Park Kiadó strana 40 z 53

"Mondjátok meg, csináltam-e bármi érdemlegeset - firkálta olykor vázlatlapjai szélére Leonardo. Annyi felületesség, szétszórtság és félbehagyás után az Utolsó vacsorával diadalmasan lerótta adósságát a történelem előtt. Energiáit és megszállottságát három éven át képes ... Folytatás ›› volt egyetlen cél szolgálatába állítani - életében ez volt jószerivel az első és utolsó ilyen alkalom. Az eredmény pedig egy alkotás, amely teljességgel különbözik mindentől, ami ezen a világon korábban született, s amely kétségbevonhatatlanul nagyszerűbb és csodálatra méltóbb az előző évszázad legnagyobb mestereinek műveinél. Az Utolsó vacsora a színek elevenségét ötvözi az árnyalatok finomságával, a mozdulatban kirobbanó indulatokat a vonalvezetés könnyedségével. És mindenekelőtt: sokkalta több a bámulatosan élethű részlet - az apostolok arckifejezése, a tányérok vagy az asztalterítő ráncai -, mint bármelyik korábbi síkbeli ábrázoláson. A művészettörténet teljességgel új fejezete kezdődik itt." Ross King (1962) kanadai származású író, kritikus, népszerű történeti-művészettörténeti ismeretterjesztő művek szerzője. Brunelleschi kupolája. A firenzei dóm építésének története (2008), Michelangelo és a Sixtus-kápolna (2010), valamint Párisz ítélete (2012) című könyvei magyarul is olvashatók. A már jó ideje az angliai Woodstockban élő író jelenleg új könyvén dolgozik, mely Monet-ról szól. Milánó, 1496 - a negyvennégy esztendős Leonardo da Vinci ekkorra már híres arról, hogy elvállalt megbízatásait képtelen teljesíteni. De a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában három év alatt mégiscsak befejezte az Utolsó vacsorát. Ez a freskó közel hét mé­ter széles; Leonardo még soha nem próbálkozott ilyen irdatlan nagy felület­tel, sőt a freskófestés bonyolult, fizikailag is emberpróbáló technikájában sem volt semmiféle tapasztalata. Az Utolsó vacsora több mint öt évszázad alatt az emberiség egyik legfontosabb és legismertebb művészeti, vallási és kulturális ikonja lett. A művészeti csoda mögött azonban ott húzódik egy valóságos és mélységesen emberi vonu­lat: Milánó tör­ténelmének és Leonardo életének sorsdöntő fontosságú eseményei. Ross King könyve, a Leonardo és az Utolsó vacsora a mester Milánóban töltött öt esztendejé­t és a világ leghíresebb művészeti alkotásának megszületését eleveníti fel. A(z) Leonardo és az utolsó vacsora (Könyv) szerzője Ross King.

"Bizonyos dolgokra azt mondjuk, megbocsáthatatlanok, vagy, hogy soha nem fogjuk megbocsátani magunknak. De megbocsátjuk - mást se teszünk." Alice Munro különleges képessége, amellyel elénk tárja egy élet lényegét, legújabb kötetében is tetten érhető. Mindig képes rávilágítani ... Folytatás ›› arra a sorsfordító pillanatra, amikor egy véletlen találkozástól, egy meg nem tett lépéstől vagy egy váratlan sorsfordulattól visszafordíthatatlanul megváltozik minden. Legújabb könyvének legnagyobb érdekessége, hogy négy olyan darabbal zárul, amelyek a szerző gyerekkorában játszódnak, bevallottan önéletrajziak, és felidézik azt a világot, ahonnan ez a rendkívüli pálya felívelt. Ez az egyedülálló elbeszélő tehetséggel megalkotott, hol elképzelt, hol valóságos közeledésekről és távolodásokról, elindulásokról és megérkezésekről, véletlenekről és kimódolt aljasságokról, veszélyes és veszélytelen vágyakról szóló tizennégy történet ragyogó, kitörölhetetlen képet fest arról, milyen furcsa, ijesztő, kegyetlen és különleges tud lenni az életünk, és a minket körülvevő világ, amelyben így vagy úgy létezünk. Alice Munro ezzel a kötettel búcsúzik az irodalomtól, ezt a tudást hagyja ránk örökül. A(z) Drága élet (Könyv) szerzője Alice Munro.

