Park Kiadó strana 38 z 46

Amikor Lawrence Anthony dél-afrikai természetvédőt arra kérték, fogadjon be egy "rakoncátlanul" vad elefántcsordát a zuluföldi vadrezervátumába, a józan ész azt súgta neki, hogy ne tegye. Ám az állatok számára Anthony jelentette az utolsó esélyt: ha ő nem nyújt nekik menedéket, kilövik őket. Anthony befogadta a csordát, és az évek múlásával maga is az elefántcsalád része lett. Miközben azért küzdött, hogy megnyerje az állatok bizalmát, rájött arra, mennyi mindent tanult tőlük életről, hűségről, szabadságról. Az Elefántsuttogó szívet melengető, izgalmas, mulatságos és felemelő krónikája mindannak, amit Anthony e hatalmas testű, ám mélyen érző teremtmények mellett átélt és megtanult. A felejthetetlen emberi és állati portrékat felvonultató egzotikus történet kötelező olvasmány minden állatbarát és kalandvágyó olvasó számára. "Nagy szerencséje az írónak, hogy egyáltalán megérte műve kiadását, mert amit a gondjaiba vett elefántcsordával művelt, az hajmeresztő. Egyszerűen felfoghatatlan. Engem elvarázsolt a logikus gondolkodáshoz társuló mély humánum, ami az Elefántsuttogó minden lapjáról árad. Ajánlom ezt az izgalmas, olvasmányos könyvet mindenkinek, aki egy megindítóan személyes és hiteles beszámolót szeretne kapni Dél-Afrika vadvilágáról és azokról, akik a megóvásáért küzdenek." (dr. Sós Endre vezető állatorvos Fővárosi Állat- és Növénykert) "Az elefántok megmentésének története Anthony elbeszélésében varázslatos és szívet melengető. A szomorú, döbbenetes, felemelő és nemritkán humoros történéseken átsüt a szerző szenvedélyes természet- és állatszeretete." (Booklist) "A dél-afrikai természetvédő könyve rögtön beszippantott. Csodálat, harag, elképedés, vidámság és megkönnyebbülés - nehéz összefoglalni a sokféle érzelmet, melyben nem az olvasás során váltakozott. Szereplői örökre emlékezetesek maradnak." (Cosmopolitan)

41 év, 26 interjú, 19 vers angolul és magyarul "Elegáns és előzékeny társalgó, az interjúk szerzői ezt szinte egységesen tanúsítják. Viszont keselyűként csap le a jó kérdésekben rejtőző szellemi prédára. Persze hogy finoman narcisztikus, amikor a szellemi teljesítményéről van szó, mégis végtelenül szerény, és híján van az üres öntetszelgésnek és önkímélésnek. Sose álszent, mindig szókimondó." -Müller Péter Sziámi "Az ember, aki ezekből a beszélgetésekből kirajzolódik, éppolyan bonyolult és meglepő, mint a karrierje. Kijelenti, hogy nem kedveli a beszédet, ugyanakkor időnként kifejezetten bőbeszédű. Éveken át szinte bárkinek, időbeli korlátozás nélkül nyilatkozik, majd hosszú évekre visszahúzódik egy zen kolostorba, és egyáltalán nem ad interjút. A legtöbb újságíró elbűvölő úriemberként emlegeti, de néhányan szóvá teszik megkérdőjelezhető viselkedését és részeg locsogását. Cohen érzelmi állapotai éppoly változatosak ezekben a beszélgetésekben, mint a témái, hangulatait mégis nehéz kiolvasni belőlük. A fiatal és a középkorú Cohen hol gunyoros, hol cinikus vagy éppen játékos. És mintha nem is lenne egészen őszinte, talán még magával sem; olykor inkább szerepel, ahelyett hogy szívből szólna. De legalább következetesen érdekes, még ha ismétlésekbe, netán önellentmondásokba keveredik is. Aztán a 90-es évek végén eljön egy pillanat, amikortól kezd úgy viszonyulni mindahhoz, amit korábban mondott, mint valami "fedősztorihoz". Innentől egyre inkább lerántja magáról a leplet, sokkal nyíltabban beszél a depressziójáról, a kapcsolatairól és a pályafutásáról." -Jeff Burger "Tinédzser koromban én voltam az egyetlen a társaságomban, aki hallgatta őt, méghozzá buzgón, mindennap, az iskola után. Úgy éreztem, hogy a barátom, és ezen az érzésen a találkozásunk sem változtatott." -Suzanne Vega Leonard Norman Cohen (1934) kanadai költő, regényíró, énekes és dalszövegíró. Korunk egyik legjelentősebb előadóművésze. Jeff Burger író, újságíró, szerkesztő, a Springsteen on Springsteen című könyv szerkesztője. Rendszeresen publikál a Barron's, a Family Circle, a GQ, a Los Angeles Times és a Reader's Digest magazinokban. Ridgewoodban (New Jersey) él.

