Park Kiadó strana 29 z 53

Samin Nosrat másodéves egyetemistaként került kapcsolatba a főzéssel, amikor Kalifornia egyik emblematikus éttermében, a Chez Panisse-ban kezdett dolgozni, ahol a ranglétra összes fokát végigjárva séf lett. Azóta a főzés a szenvedélye, akármerre járt a világban, Japántól Mexikóig, Olaszországtól Amerikáig az ízek titkát kutatta, és azt tapasztalta, hogy az ételt négy elem tesz tökéletessé vagy tesz tönkre: a só, a zsír, a sav vagy a hő. A só, ami felerősíti az ízeket, a zsír, ami ízt ad és állagot képez, a sav, ami egyensúlyba hozza az ízeket, és a hő, ami végső soron meghatározza az ételek állagát. Samin Nosrat könyvének első fele olyan, mint egy profi főzőtanfolyam, a második részében található több mint 100 recept elkészítésével pedig kipróbálhatjuk a tanultakat. Samin Nosrat amerikai séf és gasztronómiai író - egyesek szerint "a következő Julia Child" - 2000 óta foglalkozik hivatásszerűen főzéssel. 2017-ben megjelent Só, zsír, sav, hő című első könyvét, melyen 14 évig dolgozott, számos díjjal jutalmazták, a The Times Az év szakácskönyvének választotta. A belőle készült négyrészes sorozat a Netflixen látható. "Számomra az egyetlen ember, aki megfejtette a gasztronómiai mátrixot, Samin Nosrat. Egy igazi, sallangmentes gasztrozseni. Ha egyetlenegy gasztrosorozatot nézel a Netflixen, legyen ez. Ha egyetlen szakácskönyved van otthon, legyen ez, és ígérem, megtanulsz főzni!" Wossala Rozinaétteremtulajdonos, gasztronómus

A szülészet legfrissebb eredményeire építő kötetből a gyermekvárásra, a szülésre és a leendő szülők életmódjára vonatkozó minden fontos információ megtudható. A neves szerzők tanácsokat adnak a fogamzási tervvel és az orvosválasztással kapcsolatban, bemutatják a szülés lehetséges módozatait, hónapról hónapra ismertetik a várandóssággal együtt járó testi és lelki változásokat, kitérnek a terhesség alatti szexuális életre, felkészítenek a második gyermek érkezésére és az ikerterhességre – de mindez csupán töredéke annak a rengeteg kérdésnek és problémának, melyekre a könyv megnyugtató válaszokat ad. A teljesen átdolgozott kiadás újdonsága a várandósoknak szóló tornagyakorlatokat bemutató rész, az Apáknak feliratú keretesek pedig ahhoz nyújtanak segítséget, hogy a babavárás közös élmény legyen a leendő szülők számára. Az egyes fejezetekhez kapcsolódó illusztrációkon hónapról hónapra nyomon követhető a magzat fejlődése, a vajúdás, a szülés, a gyermekágyi időszak és a szoptatás idejére pedig tengernyi hasznos tanácsot kapnak az ifjú szülők. Megnyugtató válaszok a legkülönfélébb kérdésekre: • Császármetszéssel szültem az első gyermekem. Van esélye annak, hogy a második természetes úton szülessen? • Ihatok-e kávét, ha babát várok? • Árthat a mobilozás a magzatnak? • Hiányt szenved-e később a pici, ha a terhesség alatt nem iszom tejet? • Honnan lehet tudni, hogy a baba jól fekszik-e szüléskor? • Ma nem éreztem, hogy rugdosott volna a babám. Csak nincs valami baj vele? • Van-e lehetőség arra, hogy a szüléskor köldökzsinórvért vetessek le a babától?

