Park Kiadó strana 27 z 53

Az ismert történész, Roger Crowley sodró lendületű mesélőkedvvel tárja elénk, hogyan építette fel 1000 és 1500 között Velence a Földközi-tenger keleti medencéjét magában foglaló birodalmát, melyet aztán apránként elragadott tőle a felemelkedő Oszmán Birodalom. Keresztes lovagok, hajóskapitányok és kereskedők beszámolóiból és korabeli feljegyzésekből rajzolódik ki a nyüzsgő városi élet, az élénk kereskedelmi kapcsolatok, a hajóskapitányok és kalózok világa, nagy tengeri ütközetek az Adriai-tengertől Alexandriáig, Krétától Konstantinápolyig és a Fekete-tengerig húzódó vizeken.

Magát hitgyógyítónak nevező balkáni idegen érkezik egy nyugat-írországi falucskába, és hamarosan bűvkörébe vonja az egész közösséget, különösen megigézve Fidelma McBride-ot. A nő végzetes vonzalma a karizmatikus férfi iránt megdöbbentő következményekkel jár. Edna O'Brien sodró, feltartóztathatatlanul áradó története nemcsak a gonosz csáberejéről, a reményről, csalódásról és árulásról szól, a továbblépés lehetőségét is felvázolja. A Kis piros székek az első oldaltól az utolsóig fogva tartja az olvasót, és miközben bátran szembenéz korunk számos aggasztó erkölcsi kérdésével, egy percre sem téveszti szem elől a sötétségben fel-felragyogó emberséget. Edna O'Brien 1930-ban született Nyugat-Írországban. Első regénye, a Vidéki lányok megjelenése óta több mint húsz szépirodalmi művet írt. Munkásságát számos díjjal ismerték el, egyebek közt megkapta az Ír PEN Klub Életmű-díját, az Amerikai Művészeti Arany Emlékérmet és a Frank O'Connor-díjat. Évtizedek óta Londonban él.

Egy rejtőzködő indián törzs, néhány szuperatléta és minden idők legnagyobb ultrafutó versenyének története. Egy egyszerű kérdéssel kezdődött minden: Miért fáj a lábam? A válasz után kutatva Christopher McDougall elképesztően izgalmas emberekkel találkozott, és hihetetlen atlétikai teljesítményeknek volt szemtanúja. A rejtélyes Caballo Blanco közvetítésével megismerte a világ legfantasztikusabb ultrafutóit, a Mexikóban élő tarahumara indiánokat, és közelebbi kapcsolatba kerülve velük rádöbbent, hogy mindaz, amit a nyugati világ a futásról tud, téveszméken nyugszik. McDougall útja a Harvard high-tech laboratóriumaiból Észak-Amerika napsütötte völgyein és hófödte csúcsain át vezetett a Réz-kanyonba. Elbeszélésmódja egyszerre személyes és tudományos; az egyéni sorsok pontos és empatikus leírása mellett ismerteti a tudomány aktuális állását is az emberi fiziológiáról, táplálkozásról, az evolúcióról. A Futni születtünk nem csupán a szellemünket mozgatja meg, hanem a testünket is arra ösztönzi, hogy tegyük próbára a lábunkat, és lássuk be: mindannyian futni születtünk. Chirstopher McDougall újságíró, hosszútávfutó, korábban az Associated Press haditudósítója volt, jelenleg pedig a Men's Health magazin szerkesztője és szerzője. Háromszor jelölték szakmai díjra folyóirat kategóriában és szavazták be a döntőbe; dolgozott az Esquire-nak és a The New York Times Magazine-nek, Girl Trouble című önálló kötete pedig a The Times számára készült tudósításain alapul

Hihetetlen, de igaz: az 5 HOZZÁVALÓ Jamie Oliver 15. szakácskönyve magyarul! 2002-ben ismertük meg azt a kajla, mindig pörgő és vigyorgó srácot, aki megtanította főzni Nagy-Britanniát, és hatással volt az egész világ gasztronómiájára. Évről évre megújuló, más-más tematikát feldolgozó szakácskönyvei jó ideje a karácsonyi könyvpiac elengedhetetlen kedvencei közé tartoznak. Idén az 5 hozzávalóval, a korábban már megjelent 30 perces és 15 perces receptek hagyományaival tér vissza, de ezúttal nem az idő rövidsége, hanem a receptek egyszerűsége lesz a segítségünkre abban, hogy minél előbb elkészüljön az ebéd vagy a vacsora Jamie-módra. Mind a 135 vadonatúj recept elképesztő ízkombinációkat kínál, és közös bennük, hogy csupán öt összetevőből bármikor könnyen elkészíthetők. Találsz itt salátákat, olaszos tésztákat, csirke- és halételeket, zöldségeket, ázsiai rizs- és tésztaételeket, marhából, sertésből és bárányból készült fogásokat – és persze desszerteket is. Az 5 HOZZÁVALÓ finom ízekkel csábít, teli van tápláló, egészséges ételekkel és sok-sok jópofa ötlettel.

