Park Kiadó strana 36 z 53

Európa nagy részét évszázadokon át a Habsburg-család tartotta a kezében - megszállottak, bűvészek, muzsikusok és hadvezérek különc gyülekezete. A Habsburgok ármánykodásuk és merő konokságuk révén számos vetélytársukat távolították el a politikai porondról, mígnem 1918-ban végül maguk is szedték a sátorfájukat. Közép-Európa és Németföld zömét uralták, de sok más helyen is be-beavatkoztak - Európa története aligha érthető meg nélkülük. Simon Winder rendkívül szórakoztató könyve vegykonyhák, csontvázak, ékszerek, medveárok és balszerencsés házasságok szédítő forgatagába kalauzolja olvasóját. A Danubia egy dinasztia története, de legalább annyira szól a Habsburgok alattvalóiról, akik különféle nyelveket beszéltek, roppant területeket népesítettek be és olykor kifejezett hálátlanságot mutattak különc bécsi uralkodójuk iránt. Nekünk magyaroknak különösen érdekes az az angolszász nézőpont, melyből a szerző régiónkat szemléli.

Mi történik, ha egy kisgyereket trauma ér? Hogyan hat a bántalmazás az agyra - képes-e meggyógyulni? Bruce Perry páciensei elképzelhetetlen rémségeket éltek át: népirtást, szüleik meggyilkolását, családi erőszakot, szekrényben és ketrecben, világtól elzárt szektában töltött éveket. A kiváló gyerekpszichiáter történetei azt példázzák, hogy a trauma miként hat a gyerekek agyára, hogyan befolyásolja személyiségük alakulását. Ismerteti, milyen kreatív módszerekkel képes enyhíteni a súlyosan traumatizált gyerekek fájdalmát, hogy egészséges felnőttekké válhassanak. A rendkívüli szaktudással és empátiával megírt, szívbe markoló könyv drámai erővel figyelmeztet arra, hogy csak akkor remélhetjük a gyógyulást, csak akkor tudunk segíteni a traumák leküzdésében, a továbblépésben, ha minél jobban megismerjük az agy működését. "A szerző egyéni tapasztalatain, sikerein és kudarcain keresztül mutatja be rendkívül szemléletesen, izgalmasan és olvasmányosan, hogy csupán pár perces stressz is képes egy életre megváltoztatni az agyat. De azt is, hogy az egészséges emberi kapcsolatok milyen gyógyító erővel bírnak. Fontos könyv, melynek elolvasását szívem szerint minden, gyerekkel foglalkozó szakember számára kötelezővé tenném." (Gyurkó Szilvia, jogász) "Miért nézünk erőszakos filmeket? Miért olvasunk izgalmas, ám rettegést keltő könyveket? Az adrenalinlöket vagy a megkönnyebbülés pozitív élménye miatt? Bruce D. Perry könyve magát a rettegést ábrázolja a bántalmazást, erőszakot, elhanyagolást átélt gyerekek sorsán keresztül. Létezik-e az ilyen traumából felgyógyulás? Megtanul-e beszélni a ketrecben, kutyaként nevelt fiú?" (Földi Rita, neuropszichológus, egyetemi docens) Dr. Bruce D. Perry a Child Trauma Academy tudományos főmunkatársa. Dolgozott az FBI tanácsadójaként, a Texasi Gyermekkórház Pszichiátriai Osztályának osztályvezető főorvosaként és a houstoni Baylor Orvosi Egyetem Pszichiátriai Tanszékének kutatási igazgatóhelyetteseként. Maia Szalavitz tudományos és egészségügyi kérdésekkel foglalkozó díjnyertes amerikai újságíró.

Másfél évvel sorsfordító zarándokútjuk után a keddi nők újabb közös nyaralásra indulnak. Hét nap tökéletes kikapcsolódás: se férfiak, se család, se internet, se telefon. Egy teljes hét a léböjtkúra, a salaktalanítás és a méregtelenítés Bermuda-háromszögében, hogy nyomtalanul eltűnjenek a fölös kilók, a méreganyagok, a munkahelyi stressz és a családi gondok. Ám hamar kiderül, nem a farkaséhség az egyetlen, amivel meg kell küzdeniük, mert nem csak a kilóktól, a múlttól sem olyan könnyű megszabadulni. Monika Peetz író, dramaturg, forgatókönyvíró. Keddi nők című regénye 2010-ben jelent meg Németországban, és még abban az évben több mint egymillió példány kelt el belőle. Azóta 23 nyelvre lefordították, és meg is filmesítették.