A Futni születtünk (Born to run) világszerte igen népszerű, többek között a New York Times bestseller listájára is fölkerült. Legnagyobb erénye a sokoldalúság: megismertet a Mexikóban élő tarahumara indiánokkal, az amerikai ultrafutó társadalommal, a szerző futással kapcsolatos egészségügyi problémáival, de szó esik az emberi faj kialakulásáról és fejlődéséről is, amelyben döntő szerepet játszott a fajunkra jellemző lassú, ám kitartó futás. A szerző megközelítése egyszerre személyes és tudományos; az egyéni sorsok pontos és empatikus leírása mellett ismerteti a tudomány aktuális állását is az emberi fiziológiáról, táplálkozásról és az őstörténetről; a könyv erénye, hogy még a tudományos leírások is hallatlanul izgalmasak. - Hogyan nyerhette meg az egyik legnehezebbnek tartott száz mérföldes hegyi versenyt egy hatvannégy éves indián, autógumiból és bőrszíjakból készült saruban? - Hogyan lett egy unatkozó vízimentőből alig másfél év alatt Amerika legjobb női ultrafutója, aki az első százmérföldes versenyén abszolút második lett? - Miért szakította meg ígéretes, hatalmas jövedelmet ígérő karrierjét egy bokszoló, hogy örök életveszélyben, magányosan fusson a Barrancasban? - Hogyan éli meg egy hagyományőrző indián törzs a drogkartellek terjeszkedését? - Hogyan tud a könyv szerzője, akit korábbi sérülései miatt a legnevesebb specialisták is lebeszéltek a futásról heti 120 kilométert futni egy új edzésmódszer és étrend segítségével?

Hogyan fedezte fel 1856-ban egy morvaországi szerzetes az "öröklődés egységeit"? Mi vezette rá Darwint, hogy kidolgozza evolúciós elméletét? Miképpen torzította el a "legrátermettebbek fennmaradásáról" szóló tudományos elképzelést a náci eugenetika az 1930-as és 1940-es évek Németországában? Hogyan fedezte fel Crick és Watson a DNS szerkezetét? Ki volt a Buborékfiú? Az öröklődés alapegységének, a génnek a felfedezése gyökeresen átalakította a szexualitásunkra, vérmérsékletünkre, választásainkra és szabad akaratunkra vonatkozó tudásunkat. Siddhartha Mukherjee élvezetesen kalauzol végig a génkutatás izgalmas és fordulatos történetén, s közben mindvégig érezteti: témájához személyes köze van, hiszen családjában vissza-visszatérnek a mentális zavarok - ez döbbentette rá, hogy a genetika nem holmi elvont tudomány, hanem mindennapi életünk szerves része, hiszen az öröklődés hatásait mindannyian megtapasztaljuk. A napjainkig ívelő történetben a génsebészet és az őssejtkutatás morális dilemmái éppúgy helyet kapnak, mint szexuális orientáció genetikai vonatkozásáról szóló, legfrissebb tudományos eredmények.

Újabb harminc beszélgetés. Harminc különböző sors, érdeklődés, népszerűség, gondolkodásmód. A tudomány emberei, a színpad csillagai, újságírók, filmrendezők, énekesek, történészek Beszélnek a túlélés esetlegességéről, a dicsőség múlandóságáról, a sikerért folytatott küzdelemről, a kudarcok elviseléséről, az életükről és egyúttal a mi életünkről. A közös bennük mi magunk vagyunk. A közös sorsunk, a helyi értékünk. Az Önök érdeklődése és az enyém. Ha ez egybevág, ha azt kérdezem, amit Önök is kérdeznének, akkor rendben. Ha azt, ami érdekes, bár nem jutna eszükbe, úgy még jobb talán. Amikor ezeket a sorokat írom, 2014. októberében negyedik évadjában járunk a műsornak. Kétszáznál több portré készült ez idő alatt. Politikusokkal is nem kevés, ezeket kihagytam a kötetből. Velük óhatatlanul előjöttek aktuális, aznapi kérdések is egy-egy beszélgetésben, és ezek már tegnapi hírek Ráadásul a politikus mondatainak gyorsan elkopó érvényessége is azt az érvet támasztotta alá, hogy nem érdemes őket szembesíteni, Önöket szóval tartani ezekkel a beszélgetésekkel. A közélet, a politika amúgy is előkerül újra és újra. Hőseink, beszélgetőtársaim rendre megfogalmazzák véleményüket arról, honnan jövünk, merre tartunk. Ki-ki vérmérséklete, politikai álláspontja szerint, de ha valaki végigolvassa a beszélgetéseket, mindenre és annak az ellenkezőjére is talál érvet. Majdnem mindenre. Van, amire nem. Olyan vendéget nem hívok. A válogatás kétszeresen is átesett a szűrőmön. Egyrészt már a műsorban, amikor eldől, ki legyen a következő, majd a kötet szerkesztésekor. Itt vannak azok a véleményformálók, akikre nem feltétlenül a hivataluk miatt figyelünk, hanem mert fontos mondatokat írnak, hiteles képeket rendeznek a filmvászonra, örömet szereznek nekünk sporteredményeikkel, dalaikkal, egy-egy szerepükkel. Van köztük, aki már elment, ez felfoghatatlan, figyelmeztető, hogy egy év mekkora idő! Hogy mennyi mindenre elég, hogy milyen kevés. Az elmúlt évben adásonként többszázezren változatlanul kitartottak a tévéműsor, a Húzós mellett. Köszönöm! Bízik a műsorban továbbra is, negyedik éve az ATV is, nagy dolog, hiszen ez nem valóságshow ez itt a valóság, amiről beszélünk. Nekik is köszönöm. És persze köszönöm vendégeimnek, beszélgetőtársaimnak a nyitottságukat, a bizalmukat! Rónai Egon

