szólását és közmondását tartalmazza, csupán a szólások és közmondások előfordulási helyeit és formáit hagytuk ki belőle.

A kötetben Babits Mihály kisregénye mellett tizenegy novelláját is olvashatjuk

A 19. és a 20. század német történelmével foglalkozó mű arra a kérdésre keresi a választ, hogy jogosan beszélhetünk-e Németország "különútjáról", valamint arra, hogy mi az oka annak, hogy Németország csak sokkal később lett nemzetállam és demokratiku s állam, mint a két nagy másik nyugat-európai hatalom: Anglia és Franciaország. A könyv megpróbál fényt deríteni arra is, hogy milyen máig ható következményekkel járt ez a kettős késés. A szerző problématörténetnek nevezi munkáját, amelynek középpont jában a demokrácia és a nemzet viszonya áll. A könyv nem a szokványos értelemben vett politikatörténet, hanem oknyomozó és magyarázó munka. Winkler a német történelemnek csak azokra a szakaszaira összpontosítja figyelmét, amelyeket az alapkérdés szem pontjából fontosnak tart. Az első kötet a Német-római Császárság megszűnésétől a hitleri hatalomátvétel előestéjéig, a weimari köztársaság bukásáig tárgyalja a német történelmet, a második kötet pedig Hitler hatalomátvételével kezdődik, és a két Néme tország újraegyesítésével és annak következményeivel zárul.