Park Kiadó strana 22 z 53

„Amit te csinálsz, azt csinálom én is.” Lila Cerullo és Elena Greco tűz és víz. Lila fiús, robbanékony, erőszakos, parancsolásra született. Elena lágy, odaadó, szorgalmas, figyelmes és önfeláldozó. Jobban nem is különbözhetnének, sorsuk mégis egy életre összefonódik az 1950-es évek poros nápolyi udvarain. Hol elválaszthatatlan barátnők, hol fékezhetetlen szellemi riválisok. Nem tudnak se egymással, se egymás nélkül élni, kiegészítik, inspirálják egymást; egyikük sem lenne a másik nélkül az, aki. Mindketten egy szegénységgel küszködő, büszke, erőszakos férfitársadalomban próbálnak a maguk módján boldogulni, előrébb jutni, a lehető legnagyobb függetlenséget kivívni. A Briliáns barátnőm, melyben Lila és Elena gyermek- és kamaszkorát ismerjük meg, egy négykötetes regényfolyam, a Nápolyi regények első része. Elena Ferrante gazdag érzelmekkel és lenyűgöző intelligenciával ábrázolja két főszereplője személyiségfejlődését és a mindent felülíró szeretetet és csodálatot, mely évtizedeken át táplálta és mélyítette barátságukat.

Párizs, 70-es évek. Belleville-ben, az egyik bevándorlónegyedben él Rosa mama, az Auschwitzot megjárt egykori prostituált. Hatodik emeleti lakásában kurvagyerek-bömböldét, afféle bentlakásos óvodát működtet. Zsidó létére kedvence egy arab kisfiú, és ő, a bizonytalan korú Momo meséli el közös történetüket. Rosa mama rohamosan öregszik, és a betegségek sem kímélik, de szerencsére sokan segítenek, például a szegényeket ingyen gyógyító Katz doktor meg Lola asszony, aki szenegáli férfi bokszbajnokból transzveszcicává képezte át magát. Momo úgy boldogul, ahogy tud, ha kell, lop, hazudik, sőt a maga módján még skriciskedik is, de a végsőkig kitart nevelőanyja mellett. „Rosa mama ott találta magát hét kölökkel, akik tiszta erejükből üvöltve az anyjukat követelték, és ettől ő valóságos kollektív hisztériarohamot kapott.” Romain Gary (1914–1980) litvániai zsidó származású francia író. Írt regényt, drámát, esszét, forgatókönyvet, két filmjét ő maga rendezte. Több álnéven publikált, így kaphatott kétszer Goncourt-díjat, a másodikat az 1975-ben Émile Ajar álnéven publikált Előttem az életért. Az 1977-es francia filmváltozatban Simone Signoret alakította Rosa mamát. A film megnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. Az Edoardo Ponti rendezésében készült olasz változat főszereplője Sophia Loren.

Kilencvennégy éves vagyok. Rendkívüli élet jutott osztályrészemül; csak most kezdem felismerni, hogy mennyire rendkívüli. Fiatalkoromban úgy éreztem, hogy odakint a szabadban az érintetlen, őseredeti természet vesz körül - ez azonban nem volt egyéb, mint illúzió. Korunk nagy tragédiája - az érintetlen természeti környezet folyamatos zsugorodása és a biológiai sokféleség, a biodiverzitás csökkenése - alig észrevehetően nap mint nap itt zajlik körülöttünk. Tanúja voltam ennek a hanyatlásnak. Az Egy élet a bolygónkon a tanúvallomásom, egyben a látomásom is. Történet arról, miként követtük el a leghatalmasabb tévedésünket, és annak felvázolása, hogy ha haladéktalanul cselekszünk, hogyan tudjuk helyrehozni ezt a tévedést. Ma még - utoljára - van esélyünk arra, hogy tökéletes otthont teremtsünk magunknak, és helyreállítsuk az épségét annak a csodálatos világnak, amelyet örököltünk. Csak akarnunk kell. Földünkön az élővilággal osztozunk, mely az elképzelhető legcsodálatosabb, évmilliárdok alatt kialakult létfenntartó rendszer. Bolygónk stabilitása azonban megingott, miközben a biológiai sokféleség vészesen lecsökkent - a kettő ugyanis szorosan összefügg. Helyre kell állítanunk a biodiverzitást, amit oly kíméletlenül pusztítottunk. Ez az egyetlen kiút a magunk által előidézett válságból. Vissza kell vadítanunk a világot. A könyvhöz kapcsolódó film, Egy élet a bolygónkon címmel, a Netfilxen látható. Sir David Attenborough (1926) a világ legismertebb és legnépszerűbb brit természetfilmese. Oyyan legendás, mára klasszikussá vált BBC-filmsorozatokat készítése fűződik a nevéhez, mint az Élet a Földön (1979), Az élő bolygó (1984), Az élet megpróbáltatásai (1990), A növények magánélete (1995), A madarak élete (1998), A kék bolygó (2001), Az emlősök élete (2002), a Bolygónk, a Föld (2006) és az Élet hidegvérrel (2008). 1985-ben II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte. Sir David Attenborough a Royal Society tagja, és fáradhatatlan képviselője a természetvédelemmel kapcsolatos kezdeményezéseknek.

