Park Kiadó strana 28 z 53

A szerelem áll Alice Munro történeteinek középpontjában: az, hogy mi mindent meg nem tesznek érte az emberek, hogyan viselkednek, ha megszerzik, akire vágytak, hogyan hagyják, hogy elsodorja őket a szenvedély, és milyen árat kell érte fizetniük. Szereplői, a lányok és a nők Kanada kisebb és nagyobb szigetein, városaiban titkok, hazugságok és elfojtások között élik mindennapjaikat, próbálják megérteni jelenüket, egykori döntéseiket, melyek következményeivel egy életen át küzdenek. Személyiségük varázsa jórészt abból a bátorságból ered, amellyel képesek őszintén szembenézni a múltjukkal, átélni a változás és az elmúlás érzését, hogy előbb vagy utóbb, így vagy úgy valamiféle derűs nyugalommal megbékéljenek sorsukkal.

Hogyan lehet létezni, ha nem ismerjük fel az arcokat, vagy arcot látunk ott is, ahol nincs? Hogyan boldogulhatunk a mindennapokban, ha csak a tőlünk jobbra levő dolgokat észleljük, a balra esőket nem? Oliver Sacks meghökkentő orvosi esettörténeteiben a hangsúly nem a betegségek rémséges leírásán van. Amire Sacks kíváncsi, az a fogyatékosságaival küszködő ember belső világa. Történetei lehetőséget adnak arra, hogy rácsodálkozzunk az emberi természet elképesztő sokszínűségére, s egyben felülvizsgáljuk a fogyatékosságról alkotott nézeteinket. Oliver Sacks (1933) New Yorkban élő, brit származású ideggyógyász-professzornak eddig 22 nyelven 11 könyve látott napvilágot. Ébredések (1973) című kötetéből Robert De Niro és Robin Williams főszereplésével nagy sikerű film készült, amelyet Oscar-díjra jelöltek. A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét című könyvét Peter Brook vitte színpadra, a darabot 1993-ban mutatták be Párizsban. A szerző saját balesetét feldolgozó műve, a Fél lábbal a földön 2007-ben jelent meg magyarul.

Egy szép párizsi reggelen Laurent Letellier épp a könyvesboltja felé igyekszik, amikor az utcán elhagyott női táskát talál. Nincs benne semmi, amiből kiderülhetne, kié, ám annál több személyes holmit rejt: fotókat, hajcsatot, egy üveg parfümöt, dobókockákat, mobiltelefon-töltőt, Patrick Modiano egyik regényét és egy feljegyzésekkel teli, piros noteszt. Miközben Laurent a noteszt lapozgatja és az ismeretlen nőtől származó feljegyzéseket olvasgatja, egyre erősebbé válik benne az elhatározás: meg kell találnia a táska tulajdonosát. Kitartó nyomozása szép lassan szerelmi fogócskává alakul, amely nemcsak az ő, de a titokzatos ismeretlen életét is fenekestül felforgatja...

A 15. századi Firenze polgárai a lehetetlenre vállalkoztak: megalkotni minden idők legnagyobb, az építés során állványzattal alá nem támasztott kupoláját. A terv Filippo Brunelleschi ötvösmester agyából pattant ki: a vérbeli reneszánsz figura magának való zseni volt, összeférhetetlen alak, híres verekedő. A kupola építését, melyet ő irányított, viták, torzsalkodások, emberi tragédiák és fényes sikerek kísérték. Ross King (1962) kanadai születésű író és kritikus, hét művészettörténeti-történeti tárgyú könyv - köztük a Michelangelo és a Sixtus-kápolna, a Leonardo és az Utolsó vacsora, a Párisz ítélete, valamint a Dühödt ámulat. Monet és a Vízililiomok - sikeres szerzője. Városnéző túrákat vezet Firenzében, Rómában, Milánóban, Párizsban és Givernyben. Jelenleg Oxfordban él.

