Park Kiadó strana 22 z 46

Arnold. Bori. János. Liza. Egy zöldséges. Egy banktisztviselő. Egy történelemtanár. Egy háziasszony. Látszólag semmi közös nincs bennük. De a város, ahol élnek, a rendszerváltás, amely megfosztja őket álmaiktól és lehetőségeiktől mégis összeköti őket. "Van az úgy, hogy az ember olvasni kezd, és azt veszi észre, hogy bár korán fekvő, már hajnal van és még egy szemhunyásnyit sem aludt. Falja a sorokat, mert tudni akarja, mi lesz a mesterien megalkotott hősökkel. Aztán reggelre már tudja, hogy Lugosi Viktória ezen az éjjelen gazdagabb lett egy rajongóval." Péterfy-Novák Éva Lugosi Viktória 1962-ben született Budapesten. Író, újságíró. Két regény, az Ajvé (2000) és a Dafke (2009), valamint egy meseregény, a Hümmögő (2002) szerzője. Ez utóbbi megjelenésének évében elnyerte Az Év Gyermekkönyve Ibby-díjat.

William Stoner tizenkilenc évesen beiratkozik a Missouri Egyetem agrártudományi karára. Később tanár lesz ugyanott. Rosszul nősül. Csendes, észrevétlen életet él, és halála után ritkán jut eszébe kollégáinak. A Stoner univerzális értékű történetet tár elénk: őszintén, részvéttel, átható erővel. Az ember konfliktusairól, kudarcairól és diadalairól mesél, a szürke hétköznapokról, amelyeket nem szokott megörökíteni a történetírás. Az egyedi élet jelentőségének állít emléket. Páratlan olvasmány, dicshimnusza az irodalom erejének, olyan regény, amelynek minden mondatát élvezni kell. JOHN WILLIAMS (1922-1994) amerikai író, költő. Texasban nőtt fel, Denverben járt egyetemre, angol irodalomból szerzett doktorátust a Missouri Egyetemen, majd visszatért Denverbe, itt tanított 1985-ig. Mindhárom, ma már klasszikusnak számító regénye, a Butcher's Crossing (1960), a Stoner (1965) és az Augustus (1972) - melyért elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat - a Park Könyvkiadónál jelent meg magyarul. Művei nemzetközi karrierje 2013-ban Európából indult a Stoner sikerével, amely mára több mint 35 nyelven olvasható.

Az 1914-es brit Birodalmi Transzantarktiszi Expedíció tagjai, miután hajójuk elsüllyedt, hónapokig sodródtak reményvesztetten a jégtáblákon, míg megannyi viszontagság után sikeresen megmenekültek. Alfred Lansing az expedíció még életben lévő tíz tagjával 1959-ben folytatott interjúk, a fennmaradt naplók és feljegyzések alapján írta meg lebilincselően izgalmas dokumentumregényét. A lélegzetelállító történet - melyet az expedíció ausztrál fotósának, Frank Hurley-nek szenzációs felvételei illusztrálnak - az emberi tudásvágy, elszántság és akaraterő megrázó erejű szimbóluma. Alfred Lansing (1921-1975) amerikai író-újságíró Chicagóban született. 1940 és 1946 között az amerikai haditengerészetnél szolgált, ezt követően az illinois-i Északnyugati Egyetemen szerzett újságírásból diplomát. 1952-től szabadúszó íróként tevékenykedett.