Irvin D. Yalom A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata című munkája jó ideje a szakterület alapvető tankönyve, az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb hatású pszchiátriai tárgyú műve. Az ötödik, bővített kiadás Dr. Molyn Leszcz közreműködésével jött létre. A szerzők közel egy évtized új kutatásaira és saját, széleskörű klinikai ismereteikre és tapasztalatukra támaszkodva mutatják be a csoportpszichoterápiával kapcsolatos legújabb kutatásokat, kézikönyveket, megismertetve a szakterület legfrissebb eredményeit. A kötet új részekkel bővült, melyek a rövid csoportterápiát, az online terápiás csoportokat, az etnokulturális különbségeket, a traumák kezelését valamint a speciális és strukturált csoportokat (az addikcióval küzdők és a szomatikus betegek számára indított csoportokat) állítják középpontba. A szerzőpáros a szövegbe illusztrációként beillesztett, életközeli esettanulmányokat az általuk vezetett több ezer csoportterápiás ülés anyagából merítette. A csoportterápia területén jelenleg ez az informatív, egyszerre tudományos és olvasmányos új kiadás a legfrissebb, legátfogóbb munka.

James Fallon életének első ötvennyolc évében hétköznapi fickónak tűnt. Szerető, támogató családban nőtt fel, gimnáziumi szerelmét vette feleségül, három gyermeke és rengeteg barátja volt. Sikeres tudós és egyetemi oktató lett. Aztán döbbenetes dolgot tudott meg, ami nem csak a személyes és a szakmai életét zavarta meg, hanem arra késztette, hogy górcső alá vegye saját személyiségét. A pszichopátia belülről lenyűgözően meséli el, hogyan reagált arra, hogy az agyáról készült felvétel olyan, mint a pszichopatáké. Sorozatgyilkosokkal folytatott kutatása során fölfedezett egy sajátos neurológiai mintázatot, ami segített magyarázatot adni a hidegvérrel elkövetett erőszakos tettekre. Néhány hónappal később megtudta, hogy ősei között több gyilkos is akadt, ami arra utalt, hogy agyának mintázata nem a véletlen műve. Könyvében Fallon beszámol arról, hogyan dolgozta fel ezt a felfedezést és annak következményeit, különösen azt, hogy az ember még annál is bonyolultabb lény, mint amilyennek eddig képzeltük. "A legtöbb ember felkapja a fejét a pszichopata szóra, a pszichopátia számos tévésorozatot és filmet ihletett az elmúlt évtizedekben. Úgy vélem, maga a szó kevéssé képes visszaadni a az érintettekre jellemző sokféle viselkedésmintát. James Fallon beenged az elméjébe, ügyesen szőtt történetben kalauzol bennünket, lebont a pszichopata viselkedéshez kapcsolódó minden közismert sztereotípiát." Simon Mirren, a Gyilkos elmék című sorozat korábbi producere

Párizs, egy zöldellő fasor végén megbúvó műteremlakás. Madeline azért bérelte ki, hogy félrevonuljon, és kipihenje magát. Egy félreértés miatt azonban a fiatal londoni rendőrnő mellé betoppan Gaspard, az emberkerülő író az Egyesült Államokból, aki magányt keres az íráshoz. Nincs más választásuk, mint néhány napig osztozni a lakáson. A műhelyt még mindig áthatja korábbi tulajdonosa, a híres festő, Sean Lorenz színek és fények iránti szenvedélye. A művész, aki képtelen volt talpra állni, miután a kisfiát meggyilkolták, egy éve halt meg, három festményt hagyva maga után, amelyeknek nyoma veszett. A festő páratlan tehetsége és tragikus sorsa nem hagyja nyugodni Madeline-t és Gaspard-t, akik közösen erednek a remekművek nyomába. Ahhoz azonban, hogy megfejtsék Sean Lorenz valódi titkát, saját démonaikkal kell megküzdeniük egy drámai nyomozás során, amely örökre megváltoztatja az életüket. Guillaume Musso Franciaország első számú kedvence, regényeit több mint 40 nyelvre fordították le. Művei a világ minden táján vezetik az irodalmi sikerlistákat, kiadók és filmproducerek versengenek értük.