Nora Webster a közelmúltban özvegyült meg. A hirtelen veszteségtől és attól, hogy a gyerekeit egyedül kell fölnevelnie, kicsúszik a lába alól a talaj. Olyan jövővel kell szembenéznie, amelyre egyáltalán nem készült fel. De Norában nagy erő lakozik, csöndes eltökéltség, hogy nem enged mások elvárásainak. A zene, valamint a barátság adománya révén megtanulja, hogyan élhet tovább. Rátalál saját világára, saját akaratára, és sikerül úrrá lennie a gyászán. Az 1955-ben Írországban született Colm Tóibín kilenc regény, köztük a rangos Man Booker-díjra felterjesztett Mária testamentuma, a Blackwater világítótorony, valamint a Costa-díjas Brooklyn szerzője. Két novelláskötete és számos ismeretterjesztő műve is megjelent. Jelenleg Dublinban él.

A Krumplihéjpite Irodalmi Társaság című regény először 2008-ban jelent meg Amerikában, számos nyelvre lefordították, a magyar olvasókhoz 2010-ben jutott el. A zajos siker után időről időre hírek kaptak szárnyra a történet megfilmesítéséről, és végül a filmet idén áprilisban mutatták be a Dowton Abbey című sorozatból ismert Lily James főszereplésével. A magyarországi premier augusztus 10-én lesz a Netflix műsorán. 1946 januárjában a Londonban élő Juliet Ashton levelet kap egy ismeretlen férfitól a csatorna-szigeteki Guernsey-ről. A levél írója elmeséli, miért alakították meg a második világháború alatt, a német megszállás idején a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot, és hogyan segítette a sziget lakóit abban, hogy átvészeljék a háborút. Így kezdődik a szívet melengető, varázslatos kisregény, melyben levélváltásokból, apránként rajzolódik ki előttünk a festői Guernsey-n élők humorral átszőtt, embert próbáló története. Mary Ann Shaffer, aki 2008 februárjában hunyt el, szerkesztőként, könyvtárosként és könyvesbolti eladóként dolgozott. A Krumplihéjpite Irodalmi Társaság volt az első regénye. Unokahúga, Annie Barrows, aki már nagybeteg nagynénje kéziratán az utolsó simításokat elvégezte, Észak-Kaliforniában él, és gyermekkönyveket ír.