Az 1965-ben Nobel-díjjal kitüntetett amerikai Richard P. Feynman századunk egyik legragyogóbb elméleti fizikusa és eredeti gondolkodója. Híres volt arról, hogy a legnehezebb elméleti problémákat is világosan, szellemesen és érthetően el tudta magyarázni. Bámulatos érzékkel helyezkedett bele sokszor nem szakmabeli hallgatóságának gondolkodásmódjába, és vezette be őket az atomok világába, magyarázta el nekik az energiamegmaradás törvényét, a gravitáció vagy a kvantumos viselkedés természetét. Kötetünk a korábban Mai fizika címmel magyarul is megjelent egyetemi előadásaiból tartalmaz hatot, új fordításban. Feynman elegáns könnyedséggel és frappáns példákkal világít rá a jelenségek lényegére.

A Húgyügyek egy olyan urológiai kézikönyv, amely egyaránt segítséget nyújt a férfiaknak és a nőknek mindennapi egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Szó van benne a péniszről, az erekciós zavarokról, a korai magömlésről, a tesztoszterinszintről, a férfiak és a nők felfázásáról, krónikus hólyaggyulladásról, a terméketlenségről. Dr. Gralla gészségügyi tapasztalatai naprakészek, stílusa könnyed és fesztelen. Az urológiai praxisból származó zavarba ejtő, elképesztően vicces, vagy olykor egyszerűen csak hihetetlen esettörténetekből nem csak férfiak tudhatnak meg többet testük egyáltalán nem egyszerű működéséről. Jó tudni: Sok férfi hiszi azt, hogy túl kicsi a pénisze. Legtöbbször azonban normál méretű, csupán kisebbnek hat, mert túl nagy a hasuk. Az urológusok tudják: annak, aki 10 vagy 15 kilót lead, egy-két centiméterrel nő a pénisze. Optikai csalódás? Meglehet. Néha azonban startlövés az élet egészségesebben élt második feléhez. Dr. Oliver Gralla (1972) andrológus-urológus. Göttingenben végezte az orvosi egyetemet és miután egy évet kutatással töltött az USÁban, a Harvardon, Cambridge-ben, 2001 és 2007 között pedig a berlini Charité urológiai klinikáján meddőségi szakemberként dolgozott, ahol a "berlini gólya" becenévvel tüntették ki. A kölni egyetemi klinika andrológiai osztályának vezetőjévé való kinevezését hosszú tanácsadói sorozattal ünnepelte a kölni "Express"-ben, ahol "Dr. Szex" néven köszöntötték. 2010 óta a saját andrológiai rendelője van Dortmundban, ahol fiatal és örökifjú férfiak, nők és párok életminőségének javításán dolgozik.