Habsburg Vilmos a Habsburg főhercegek udvari felségjeleit, később egy párizsi emigráns egyszerű öltönyét viselte, és időnként frakkot öltött. Bár álma, hogy Ukrajna királya legyen, az első világháborút követően szertefoszlott, ő mégse adta fel, s szinte bármire hajlandó volt, hogy célját elérje: a német imperialisták szövetségese lett, dühödt osztrák monarchista, a fasizmus lelkes támogatója, majd Hitler elszánt ellensége, s végül a sztálini rezsimről jelentő kém. Egy kijevi börtönben hunyt el 1948-ban. A vörös hercegben Timothy Snyder neves amerikai történész emlékezetes portrét rajzol egy férfiról, akiben a 20. századi Európa számos ellentmondása öltött testet: a Habsburg Birodalom végnapjaiban felnőtté váló Vilmos elszántan próbálja megtalálni helyét a viharos gyorsasággal változó, világháborúk és nacionalizmusok tépázta Európában. A lenyűgöző életrajzot mozgalmas korképpel ötvöző könyv mélyen elgondolkodtat a személyes és nemzeti identitások változékonyságáról.

Lehet-e bármi szebb az önuralom teljes elvesztésénél? "Borzasztó dolog, amikor gyermekkorunkban megtudjuk, hogy az egész világtól különállunk, hogy senki és semmi nem fáj együtt megégetett nyelvünkkel, lehorzsolt térdünkkel, hogy kínjaink és fájdal maink csakis a mieink. Még borzasztóbb, amikor cseperedvén megtudjuk, hogy senki sem ért meg bennünket igazán, akárhogy szeressen is. A tulajdon énünk tesz bennünket a legboldogtalanabbá, ezért igyekszünk úgy megszabadulni tőle." Öt egyetemista. Me gközelíthetetlen, titokzatos kis csoport a vermonti egyetemen. Ebbe az elit társaságba csupán egyetlen új diáknak sikerül bejutnia, a feltörekvő Richard Papennek. Ő beszéli el évekkel később a csoport titkos történetét. A különös ifjak megszállott pr ofesszoruk hatására nemcsak tanulják, át is élik az ókori görög kultúrát, az ősi vallást, a mámoros orgiákat és a véráldozatot. De amikor megszegik a társadalmi és erkölcsi törvényeket, átlépik a határokat, életük örökre megváltozik. Saját bőrükön ta pasztalják, hogy nem ölni nehéz, hanem tovább élni.

Az első világháború két veteránja bosszút áll testi-lelki szenvedéséért. Rájönnek, hogy a Haza nem tréfál hősi halottaival, és kihasználják a helyzetet. A szélhámosság, amit kieszelnek, erkölcsileg elítélhető ugyan, viszont rendkívül hatásos és szell emes. A Viszontlátásra odafönt a nagy háború utáni nemzedék nagyregénye. Monumentális tablót fest a vérfürdő utáni békeidőkről, a megcsúfolt reményekről, az államról, amely ünnepli a hadszíntéren elesetteket, de hagyja nyomorban vergődni a kiszolgá lt szerencsétleneket. Pierre Lemaitre lebilincselő, fordulatos kalandregénye, a Viszontlátásra odafönt, mely egyszerre idézi Balzac, Victor Hugo, Tolsztoj, García Márquez és Carson McCullers világát, lelkesedést váltott ki mind a kritikusok, mind a közönség körében. Megjelenése után szinte azonnal a sikerlisták élére került, megkapta Franciaország legrangosabb elismerését, a Goncourt-díjat. Már készül képregény- és a filmváltozat.