Jamie Oliver az elmúlt 20 év alatt "tévés szakácsból" a gasztronómia megkerülhetetlen alakjává vált. Népszerűsége A pucér szakács (2002) magyar megjelenése óta itthon is töretlen, "éves rutinná" vált, hogy majd minden ősszel megjelenik egy új Jamie-könyv, hogy a lelkes olvasók újabb és újabb Jamie-fortélyokkal ismerkedhessenek meg. A 16 könyv közül az elfoglalt vacsorafelelősök elengedhetetlen "társai" a 30 percesek, a 15 perces kaják és az 5 hozzávaló. Ennek a sornak a következő darabja a 7-féle című idei könyv, amely új ötleteket ad ahhoz, hogy hogyan használjuk fel jól ismert és kedvelt hozzávalóinkat. "Nincs időm főzni és beszerezni a "flancos" hozzávalókat, nincs ötletem, nem tudom, mit főzzek, megragadtam a rutinnál" - ezekre a jól ismert napi gondokra kínál megoldást Jamie új könyve. "A 7-félét tekintsétek az 5 hozzávaló párdarabjának - itt is fő az egyszerűség, minimális erőbedobással maximalizáljuk az ízeket, jól akarjuk érezni magunkat, és rendszeresen elkészíthető, megbízható, szuperízletes receptekre vágyunk. Pontosan ez rejlik a következő oldalakon."

A hírnév és a vagyon évszázadokon át Nyugaton, a két Amerika új világában várta a merészeket. A kalandra és meggazdagodásra vágyók ma a Keletre függesztik tekintetüket. A Közép-Ázsiában, majd Kína és India jókora részein át húzódó térség valaha uralkodó szerepet játszott a világ gazdasági, politikai, kereskedelmi és kulturális életében, s most hasonlóan meghatározó jelentőségre tesz szert. A világtörténelem új szempontok alapján megfogalmazott nagy áttekintése, a Selyemutak szemkápráztató feltérképezése azoknak az erőknek, amelyek birodalmakat virágoztattak fel és taszítottak a mélybe, áruk és eszmék áramlását irányították, napjainkban pedig a nemzetközi viszonyok és folyamatok új fejezetének kezdetét ígérik. Peter Frankopan (1971) az Oxfordi Egyetem professzora, a Centre for Byzantine Research igazgatója. Rendszeresen tart előadásokat a világ legnevesebb egyetemein, többek közt Cambridge-ben, a Yale-en, a Harvardon, a Princetonon és a londoni King’s College-ban. 2019-ben az angol Prospect Magazine a világ 50 legkiemelkedőbb gondolkodója közé választotta. A The New Statesman szerint „ő napjaink történész rocksztárja”. Selyemutak című könyve eddig több mint 30 nyelven jelent meg.

Julius Hertzfeldről, a jó nevű pszichiáterről egy rutinvizsgálaton kiderül, hogy gyors lefolyású bőrrákja van. A férfi rákényszerül, hogy szembenézzen a rideg ténnyel: hamarosan meghal. Ez arra készteti, hogy számvetést készítsen az életéről. Gyönyörűen szőtt mese egy pszichoterápiás csoport utolsó évéről, megindító elmélkedés az élet alkonyáról.

Ha valóban tartalmas életet szeretnénk élni, nemcsak szellemi, de lelki fejlődésünkkel is törődnünk kell. Ki kell lépnünk a komfortzónánkból, vállalni, hogy szembenézünk a problémáinkkal, még akkor is, ha megoldásuk többnyire fájdalommal, szenvedéssel jár. De miközben megküzdünk a nehézségekkel, mélyebben megérthetjük önmagunkat és másokat is. Hogy merre menjünk, milyen utat válasszunk, azt kinek-kinek magának kell eldöntenie, s nem szabad visszariadni attól, hogy jó néhány út tévútnak bizonyul majd. Lelki fejlődésünk mozgatórugója a szeretet, hangsúlyozza a szerző, mely nem érzelem, hanem elhatározás, tett és cselekvés - önmagunkért és másokért. A járatlan út meggyőz arról, hogy igenis a kezünkbe vehetjük életünk irányítását, és megerősít abban, hogy érdemes élni. M. Scott Peck gazdag terápiás tapasztalatából merítve sok-sok gyakorlati tanácsot ad. Stílusa gördülékeny és olvasmányos, magyarázatai könnyen érthetőek, példái beszédesek.