A Krumplihéjpite Irodalmi Társaság című regény először 2008-ban jelent meg Amerikában, számos nyelvre lefordították, a magyar olvasókhoz 2010-ben jutott el. A zajos siker után időről időre hírek kaptak szárnyra a történet megfilmesítéséről, és végül a filmet idén áprilisban mutatták be a Dowton Abbey című sorozatból ismert Lily James főszereplésével. A magyarországi premier augusztus 10-én lesz a Netflix műsorán. 1946 januárjában a Londonban élő Juliet Ashton levelet kap egy ismeretlen férfitól a csatorna-szigeteki Guernsey-ről. A levél írója elmeséli, miért alakították meg a második világháború alatt, a német megszállás idején a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot, és hogyan segítette a sziget lakóit abban, hogy átvészeljék a háborút. Így kezdődik a szívet melengető, varázslatos kisregény, melyben levélváltásokból, apránként rajzolódik ki előttünk a festői Guernsey-n élők humorral átszőtt, embert próbáló története. Mary Ann Shaffer, aki 2008 februárjában hunyt el, szerkesztőként, könyvtárosként és könyvesbolti eladóként dolgozott. A Krumplihéjpite Irodalmi Társaság volt az első regénye. Unokahúga, Annie Barrows, aki már nagybeteg nagynénje kéziratán az utolsó simításokat elvégezte, Észak-Kaliforniában él, és gyermekkönyveket ír.

A táplálkozástudomány legfrissebb eredményei megcáfolhatatlanok. Aki változtat az étrendjén, az drasztikusan csökkentheti a rák, a szívbetegségek, az elhízás és a cukorbetegség kockázatát. Napjainkban egyre többet beszélünk az egészségi állapotról, a betegségekről és megelőzésükről. Az Egyesült Államokban, mely egészségügyi ellátásra világviszonylatban a legtöbbet költi, a lakosság kétharmada túlsúlyos, a cukorbetegek száma meghaladja a 15 milliót. De nem jobb a helyzet a világ más országaiban, így Magyarországon sem. A szívbetegség ma is ugyanolyan nagy számban szedi áldozatait, mint harminc évvel ezelőtt. Noha a rák kezelésében óriási előrelépések történtek, a daganatos megbetegedések száma mégis évről évre nő. Egyre több gyógyszert fogyasztunk, remélve, hogy meggyógyulhatunk. Pedig az egészségünk elsősorban attól függ, hogy mit eszünk, hogyan táplálkozunk. A világ mindeddig legátfogóbb táplálkozástudományi felmérését bemutató Kína-tanulmány közérthetően mutatja be, milyen összefüggés van a táplálkozás és a leggyakoribb betegségek – szívbetegség, elhízás, cukorbetegség, rák és autoimmun betegségek – között. Szerzője, dr. T. Colin Campbell, a Cornell Egyetem professzora, miközben számtalan, táplálkozással kapcsolatos tévhitet és mítoszt oszlat el, rengeteg hasznos és megszívlelendő tanáccsal szolgál – nemcsak a szakembereknek, de főként és elsősorban a széles nagyközönségnek. „A diétával foglalkozó könyvek évről évre vezetik az eladási listákat. Szinte minden népszerű magazin közöl táplálkozási tanácsokat, az újságok rendszeresen hoznak ilyen témájú cikkeket, a tévé- és rádióműsorok is nap mint nap tárgyalják a táplálkozás és az egészség kérdését. De vajon biztosan tudjuk, mit kell tennünk egészségünk javítása érdekében? Ha »bio« címkével ellátott táplálékot vásárolunk, valóban elkerülhetjük a növényvédő szereket? Igaz az, hogy a környezetben található vegyi anyagok a rosszindulatú daganatok elsődleges kiváltó okai? Vagy egészségi állapotunkat előre meghatározzák a gének, amelyekkel születünk? Valóban a szénhidrátoktól hízunk el? Milyen vitaminokat érdemes szedni, ha egyáltalán érdemes? Vegyünk-e rostokkal dúsított élelmiszereket? Együnk-e halat, és ha igen, milyen gyakran? Megelőzhetjük-e a szívbetegséget szójából készült táplálékokkal? Aki bizonytalan a válaszokat illetően, nincs ezzel egyedül. Nagyon sokat tudunk a táplálkozás és az egészség összefüggéseiről, a valódi tudomány azonban elvész az ártalmas információk, az áltudomány, a divatos diéták és az élelmiszeripari propaganda tengerében. Ezen szeretnék változtatni.”