Lehet, hogy mi is olyanok vagyunk, mint két lezárt szelence, amelyek egymás kulcsát rejtik? A Dominó szerelmesregény. Hősei házasok vagy szinglik, hűségesek vagy hűtlenek, szenvedélyesek vagy visszafogottak - de mind vágyakoznak valami után. Párizs szívében él Zephyr szép és zárkózott feleségével, Manonnal. A szemben lévő házban Toqué, az író látogatja Rose nevű kedvesét és közös kisbabájukat. Eric, a betegápoló attól boldog, ha mindenkin segíthet. És Sabatine, az ellenállhatatlan fotóművész belebolondul egy titokzatos férfiba. Egyesek egymásba szeretnek. Másokat megcsalnak. Mindannyian rejtegetnek valamit. De ki csal meg kit? És ki az, aki hazudik? Iselin C. Hermann kalandos úton jutott el az irodalomig. Eredetileg akrobatának tanult Franciaországban, saját bevallása szerint a mai napig tud kötélen táncolni. Ezután egy koppenhágai színház társulatában rendezett és játszott, majd bölcsészettudományi tanulmányai és könyvkiadói szerkesztői munkája után az Expressz ajánlott! című levélregény hozta meg számára a világsikert. Azóta két gyerekkönyve és több regénye is megjelent.

Lehet, hogy mi is olyanok vagyunk, mint két lezárt szelence, amelyek egymás kulcsát rejtik? A Dominó szerelmesregény. Hősei házasok vagy szinglik, hűségesek vagy hűtlenek, szenvedélyesek vagy visszafogottak - de mind vágyakoznak valami után. Párizs szívében él Zephyr szép és zárkózott feleségével, Manonnal. A szemben lévő házban Toqué, az író látogatja Rose nevű kedvesét és közös kisbabájukat. Eric, a betegápoló attól boldog, ha mindenkin segíthet. És Sabatine, az ellenállhatatlan fotóművész belebolondul egy titokzatos férfiba. Egyesek egymásba szeretnek. Másokat megcsalnak. Mindannyian rejtegetnek valamit. De ki csal meg kit? És ki az, aki hazudik? Iselin C. Hermann kalandos úton jutott el az irodalomig. Eredetileg akrobatának tanult Franciaországban, saját bevallása szerint a mai napig tud kötélen táncolni. Ezután egy koppenhágai színház társulatában rendezett és játszott, majd bölcsészettudományi tanulmányai és könyvkiadói szerkesztői munkája után az Expressz ajánlott! című levélregény hozta meg számára a világsikert. Azóta két gyerekkönyve és több regénye is megjelent.

Világsikerű, tudományos bestseller! "Igazán csodálatos bizonyítást találtam erre a tételre, de ez a margó túl keskeny, semhogy ideírhatnám." A 17. században élt Pierre de Fermat-nak e szavai felcsigázták az emberek képzeletét, s különös matematikai küzdelemre készítettek az eljövendő nemzedékeket. Jóllehet a problémát igazán egyszerű megfogalmazni (nevezetesen: az xn+yn=zn egyenletnek, amennyiben x, y, z és n pozitív egész számok, n>2 esetén nem létezik megoldása), a matematikusok 350 éven át sikertelenül próbáltak megbirkózni vele. A nagy Fermat-sejtés a matematika Szent Grálja lett. Voltak, akik egész életüket a bizonyításnak szentelték. Akadt, aki kétségbeesésében önkezével vetett véget életének, másvalakit pedig épp a nagy Fermat-sejt és mentett meg az öngyilkosságtól, ezért végrendeletében óriási díjat ajánlott fel a megoldásért. És akkor jött egy princetoni professzor, Andrew Wiles, aki már tízéves kora óta álmodozott a bizonyításról. 1993-ban, hét évi magányos és titokban végze tt kutatómunka után szenzációs bejelentéssel kápráztatta el a világot: megvan a bizonyítás! Minden idők leghíresebb matematikai problémájának megoldása egy hősies küzdelem története: a nagy ábrándok, szellemi nagyság és különleges eltökéltség emberi drámája. A könyv - mely eddig 22 országban jelent meg, és heteken át vezette az angol bestseller listákat - izgalmas megvilágításban mutatja be a matematikatörténet kiemelkedő pillanatait, a matematikai kutatás szépségét.