„Az ember nem az a csúcsfaj, aminek képzeli magát. Más élőlények mondják meg, merre hány centi, azok csinálják a levegőt és eszik a napfényt. Nélkülük nincs semmi.” A légierő rakodásvezetőjének gépét lelövik a vietnámi háborúban. A katona életét az menti meg, hogy egy fafojtó fügefára zuhan. Egy festőművész százévnyi fotóportrét örököl, mindegyik kép ugyanarról a pusztulásra ítélt gesztenyefáról készült. Egy keményen bulizó egyetemista lány hozzáér a villanyvezetékhez, bele is hal az áramütésbe, hogy azután légi és fénylények lökjék vissza az életbe. Egy hallássérült tudós fölfedezi, hogy a fák kommunikálnak egymással. Ők négyen és további öt idegen végső, erőszakos együttlétre jönnek össze, hogy megmentsék az amerikai földrész utolsó, néhány hektárnyi érintetlen erdejét. Richard Powers regénye szenvedélyesen és elsöprő erővel mutatja be a környezetvédő aktivisták elszántságát. Az Égig érő történet koncentrikus gyűrűkben bontja ki az egymásba fonódó mítoszokat a polgárháború előtti New Yorktól a csendes-óceáni partvidék 20. század végi fakitermelési válságáig és azon is túl. Meggyőző erővel ábrázolja, hogy az emberi mellett létezik egy másik világ – hatalmas, lassú, minden részével egymásba kapcsolódó, leleményes –, de az számunkra szinte láthatatlan. Az Égig érő történet azoknak szól, akiket elkeserít, hogy az ember önző módon pusztítja a természetet, s akik bíznak abban, hogy ez a folyamat még megállítható. Richard Powers írói munkásságát kritikusai Jonathan Franzenéhez, Dave Eggerséhez vagy Don DeLillóéhoz hasonlítják. Az Égig érő történet, a tizenkettedik regénye 2019-ben elnyerte az irodalmi Pulitzer-díjat.

Franciaország, ?1939 Carriveau csendes kis falujában Vianne Mauriac férjétől, a frontra induló Antoine-tól búcsúzik. Nem hiszi, hogy a nácik megszállhatják Franciaországot, ám ez mégis bekövetkezik: menekülő franciák hordái érkeznek, teherautó-konvojok, tankok, az égboltot elsötétítik a repülőgépek, és bombák hullanak az ártatlan áldozatokra. Amikor egy német parancsnok rekvirálja a házát, Vianne a kislányával együtt rákényszerül, hogy egy fedél alatt éljen az ellenséggel. Élelem, pénz és remény nélkül, az egyre növekvő veszélyek közepette kénytelen egyik nehéz döntést hozni a másik után. Vianne húga, Isabelle lázadó tizennyolc éves, aki az ifjúság nyughatatlan szenvedélyével keres értelmet az életének. Miközben párizsiak ezrei menetelnek a háború ismeretlen borzalmai elől, Isabelle találkozik a partizán Gaëtannal, aki hisz abban, hogy a franciák az országhatárokon belül szembeszállhatnak a nácikkal, és szenvedélyesen egymásba habarodnak. Ám amikor a fiú elárulja, Isabelle csatlakozik az Ellenálláshoz, és többé hátra se néz: újra és újra az életét kockáztatja mások megmentéséért. Kristin Hannah érzékenyen tárja elénk hogyan harcoltak a második világháborúban a nők. A Fülemüle két nővér története, akiket tapasztalataik, ideáljaik, vérmérsékletük és körülményeik elválasztanak egymástól, és mindketten saját veszélyes útjukon indulnak el a túlélés, a szerelem és a szabadság felé a németek által megszállt, háborútól szétszabdalt Franciaországban. E szívszorító regény a lélek erejének és a nők állhatatosságának dicsérete. Olyan könyv, amely mindenkihez szól, és egy életre szóló élményt nyújt. A New York Times bestseller-listáján szereplő szerző, Kristin Hannah huszonkét regényt írt. Az ügyvédből lett írónő fiával és férjével az Egyesült Államok északnyugati partvidékén és Hawaiin él.