Mindennapi kommunikációnk 60-80%-ban különféle gesztusok révén, testbeszéddel történik. Mozdulataink jobban elárulnak bennünket, mint a szavaink. Amikor ránézünk egy másik emberre, az arcunk, a kezünk, a testünk egyszerre több dolgot is közöl. A kommunikációt számos testi jel kíséri: izzadás, pupillamozgás, apró rezdülések - és ezek ritkán hazudnak. Allan Pease-től, akit világszerte csak Mr. Testbeszédként emlegetnek, megtudhatjuk, hogyan lehet megfejteni a testbeszéd rejtett kódjár. Méltán világhírű könyvében illusztrációk segítségével elemez mindennapos kommunikációs helyzeteket, hogy olvasói minél könnyebben megtanulhassák értelmezni beszélgetőtársaik nyílt vagy rejtett gesztusait.

Nora Webster a közelmúltban özvegyült meg. A hirtelen veszteségtől és attól, hogy a gyerekeit egyedül kell fölnevelnie, kicsúszik a lába alól a talaj. Olyan jövővel kell szembenéznie, amelyre egyáltalán nem készült fel. De Norában nagy erő lakozik, csöndes eltökéltség, hogy nem enged mások elvárásainak. A zene, valamint a barátság adománya révén megtanulja, hogyan élhet tovább. Rátalál saját világára, saját akaratára, és sikerül úrrá lennie a gyászán. Az 1955-ben Írországban született Colm Tóibín kilenc regény, köztük a rangos Man Booker-díjra felterjesztett Mária testamentuma, a Blackwater világítótorony, valamint a Costa-díjas Brooklyn szerzője. Két novelláskötete és számos ismeretterjesztő műve is megjelent. Jelenleg Dublinban él.

Hihetetlen, de igaz: az 5 HOZZÁVALÓ Jamie Oliver 15. szakácskönyve magyarul! 2002-ben ismertük meg azt a kajla, mindig pörgő és vigyorgó srácot, aki megtanította főzni Nagy-Britanniát, és hatással volt az egész világ gasztronómiájára. Évről évre megújuló, más-más tematikát feldolgozó szakácskönyvei jó ideje a karácsonyi könyvpiac elengedhetetlen kedvencei közé tartoznak. Idén az 5 hozzávalóval, a korábban már megjelent 30 perces és 15 perces receptek hagyományaival tér vissza, de ezúttal nem az idő rövidsége, hanem a receptek egyszerűsége lesz a segítségünkre abban, hogy minél előbb elkészüljön az ebéd vagy a vacsora Jamie-módra. Mind a 135 vadonatúj recept elképesztő ízkombinációkat kínál, és közös bennük, hogy csupán öt összetevőből bármikor könnyen elkészíthetők. Találsz itt salátákat, olaszos tésztákat, csirke- és halételeket, zöldségeket, ázsiai rizs- és tésztaételeket, marhából, sertésből és bárányból készült fogásokat – és persze desszerteket is. Az 5 HOZZÁVALÓ finom ízekkel csábít, teli van tápláló, egészséges ételekkel és sok-sok jópofa ötlettel.

Tudtad, hogy percenként mintegy 40 ezer bőrpikkely válik le rólad? Ez napi 10 grammot jelent. Sejtetted volna, hogy a bőröd hall? Sőt a szőrös láb jobban hall, mint a borotvált? Naponta foglalkozunk a bőrünkkel: az ápolásával, az öregedésével, a kiütésekkel, az allergiákkal, a napozással… Ez a szervünk roppant érzékeny kommunikációs eszköz. Nélküle nincs se izgalom, se szex. Információkban gazdag, ugyanakkor szórakoztató könyvében dr. Yael Adler mindent elmond, amit tudni szeretnénk a bőrünkről, s közben nem riad vissza a pörsenésektől, ráncoktól, a lábsajttól és más tabutémáktól sem. Megtudhatjuk tőle, hogy miért szépülünk meg a szextől, miért nincs a férfiaknak narancsbőrük, és milyen természetes házi szerek (fekete tea, vöröshagyma, méz stb.) válnak be bőrápolóként.