Hogyan lehet létezni, ha nem ismerjük fel az arcokat, vagy arcot látunk ott is, ahol nincs? Hogyan boldogulhatunk a mindennapokban, ha csak a tőlünk jobbra levő dolgokat észleljük, a balra esőket nem? Oliver Sacks meghökkentő orvosi esettörténeteiben a hangsúly nem a betegségek rémséges leírásán van. Amire Sacks kíváncsi, az a fogyatékosságaival küszködő ember belső világa. Történetei lehetőséget adnak arra, hogy rácsodálkozzunk az emberi természet elképesztő sokszínűségére, s egyben felülvizsgáljuk a fogyatékosságról alkotott nézeteinket. Oliver Sacks (1933) New Yorkban élő, brit származású ideggyógyász-professzornak eddig 22 nyelven 11 könyve látott napvilágot. Ébredések (1973) című kötetéből Robert De Niro és Robin Williams főszereplésével nagy sikerű film készült, amelyet Oscar-díjra jelöltek. A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét című könyvét Peter Brook vitte színpadra, a darabot 1993-ban mutatták be Párizsban. A szerző saját balesetét feldolgozó műve, a Fél lábbal a földön 2007-ben jelent meg magyarul.

"Istennek leginkább tetsző, ha egy férfi megtartóztatja magát, írod. Ilyen Istenben én nem hihetek. Nem hihetek olyan Istenben, ki emberáldozatot követel. Olyan Istenben, aki egy asszony tönkretételével váltja meg egy férfi lelke üdvét. Szerintem csak öntelt ember veti el magától a földi életet s az összes földi gyönyöröket egy olyan lény kedvéért, aki talán nem több egy elvont fogalomnál." Floria 13 évig a majdani Szent Ágoston (354-430), a Vallomások szerzőjének élettársa és fiának anyja volt. Ágoston 387-ben, megkeresztelkedése után eltaszította őt magától. A Vita Brevis szerelmi történet a 4. századból, erotikus tragédia cölibátusról és vallási alávetettségről, a késő antik filozófia és a keresztény aszkézis összeütközéséről. Jostein Gaarder norvég regényíró 1952-ben született Oslóban. Legismertebb műve, a Sofie világa 1991-ben jelent meg, és azonnal meghódította a világot; 54 nyelvre fordították le, 1995-ben a világ legnagyobb példányszámban eladott könyve lett. Gaarder szeret széles körben ismert történeteket újragondolni - például Szent Ágoston ifjú éveit a Vita Brevis lapjain -, amelyeket azután kreatívan át is értékel. Elbeszélései és regényei eddig tucatnyi kötetben jelentek meg, de filozófiai és vallási témájú szakkönyvek szerzőjeként is igen termékeny. Több mint 10 norvég és nemzetközi díj és kritikai elismerés birtokosa. Gaarder az írás mellett aktívan részt vesz az emberi jogok és a fenntartható fejlődés támogatásában. Ebből a célból 1997-ben feleségével, Siri Danneriggel létrehozott egy díjat, melyet könyve után Sophie-díjnak neveztek el. A díjat évente osztják ki. Jelenleg Oslóban él feleségével és két fiukkal.

1508-ban a nagy hatalmú II. Gyula pápa megbízta Michelangelót: készítsen freskót a nemrég helyreállított Sixtus-kápolna mennyezetére. A művész, akinek négy évvel korábban leleplezett szobra, a Dávid, méltán keltett csodálatot, kezdetben vonakodott az óriási feladattól, mert úgy vélte, festőként nincs elegendő tapasztalata hozzá. Ross King könyve, a Michelangelo és a Sixtus-kápolna élvezetesen meséli el annak a négy, rendkívüli évnek a történetét, amikor Michelangelo a roppant kiterjedésű felület megfestésével viaskodott. Ádáz politikai küzdelmek, a hatalomvágyó pápa szüntelen háborúskodásai, anyagi nehézségek és a ragyogó festőtehetséggel, az ifjú Raffaellóval folytatott rivalizálás közepette születtek meg azok a szépséges jelenetek, melyek minden idők egyik legnagyszerűbb művészi remekét alkotják.