A kedves és a Könyörület Nobel-díjas szerzőjétől Az 1931-ben született Toni Morrison első regénye, a Nagyonkék 1970-ben jelent meg. 1988-ban A kedves című regénye, amely egy felszabadított fekete rabszolganő kálváriáját meséli el, Pulitzer-díjat nyert. 1993-ban neki ítélik az irodalmi Nobel-díjat azzal az indoklással, hogy "látnoki erejű és költői szépségű regényeiben az amerikai valóság egyik lényeges metszetét kelti életre". Sweetness szeretné szeretni gyermekét, Bride-ot, de nehezére esik az anyai szeretet. Bride, aki időközben csodás, ébenfekete, párducszépségű fiatal nővé serdült, szeretné szeretni barátját, Bookert, de elárulja a múltja, egy olyan pillanat, amely az anyai szeretet iránti csillapíthatatlan éhségéből fakadt. Booker nem lát el Bride szívéig, mivel ő is saját szeretettelen múltjának csapdájában vergődik. Vajon megtalálják-e a gyermekkori traumákból kivezető utat, az utat a fényre és a boldogságra? Toni Morrison kíméletlen és provokatív új regénye azt tárja fel, miféle sebeket ejthet a felnőtt a gyermeken, és hogy miként cipeljük tovább gyermekkori sérüléseinket generációról generációra.

Leóék családjában sokat vitatkoztak. De csak ritkán személyes okokból, többnyire inkább politikáról, társadalomról, az ügyről. A zsidó Gerhard nagypapa a francia ellenállás harcosa, kém és újságíró, a hatalom vonalas képviselője. Kedvenc leánygyermeke, Anne hozzámegy a művész Wolfhoz, aki zöldre festett hajjal mászkál, és bűnbandának titulálja az NDK államot. Anne, aki tizenhét évesen lép be a pártba, úgy próbálja szeretni rebellis férjét, hogy azért ne árulja el sztálinista apját sem. A gyerek Maxim belenő az egyre jobban kiéleződő konfliktusokba. Maga előtt látja ordibáló apját, titokban a konyhában sírdogáló anyját és számára idegenné váló nagyapját. Tizennyolc évvel a berlini fal leomlása után Maxim Leo gondolatban visszatér az NDK-ba, hogy megrendítően bölcsen megírja, miként és miért bukott meg az antifasiszta atyák által alapított állam.

Nathan nyolcéves korában belépett a fényalagútba, amelyről a halálból visszatérők mesélnek. És azután... kapott egy második esélyt. Húsz évvel később Nathan az egyik legmenőbb ügyvéd New Yorkban. Még mindig szerelmes a feleségébe, akiért gyermekkora óta rajong, és aki nemrég elhagyta őt. A gyermekkorában történtekre már alig emlékszik. És nem tudja, hogy akik visszatértek a halálból, többé már nem ugyanazok, akik voltak. Egy túlvilági hírnök meglátogatja, és élete legnehezebb próbatétele elé állítja: meg kell értenie, miért jött vissza, hogy mi a küldetése a Földön. Guillaume Musso regénye lenyűgöző ezoterikus utazás, elsöprő szerelmi történet és fordulatos thriller is egyben.

A Nápolyi regények szerzőjétől Elena Ferrante, a kilétét mindmáig titokban tartó olasz író ezúttal is a női lélek legmélyére hatol. Főhőse, Leda 47 éves, angol irodalmat tanít az egyetemen. Elvált, két lánya Kanadába költözött volt férjéhez. A hirtelen megtapasztalt szabadság megfiatalítja, felszabadító örömmel tölti el, és saját maga számára is váratlanul vakációra indul a Jón-tenger partjára. Ott azonban egy lármás nápolyi család szomszédságába kerül, amelynek alig titkolt kötődése a maffiához beárnyékolja békésen induló pihenését. A családhoz tartozó gyönyörű fiatal nő, Nina bájos nőiessége hamar felkelti Leda érdeklődését. Nina mintaszerű anyasága egy húsz évvel megkésett szembesülésre készteti Ledát, aki karrierépítésének egy válságos pontján gyermekeit évekre elhagyta, és önmegvalósítása érdekében szakított mindennel, ami a családjához fűzte.

Újabb varázslatos történet A nő mosolya szerzőjétől Rosalie egy kis levelezőlapbolt tulajdonosa a párizsi Saint Germainben. Imád rajzolni, és kedvenc színe a kék. Amikor a híres gyermekkönyvíró éppen őt kéri fel, hogy illusztrálja A kék tigris című, új mesekönyvét, Rosalie repes az örömtől. Nem sokkal később egy izgatott New York-i irodalomprofesszor ront be az üzletbe, és magából kikelve plágiummal vádolja meg a könyv szerzőjét. Rosalie felháborodottan utasítja vissza a képtelen vádat. De ahogy múlik az idő, sejteni kezdi, hogy ez a mese valami titkot rejt...