Az ismert történész, Roger Crowley sodró lendületű mesélőkedvvel tárja elénk, hogyan építette fel 1000 és 1500 között Velence a Földközi-tenger keleti medencéjét magában foglaló birodalmát, melyet aztán apránként elragadott tőle a felemelkedő Oszmán Birodalom. Keresztes lovagok, hajóskapitányok és kereskedők beszámolóiból és korabeli feljegyzésekből rajzolódik ki a nyüzsgő városi élet, az élénk kereskedelmi kapcsolatok, a hajóskapitányok és kalózok világa, nagy tengeri ütközetek az Adriai-tengertől Alexandriáig, Krétától Konstantinápolyig és a Fekete-tengerig húzódó vizeken.

Magát hitgyógyítónak nevező balkáni idegen érkezik egy nyugat-írországi falucskába, és hamarosan bűvkörébe vonja az egész közösséget, különösen megigézve Fidelma McBride-ot. A nő végzetes vonzalma a karizmatikus férfi iránt megdöbbentő következményekkel jár. Edna O'Brien sodró, feltartóztathatatlanul áradó története nemcsak a gonosz csáberejéről, a reményről, csalódásról és árulásról szól, a továbblépés lehetőségét is felvázolja. A Kis piros székek az első oldaltól az utolsóig fogva tartja az olvasót, és miközben bátran szembenéz korunk számos aggasztó erkölcsi kérdésével, egy percre sem téveszti szem elől a sötétségben fel-felragyogó emberséget. Edna O'Brien 1930-ban született Nyugat-Írországban. Első regénye, a Vidéki lányok megjelenése óta több mint húsz szépirodalmi művet írt. Munkásságát számos díjjal ismerték el, egyebek közt megkapta az Ír PEN Klub Életmű-díját, az Amerikai Művészeti Arany Emlékérmet és a Frank O'Connor-díjat. Évtizedek óta Londonban él.

A ?Hurok egy megpróbáltatásokkal, ki nem mondott sérelmekkel teli, hosszú különélés után újrakezdett házasság története. Akár egy törött váza, melyet összeragasztottak ugyan, de a legfinomabb érintésre millió darabra hullik szét. „Ha netán elfelejtetted volna, édes úr, majd én eszedbe juttatom: a feleséged vagyok.” Így kezdődik a levél, melyet Vanda ír Aldónak, amikor az elköltözik otthonról, elhagyja két kisgyerekét, hogy megvalósítsa önmagát. Fiatal házasok, tele illúzióval és reménnyel, függetlenségre törekvéssel, de szabadságvágyuk közepette arról valahogy megfeledkeznek, hogy már nem szabadok. A férj szerelmes lesz, Rómába költözik, a feleség Nápolyban marad a gyerekekkel, igyekszik túlélni a mindennapokat, megbarátkozni a gondolattal, hogy férje egyetlen választ sem ad a fejében cikázó miértekre. Domenico Starnone három nézőpontból írta meg egy elhagyás, majd visszatérés történetét. Mi történik azzal, aki megszökik, és azzal, aki marad? Meg tudnak-e bocsátani önmaguknak és egymásnak? Lehet-e a múlt sérelmeit szőnyeg alá söpörve önámításban leélni egy egész életet? Van-e annál nehezebb, mint eltépni azokat a láthatatlan szálakat, melyek két embert a fulladásig egymáshoz kötnek? És a gyerekek? Ők vajon megbocsátanak?