"A szerelem, mondják, rabszolgává tesz, meg hogy a szenvedély ördögi, meg hogy sokan életükkel is fizettek már a szerelemért. Tudom, mindez igaz, de azt is tudom, hogy szerelem nélkül vakon tapogatózunk életünk alagútjában, és soha sem látjuk meg a fényt." Hogy mit teszünk kockára, felfedi, mi értékes nekünk. Hogy van az, hogy egyik nap az élet rendezett, elégedettnek érzed magad, talán kissé cinikus vagy, de alapjában mégis elégedett, és aztán, minden figyelmeztetés nélkül, egyszer csak a szilárdnak hitt talaj meginog, szétnyílik lábad alatt, és hirtelen egészen máshol találod magad, olyan helyen, melynek pontos helyrajzát nem ismered, s a szokások teljesen idegenek? Az utazónak legalább van választása. Aki útra kel, tudja, hogy a dolgok nem lesznek olyanok, mint otthon. A felfedező előre tudja ezt. De mi, kik csupán a véráramok útjait járjuk, s bensőnk egy-egy városára váratlan bukkanunk, nem tudunk felkészülni. Az élet hozzánk, kik addig folyékonyan beszéltük nyelvét, most idegenül szól. Mesélek neked. Hidd el, így történt. Henri szenvedélyesen szereti Napóleont, Napóleon pedig szenvedélyesen szereti a csirkét. És Henri, a hűséges szakács Moszkváig követi a császárt, úgy hogy közben egyetlen embert sem öl meg. Mindeközben Velencében, az álarcok és lehetőségek városában, hártyákkal a lábujjai között egy csónakos lányaként megszületik Villanelle, s minthogy nő létére csónakos nem lehet, éjjelente a kaszinóban teszi kockára a szívét. Miután Henri szívét Napóleon, Villanelle-ét pedig egy előkelő velencei patríciusnő összetöri, egy sötét csatornában keresztezik egymást útjaik. Jeanette Winterson Manchesterben született, és egy pünkösdista pár örökbefogadott lányaként nőtt fel szeretettelen, rideg légkörben. Misszionáriusnak szánták, és megtiltották, hogy olvasson. Az élményt, noha folyamatosan megírja és újraírja, azóta sem heverte ki. Hisz abban, hogy a művészet mindenkié, ezért mindenki által hozzáférhetővé kell tenni. Tíz regényt írt, többek között a Nem a narancs az egyetlen gyümölcs, a Miért lennél boldog, ha lehetsz normális? és a Teher címűt. Elnyerte "a legjobb első regénynek" járó Whitbread-díjat, a John Llewellyn Rhys-emlékdíjat, az E. M. Forster-díjat, valamint Cannes-ban az audiovizuális műsorok fesztiváljának (FIPA) Ezüst-díját. Az 1987-ben megjelent A szenvedély Jeanette Winterson legjobbnak tartott regénye.

"Biztonságosan élni veszélyes." Bécsben, a 19. század végi szellemi erjedés közegében nagy drámája dúl szerelemnek, sorsnak és akaratnak. Josef Breuer, a pszichoanalízis alapító atyáinak egyike pályája csúcsán. Friedrich Nietzsche, az európai filozófia meghatározó szellemeinek egyike az öngyilkosság szélén. Amikor az igen tehetséges Breuer doktor elvállalja Nietzsche gyötrő fejfájásainak és egyéb testi kínjainak gyógyítását kísérleti stádiumban lévő módszerével, a "beszélgetős terápiával", még csak nem is sejti, hogy a különös kúra neki is enyhülést fog hozni, hiszen ahhoz, hogy segítsen páciensén, előbb neki kell megküzdenie a maga démonaival. Az Amikor Nietzsche sírt tényt kever írói fantáziával, kedélyes hangulatot feszültséggel. Irvin D. Yalom felejthetetlen történetet mesél olvasóinak a szenvedély természetéről és a barátság megváltó erejéről. A könyv világszerte több mint 4 millió példányban kelt el, Armand Assante főszereplésével 2007-ben film is készült belőle.