Az Ifjúkori barátnőm történetei hétköznapi, olykor nehéz élethelyzetben lévő nőkről, felnőtt lányok és anyák kapcsolatáról, betegségről, bánatról és veszteségről, ragaszkodásról, hűtlenségről, árulásról és különcségről szólnak. Elgondolkodtató történetek az idő múlásáról, az öregedésről, az idővel szembeni "vereséget gúnyosan beismerve". Történetek nők közötti barátságról, irigységről, féltékenységről. Történetek arról, hogyan változtatja meg az ember életét egyetlen véletlen találkozás, és hogyan tud az ember együtt élni a benne lezajlott változással. Az olvasó tíz tűpontos, visszafogott és bölcs történetet tart a kezében, melyekben Alice Munro-módra minden olyan egyszerűnek tűnik, mégis minden olyan meglepő és bonyolult, mint az élet maga. Alice Munro 1931-ben született Winghamben, Kanadában. Tizennégy novelláskötete, két válogatott novelláskötete, valamint egy regénye jelent meg. Számos rangos díjat és kitüntetést kapott, köztük Kanada főkormányzójának Irodalmi Díját háromszor, a Giller-díjat kétszer, a novellákért járó Rea-jutalmat, a Lannan irodalmi díjat, Anglia W. H. Smith irodalmi díját, az Egyesült Államok Nemzeti Könyvkritikusi Körének díját, az Edward MacDowell irodalmi medált és a Nemzetközi Man Booker-díjat. 2013-ban a Svéd Akadémia neki, "a kortárs novella nagymesterének" ítélte az irodalmi Nobel-díjat.

Irvin D. Yalom A Spinoza-probléma lapjain valóságot és képzeletet gyúr egybe felejthetetlen lélektani-bölcseleti regénnyé. A filozófiai kérdések iránt mélyen érdeklődő pszichiáter párhuzamosan mutatja be Baruch Spinoza 17. századi holland gondolkodó életét, filozófiáját és hatását Alfred Rosenbergre, arra a nemzetiszocialista ideológusra, akinek speciális alakulatát a második világháború alatt a titokzatos "Spinoza-probléma" kivizsgálására vetették be. Hatalomról és szorongásról, jó és rossz eredetéről, szabadságról és a rettegés zsarnokságáról szóló meséjében a holland aranykor Amszterdamja és a náci Németország között zökkenőmentesen ingázva boncolgatja e két rejtélyes ember lelki életét és gondolkodását. Irvin D. Yalom (1931) a Stanford Egyetem pszichiátriaprofesszora, író. Fikciót, filozófiát és pszichoterápiát ötvöző regényei, A Schopenhauer-terápia, az Amikor Nietzsche sírt és a Terápiás hazugságok világszerte rendkívül népszerűek, és magyarul is olvashatók.

Mire elolvassa, leszokik a dohányzásról." A dohányzás nem pusztán ártalmas társasági szokás, állítja Allen Carr. Több annál: a kábítószer egy formája, napjainkban az egyik vezető halálok. A szerző forradalmian új módszerével kínzó elvonási tünetek nélkül szokhatunk le a dohányzásról. A könyv feltárja a nikotinfüggőség pszichológiai okait, eloszlatja a dohányzás stresszcsökkentő hatásáról táplált tévhitet, elemzi a társadalmi közeg "agymosásának" hatásait és számos jó tanáccsal segít abban, hogy a leszokás végre sikeres és egy életre szóló legyen.

Julius Hertzfeldről, a jó nevű pszichiáterről egy rutinvizsgálaton kiderül, hogy gyors lefolyású bőrrákja van. A férfi rákényszerül, hogy szembenézzen a rideg ténnyel: hamarosan meghal. Ez arra készteti, hogy számvetést készítsen az életéről. Gyönyörűen szőtt mese egy pszichoterápiás csoport utolsó évéről, megindító elmélkedés az élet alkonyáról.

