Park Kiadó strana 34 z 46

"Kapcsolatképtelen nemzedék" - mondják azokra a fiatalokra, akiknek párkapcsolatai a közelségtől és az intimitástól való félelem miatt újra és újra zátonyra futnak. Korjelenségről lenne szó? Nem, mondja Stefanie Stahl pszichológus, a kötelékfóbia szakértője. Problémás kapcsolatok mindig is voltak, a kötődés viszont alapvető emberi szükségletünk. Életszerűen és praktikus gyakorlatokkal mutatja be, hogyan fejleszthetjük kötődési és autonóm képességeinket, amivel egyszersmind önbecsülésünket is megerősíthetjük. A belső gyermek modelljén magyarázza el, miképpen határozzák meg gyerekkori élményeink és az azokból fakadó védekezési stratégiáink felnőttkori kapcsolatainkat. És azt is, hogyan tudunk ezen változtatni úgy, hogy párkapcsolatunkban megtaláljuk az egyensúlyt alkalmazkodás és önérvényesítés között.

Magnussonnak köszönhetően a Svédországban régóta élő hagyományból, amelyet magyarul végső takarításnak nevezhetünk, mostanra világszerte követendő trend lett. "A végső takarítás olyasmi, amit azért kell megcsinálnod, hogy ne a gyermekeidnek kelljen ezekkel a dolgokkal foglalkozniuk. Habár továbbra is úgy érzem, ez is jó ösztönző erő lehet, ez az éremnek csak az egyik oldala. A végső takarítást azonban a saját megelégedésedre is csinálod. Nincs is fontosabb annál, mint hogy valamiben örömed leljed, és közben az emlékeidet is feleleveníthesd. Csodás érzés végignézni az összegyűjtött holmijaidon, és felidézni, mit is érnek. Ha pedig valamiről nem jut eszedbe semmi, és fogalmad sincs, miért is őrizgetted - akkor könnyű lesz megválni tőle." Margareta Magnusson svéd festőművész és grafikus a stockholmi Anders Beckman Formatervező Főiskolán végezte tanulmányait. Műalkotásait Hongkongtól Szingapúrig számtalan helyen kiállították. Öt gyermeke van, jelenleg Stockholmban él. A Végső rendrakás svéd módra az első könyve.

„Az emberi agy képes megváltoztatni önmagát – könyvünk erről a forradalmi felfedezésről szól. A változatlan agy elmélete szerint azok, akik agyi vagy szellemi korlátokkal születtek vagy agykárosodást szenvedtek, egész hátralevő életükben fogyatékosak vagy sérültek maradnak. Kultúránkban egyfajta neurológiai nihilizmus terjedt el – az a vélekedés, hogy számos agyi probléma esetén minden kezelés hatástalan. Amikor először hallottam híreket arról, hogy az emberi agy talán mégsem egy ilyen módon állandósult gépezet, magam akartam utánajárni a kérdésnek, hogy a bizonyítékokat is magam mérlegelhessem. Rengeteget utaztam, és egy sor kiváló agykutatót ismertem meg, akik az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején kimutatták, hogy az agy minden egyes tevékenysége során megváltoztatja önnön szerkezetét, és folyamatosan tökéletesítgeti áramköreit, hogy az adott feladatokat jobban tudja elvégezni. Ha bizonyos »részei« meghibásodnak, akkor néha más részek veszik át azok feladatát. Az agynak ezt az alapvető képességét neuroplaszticitás néven kezdték emlegetni.” Az agy élő szerv, amely képes megváltoztatni önnön szerkezetét és működését. Az idegrendszeri kutatások e minden bizonnyal legfontosabb felfedezése, az úgynevezett neuroplaszticitás alapjaiban cáfolja meg azt az évszázadok óta vallott elképzelést, miszerint a felnőtt agy képtelen a változásra. És reményt kínál azoknak, akik gyógyíthatatlannak vélt agykárosodással küszködnek, ráadásul az egészséges agyra vonatkozó ismereteinket is gyarapítja. Dr. Norman Doidge lenyűgöző esettanulmányokkal mutatja be, milyen döbbenetes mértékű fejlődést értek el olyanok, akiknek állapotát más szakemberek már reménytelennek ítélték. Megismerünk egy fél aggyal született nőt, akinek másik agyféltekéje úgy alakult át, hogy teljes agyként működjön; pácienseket, akiknek megfiatalították idősödő agyát vagy eltüntették kínzó fantomvégtag-fájdalmait. Az agy változásra való képességének felismerésével jobban megérthetjük az olyan titokzatos jelenségeket is, mint a szerelem, a szexuális vonzalom vagy az ízlés.

Irvin D. Yalom pszichoterápiás történetein átsüt az emberszeretet, empátia, tolerancia, hitelesség és bölcsesség. A legkényesebb kérdésektől sem zárkózik el; saját haláláról vagy az élet értelméről ugyanolyan tárgyilagosan ír, mint a páciens és terapeuta kapcsolatának buktatóiról. Őszintén beszél saját érzelmeiről és arról, hogyan használja fel azokat munkája során. Legsikeresebb könyve, a Szerelemhóhér tíz olyan pácienst mutat be, akiknek története nem csak azt bizonyítja, hogy szembenézhetünk a létezés négy bizonyosságával – a saját és szeretteink halálának elkerülhetetlenségével; a szabadsággal, amely lehetővé teszi, hogy az életünket úgy éljük, ahogy akarjuk; a végső pillanat magányával valamint azzal a ténnyel, hogy létezésünknek nincs egyértelműen meghatározható értelme – hanem azt is, hogy e szembenézéssel tartalmasabbá tehetjük életünket.