A táplálkozástudomány legfrissebb eredményei megcáfolhatatlanok. Aki változtat az étrendjén, az drasztikusan csökkentheti a rák, a szívbetegségek, az elhízás és a cukorbetegség kockázatát. Napjainkban egyre többet beszélünk az egészségi állapotról, a betegségekről és megelőzésükről. Az Egyesült Államokban, mely egészségügyi ellátásra világviszonylatban a legtöbbet költi, a lakosság kétharmada túlsúlyos, a cukorbetegek száma meghaladja a 15 milliót. De nem jobb a helyzet a világ más országaiban, így Magyarországon sem. A szívbetegség ma is ugyanolyan nagy számban szedi áldozatait, mint harminc évvel ezelőtt. Noha a rák kezelésében óriási előrelépések történtek, a daganatos megbetegedések száma mégis évről évre nő. Egyre több gyógyszert fogyasztunk, remélve, hogy meggyógyulhatunk. Pedig az egészségünk elsősorban attól függ, hogy mit eszünk, hogyan táplálkozunk. A világ mindeddig legátfogóbb táplálkozástudományi felmérését bemutató Kína-tanulmány közérthetően mutatja be, milyen összefüggés van a táplálkozás és a leggyakoribb betegségek – szívbetegség, elhízás, cukorbetegség, rák és autoimmun betegségek – között. Szerzője, dr. T. Colin Campbell, a Cornell Egyetem professzora, miközben számtalan, táplálkozással kapcsolatos tévhitet és mítoszt oszlat el, rengeteg hasznos és megszívlelendő tanáccsal szolgál – nemcsak a szakembereknek, de főként és elsősorban a széles nagyközönségnek. „A diétával foglalkozó könyvek évről évre vezetik az eladási listákat. Szinte minden népszerű magazin közöl táplálkozási tanácsokat, az újságok rendszeresen hoznak ilyen témájú cikkeket, a tévé- és rádióműsorok is nap mint nap tárgyalják a táplálkozás és az egészség kérdését. De vajon biztosan tudjuk, mit kell tennünk egészségünk javítása érdekében? Ha »bio« címkével ellátott táplálékot vásárolunk, valóban elkerülhetjük a növényvédő szereket? Igaz az, hogy a környezetben található vegyi anyagok a rosszindulatú daganatok elsődleges kiváltó okai? Vagy egészségi állapotunkat előre meghatározzák a gének, amelyekkel születünk? Valóban a szénhidrátoktól hízunk el? Milyen vitaminokat érdemes szedni, ha egyáltalán érdemes? Vegyünk-e rostokkal dúsított élelmiszereket? Együnk-e halat, és ha igen, milyen gyakran? Megelőzhetjük-e a szívbetegséget szójából készült táplálékokkal? Aki bizonytalan a válaszokat illetően, nincs ezzel egyedül. Nagyon sokat tudunk a táplálkozás és az egészség összefüggéseiről, a valódi tudomány azonban elvész az ártalmas információk, az áltudomány, a divatos diéták és az élelmiszeripari propaganda tengerében. Ezen szeretnék változtatni.”

William Stoner tizenkilenc évesen beiratkozik a Missouri Egyetem agrártudományi karára. Később tanár lesz ugyanott. Rosszul nősül. Csendes, észrevétlen életet él, és halála után ritkán jut eszébe kollégáinak. A Stoner univerzális értékű történetet tár elénk: őszintén, részvéttel, átható erővel. Az ember konfliktusairól, kudarcairól és diadalairól mesél, a szürke hétköznapokról, amelyeket nem szokott megörökíteni a történetírás. Az egyedi élet jelentőségének állít emléket. Páratlan olvasmány, dicshimnusza az irodalom erejének, olyan regény, amelynek minden mondatát élvezni kell. JOHN WILLIAMS (1922-1994) amerikai író, költő. Texasban nőtt fel, Denverben járt egyetemre, angol irodalomból szerzett doktorátust a Missouri Egyetemen, majd visszatért Denverbe, itt tanított 1985-ig. Mindhárom, ma már klasszikusnak számító regénye, a Butcher's Crossing (1960), a Stoner (1965) és az Augustus (1972) - melyért elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat - a Park Könyvkiadónál jelent meg magyarul. Művei nemzetközi karrierje 2013-ban Európából indult a Stoner sikerével, amely mára több mint 35 nyelven olvasható.

Arnold. Bori. János. Liza. Egy zöldséges. Egy banktisztviselő. Egy történelemtanár. Egy háziasszony. Látszólag semmi közös nincs bennük. De a város, ahol élnek, a rendszerváltás, amely megfosztja őket álmaiktól és lehetőségeiktől mégis összeköti őket. "Van az úgy, hogy az ember olvasni kezd, és azt veszi észre, hogy bár korán fekvő, már hajnal van és még egy szemhunyásnyit sem aludt. Falja a sorokat, mert tudni akarja, mi lesz a mesterien megalkotott hősökkel. Aztán reggelre már tudja, hogy Lugosi Viktória ezen az éjjelen gazdagabb lett egy rajongóval." Péterfy-Novák Éva Lugosi Viktória 1962-ben született Budapesten. Író, újságíró. Két regény, az Ajvé (2000) és a Dafke (2009), valamint egy meseregény, a Hümmögő (2002) szerzője. Ez utóbbi megjelenésének évében elnyerte Az Év Gyermekkönyve Ibby-díjat.