"A lelke mélyén minden pszichiáter nyomozó." Irvin D. Yalom (1931) orosz zsidó bevándorló szülők gyermekeként született Washingtonban. A Stanford Egyetem pszichiátriaprofesszora, író. A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata, az Egzisztenciális pszichoterápia, A terápia ... Folytatás ›› ajándéka, valamint A magyar macska átka című munkái szakterületének alapművei közé tartoznak. A fikciót, filozófiát és pszichoterápiát ötvöző regényei, A Schopenhauer-terápia és az Amikor Nietzsche sírt világszerte több millió példányban keltek el, és ismertté tették a magyar olvasóközönség számára is. A pszichoterápia szempontjából négy kiemelkedő bizonyosság létezik: a saját és szeretteink halálának elkerülhetetlensége; a szabadság, amely lehetővé teszi, hogy az életünket úgy éljük, ahogy akarjuk; a végső pillanat magánya; és végül az a tény, hogy az életnek nincs egyértelműen meghatározható értelme. Bármennyire kegyetlennek tűnjék is ez a négy bizonyosság, mindegyikben megbújik a remény és a megváltás csírája. Ez a tíz pszichoterápiás történet reményeim szerint azt bizonyítja, hogy igenis szembenézhetünk a lét igazságaival, és erejüket felhasználhatjuk a személyes gyarapodás és az alapvető jellemváltozások érdekében. A(z) Szerelemhóhér (Könyv) szerzője Irvin D. Yalom.

Véletlenek pedig nincsenek! - vallja Aurélie Bredin, aki édesapja halála után átveszi egy kis párizsi étterem irányítását. Azon a végzetes novemberi napon, amikor olyan boldogtalannak érzi magát, mint még soha, a Szent Lajos-sziget kis könyvesboltjában különös könyvre bukkan: A ... Folytatás ›› nő mosolya című regény egyik helyszíne nem más, mint az ő vendéglője, a főhősnő pedig mintha... Nem, ilyen nincs! Aurélie elhatározza, hogy utánajár a rejtélynek: meg kell ismerkednie a regény írójával. Csakhogy próbálkozásai sorra kudarcot vallanak, mígnem egy szép napon az író levele a postaládájába pottyan. Találkozásuk azonban egészen másképp alakul, mint ahogy elképzelte... A(z) A nő mosolya (Könyv) szerzője Nicolas Barreau.

A szeretet, a hagyományos értékek és a szellemi fejlődés új pszichológiája Hogyan tehetünk szert tartalmas életre és valódi emberi kapcsolatokra? Úgy, fejti ki a szerző, ha megértjük, hogy életünk gondjaival szembenézni, azokat megoldani fájdalommal jár, és képessé válunk ... Folytatás ›› a szenvedés elfogadására és elviselésére. Könyve rádöbbent, hogy igenis kezünkbe vehetjük életünk és sorsunk irányítását. A Járatlan út önmagunk elfogadásához vezet, és megerősít abban, hogy valóban érdemes élni. M. Scott Peck gazdag terápiás tapasztalatából merítve sok-sok gyakorlati tanácsot ad. Stílusa gördülékeny és olvasmányos, magyarázatai könnyen érthetőek, példái beszédesek. A(z) A járatlan út (Könyv) szerzője M. Scott Peck.

Azért írtam ezt a könyvet, hogy tudd, mire van szükség ahhoz, hogy olyan nagyszerű szülő lehess, amilyen lenni szeretnél. Tartsd ezt a könyvet az éjjeliszekrényeden, hogy mindig kéznél legyen a pici első életéve alatt, mert választ találsz benne minden felmerülő kérdésre és problémára. ... Folytatás ›› Legyen ez a könyv a veled élő Szuperdada. (Jo-Jo) Jo Frost, az Egyesült Királyság egyik legmegbízhatóbb és legelismertebb csecsemőgondozó és gyereknevelési szakértője a magyar szülők körében is népszerű Szuperdada 1-2. és A kisgyerekkor nagy kérdései után olyan könyvet írt, amely kizárólag a csecsemőkorra, a baba első évére koncentrál. Főbb témái: Fejlődés - Biztonság - A biztos háttér kialakítása - Alvás - Etetés - Gondozás - Fejlesztés és felfedezés - Hogyan legyünk magabiztos szülők A Szuperdada ezúttal sem csak a csecsemők gondozásával kapcsolatban ad tanácsokat, hanem minden fejezetben foglalkozik a szülőkkel is, akik babájukkal együtt napról napra fejlődnek és változnak. Segít kialakítani a tartós kötődést és megalapozni a jó szülő-gyerek kapcsolatot, hogy mindenki jobban érezze magát az előtte álló nagy utazáson. A(z) A csecsemőkor nagy kérdései (Könyv) szerzője Jo Frost.