"A szív és az agy nagy tiszteletnek örvendenek. A szív létfontosságúnak számít, mert ő pumpálja a vért a testben, az agyat azért csodálják, mert minden másodpercben bámulatos gondolatmeneteket talál ki. Mindeközben a bél legfeljebb a vécéig jut el, gondolják a legtöbben. Máskülönben csak hanyagul teng-leng a hasunkban, olykor-olykor pukizik egyet. Különleges adottságokat senki sem tételez fel róla. Mondhatni, kissé lebecsüljük őt - pedig valójában nem pusztán lebecsülésről van szó, egyenesen szégyenkezünk a beleink miatt. Gázos belek! Könyvem ezen a hozzáálláson szeretne egy kicsit változtatni. Mert a bél igenis menő!" Giulia Enders (1990) német orvostanhallgató jelenleg a doktorátusához szükséges kutatásokat végzi a frankfurti Mikrobiológiai Intézetben. A Wilhelm-und-Else-Heraeus-Stiftung kétszeres ösztöndíjasa. Darm mit Charme (Bájos beleink) című előadásával - melynek videoklipje a YouTube egyik slágere - 2012-ben első díjat nyert az ifjú kutatók bemutatkozásának teret adó freiburgi Science Slamen. Ebből született Bélügyek című könyve. Könyvét nővére, Jill Enders szellemes rajzai illusztrálják. Miért pont a belek? A bélrendszer közel 8 méter hosszával a legnagyobb szervünk, mégis kínos beszélnünk róla. Kakilás, hányás, hasmenés... pfuj, gusztustalan! Pedig ha meggondoljuk, hogy immunrendszerünk 80 %-ban a beleink állapotától függ, akkor ez nem kis dolog. Egyre nyilvánvalóbb - tudományos adatok igazolják -, hogy a túlsúly, a depresszió, a különféle allergiák és számos komoly betegség mind-mind összefüggenek beleink állapotával. Ha tehát egészségesek akarunk maradni, törődnünk kell az emésztésünkkel. Giulia Enders fiatal német kutatóorvos könnyed hangvételű könyvében közérthetően és szellemesen kalauzol el a belek világába. Számos praktikus tanáccsal is szolgál, hogy a sokak életét megkeserítő kisebb-nagyobb emésztési gondoknak végre búcsút lehessen inteni. "Ez a kislányos külsejű, csinos diáklány nem csupán tabukat dönt, de az emberi test csodáiról is mesél." (Frankfurter Allgemeine Zeitung) "Enders bebizonyítja, hogy a tudomány is lehet szórakoztató. Könyve lebilincselő olvasmány." (Fit For Run)

Szervezetünk vészharangot kondít: levegő után kapkodunk, mellkasunk tompán sajog, szédülünk, forog velünk a világ, ájuldozunk, halálra rémülünk - kitört a pánikroham. Kapkodva étkezünk, nehéz ételeket falunk, felületesen lélegzünk, vércukorszintünk fel-le ugrál, nem bírjuk a gyűrődést, idegeink görcsbe rándulnak... Miért is ne törne ki rajtunk a pánikroham? Shirley Trickett, a pánikbetegség elismert szakembere közvetlen hangvételű, olvasmányos, bölcs és józan tanácsokkal teli könyvében arra tanít, hogy ha megfelelő ételeket fogyasztunk, ha elsajátítjuk a helyes légzést, ha sokat mozgunk, és idegeskedés helyett megpróbáljuk megteremteni lelkünk békéjét, akkor minden esélyünk megvan rá, hogy megbirkózzunk pánikrohamainkkal. "A pánikroham a test normális félelmi reakciójának eltúlzása. Testünk ilyenkor túlzott mennyiségben termeli azt az adrenalin nevű vegyi anyagot, amelyet rendes körülmények között akkor produkál, amikor cselekednünk kell - el kell futnunk a veszély elől, harcolnunk kell, vagy akár csak dühbe gurulunk. Ennek sokféle kellemetlen érzés és kényszeres félelem az eredménye. Ezeket az érzéseket, mivel mind egyszerre jelennek meg, pánikrohamnak nevezték el. A roham szó betegséget sugall, olyan eseményt, amelyet elszenvedőjének nincs módjában sem elkerülni, sem csillapítani. Látni fogjuk, hogy ez nem így van. Jobb elnevezés volna az "adrenalináram" vagy az "adrenalin-túltermelés", mert ez pontosan leírja, mi történik, és nem hangzik olyan ijesztően." (Shirley Trickett)