A Franklin és Winston lapjain két olyan politikusegyéniség izgalmas kapcsolata bontakozik ki, akik a második világháborúban győzelemre vitték a szabad világot. Barátságuk sorsdöntő és a maga nemében páratlan volt - a háború idején 113 napot töltöttek együtt, és csaknem kétezer üzenetet váltottak. Nemegyszer titokban találkoztak, egymástól igencsak távol eső helyeken - Washingtonban, Casablancában, Teheránban -, beszélgettek háborúról, politikáról, a politikai döntések nehézségeiről és magánéleti gondjaikról. Történetük egyfajta love story, amelyben az érzelmes Churchill a tartózkodó Rooseveltnek udvarol. A brit kormányfő, aki Hitlerrel jó ideig egymaga szállva szembe, a legsötétebb órában rázta föl nemzetét, soha nem tudta, hányadán áll Roosevelttel - akinek épp ez volt a célja. A titkokat dédelgető amerikai elnök szeretett zavarba hozni másokat - fehér házi munkatársait és a feleségét, Eleanort éppúgy, mint Churchillt. Jon Meacham az izgalmas politikai eszmecserék hátterében meghúzódó személyes drámák megelevenítésével erőteljes portrét rajzolt minden idők egyik legfigyelemreméltóbb barátságáról.

A negyvenesévek második felét, az ötvenes évek elejét nagy (vagy annak látszó) személyiségek és személytelen, nagy intézmények formálták. Pártfőtitkárok, kormányfők és tábornokok, államapparátusok, titkosszolgálatok, mérnök- és fejlesztőcsapatok. Valamennyien a tömegek megnyerésén, manipulálásán és - adott esetben - elpusztításán munkálkodtak. Aztán az évtized közepén a totalitárius diktatúrák, antikommunista hisztériák, atom- és hidrogénbombák világában egy nem várt új szereplő lépett színre: a tömeg maga. Nyugaton és Keleten, sőt az addig figyelemre sem méltatott Afrikában és Dél-Amerikában is emberek ezrei tódultak az utcára, hogy elsöpörjék az állami emberek jól szervezettnek hitt alakulatait. Több szabadságot, egy másfajta világot akartak. A kísérletek részleges eredménnyel jártak, vagy végül elbuktak, mint Magyarország 1956-os forradalma. Aczél Endre könyve erről szól. De - ahogy ezt a sorozat olvasói már megszokhatták - arról is, hogy a főszereplő, a 20. század közepének népe mit hallgatott, mit olvasott, mit nézett és kikért izgult. RAINER M. JÁNOS

A Nápolyi regények harmadik kötete.

Csak az örülhet az életnek és nyílhat meg a világ előtt, aki nem merül el az önsajnálatban. Csak az érezheti jól magát másokkal, aki jól érzi magát önmagával. Ehhez pedig megfelelő önbecsülésre van szükség, melynek megszerzésében szeretnénk segíteni minden olvasónknak. Becsüli ön saját magát? Hogy viseli a kritikát? Stabil vagy labilis az önbecsülése? Folyton tetszeni akar? Hány olyan ruha lóg a szekrényében, amelyet egyszer sem vett fel? Mi mindenre képes? Meg akar változni? A francia szerzőpáros frenetikus sikerű könyve egy milliókat érintő, húsba vágó kérdés alapos, sok szemszögű, példákkal bőven illusztrált, jó hangulatú elemzése. Teszteket és megoldásokat kínál, kérdez és válaszol, tanácsokat ad és óva int bizonyos baklövések elkövetésétől. Ha megfontoljuk a javaslataikat, harmonikusabban élhetünk önmagunkkal és másokkal.