Szállj be a kereskedésbe, figyeld közelről a világgazdaságban zajló folyamatokat - a pénz születésétől az áruk gyártásáig és eladásáig. Tanuld meg, mi a részvény és a kötvény, és hogyan cserélnek gazdát világszerte nap mint nap. Értsd meg, mi történik recesszió idején, és mi okozta a dotcom- és a hitelválságot. Tudd meg, miképpen alakítja az árakat a kereslet és a kínálat, mi az infláció és miért változnak a kamatlábak. - Segít kialakítani az önálló olvasás szokását. - Ismerteti a témával kapcsolatos alapvető tudnivalókat, bővíti a szókincset. - Táplálja a gyerekek kíváncsiságát környező világunk iránt.

Légy tanúja nyughatatlan bolygónk erejének - a pusztító vulkánkitörésektől a félelmetes cunamikig. Tudd meg, mi történik földrengéskor, és hogyan mérik a tudósok a rengés erősségét. Nézd meg, hogyan árad ki a tűzforró vörös lávafolyam a vulkán kráteréből. Derítsd ki, hogyan befolyásolják a vulkánok az időjárást

A 75 éve megjelent napló jubileumi kiadása új elő- és utószóval, kronológiával, illusztrációs anyaggal, valamint a korábbinál bővebb, 16 oldalas képmelléklettel lát napvilágot. Anne Frank naplója örök érvényű olvasmány, egyaránt szól az övéihez hasonló gondokkal küszködő fiatalokhoz, az idősebbekhez, akik szeretnék jobban megérteni őket, és szól mindazokhoz, akik tudni akarják, mi történt a Prinsengracht 263. hátsó traktusában bujkáló családokkal a hitleri megszállás alatt álló Amszterdamban. Anne Frank 1942. június 12-e és 1944. augusztus 1-je között vezetett naplót: kezdetben csak magának írogatott, később, amikor megérett benne az elhatározás, hogy híres írónő lesz, elővette régi írásait, és módszeresen átírta, javítgatta őket. Úgy tervezte, hogy naplója alapján könyvet ír a háborúról, és hű képet fest benne a német megszállás éveiről Hollandiában. Korai halála - nem sokkal tizenhatodik születésnapja előtt hunyt el a bergen-belseni koncentrációs táborban - megakadályozta terve megvalósításában. Naplóját a Frank családot bújtató Miep Gies találta meg és helyezte biztonságba azután, hogy a családot 1944. augusztus 8-án elhurcolták, majd a háború után olvasatlanul átadta Anne édesapjának, Otto Franknak. A könyv 1947-ben jelent meg először, Otto Frank gondozásában, s azóta világszerte milliók olvasták.

Helen Macdonald kislány korában elhatározta, hogy solymász lesz: megtanulta a rejtélyes szakkifejezéseket, és elolvasta a mesterség klasszikusait. Évekkel később, amikor az édesapja meghalt, s őt letaglózta a bánat, fejébe vette, hogy felnevel egy héját, Mabelt. Elszántan látott neki a nehéz és különös feladatnak: a vad és szabad állat idomításának. A Samuel Johnson-díjjal és a Costa Év Könyve díjjal kitüntetett H, mint héja könyörtelenül őszinte beszámoló a gyásszal való megbírkózásról. Emlékekről szól, a természetről és arról, hogy miként lehet összebékíteni az elmúlást az élettel és a szeretettel.

A címadó nem Dávid és Betsabé bölcs fia, hanem a párizsi illetőségű, nyolcvanöt éves Salomon Rubinstein, visszavonult nadrágkirály, aki a konfekcióiparban szerzett vagyonából ajándékküldő és lelkisegély-szolgálatot finanszíroz, sőt álmatlan éjszakáin maga is odaül a telefonhoz, enyhíteni halálfélelmét, illetve tagadni annak elkerülhetetlenségét. Ez a Salamon király rokon lélekre talál Jeanban, a huszonöt éves taxisofőrben, aki elkeseredett küzdelmet folytat a természet törvényei ellen, és egyáltalán, minden állatért és emberért, amelyet vagy akit kihalás vagy meghalás fenyeget. Veszélyeztetett egyed például Madame Cora Lamenaire, az egykor szebb napokat látott, hatvanöt éves sanzonénekesnő, aki a német megszállás alatt egy gestapós szépfiúra cserélte Rubinstein urat, és a hetvenes évekre már nagyon mélyre süllyedt, egészen egy söröző alagsoráig, vécésnéninek. Jean nem személyre szóló, hanem általános humanizmusból felkarolja, és táncolni, majd ágyba viszi Madame Corát, ami bizonyos megaláztatásokkal és igen áldozatos kompromisszumokkal jár, de végül minden jóra fordul...