"Budapest... Budapest... nem tudok beletörődni. Egész múltam romokban." "Nekünk igenis fel kell tárnunk a múltat a magunk számára, hogy tisztán lássuk az okokat, melyek bennünket ebbe a katasztrófába taszítottak - egyszóval a felelősséget, mely bennünket terhel. S ebben egyes-egyedül ... Folytatás ›› a magunk erejére vagyunk utalva. Ha pedig ez a belátás nem száll meg igazán bennünket, ha abban a meggyőződésben fogunk élni, hogy minket semmi felelősség nem terhel, akkor félő, hogy az új magyar történelem sorozatos katasztrófák seregszemléje lesz." (1944. szeptember 23.) "Egyetlen zsidó vére sem tapadt magyar kézhez. Mert végül is a magyar csendőr azt a százezer vagy kétszázezer vagy háromszázezer zsidót csak a vasúti kocsikba gyömöszölte - hogy a németek ezeket üdülőhelyekre vitték vagy gázkamrákba, az nem tartozik ránk. A mi kezünk nem véreződött be." (1944. július 28.) "A zsidó boltok árukészletét lefoglalták. Mert a törvénynek mindent szabad. Az az úriember, aki elképedt volna még a gondolatára is annak, hogy ő valakinek a zsebéből kiemelje a tárcát, magától értetődő gesztussal és gyönyörrel műveli ezt, mióta a törvény erre módot ad." (1944. július 7.) "Tersánszky Józsi Jenő volt nálam. "Vége Magyarországnak - mondotta -, nem lehet rajta segíteni. Egy nép, melynek most megadatott az utosló alkalom, hogy ebből a borzalomból valamennyire megmenekedjen, úgy dönti el sorsát, hogy ő nem akar megmenekülni, ő harcolni akar, ő vérezni akar, egy idegen hatalom érdekében - ez a nép elveszett." (1944. október 19.) A(z) Az elsodort ország (Könyv) szerzője Fenyő Miksa.

"Mikortól nem ember az ember? Hát ez az. Az öreg Baum regélt valamit a szabadságról és más zagyvaságokról, de én nem értek semmit. Az éhezők világát a has irányítja. "Enni, enni!", ezt kiáltja az utolsó élő sejt, és nincs ember, aki ezt ne hallaná meg. Ettől a függőségtől ... Folytatás ›› nem lehet szabadulni, ami csak él ezen a földön, az mind a rabja marad..." Bogdan Wojdowski negyed századdal a háború után, 1971-ben keletkezett, önéletrajzi fogantatású regénye az egyik legmegrázóbb tanúságtétel a vészkorszakról: érzékletes panorámaképet fest a varsói gettó lakóinak életéről 1940-től, a gettó felállításától egészen az 1942-es "nagy akcióig", melynek során a gettóba zsúfolt zsidókat a treblinkai haláltáborba vitték. A varsói gettó falai mögötti világ a regényben egy tíz év körüli zsidó fiú, Dawid szemén keresztül elevenedik meg. Ő az, aki nap mint nap kínzó tapasztalatokat szerez a gonoszról, s miközben a túlélésért küzd, igyekszik megőrizni azt, ami még megmaradt emberségéből. "Őrült időkben jöttem a világra, és én magam is megőrültem, hogy tanúságot tehessek erről az őrületről" - írta 1985-ben megjelent naplójában a szerző. A(z) A holtaknak vetett kenyér (Könyv) szerzője Bogdan Wojdowski.

Az iskolában a gyerekek megtanulják, hogy a prímszám az, ami csak 1-gyel és önmagával osztható. Azt már nem tanítják meg nekik, milyen sok izgalmas rejtélyt kínálnak a prímek. Hogyan lehet megjósolni, hol fog felbukkanni a következő prímszám? Létezik-e olyan képlet, mellyel prímeket lehet előállítani? 1859-ben Bernhard Riemann német matematikus előállt egy prímekre vonatkozó hipotézissel, bizonyítást azonban nem sikerült adnia. Marcus du Sautoy érdekfeszítő könyvében egy oknyomozó riporter szenvedélyével veszi sorra a matematika történetének nagy alakjait, akik mind nyomába eredtek ennek a rejtélynek, mely később forradalmasította az e-kereskedelmet, a kvantummechanikát és a számítástudományt.

