Syllabux strana 3 z 4

A neves sinológus szerzõ egy asszimilálódott magyar zsidó értelmiségi család XX. századi történetét és konfliktusait írja meg. Hunyady Sándor Családi albuma óta nem született ilyen élvezetesen megírt emlékirat. Polonyi Péter döbbenetes erejû mûvében felvonul a 20. század magyar szellemi-kulturális életének számos meghatározó alakja. A történet mégis a híresen szép édesanya alakja körül forog, aki a háború poklában csillagos házról csillagos házra menekülve próbálta saját fiát és a rokonok összegyûjtött gyerekeit megmenteni a pusztulástól.

?A gyûjtemény zöme Apám 1944. május 17-i bevonulása utáni levelezése Anyámmal (az utolsó darab december 1-jén kelt), de szerepelnek benne a család más tagjainak írásai is, köztük a magam öt és fél évesen írt levélkéi. A fenti idõ alatt Apám munkaszolgálatosként dolgozott Jászberényben, Kecskeméten, Nagykátán, Szolnokon és Budapesten, végül Fertõrákoson. Itt halt meg 1945. március 5-én."

A vidéken nyaraló londoni gyerekek megismerkednek egy magát "homoktündérnek" nevezõ Izével, aki minden nap egy kívánságukat teljesíti. A kívánság estére érvényét veszti ugyan, de addig is számtalan kalandba keverednek, ám nem kell miattuk aggódni, a végén minden jóra fordul. A klasszikus angol gyermekirodalom e gyöngyszemét Borbás Mária fordításában veheti kézbe az olvasó.

Herman Melville könyve hosszú feledés után lett az amerikai irodalom egyik kulcsmûve. Mûfaját tekintve talán filozofikus kalandregénynek nevezhetnénk. Ishmael, a pályáját keresõ ifjú, elhatározza, hogy tengeri bálnavadász-hajóra szerzõdik matróznak. Egy lepukkant fogadóban megismerkedik Kvikveggel, egy barbár törzs uralkodójának Amerikába tévedt fiával, és egyyütt szerzõdnek el a Pequod nevû hajóra. A hajó kapitánya, Ahab kapitány, fanatikus ember. Még fiatalkorában találkozott a rettegett fehér bálnával, Moby Dickkel, aki leharapta a kapitány egyik lábát. Ahab bosszút esküdött: semmi más nem érdekli, mint hogy bosszút álljon a tenger szörnyetegén. Vajon képes az emberi szellem, erõ, és összefogás legyõzni a Természet vad erejét, ösztöneit? Erre kapunk választ ebbõl az izgalmas könyvbõl.

Vannak könyvek, amelyek álomvilágba repítik az embert. Mások pontosan írják le a jelen helyzetet. És vannak olyanok, amelyek az évek múlásával egyre idõszerûbbek lesznek. Sven Bundás kalandjai a jövõ magyar társadalmában. Kafka és Orwell szerelemgyereke.

Apró fejezetek nyolc különös nap krónikájából. Mert mindent azért mégsem lehet. Ha lehet, akkor sem!

Kroó András legújabb kötetét ? kisregényeit? nagynovelláit? novellafüzérét? ? tartja kezében az olvasó. Akik ismerik különös, egyéni stílusát, gondolatmenetét, szóhasználatát, most sem csalódnak, akik elõször tartják kezükben, azoknak kellemes meglepetést és nagy-nagy odafigyelést kívánunk, mert Kroó András gondolat- és mondatfüzéreiben semmi sem véletlen, sehol egy átabotában odavetett megjegyzés, minden szó, minden mondat, minden tudatállapot alapos megfontolásról és kidolgozottságról tanúskodik.

