Osiris Kiadó strana 4 z 19

,,Megvan, és itt olvasható a bizonyíték arra, hogy a magyar elit képes szembenézni az ország problémáival, sőt kiutakat is képes megjelölni. Ez a kötet tematikáját tekintve igen nyomasztó is lehetett volna - ehelyett számomra az utóbbi idők leglelkesítőbb olvasmánya lett: a középgeneráció üzenete a magyar fiataloknak arról, hogy érdemes itthon maradni. Egy társadalomtudományi hátterű vízió az ország helyzetéről és jövőjéről, amely a közvéleménynek és a döntéshozóknak is igen hasznos lehet." Chikán Attila közgazdász, akadémikus ,,Magyarország mai helyzetében fontos az állapotfelmérés és önképünk tisztázása. A tudomány megteszi a magáét, ez a stílusában és megközelítésmódjában is sokszínű kötet viszont inkább a nagyközönségnek szól, s a közérdekű kérdések széles körét öleli föl a népesedéstől a bankrendszerig, az oktatástól a külpolitikáig és így tovább. Az ország sorsát meghatározó súlyos kérdések megértéséhez és megoldásához akarnak segítséget nyújtani a szerzők. Egyes esetekben az eredmény a kijózanodás, az illúziók elvesztése. Más témákban pontos technikai javaslatot kapunk a kiútra, ismét máshol a lehetséges forgatókönyveket vázolja a tanulmány. A tőmondatokra zsugorodott propaganda, a közhelyekre és indulatokra építő közbeszéd korában küldetésük van a gondolkodásra serkentő könyveknek." Sólyom László jogász, akadémikus ,,Szédítő a kötet igényessége. Nem tudnék megnevezni a mai magyar társadalmat érintő olyan fontos kérdést, amellyel a kötet ne foglalkozna mintaszerű interdiszciplinaritással. Ráadásul szinte valamennyi fejezet több tudományágat ötvöz." Szelényi Iván szociológus, akadémikus

Az Osiris Nyelvtan a magyar nyelv rendszerét a legkorszerűbb funkcionális nyelvészet elméleti keretében és módszertanával mutatja be, a nyelvtant a magyar anyanyelvűek közösségéhez, nyelvi kommunikációjához és kultúrájához közel hozva. A Nyelvtan fő leíró fejezete a nyelvtani bevezető után a hangtan, a jelentéstan, az alaktan, a mondattan és a pragmatika. Ezeket a fő területeket a Nyelvtan szorosan egymásra vonatkoztatva, rendszer és használat egységében, hálózatosan tárgyalja, a beszélő emberek tudásának, kommunikációs szándékainak, nyelvi tevékenységeinek megfelelően. A Nyelvtan fontos elve a prototipikus és lényegi rendszerelemek részletező bemutatása, a szerkezet és a működés egységben történő tárgyalása, élőnyelvi adatok alkalmazásával, érthetőségre törekvő, magyarázó stílusban. Az Osiris Nyelvtan a magyar nyelv funkcionális kognitív alapú, teljességre törekvő leírását adja.

"Sorozatunk új kötetében Karinthy Frigyes humoros írásainak legjavát közöljük. Grimasz címmel 1914-ben jelent meg az akkor már igencsak közkedvelt író humoreszkgyűjteménye, mely még tovább növelte népszerűségét. A Grimasz (a külvilág hatásaira adott válasz, torz arcjátékkal) ma is alkalmas, kifejező címe lehet a klasszikus humoreszkek és kabarétréfák válogatásának. A XX. század első éveiben és a tízes évek végéig írja Karinthy azokat a krokikat, nevettető tárcákat, karcolatokat, jeleneteket, amelyekben megörökíti - és meg is teremti - korának jellegzetes típusait a különleges, bohém kávéházi figuráktól az egyszerű, pesti kisember alakjáig, nagyon is ismerős groteszk helyzetekkel. Karinthy humoros írásai túlélték a - régi szép időket -, a mindenkori olvasó - miközben mosolyog, nevet, kacagás rázza - magára ismerhet a könyv lapjain életre kelő szereplőkben." (a Kiadó)