Irvin D. Yalom pszichoterápiás történetein átsüt az emberszeretet, empátia, tolerancia, hitelesség és bölcsesség. A legkényesebb kérdésektől sem zárkózik el; saját haláláról vagy az élet értelméről ugyanolyan tárgyilagosan ír, mint a páciens és terapeuta kapcsolatának buktatóiról. Őszintén beszél saját érzelmeiről és arról, hogyan használja fel azokat munkája során. Legsikeresebb könyve, a Szerelemhóhér tíz olyan pácienst mutat be, akiknek története nem csak azt bizonyítja, hogy szembenézhetünk a létezés négy bizonyosságával - a saját és szeretteink halálának elkerülhetetlenségével; a szabadsággal, amely lehetővé teszi, hogy az életünket úgy éljük, ahogy akarjuk; a végső pillanat magányával valamint azzal a ténnyel, hogy létezésünknek nincs egyértelműen meghatározható értelme - hanem azt is, hogy e szembenézéssel tartalmasabbá tehetjük életünket. Irvin D. Yalom (1931) a Stanford Egyetem pszichiátriaprofesszora, író. Az Egzisztenciális pszichoterápia, a Csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata valamint A terápia ajándéka című munkái szakterületének alapművei közé tartoznak. Fikciót, filozófiát és pszichoterápiát ötvöző regényei, A Schopenhauer-terápia, a Spinoza-probléma valamint az Amikor Nietzsche sírt világszerte rendkívül népszerűek.

Az 1914-es brit Birodalmi Transzantarktiszi Expedíció tagjai, miután hajójuk elsüllyedt, hónapokig sodródtak reményvesztetten a jégtáblákon, míg megannyi viszontagság után sikeresen megmenekültek. Alfred Lansing az expedíció még életben lévő tíz tagjával 1959-ben folytatott interjúk, a fennmaradt naplók és feljegyzések alapján írta meg lebilincselően izgalmas dokumentumregényét. A lélegzetelállító történet - melyet az expedíció ausztrál fotósának, Frank Hurley-nek szenzációs felvételei illusztrálnak - az emberi tudásvágy, elszántság és akaraterő megrázó erejű szimbóluma. Alfred Lansing (1921-1975) amerikai író-újságíró Chicagóban született. 1940 és 1946 között az amerikai haditengerészetnél szolgált, ezt követően az illinois-i Északnyugati Egyetemen szerzett újságírásból diplomát. 1952-től szabadúszó íróként tevékenykedett.

"Fognak ők még csodálkozni. Egyszer majd arany betűkkel lesz bevésve a neved az iskola falaiba. Holnap bemegyek, és felolvasom nekik a legutóbbi verseidet. Színésznő voltam, nagy színésznő, tudok verset szavalni. Te leszel az új D'Annunzio! Az új Victor Hugo! Nobel-díjat fogsz kapni." - suttogta a kisfiú fülébe a büszke anya, és a kisfiút ez a félelmetes erejű anyai akarás hajtotta egy életen át munkára, kalandra, veszélyről veszélyre. Ebben a legkevésbé sem szokványos életrajzban Romain Gary élete első negyven évéről számol be, arról, hogy végül sikerült valóra váltania anyja álmait, hitt a hitében, és összehozta az író- repülő-diplomata hármas karriert, így próbálva meghálálni az anyai szeretetnek azt a hallatlan özönét és áldását, amely végigkísérte ifjúkorát. A virradat ígérete a francia olvasók és kritikusok szerint Romain Gary (Émile Ajar) egyik legjobb regénye. Eric Barbier 2017-ben rendezett filmet belőle. Romain Gary litvániai zsidó származású francia író. Eredeti nevén Roman Kacew, 1914-ben született Vilniusban, a gyerekkora nagy részét is ott töltötte. 1928-ban anyja Varsóból Nizzába költözött vele. Jogot tanult. A második világháborúban repülőtisztként harcolt a németek ellen.1945-től 1960-ig diplomataként szolgált. Írói életműve mintegy 30 regény, néhány kötetnyi esszé és színdarab. Írt forgatókönyveket is, két filmet maga rendezett. Több álnéven publikált. 1975-ben az Émile Ajar néven kiadott Előttem az élet másodszor is elnyerte a Goncourt-díjat. 1980-ban öngyilkos lett.