A sors kegyeltje vagyok, mert már gyerekkoromban csodálatos emberek vettek körül, akiktől mindent megkaptam: szeretetet, kultúrát, jó nevelést. Irányt mutattak nekem akkor, és ma is az ő lépteik nyomán járok többnyire tudva, olykor öntudatlanul. Népes, sokágú családból származom, sokféle kultúrából lettünk összegyúrva, tele vagyunk unokatestvérekkel, nagynéninkkel és nagybácsikkal. Rengeteget tanultam tőlük, elleshettem szemléletüket, gesztusaikat, technikáikat. A fiatalabb generációra hagyományozott tudásukat, tapasztalataikat igyekszem megőrizi. A gasztronómia területén pedig továbbörökíteni a nálam fiatalabbaknak. Valójában ebből a vágyból született meg a könyv: továbbadni több nemzedék hagyományát, amihez hozzáteszem a magamét is. A generációkon át továbbadott receptek óhatatlanul átalakulnak. Hatalmas örömömet lelem a főzésben, leginkább azért, mert imádok enni. Jókat és jól enni. Azt gondolom, hogy muszáj beszélgetnünk egymással. Asztal mellett ülve sokkal könnyebb, mint bárhol máshol. A közös evés felér egy oldással. Hiszen ott van mód nevetni, van mód megbékélni. És nem lehet elfelejteni, hogy mindez mit idéz elő. Mit idéz elő a szájban, a fejben, a gyomorban, és mit a lélekben. Ehhez szeretnék segítséget nyújtani a könyvemmel, a receptjeimmel. Receptjeim természetesen nem kőbe vésett utasítások. Sőt! Kifejezetten bízatnám az olvasót, hogy a saját ízlése, tetszése szerint itt-ott térjen el a leírtaktól, kísérletezzen bátran! Kívánom, hogy az olvasás, a főzés és az ételek elfogyasztása szerezzen annyi örömöt, mint amennyi örömöt nekem szereztek, amíg kikísérleteztem, megfőztem, leírtuk és megettük őket. Jó mulatság, női munka volt.

A Madárhatározó a Magyarországon, Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten megfigyelhető madárfajok átfogó kézikönyve. Kezdő és tapasztalt madármegfigyelők számára egyaránt alapműnek számít. A magyar piacon már 15 éve folyamatosan jelen lévő könyv új, javított kiadásában - a legfrissebb kutatási és rendszerezési eredményekkel összhangban - újabb tudományos nevek módosultak. Emellett a magyarországi madárfajok gyakorisági kódjainak frissítésére is sor került. A kötet több mint 900 különböző fajt és számos alfajt tárgyal áttekinthető rendszerezésben, ebből több mint 800-at részletesen bemutat. Ez azt jelenti, hogy a világ minden tizedik madárfajáról szó esik benne. A precízen szerkesztett szövegek ismertetik az egyes fajok testméretét, élőhelyét, elterjedését, határozóbélyegeit, alfajait és hangját. A mintegy 200 képoldalon több mint 3500, először ebben a kötetben publikált madárfestmény mutatja be, hogy nemétől, korától, elterjedésétől és az évszaktól függően miképpen változik egy-egy faj megjelenése. Az illusztrációk a madarakat esetenként jellegzetes környezetükben is szemléltetik. A képtáblákon a madarak fontos bélyegeit kiemelő nyilak és képaláírások segítik a könnyebb eligazodást. Az elterjedési térképek tájékoztatnak a költő- és telelőterületekről, valamint a vonulási útvonalakról is. A Madárhatározót, melyet három elismert, világjáró ornitológus írt és illusztrált, a világ egyik legjobb kézikönyvének tartják. A madarak iránt érdeklődők ugyanolyan elmaradhatatlan kelléke, mint a távcső.

Alice Munróról azt tartják, hogy az emberi szív minden rezdülésének hangot tud adni. Az Esély, Hamarosan, Csend című történetekben, melyekből Pedro Almodóvar Julieta címen rendezett filmet, ismét rácsodálkozhatunk virtuozitására. A három történetből az bontakozik ki, hogy néhány találkozás - flörtölés egy idősebb férfival a vonaton; később fiatal anyaként látogatás a szülői házba; még később a kapcsolatkeresés elidegenedett felnőtt lányával - hogyan alakítja Juliet, a klasszika-filológia-tanár sorsát. Mint minden Munro-karakter, Juliet is melegséget, méltóságot és reményt sugároz, még az árulás és a veszteség legfájdalmasabb pillanataiban is. Alice Munro elbeszélésében Juliet utazása éppoly különleges, meglepő és rendkívüli, mint az élet maga.

