Syllabux strana 4 z 4

Mandics György és M. Veress Zsuzsanna tudományos-fantasztikus novellafüzérének üzenetét így foglalhatnók össze: a humánum, az ész fegyverével õrizzük létünk, környezetünk épségét. A szerzõk a negatív utópia eszközével a féllmetes jövõképbe, a Vasvilágok elrettentõ hangulatába az emberség tiltakozó szavát építik, ám sohasem merevednek a didakticizmus pózába. Érdekes, fantáziadús, a sci-fi mûfaji lehetõségeit kiaknázó történeteket nyújtanak át az olvasónak.

Talán mindnyájunknak meg kell járnunk a magunk Odüsszeiáját. nem azért, hogy visszaérkezzünk egy királyi palotába, Ithakába, hanem hogy eltaláljunk valahová, a múltunkba, a jövõnkbe. Tom Allan negyven-egyvalaháby évesen indul el a maga Odüsszeiájára, hogy gyermekkorát felfedezze. Tom Allen, eredeti nevén Berendi Tamás, négy és fél éves volt, amikor 1956 végén egy menekülõ csoporttal apja ki akarta vinni az országból, de a határon lelõtték az apját. Õt egy kedves , idõsebb házaspár vitte át, nyakába kötött zacskóban maga és apja anyakönyvi kivonatával. Tom Allen egy tönkrement házasság, feladott egyetemi pályafutás után a nevelõszüleit is elveszti?

Lázár Júlia ?új kötete egy negyedszázados pályán mindössze a harmadik állomás: Ujjnyomok címû kötete 1988-ban, Az ismeretlen pedig 2001-ben jelent meg. A kötetnyitó versekben ott folytatja, ahol abbahagyta, csak talán több a tárgyias leírás, a külsõ megfigyelés, korábbi verseinek balladai tragikumába a jelenvaló világ erõsebben szûrõdik be. De két új ciklusa, a B. a metrón és a B. és az új év váratlan újdonsággal is szolgál: az alkotókedvet felõrlõ idõhiány szorításában a költõ megpróbálja legyõzni szorongató körülményeit. Személyes használatra kifejlesztette a naplóverset, amely látszólag oldottabb, mint ahogyan általában ír, de ezt egyrészt indokolja a mûfaj, másrészt, ha nem indokolná, sem lenne baj, hiszen a gyakorlott költõ az esetleges és mulandó tapasztalatokban is meglátja azt, ami túlmutat esetlegességen és szembeszegül a mulandósággal. Harmadrészt meg mindez csak a látszat. Valójában itt is minden a helyén van, csak éppen az akvarellfestõ virtuóz könnyedségével, laza ecsetkezelésével viszi fel a papírra azokat a színeket és vonásokat, amelyek egyszerre õrzik saját lendületüket és rögzülnek feledhetetlen képpé.? Ferencz Gyõzõ

Ambrose Montanus Egykor címû mûve egy rendhagyó világvége játék, mely a bölcselkedõ gondolatok és a szatirikus ábrázolásmód keveréke. A világvégét elõidézni készülõ entitás észrevétlenül lopja be magát az emberek mindennapjaiba, beépülése fokozatos, és így mindenki számára természetessé, társadalmilag elfogadottá válik. A folyamatra egy újságírónõ lesz figyelmes, aki szeretne fényt deríteni erre a nyugtalanító jelenségre. Az újságíró társat is kap a nyomozásában. A társ pedig egy képregényrajzoló, Edvin Z. Orogenész, mûvésznevén Edzor. A történet folyamán Edzor nem csak érzelmileg, hanem teljes mértékben eggyé válik az alkotásával, hogy ebben a formában vegye fel a harcot a ?gonosszal?. Persze maga a történet ennél szövevényesebb, mindenképpen ajánlott azoknak, akik kedvelik például Gaiman mûveit.