Olvasóink sokaságának nem kis örömére, és frissességéből mit sem veszítve 10 év után jelenik meg újra magyarul. Jamie Oliver, Anglia népszerű sztárszakácsa nyolcévesen, szülei kiskocsmájában kezdett főzni az essexi Claveringben. Az iskola elvégzése után a vendéglátóiparba, s idővel a River Caféba került, a híres történet szerint itt fedezte fel őt egy televíziós forgatócsoport. Tévés és szakácskönyves karrierje 1999-ben indult A pucér szakács című sorozattal. Azóta sorra jelenteti meg könyveit, közülük 10 magyarul is olvasható. Sikeres vállalkozásai közé tartozik a Jamie's Italian nevű, színvonalas étteremlánc, és egy sor márkás élelmiszer. Jamie Magazine címmel saját lapot ad ki. Ma Londonban és Essexben él feleségével, Joolsszal és négy gyermekükkel.

1913: ez az a pillanat, amikor a korszak virága teljében van, az az év, amikor minden lehetségesnek tűnik. A ragyogó kezdetben azonban már felsejlik a hanyatlás. 1913-ban az irodalom, művészet és zene tudja már, hogy az emberiség elveszítette ártatlanságát. Az irodalom, művészet és zene a végletekig elmegy, mintha már nem is lenne holnap. Proust az eltűnt idő nyomába ered, Malevics négyzetet fest, Gottfried Benn beleszeret Else Lasker-Schülerbe, Kirchner megfesti a metropolis arcát, Stravinsky és Schönberg hallatlan botrányokat okoz, Essenben megnyitják az első Aldi-szupermarklet prototípusát, Milánóban az első Prada üzletet. Duchamp biciklikereket szerel egy hokedlire, egy 15 éves, Bertolt Brecht nevű tanuló egy augsburgi diáklap főszerkesztője lesz Münchenben pedig egy Adolf Hitler nevű levelezőlap-festő akkurátus városképeit árusítja. Florian Illies könyve lélegzetelállító képet rajzol arról a páratlan évről, amelyben a hosszú 19. század nekicsattan a rövid, háborúkkal és szélsőségekkel terhes 20. századnak, s a felfestett nagyszabású panorámával eleven jelenné varázsolja az 1913-as évet, a virágzás pillanatát és a hanyatlás nagymiséjét. A szerzőről: Florian Illies 1971-ben született, Bonnban és Oxfordban tanult művészettörténetet, 1997-ben a Frankfurter Allgemeine Zeitung tárcarovatának szerkesztője lett; 1999-től 2001-iga FAZ Berlini oldalak rovatának vezetője; majd az újonnan alapított Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung tárcarovatát vezette; társalapítója és kiadója a Monopol című művészeti folyóiratnak. 2008-tól a Die Zeit irodalmi- és tárcarovatának felelős szerkesztője. Illies jelenleg a Villa Grisebach berlini aukciós ház társtulajdonosa, azon belül a 19. századi művészettel foglalkozik. Eddig megjelent 4 könyve 1 millió példányban fogyott el. Florian Illies virtuóz módon festi fel annak a semmihez sem fogható évnek a tablóképét, amellyel jelenünk kezdődik. Eredeti idézetek és utólagos leírások briliáns összjátékából álló könyvében[Florian Illies] a katasztrófához vezető esztendőből elővarázsolja a jelen kalandját. Matthias Matussek, Der Spiegel Egy könyv, amely boldoggá tesz. Finn Canonica, Das Magazin, Zürich