Ezt a könyvet olvasni olyan, mintha megrohamoznánk egy csúcskategóriás cukrászdát: ámulunk-bámulunk, és azt kívánjuk, soha ne érjen véget ez a felséges ízorgia." Elizabeth Gilbert, az Ízek, imák, szerelmek szerzője A 31 éves Annie McDee-nek nemrég bomlott fel egy hosszú párkapcsolata. A lány rosszkedvű, a munkájában se leli örömét. Épp egy lepukkant régiségboltban keresgél születésnapi ajándékot arra érdemtelen új szeretőjének, amikor a limlomok közt észrevesz egy elkoszolódott festményt. Csekélyke spórolt pénzéből megveszi, aztán sietve finom, szülinapi vacsorát főz - csakhogy az ünnepelt nem jön el. A festmény tehát Annie-é lesz, s ő hamarosan gyanakodni kezd, hogy talán jóval értékesebb, mint hitte. Akaratán kívül ugyanis egyszeribe a legkülönfélébb alakok - száműzött orosz oligarcha, kapzsi emírfeleség, gátlástalan műkereskedő - lihegnek a sarkában, akik bármire képesek lennének, csak hogy megkaparintsák az "ócska limlomot". S miközben Annie megpróbálja kideríteni, ki festhette a képet, az európai történelem sötét titkaival szembesül - de feltárul előtte egy új szerelem lehetősége is. Hannah Rothschild író, filmrendező. Egész estés dokumentumfilmjeit a BBC és az HBO sugározta, és nemzetközi filmfesztiválokon is bemutatták. Filmforgatókönyveket ír, cikkei többek közt a Vanity Fairben, a The New York Timesban, a Harper's Bazaarban és a Vogue-ban jelennek meg. 2015 augusztusától a londoni Nemzeti Galéria kuratóriumának elnöke. Nagy-nagynénjéről írt életrajzi regénye Pannonica. A lázadó bárónő 2014-ben jelent meg magyarul.

"Skócia vezető whiskyszakértője" - írta a Whiskyvilág című könyv szerzőjéről a The Times. Charles Maclean 1981 óta foglalkozik skót whiskyvel, ez idő alatt több mint egy tucat könyvet írt a témában, melyek közül több nemzetközi díjat nyert és jó néhányat számos nyelvre lefordítottak. A Whiskyvilág 2009-ben jelent meg először, magyarul már a közelmúltban felújított, frissített változat kerül a boltokba. - A könyv több mint 650 maláta-, gabonawhiskyt és blendet mutat be részletesen, kóstolási jegyzetekkel. - A legjobb lepárlókat meglátogatva bepillanthatunk a whiskykészítés rejtelmeibe. - Whiskytúrákat teszünk a legfontosabb whiskyvidékekre: Írország, Islay (Skócia), Japán, Kentucky (USA), Speyside (Skócia) Whisky - az ital, amely alvás közben fejlődik. Fedezzük fel csodás mélységeit, elképesztő változatosságát és összetettségét! Kóstoljuk meg a nagy klasszikusokat és az izgalmas, új változatokat a világ legjobb whiskyjeit bemutató, egyedülálló kalauz segítségével! A gyönyörű, színes fotókkal illusztrált kötetet nemcsak a whiskyrajongók fogják élvezni, de azok is, akik csak most ismerkednek "az élet vizével".

Tulajdon családja ihlette meg a világ egyik legkiválóbb elbeszélőjét - az eredmény: a múlt helyenként regényes, pompásan megírt újrateremtése. Először Munro tizennyolcadik századi ősei tekintenek a távolba az edinburghi vár kiugró sziklájáról, aztán Ontarióban élő szülei néznek szembe meghiúsult ambíciókkal, végül, immár az ötvenes éveket megidézve, saját írói ébredésének története bontakozik ki a lapokon. Munro erőfeszítés nélkül vezeti át az olvasót ezen a nagy időíven, lazán kapcsolódó elbeszélésfolyammá szőve tényeket és mesét. Kötete ékesen bizonyítja, hogy az irodalomnak továbbra is rengeteg mondanivalója van az életről. Alice Ann Munro (leánykori nevén Alice Laidlaw) 1931-ben született az Ontario tartományban lévő Winghamben, Kanadában. Első novellája 1950-ben, első kötete pedig 1968-ban jelent meg. Művei azóta számos nyelven olvashatók, mindenütt nagy kritikai és közönségsikert aratnak. Számos díj és elismerés birtokosa, elnyerte többek között az Egyesült Államok Országos Könyvkritikusi Körének díját és a rangos Giller Prize-t is. 2009-ben megkapta a Man Booker Nemzetközi Díjat, 2013-ban pedig a Svéd Akadémia neki, "a kortárs novella nagymesterének" ítélte az irodalmi Nobel-díjat.