Nem él, aki a múltra vak ? vonatkozik ez személyes sorsra, történelemre egyaránt. Miután 2006-ban összegyûjtött verseinek szigorúan komponált életmû-mérlege megjelent, új verseiben ismét nehéz feladatot vállalt a költõ. Összerakható-e még az emlékek, a megélt örömök, fájdalmak, a rövid boldogság és a hosszas szorongás cserepeibõl a múlt? A letelt idõ emlékeibõl négy ciklusban négy férfi arcképe rajzolódik ki a valóságos és a metafizikus létezés síkján. Mind a négy ciklus egy régi verssel kezdõdik, mintegy a fõszereplõ bemutatásaként, és mindegyik egy egészen új verssel zárul: négy gongütés. s persze a kötet gondolatisága túlmutat az emlékezés bensõ szándékán. Meghatározó motívuma a verseknek a búcsú, az elmúlás, a fájdalom vagy ?csupán? a szépség, a fiatalság végessége. Mert az emberélet az örökkévalóságnak csak egy pillanat: ?Egy pillanatig éltem, / akár a fáklyafény?, s az átélt élet és a munka értelme, jövõje vagy jövõtlensége. számvetés ez a kötet is ? méltóság, fegyelem, tisztaság árad Gergely Ágnes lírájából: ?a szó, mint a szeg, erõsen leverve, / és megy a vers az ítélet felé.?

A limerik (vagy angolosan: limerick) abban a formában, ahogy ma ismerjük, a viktoriánus Anglia Janus-arcú terméke. Az egyik arcát Edward Lear, a nonszenszversek írója és illusztrátora tette olyan népszerûvé, hogy a vicclapokban valóságos népmozgalommá vált ilyen ötsoros, aabba rímképletû badar versikéket fabrikálni, melyeknek elsõ sora általában személynévre végzõdött, vagy a várost nevezte meg, ahol a limerik szereplõjével a további négy sorban elbeszélt bámulatos badarság megesett. A Janus-arc másik fele a prüdériájáról híres korszak visszájáról tekint ránk. Ez az értelmiség obszcén folklórja, amely a XX. század közepéig csakis szájhagyomány útján terjedt. A mûfaj illetve versforma valójában sokkal régebbi eredetû, csíráit már a középkori angol költészetben is kimutatták. Büszkék is rá az angolok, és annyira a nyelvükbe ágyazottnak tekintik, hogy azt tartják, jó limeriket írni csakis angolul lehet. Mióta 2002-ben az Európa Könyvkiadónál megjelent a Magyar badar, bízvást elmondhatjuk, hogy a limerik életre kelt és vidoran tenyészik magyarul, igazi költõk, leleményes mûkedvelõk és persze dilettánsok kezén is, kötetekben, interneten és magánúton. A kötet címe fogalom lett és hivatkozási alap. Ennek a régen elfogyott és gyakran keresett gyûjteménynek a zömét ebben a kötetben is megtalálja az olvasó, alaposan kiegészítve az azóta született limerikek javával. Akad köztük jó néhány malac, sõt bízvást disznónak is nevezhetõ példány, de a szemérmes olvasó is bõven találhat kedvére valót. A kötet elõszava nemcsak a mûfaj történetét meséli el, hanem a jó limerik készítésének receptjét is az olvasó kezébe adja.

Székely Magda ?költészete nem valamiféle ószövetségi belügy vagy felekezeti panaszgyûjtemény. Egyetemes vonatkozásai, önlegyõzésen alapuló humanitása, túlzó és tartós lényeglátása folytán mindannyiunkhoz szól, szüntelenül szól, a mûvészet oldozó erejével szól.? (Báthori Csaba)

?A GX-00-ás ûrszektor, amint azt besorolási száma is egyértelmûen mutatja, csupán egy a Galaktika számos félreesõ helye közül. Egyetlen nevezetessége a Hétcsillagos Ûrvándorhoz címzett fogadó ? ez azonban éppen elegendõ ahhoz, hogy biztosítsa a GX-00 Galaktika-szerte elterjedt és megalapozott jóhírét, valamint a mindenkori tulajdonos bõséges megélhetését. ?Azért az sem mellékes? ? ahogy maga a Fõnök is szokta mondogatni. Félreértések elkerülése végett meg kell jegyezni, hogy a Hétcsillagos Ûrvándor elnevezés nem a nyomtalanul eltûnt felderítõknek, nem is méltóképp feledett admirálisoknak állít emléket, hanem a hasonló nevû konyaknak.?