A Stoner és az Augustus szerzőjétől Amerika, 1873 Will Andrews nem a könyvek barátja. Vadságra, szabadságra, reményre, lendületre vágyik. Otthagyja a Harvardot, és nekivág a vadnyugatnak, hogy új életet kezdjen. Butcher's Crossingban megismerkedik egy vadásszal, aki mesél neki a legendás bölénycsordáról, mely egy eldugott magaslati völgyben rejtőzik, és csak bátor, az őrültségig vakmerő férfiak lelhetnek rá. Will úgy dönt, ő is e férfiak egyike lesz, de a coloradói hegyekbe vezető hosszú út, az öldöklés, a közelítő tél, a sorozatos balszerencsék testben és lélekben egyaránt próbára teszik. John Williams (1922-1994) amerikai író, költő. A Texas állambeli Clarksville-ben, egy farmercsaládban született, de mint legjelentősebb regényének főhőse, William Stoner, ő is irodalmár lett, a denveri egyetem tanáraként dolgozott egészen haláláig. Négy regényt írt, történelmi regénye, az Augustus elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat. Életében nem aratott átütő sikert, csak évekkel a halála után fedezte fel a világ. Két remekműve, a Stoner (1965) és az Augustus (1972) magyarul is olvasható.

Ross King a rá jellemző alapossággal, levelek és visszaemlékezések ismeretében ábrázolja a legendás festő portréját, és meséli el legemlékezetesebb művészi vállalkozásának történetét. Claude Monet vízililiomos képei a múlt század legismertebb és legnépszerűbb műalkotásai közé tartoznak. Ezek az igéző festmények a művész zavaros, gyötrelmes és szomorú életszakaszában keletkeztek. A háttérben megbúvó dráma alig ismert. Ross King könyve most először meséli el a teljes történetet, és mutatja be az oly sokak által kedvelt alkotót. 1914-ben kitört az első világháború. Az ekkor a hetvenes éveinek derekán járó Monet a világ egyik leghíresebb és legsikeresebb festője volt; vidéken élt egy hatalmas házban, ahol egy egész autóflottát tartott; nevét feltétlen tisztelet és megbecsülés övezte, magánélete azonban romokban hevert. Felesége, Alice 1911-ben bekövetkezett halála, látásának egy évvel később beállt súlyos megromlása, valamint fia, Jean elvesztése után gyakorlatilag felhagyott a festés-sel. Ám a gyász, a betegség és az alkotói válság e szomorú időszakában - miközben a nyugati fronton mennydörögtek az ágyúk - belefogott élete legambíciózusabb, leggyötrelmesebb művészi feladatába. Legközelebbi barátai, köztük Franciaország rettenthetetlen miniszterelnöke, Georges Clemenceau biztatására Monet a háború éveiben, és egész hátralévő életében ezeken a nagyszerű képeken dolgozott. Annyira megszállottja lett az irdatlan feladatnak, hogy a falusi borbély házhoz jött, és ott, a vízililiomos tavacska mellett vágta le a haját, hogy a festést egy pillanatra se kelljen abbahagynia. Több száz négyzetméternyi vásznat borított be vibráló színekben tündöklő festékrétegekkel. Ahogy a képek sokasodtak, Monet becsvágya is növekedett; tervezgetni kezdte a világnak hátrahagyott öröksége méltó színhelyét: a párizsi Orangerie-ben létesítendő Musée Claude Monet-t. Ross King (1962) kanadai származású író, kritikus, népszerű történeti-művészettörténeti ismeretterjesztő művek szerzője. Brunelleschi kupolája, a firenzei dóm építésének története (2008), Michelangelo és a Sixtus-kápolna (2010), Párisz ítélete (2012), valamint Leonardo és az Utolsó vacsora (2014) című könyvei magyarul is megjelentek.