40 nyelven, több mint 2 millió eladott példány! Emmi Rothner e-mailben szeretné lemondani a Like magazin előfizetését, de félreüt egy betűt, és levele véletlenül Leo Leikénél köt ki. Minthogy újra meg újra a rossz címre ír, Leo egy idő után kénytelen felvilágosítani őt a tévedéséről. Így veszi kezdetét a különleges levélváltás, melynek során a teljes ismeretlenség és kedves bensőségesség közti keskeny mezsgyén egyensúlyozva egyre közelebb kerülnek egymáshoz, míg végül kénytelenek feltenni maguknak a kérdést: vajon a levelekben kifejezett, egymás iránti egyre erősebb érzéseik kiállják-e a személyes találkozás próbáját. Daniel Glattauer (1960) Bécsben született. Regényei közül a nyolcadik, a 2006-ban megjelent Gyógyír északi szélre óriási sikert aratott, a Német Könyvdíjra is jelölték. Színpadi változatát Magyarországon - Fullajtár Andrea és Őze Áron főszereplésével - 2011-ben az Orlai Produkciós Iroda mutatta be.

A könyv­ szerzői az enneagram ősi eszközével minden eddiginél pontosabban és részletesebben térképezik fel a kilenc alapvető személyiségtípust, azok fejlődési szintjeit az énen túllépő, magasabb tudati állapotoktól a kóros állapotokig. Kifejtik korszakalkotó felismerésüket a személyiségtípusok alapdinamikájáról, ismertetik a hozzájuk kapcsolódó fejlődési szinteket: szólnak a gyermekkori minták jelentőségéről, a személyiségtípusok fejlődéses eredetéről. A Személyiségtípusok alapvető kézi­könyv­ mindazoknak - terapeutáknak, oktatóknak, üzleti tanácsadóknak - akik az enneagram gyakorlati alkalmazásával hatékonyabbá kívánják tenni munkájukat. Izgalmas olvasmány mindenkinek, aki önismeretre és személyisége tudatos fejlesztésére törekszik.

A bélrendszer közel 8 méter hosszával a legnagyobb szervünk, mégis kínos beszélnünk róla. Kakilás, hányás, hasmenés... pfuj, gusztustalan! Pedig ha meggondoljuk, hogy immunrendszerünk 80%-ban a beleink állapotától függ, akkor ez nem kis dolog. Egyre nyilvánvalóbb - tudományos adatok igazolják -, hogy a túlsúly, a depresszió, a különféle allergiák és számos komoly betegség mind-mind összefüggenek beleink állapotával. Ha tehát egészségesek akarunk maradni, törődnünk kell az emésztésünkkel. Giulia Enders fiatal német kutatóorvos könnyed hangvételű könyvében közérthetően és szellemesen kalauzol el a belek világába. Számos praktikus tanáccsal is szolgál, hogy a sokak életét megkeserítő kisebb-nagyobb emésztési gondoknak végre búcsút lehessen inteni.

Koreai válság, Iszlám Állam, Durand-vonal, stratégiai mélység, Kuril-szigetek, Panama-csatorna, ukrajnai háború - fogalmak és kifejezések, melyekkel gyakran találkozhatunk a hírekben, tudósításokban. De vajon tudjuk-e, értjük-e jelentésüket és mélyebb összefüggéseiket? Tim Marshall brit újságíró könyve segít eligazodni a nap mint nap ránk zúduló információtengerben, s közben ráirányítja a figyelmet a földrajz, a földrajzi fekvés fontosságára. A világ politikusainak mozgásterét mindig is korlátozták országuk, birodalmuk földrajzi viszonyai: a hegyek, a folyók, az éghajlat, a tengerek és a sivatagok. A szerző tíz fejezetben (Oroszország, Kína, Egyesült Államok, Latin-Amerika, Közel-Kelet, Afrika, India és Pakisztán, Európa, Japán és Korea, a sarkvidékek) térképek segítségével, helyenként személyes tapasztalataira támaszkodva vázolja fel világunk főbb régióinak múltbeli és jelenbeli eseményeit, s közben rámutat a legfontosabb tényezőkre, melyek e régiók történelmét befolyásolták. Tim Marshall (1959) brit újságíró, tudósító és külügyi szakértő. Korábban a Sky News szerkesztője, a BBC munkatársa. Több mint 30 országból küldte tudósításait, részletesen beszámolt a horvátországi, boszniai, macedóniai, koszovói, afganisztáni, iraki, libanoni, szíriai és izraeli konfliktusokról. Foreign Matters című blogját 2010-ben Orwell-díjra javasolták. Az általa 2015-ben alapított hírelemző portál, a TheWhatandtheWhy.com főszerkesztője.