2017. június 3-án az amerikai Alex Honnold a világon elsőként jutott föl szabad szólómászással – kötél, mászótárs és eszközök nélkül – a kaliforniai Yosemite Park mintegy 900 méter magas, szinte függőleges gránitfalának, az El Capitannak a tetejére. A National Geographic magazin szerint ezzel „a sziklamászás történetének legtisztább, legnagyszerűbb teljesítményét vitte véghez”. A bravúros mászásról készült Free Solo – Mászókötél nélkül című dokumentumfilm 2019-ben Oscar-díjat kapott. Az Egyedül a falon e mászózseni különleges életútjának és extrém sportpályafutásának főbb állomásait, legnagyobb pillanatait örökíti meg. Elmondja, hogyan lehet félelem nélkül élni, miképpen lehet szembenézni a veszéllyel, ugyanakkor még a leghajmeresztőbb pillanatokban is jeges nyugalommal összpontosítani. David Robertsszel közösen írt könyvében Honnold első alkalommal mesél 3 óra 56 perces mászásáról az El Capitanon. Az Egyedül a falon sziklamászók, kalandkeresők és adrenalinfüggők számára kötelező olvasmány.

Mondanivalónkat a beszéden kívül gesztusaink, arcjátékunk, testtartásunk – összefoglalóan a testbeszédünk – közvetíti, erősíti meg vagy cáfolja. Aki ennek tudatában van, az sokkal hatékonyabban kommunikál. Ha érti és érzékeli ezeket a sokatmondó jeleket, lényegesen többet tudhat meg a másik szándékáról, mint ha csupán a szavaira hagyatkozna. A világhírű szerzőpáros, Allan és Barbara Pease ebben a könyvükben élvezetes, közérthető stílusban – számtalan fotó és rajz kíséretében – foglalják össze a testbeszéd alapvető tudnivalóit. Ne feledjük: miközben elsajátítjuk a testbeszéd tudományát, apránként jobban megértjük a saját viselkedésünket is. • a kézfogások típusai • a nevetés varázsereje • beszédes karjelek • a szem jelzései • a megtévesztés trükkjei • udvarlás és csalogatás • cigaretta, szemüveg, smink • állásinterjú és hatalmi jelek A testbeszéd enciklopédiája a kereskedők, menedzserek, üzletkötők, állásinterjúra készülők elengedhetetlen kézikönyve, de hasznos lehet az élet bármely területén: otthon, randevún vagy a munkahelyen.

A terapeuta rendelőjében mindenki hazudik. Hazudik Carolyn, akinek feltett szándéka, hogy tönkreteszi az ifjú Ernest Lash ígéretes karrierjét, mert meg van győződve róla: ő vette rá a férjét (volt páciensét), hogy elváljon tőle. Hazudik Shelly, a megszállott pókerjátékos, aki álnok módon férkőzik a terapeutája, Marshal bizalmába, mert csak így remélhet kievickélni szorult anyagi helyzetéből. Yalom világában páciens és terapeuta kapcsolata hihetetlenül bonyolult, olykor valóban nem könnyű eldönteni, melyikük az, aki segítségre szorul. A Terápiás hazugságok fordulatos pszichológiai krimi, melyben a szerző metsző iróniával vizsgálja tulajdon szakmáját. A pszichiáterek, derül ki belőle, korántsem olyan jó emberismerők, hihetetlenül könnyű átverni őket.

A terapeuta rendelőjében mindenki hazudik. Hazudik Carolyn, akinek feltett szándéka, hogy tönkreteszi az ifjú Ernest Lash ígéretes karrierjét, mert meg van győződve róla: ő vette rá a férjét (volt páciensét), hogy elváljon tőle. Hazudik Shelly, a megszállott pókerjátékos, aki álnok módon férkőzik a terapeutája, Marshal bizalmába, mert csak így remélhet kievickélni szorult anyagi helyzetéből. Yalom világában páciens és terapeuta kapcsolata hihetetlenül bonyolult, olykor valóban nem könnyű eldönteni, melyikük az, aki segítségre szorul. A Terápiás hazugságok fordulatos pszichológiai krimi, melyben a szerző metsző iróniával vizsgálja tulajdon szakmáját. A pszichiáterek, derül ki belőle, korántsem olyan jó emberismerők, hihetetlenül könnyű átverni őket.