Isma szabad. Anyjuk halála után évekig nevelte két ikertestvérét, és most folytathatja régóta dédelgetett álmát - Amerikában tanulhat. Mégis egyre nyugtalankodik Londonban élő, szép és önfejű húga, Aneeka miatt, és a fivérük, Parvaiz miatt, akinek nyoma veszett, aki méltóvá akar válni sosem látott, dzsihádista apja sötét örökségéhez. És belép a nővérek életébe Eamonn. Nagy hatalmú brit muszlim politikus fia, neki is fel kell nőnie születési előjogához - vagy szembe kell szállnia vele. A két család sorsa kibogozhatatlanul, gyilkosan egybefonódik ebben a szenvedélyes hangvételű, perzselő regényben. A fiúk hazatérnek Szophoklész Antigoné című tragédiájának elsöprő erejű modern feldolgozása. Shamsie szívszorító beleérzéssel, ádázul és makacsul teszi fel újra meg újra a kérdést: Ki mondja meg, mi helyes és mi nem, amikor az embert darabokra szaggatja a szeretet és a politika összeférhetetlensége? És miféle áldozatokra vagyunk képesek a szeretetért?

Samin Nosrat másodéves egyetemistaként került kapcsolatba a főzéssel, amikor Kalifornia egyik emblematikus éttermében, a Chez Panisse-ban kezdett dolgozni, ahol a ranglétra összes fokát végigjárva séf lett. Azóta a főzés a szenvedélye, akármerre járt a világban, Japántól Mexikóig, Olaszországtól Amerikáig az ízek titkát kutatta, és azt tapasztalta, hogy az ételt négy elem tesz tökéletessé vagy tesz tönkre: a só, a zsír, a sav vagy a hő. A só, ami felerősíti az ízeket, a zsír, ami ízt ad és állagot képez, a sav, ami egyensúlyba hozza az ízeket, és a hő, ami végső soron meghatározza az ételek állagát. Samin Nosrat könyvének első fele olyan, mint egy profi főzőtanfolyam, a második részében található több mint 100 recept elkészítésével pedig kipróbálhatjuk a tanultakat. Samin Nosrat amerikai séf és gasztronómiai író - egyesek szerint "a következő Julia Child" - 2000 óta foglalkozik hivatásszerűen főzéssel. 2017-ben megjelent Só, zsír, sav, hő című első könyvét, melyen 14 évig dolgozott, számos díjjal jutalmazták, a The Times Az év szakácskönyvének választotta. A belőle készült négyrészes sorozat a Netflixen látható. "Számomra az egyetlen ember, aki megfejtette a gasztronómiai mátrixot, Samin Nosrat. Egy igazi, sallangmentes gasztrozseni. Ha egyetlenegy gasztrosorozatot nézel a Netflixen, legyen ez. Ha egyetlen szakácskönyved van otthon, legyen ez, és ígérem, megtanulsz főzni!" Wossala Rozinaétteremtulajdonos, gasztronómus

A szülészet legfrissebb eredményeire építő kötetből a gyermekvárásra, a szülésre és a leendő szülők életmódjára vonatkozó minden fontos információ megtudható. A neves szerzők tanácsokat adnak a fogamzási tervvel és az orvosválasztással kapcsolatban, bemutatják a szülés lehetséges módozatait, hónapról hónapra ismertetik a várandóssággal együtt járó testi és lelki változásokat, kitérnek a terhesség alatti szexuális életre, felkészítenek a második gyermek érkezésére és az ikerterhességre – de mindez csupán töredéke annak a rengeteg kérdésnek és problémának, melyekre a könyv megnyugtató válaszokat ad. A teljesen átdolgozott kiadás újdonsága a várandósoknak szóló tornagyakorlatokat bemutató rész, az Apáknak feliratú keretesek pedig ahhoz nyújtanak segítséget, hogy a babavárás közös élmény legyen a leendő szülők számára. Az egyes fejezetekhez kapcsolódó illusztrációkon hónapról hónapra nyomon követhető a magzat fejlődése, a vajúdás, a szülés, a gyermekágyi időszak és a szoptatás idejére pedig tengernyi hasznos tanácsot kapnak az ifjú szülők. Megnyugtató válaszok a legkülönfélébb kérdésekre: • Császármetszéssel szültem az első gyermekem. Van esélye annak, hogy a második természetes úton szülessen? • Ihatok-e kávét, ha babát várok? • Árthat a mobilozás a magzatnak? • Hiányt szenved-e később a pici, ha a terhesség alatt nem iszom tejet? • Honnan lehet tudni, hogy a baba jól fekszik-e szüléskor? • Ma nem éreztem, hogy rugdosott volna a babám. Csak nincs valami baj vele? • Van-e lehetőség arra, hogy a szüléskor köldökzsinórvért vetessek le a babától?