"Beköszöntött a falak kora." Minden történetnek két oldala van - ahogyan minden falnak is. Napjainkban, a törzsiség új korában egymás után emelkednek az újabb és újabb barikádok. Pénz, rassz, vallás, politika: alapvetően ezek választanak el bennünket egymástól. Donald Trumpnak a mexikói határra tervezett fala legalább annyit árul el Amerika megosztott múltjáról, mint az ország jövőjéről. A kínai nagy tűzfal elválaszt "minket" "tőlük", Európában pedig a politika és a migráció lobbanékony elegye már magát a liberális demokráciát sodorja veszélybe. Tim Marshall érdekfeszítő könyvében azt kutatja, mi osztott meg bennünket a múltban, feltérképezi a jövőt, és rávilágít a világunkat még sokáig meghatározó törésvonalakra. "Sokszor hallunk az izraeli falról, az Egyesült Államok és Mexikó közötti határfalról vagy az Európában húzódó kerítésekről, mégis kevesen tudják, hogy valójában sorra épülnek falak a határok mentén. Világjelenségről van szó: keverik és öntik a betont, anélkül hogy ez legtöbbünknek feltűnne. A 21. században már most több ezer kilométernyi fal és kerítés épült meg a világ számos pontján. Legalább 65 ország - az államok több mint egyharmada - épített akadályokat a határai mentén; a második világháború óta felhúzott falak több mint fele az ezredforduló után épült."

Jamie egyik legnépszerűbb szakácskönyvében megmutatja, hogyan készíthetsz el egy teljes menüt röpke 30 perc alatt. Nemcsak egy ételt, hanem egy komplett ebédet vagy vacsorát! „Ha te is annyira szeretsz főzni, mint én, és a fárasztó munkanap végén még éhes szájakról kell gondoskodnod, engedd, hogy megismertessem veled ezt a teljesen új módszert. Könyvemben megmutatom, hogyan lehetséges egy többfogásos étkezést megfőzni annyi idő alatt, amennyit eddig egyetlen ételre fordítottál. Ígérem, szemed-szád eláll, ha meglátod, mire vagy képes 30 perc alatt. Az enyém elállt, az biztos! Nem arról van szó, hogy engedj a minőségből. A lényeg, hogy szervezd meg a munkát, dolgozz gyorsan, és vess be ügyes mesterfogásokat – így szinte pillanatok alatt észbontóan finom ételeket tudsz az asztalra varázsolni. A 30 percesekben olvasható 50 ételsor mindegyikének leírása lényegre törő: semmi hókuszpókusz, csak lendületes, gyors főzés. A menüket úgy állítottam össze, hogy az egyes ételek jól passzoljanak egymáshoz; a receptek könnyen követhetők. A főzésnek ez a módszere arról szól, hogy célirányosan használjunk ki minden percet, érezzük jól magunkat, és a konyha nyerje vissza végre azt a funkcióját, amire kitalálták. Lehet, hogy most beléd villan: ilyen nincs, de én garantálom, hogy lehetséges. Lapozz bele, hogy lásd, milyen életsorokat fogsz megalkotni. Ha egyszer elkezdesz így főzni, nemcsak hogy imádni fogod: sose főzöl többé a régi módon!”

Az 1965-ben Nobel-díjjal kitüntetett amerikai Richard P. Feynman századunk egyik legragyogóbb elméleti fizikusa és eredeti gondolkodója. Híres volt arról, hogy a legnehezebb elméleti problémákat is világosan, szellemesen és érthetően el tudta magyarázni. Bámulatos érzékkel helyezkedett bele sokszor nem szakmabeli hallgatóságának gondolkodásmódjába, és vezette be őket az atomok világába, magyarázta el nekik az energiamegmaradás törvényét, a gravitáció vagy a kvantumos viselkedés természetét. Kötetünk a korábban Mai fizika címmel magyarul is megjelent egyetemi előadásaiból tartalmaz hatot, új fordításban. Feynman elegáns könnyedséggel és frappáns példákkal világít rá a jelenségek lényegére. A Hat könnyed előadás lenyűgöző olvasmány, a tudományos népszerűsítő művek egyik remeke. Felnőttek és diákok, a természettudományok iránt érdeklődők, de fizikusok és matematikusok is élvezettel forgathatják.

"Felejthetetlen és fájdalmasan szép történet a sírig tartó szerelemről. Még hosszú évekig velem marad." Lori Gottlieb, az Akarsz beszélni róla? szerzője Miután kiderül, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved, Marilyn és férje, Irvin D. Yalom, a neves pszichoterapeuta elhatározzák, hogy közösen írt naplóban vallanak a közelgő véggel vívott küzdelmükről. Szívbe markoló írásuk az elválás és veszteség fájdalmáról, az élettől való búcsúzás méltóságáról szól, és arról, hogyan lehet úgy élni és szeretni, hogy visszatekintve semmit ne kelljen megbánni. "Egy gazdagon megélt közös élet után a Yalom házaspár bátran és együtt néz szembe az életből való távozás szorongató közelségével." SINGER MAGDOLNA