Évek óta tudom, hogy egyszer még újra közöm lesz az íráshoz. Bujkál bennem egy regény. Jó darabig hagytam várakozni. Valahogy úgy képzeltem, amikor az ember leül regényírni, már alaposan sejti, hogy a piros kalapos nő a gyilkos, akinek a macskája minden hajnalban 3 óra 20-kor párzik az ecetfa alatt… Egyébként sem vagyok hosszútávfutó alkat. Türelmem és kitartásom nem terjedt soha tovább tizenhatezer karakternél, de már az is régen volt. Most meg hallgatom az erkély korlátján kopogó esőt, és biztos vagyok benne, ma éjszaka ideje elkezdeni előcsalogatni ezt a történetet. Méghozzá online. Minden kötöttséget mellőzve. Azért persze maradunk négynegyedben, a tempó 114 bpm. A hangnem vagy G-dúr, vagy d-moll. Már úszik is be a háttérből egy megfontolt akkord a Hammond-orgonán. Csak annyi biztos, hogy a főszereplőt Verebi Ádámnak hívják. 18 évvel fiatalabb nálam, szintén zenész. 1981. október 25-én született Szegeden. Többet most nem nagyon tudok róla. De pont ez a kaland lényege: hagyni kiderülni magát a történetet, amiről most még fogalmam sincs. Úgy, ahogy remixelni szoktam. Hadd száműzzem magam a józan ész kalodájából, hadd sodródjam anélkül, hogy fogalmam lenne róla, honnan hová érek, mi történik közben vele…

Nem véletlen, és nem plágium, hogy nagyanyám, Várnai Zseni önéletrajzi regényének címét kölcsönvettem nagynéném, Heilig Éva holokauszt-túlélõvel készített interjúmhoz. Õ is egy volt azok közül, akik végigszenvedték Auschwitz és Bergen-Belsen borzalmait, akik csodával határos módon életben maradtak, sõt, elég erõt éreztek magukban ahhoz, hogy egy új világban, Izraelben új életet kezdjenek. Sikertörténet Heilig Éva élete, tanulhatnak s erõt meríthetnek belõle mindazok, akik ma már hírbõl sem ismerik, és sajnos történelemkönyvbõl se tanulják a múlt borzalmait.

A montázs mindig hozott anyagból készül. A kész mû és alapanyag szerves egységet alkot. Debreczeny György klasszikus és kortárs magyar költõk életmûvére támaszkodik, belõlük építkezik ?sort sor alá tapogatva?. Ady Endrétõl Zalán Tiborig tart a kötetben szereplõ költõk névsora: õk adják verssoraikat Debreczeny György verseihez. Minden versmontázs kettõs kaland, hiszen a már ismert verssorok új életet nyernek, új elemekkel, hangulatokkal gazdagodnak. Játékos kedvû olvasóknak ajánljuk ezt a kötetet, akik a párhuzamosan futó ?klasszikus? és ?modern? verseket együtt tudják élvezni, magyartanároknak, akik az órán diákjaikkal fedezik fel a versek, sorsok, hangulatok bújócskázó, titkos-bûvös kettõsségét.

A lét holografikus útvesztõ. Parányi töredéke is a végtelenre nyílik. Nem csoda, ha az önmagunkhoz vezetõ ösvény néha a fél világon keresztül tekereg. Örökös indulások és céltalan érkezések, súlytalan álmok és zuhanó ébredések, törhetetlen üvegfalakba zárt tranzitok a senki földjén, egyszer használatos arcok mindenfelé. Valamennyien a vészkijárat rossz oldalára születtünk. Magam sem tudom, mikor kezdõdött, de talán nincs is jelentõsége, mert ma már világos, hogy mindig ugyanarról szól a történet: az, ami mindent összeköt, ki akarta fejezni önmagát álmokban és ébredésben, indulásban és érkezésben, gondolatokban és észlelésben. Szavak nélkül diktálta az õrület maszkja mögött lebegõ kristálytiszta képletet: számára nem létezik szent és sérthetetlen, minthogy nem beszéli az emberi nyelvet. Amikor kését a nyakamhoz szorította, hogy végre életet leheljen sápadt ereimbe, az is földöntúli mûvészet volt csupán. Arra kényszerített, hogy többé ne kezdjem ugyanazt, ugyanúgy. Gittkemény szerepek.