Milyen autistának lenni? Miként tudhatjuk meg, mit gondol és érez egy autista gyermek, akinek segíteni szeretnénk? Ez a figyelemre méltó könyv, amelyet Naoki Higashida mindössze tizenhárom évesen írt, választ ad néhány kérdésre. A súlyosan autista Naoki megtanult kartonbillentyűzet segítségével, a betűkre mutogatva kommunikálni, és mondanivalója kivételes betekintést nyújt az autisták gondolkodásmódjába. Megmagyarázza az autizmussal élők sokszor elképesztő viselkedését, lehetőséget nyújt, hogy megértsük képi gondolkodásmódjukat. A zárónovella pedig minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy az autisták nincsenek képzelőerő, humorérzék és beleélő képesség híján. Naoki szívhez szólóan folyamodik a türelmünkért, együttérzésünkért. Könyve minden olvasónak alkalmat ad, hogy új, izgalmas nézőpontból szemlélje a világot. Naoki Higashida 1992-ben született, az autizmusra való hajlamot 1998-ban állapították meg nála. Ezután speciális nevelési igényű gyermekek számára működtetett iskolákba járt, tanulmányait 2011-ben fejezte be. Több szépirodalmi és ismeretterjesztő műve is megjelent, munkáival díjakat nyert. Az írás mellett előadásokat tart az autizmusról és blogot vezet. Japánban, a Tokiói-öböl partján fekvő Kimicuban él. Ma este 139-szerre próbálom megélni a színpadon, milyen lehet autistának lenni, és egyre kétségbe ejtőbben érzem, hogy szinte semmit sem tudok. Bárcsak hamarabb olvastam volna ezt a könyvet De talán még nem késő. Kulka János Ha mi, állítólagos épek ilyen kitartóan, állhatatosan, aprólékosan próbálnánk megismerni és föltárni önmagunkat, ilyen körültekintően próbálnánk megmagyarázni a cselekedeteinket, miképpen azt az autista Naoki teszi, észrevennénk, hogy hibásak, tökéletlenek és fogyatékosok vagyunk mindannyian. Ezt felismervén elmúlhatna belőlünk az épek gőgje, és így a világ akár kellemes hellyé is változhatna. Sándor Erzsi Szeretettel ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik szeretnek ugrálni, a levegőbe betűket rajzolni, néha látszólag ok nélkül nekiiramodni, vagy az erdő és a mezők zöldjét élvezni. Azoknak, akik könnyen elfáradnak a rájuk zúduló információk és érzetek sokaságától, gyakran félreértik mások gesztusait, és időnként látszólag ok nélkül dührohamot kapnak, vagy dolgokat pörgetnek és szavakat ismételnek. És különösen ajánlom ezt az írást azoknak, akiknek a környezetében ilyen furcsa, de a könyv elolvasása után talán nem is annyira nehezen érthető manók élnek, akik a lelkük mélyén nagyon félnek attól, hogy problémát jelentenek a környezetük számára, és már az is sokat jelent nekik, ha érzik, hogy megpróbáljuk megérteni őket, nem nevetjük ki furcsaságaikat, és nem vagyunk rájuk dühösek valami miatt, amitől ők is szenvednek és amiről nem tehetnek. Arról, hogy szeretnek ugrálni. Jaksity György

"Nem hallgatunk tovább. Mi vagyunk a ti rossz lelkiismeretetek. A Fehér Rózsa nem hagy békén benneteket!" (A Fehér Rózsa negyedik röplapjából) München, 1942-1943 Néhány müncheni egyetemi diák 1942 júniusában Fehér Rózsa néven csoportot alakít. Röplapokat írnak és terjesztenek, így próbálják felrázni a német lakosságot: lázadjon fel a nácik embertelen, kirekesztő politikája, esztelen háborús pusztításai ellen. Kilenc hónap múlva lebuknak, és közülük hármat - Hans és Sophie Schollt, valamint Christoph Probstot - 1943. február 22-én lefejeznek. A Dumbach-Newborn szerzőpáros könyve, miközben felvázolja a korszak történelmi-társadalmi hátterét, eleven stílusban mutatja be a diákszervezkedést, a titkos akcióktól kezdve egészen a tragikus végig. A Sophie Scholl és a Fehér Rózsa egyszerre szívszorító és lélekemelő könyv.

"A hazugság visszatér, mint a bumeráng, és azt találja el, aki eldobta - esetleg azért, hogy elejét vegye valami nagyobb bajnak. Ez a bumeráng néha azonnal visszatér, néha csak sokára." Caroline, Eva, Estelle, Kiki és Judith belevaló kölni nők, akik egy francianyelv-tanfolyamon barátkoznak össze. Levizsgázni ugyan csak egyikük tud, de a barátság megmarad, tizenöt éven át minden hónap első keddjén együtt vacsoráznak a Le Jardin étteremben, beszélgetnek, megosztják egymással kisebb-nagyobb gondjaikat, örömeiket, nyaranta pedig elutaznak egy-egy hosszú hétvégére. Miután Judith megözvegyül, és igen rossz idegállapotba kerül, bejelenti, hogy ezúttal nem tart a többiekkel, mert rábukkant férje, Arne zarándoknaplójára, és helyette is szeretné végigjárni az El Caminót, befejezni azt, ami a férfinak a betegsége miatt már nem adatott meg. A keddi nők döbbenetén felülkerekedik a kalandvágy és a szolidaritás, így aztán egyhangúan úgy döntenek, hogy elkísérik. Igen ám, de a naplóval valami nem stimmel. Állandóan eltévednek, és kezdenek arra gyanakodni, hogy Arne sosem járt arra, amerre ők. Hamarosan arról is meggyőződnek, hogy semmi és senki nem az, aminek látszik. Szinte még egymásról se tudnak semmit...