Az első világháború kétségtelenül meghatározó esemény volt a világ történetében. A "Nagy háború" (ahogy a kortársak nevezték, nem tudva, hogy egy még nagyobb követi, s attól kezdve majd sorszámozni kell őket) Magyarország legújabb kori történetét is döntően meghatározta. A Nemzet és Emlékezet sorozat immár tizedik kötete a korábbiaknak megfelelően háromosztatú. A források bemutatják azt a diplomáciai (szövetségkötési és -bontási) folyamatot, amely elvezetett az 1914. augusztusi napokhoz, megismertetnek a háborúba lépésről s annak mikénti folytatásáról szóló vitákkal. Dokumentumok világítják meg annak a hadseregnek a szervezetét és életét, amely a frontvonalakon végigküzdötte és végigszenvedte a "vérfolyamot", valamint a hátországban zajló, mindmáig ható változásokat. A háború közéleti-politikai emlékezetét bemutató fejezet népdalok, magán- és közéleti visszaemlékezések, politikai történelemmagyarázatok felvonultatásával kíséri végig a háború "érzetét", "társadalmi élményét" a kortársaktól egészen máig. Végül a háború tudományos emlékezetét követve megismerkedhetünk a különböző fogalmi struktúrákkal, a háborús felelősség vitájától kezdve, az imperializmusfelfogáson keresztül a defenzív háború elméletéig s a mindennapi élet átalakulásának bemutatásáig.

A 19. és a 20. század német történelmével foglalkozó mű arra a kérdésre keresi a választ, hogy jogosan beszélhetünk-e Németország "különútjáról", valamint arra, hogy mi az oka annak, hogy Németország csak sokkal később lett nemzetállam és demokratiku s állam, mint a két nagy másik nyugat-európai hatalom: Anglia és Franciaország. A könyv megpróbál fényt deríteni arra is, hogy milyen máig ható következményekkel járt ez a kettős késés. A szerző problématörténetnek nevezi munkáját, amelynek középpont jában a demokrácia és a nemzet viszonya áll. A könyv nem a szokványos értelemben vett politikatörténet, hanem oknyomozó és magyarázó munka. Winkler a német történelemnek csak azokra a szakaszaira összpontosítja figyelmét, amelyeket az alapkérdés szem pontjából fontosnak tart. Az első kötet a Német-római Császárság megszűnésétől a hitleri hatalomátvétel előestéjéig, a weimari köztársaság bukásáig tárgyalja a német történelmet, a második kötet pedig Hitler hatalomátvételével kezdődik, és a két Néme tország újraegyesítésével és annak következményeivel zárul.

A kötet a szerző leghíresebb műve - Lúdas Matyi - mellett tartalmaz egy válogatást verseiből, prózai és epikus műveiből.

Kálnoky László (1915-1985) a Nyugat úgynevezett harmadik nemzedékének Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Vas István, Jékely Zoltán mellett egyik kiemelkedő költője volt. Líráját szigorú gondolati fegyelem, szikár, de evokatív nyelvkezelés és a tragikumot groteszkbe fordító látásmód jellemezte. Kálnoky harmincas években ígéretesen induló pályáját a második világháború és az ötvenes évek visszavetette. Az ötvenes években az egyik legjelentősebb műfordítóvá vált, és mivel saját versei nem jelenhettek meg, évtizedekre meghatározta kritikai értékelését, hogy - méltánytalanul - elsősorban műfordítónak tartották. Kálnoky azonban ezekben az években is folyamatosan alkotott, érett líráját oldottabb formák, de keserűbben fájdalmas érzelmek hatották át. Élete utolsó évtizedében költészete váratlanul termékeny szakaszába érkezett. A Homálynoki versek humoros hangütése hallatlan népszerűvé tették az olvasók körében. Összegyűjtött versei idáig egyszer, 1992-ben jelentek meg. Tervezett kiadásunk hiánypótló: kötetünk felöleli a költő valamennyi, kötetben, folyóiratban, illetve kéziratban maradt versét.