"A hazugság visszatér, mint a bumeráng, és azt találja el, aki eldobta - esetleg azért, hogy elejét vegye valami nagyobb bajnak. Ez a bumeráng néha azonnal visszatér, néha csak sokára." Caroline, Eva, Estelle, Kiki és Judith belevaló kölni nők, akik egy francianyelv-tanfolyamon barátkoznak össze. Levizsgázni ugyan csak egyikük tud, de a barátság megmarad, tizenöt éven át minden hónap első keddjén együtt vacsoráznak a Le Jardin étteremben, beszélgetnek, megosztják egymással kisebb-nagyobb gondjaikat, örömeiket, nyaranta pedig elutaznak egy-egy hosszú hétvégére. Miután Judith megözvegyül, és igen rossz idegállapotba kerül, bejelenti, hogy ezúttal nem tart a többiekkel, mert rábukkant férje, Arne zarándoknaplójára, és helyette is szeretné végigjárni az El Caminót, befejezni azt, ami a férfinak a betegsége miatt már nem adatott meg. A keddi nők döbbenetén felülkerekedik a kalandvágy és a szolidaritás, így aztán egyhangúan úgy döntenek, hogy elkísérik. Igen ám, de a naplóval valami nem stimmel. Állandóan eltévednek, és kezdenek arra gyanakodni, hogy Arne sosem járt arra, amerre ők. Hamarosan arról is meggyőződnek, hogy semmi és senki nem az, aminek látszik. Szinte még egymásról se tudnak semmit...

Daniel Gottlieb személyében egy olyan ember osztja meg velünk felismeréseit, akit élete során számos súlyos veszteség ért. Miután harminchárom évesen örökre kerekes székbe kényszerítette egy súlyos gerincsérüléssel járó autóbaleset, szembesülnie kellett azokkal a kérdésekkel, amelyekhez másoknak egy egész élet szükséges. Testi-lelki felépülése során egyetemes érvényű felfedezéseket tett, többek közt azt, hogy emberi kapcsolataiban mindenki ugyanarra vágyik: szeretetre, megértésre és biztonságra. Érzelmekben, gondolatokban gazdag tárcái életünk egy-egy aspektusát veszik szemügyre. Az Árvaságunk című megmutatja, hogy az egyedüllét érzésének egyetemessége éppen a magányunkat enyhítheti; a Mi és a sebeink a sérülés és a gyógyulás elkerülhetetlenségéről szól; a Mit lát a gyerek? arra int, hogy a szülői stressz mértéke komolyan befolyásolja a gyerek jövőjét, míg az Anyám kezét fogva megindító vallomás a gyermeki szeretetről. E szívleckében Gottlieb közös félelmeinket boncolgatja, és mindannyiunk számára hitelesen szól gyakran elfojtott érzelmeinkről. Válaszai továbbgondolásra késztetnek vagy megnyugtatnak, mulattatnak vagy bölcseleti magasságokba repítenek, de mindig megtalálják az utat az olvasók szívéhez. "Úgy látszik, minél kevésbé ragaszkodunk bármihez, annál könnyebben tudunk szeretni. Ahol a szeretet lakik, ott már nincs szorongás, vágy, remény vagy neheztelés. A szeretet befogad, mint egy nyitott szív, nem követel, nem tart igényt semmire. Szívesebben jön, ha vágyaink elcsendesülnek, ha kevéssel beérjük, és ha megbékélünk a gondolattal, hogy bár nem lesz mindig velünk, amit szeretünk, de ebben a pillanatban velünk van." Daniel Gottlieb gyakorló pszichológus, családterapeuta, elismert mentálhigiénés szaktekintély, beszélgetős műsorok házigazdája, népszerű előadó és rovatvezető. Előző könyve, a Drága Sam! (2008, Park) tizenegy nyelven és öt kontinensen talált olvasókra. A Szívleckék mindenkori szerzői jogdíját és honoráriuma teljes összegét gyermek-egészségügyi és jótékonysági szervezeteknek ajánlotta fel.