Az eltûnt idõ nyomában szerzõje 1908. október és 1909. szeptember között írta a jelen kötetében olvasható írásokat. Rögtön ez után, 1909 õszén már a nagyregény elsõ változatához fogott. Ennek részben az is oka volt, hogy a kiadás tervét a Mercure de France ez év tavaszán elutasította. A szerzõ eredeti elképzelése alapján Bernard de Fallois állította össze ezt a gyûjteményt, amely 1954-ben látott napvilágot a Gallimard kiadónál. Proust gazdag levelezésének tanulsága szerint a Contre Sainte-Beuve címû kötetben a XIX. század neves irodalomtörténészének nézeteivel kívánt szembeszállni ? innen az eredeti cím. Mégsem csupán Baudelaire-t, Nervalt, Balzacot elemzõ esszéket találunk a könyvben. Az eltûnt idõ nyomában számtalan motívumával találkozhatunk itt, s ezek a változatok ? Roland Barthes véleménye szerint ? gyakran gazdagabban, elõzmények nélküli ragyogásukban tárják elénk azokat a képeket, amelyek késõbb a nagyregény szövetébe illeszkednek. A híres prousti elmélet, mely az önkéntelen emlékezés jelentõségét hangsúlyozza, már itt pontosan megfogalmazódik. Az író az elõszóban arra figyelmeztet minket, hogy ??a tudat másodlagos. Ám mégiscsak a tudatot kell felkérnünk, hogy megállapítsa saját alacsonyabbrendûségét. A fejedelmi koronát ugyan nem érdemli meg, mégis egyedül õ ítélheti oda másnak. S noha az erények rangsorában csupán a második helyre szorul, csakis az értelem nyilváníthatja ki, hogy az elsõ helyet az ösztönnek kell elfoglalnia.?

Voltak baljós elõjelek. A konyhaszekrényben halk pattanással elrepedt a levesestál. Nem vették észre, mostanában ritkán terítettek szervizzel. Leesett a falról a nagymama gobelinje, eltört benne az üveg. A professzor úgy vélte, ez a bejárónõ legújabb cselszövése, és felesége halk mondatára: ?Rossz ómen?? harsány nevetéssel reagált. Idõnként sóhajtott valaki, ezt a szélnek, be-becsapódott az ajtó, ezt a huzatnak tulajdonították. Történtek bizonyos dolgok. Ezek talán némiképp eltértek a normálistól, lehetett volna figyelni rájuk, de épp ily joggal figyelemre se méltatni õket. A professzort lekötötte, tudatát betöltötte az embergyûlölet.

Zalán Magda 1965 elejétõl 2001 végéig élt külföldön, két kontinens három országának három (és fél) nagyvárosában. Nem ennek a harminchat évnek a történetét írta meg, csak a többszöri újrakezdés eseményeit az ?elsõ kapavágástól? addig, amíg valóban azt érezte, megérkezett, nekikezdhet az új életnek. Daccapo, ahogy kották végén áll, ha a zeneszerzõ, akármilyen anyanyelvû, azt akarja mondani, hogy megint elölrõl. A szabadság, bátorság és újrakezdés története. Meg hogy ne adjuk fel.

Végre a nyugati bestsellerek után egy magyar orvosíró kiváló elbeszéléseit töltheti le az olvasó. Dr. Róna István 35 éven át dolgozott pusztavacsi körorvosként. Írásaiban õszintén vall a pálya örömeirõl, nehézségeirõl, a legérdekesebb, legemlékezetesebb pillanatokról. Mély empátiával, kiváló humorérzékkel, olvasmányosan? Szenzációhajhászás és magánmítosz nélkül.

Szász Imre nagy természetismerettel megírt, szép regényének hõse Basa, a borjú nagyságú, gyönyörû kuvasz. Gazdáját megölik, a házat felégetik. Ő a nádasba menekül, s attól fogva a vadvilág ezer veszélye között farkasok módjára él. Erõs, ügyes és eszes: sokat megtanul a vadon törvényeibõl. Itt hozza világra kölykeit is, s az öt kutya egy idõ után a környék juhászainak réme lesz. Az író részletesen bemutatja a kis család életét, a kölykök elsõ megnyilvánulásait, fejlõdésük szakaszait, viszontagságaikat, izgalmas kalandjaikat és a megélhetésért vívott harcukat. A szerzõ az állatvilág pontos megfigyelésérõl, a természet alapos ismeretérõl tanúskodva, élethûen ábrázolja a nádas világát, emberközelbe hozza a kutyák, farkasok és az ott élõ valamennyi állat életét, vonzó képekben, tájleírásokban eleveníti meg a nádast és az ingoványt. A regény izgalmas cselekménye, magával ragadó stílusa miatt gyermekek és felnõttek számára egyaránt érdekes olvasmány.

Nem él, aki a múltra vak ? vonatkozik ez személyes sorsra, történelemre egyaránt. Miután 2006-ban összegyûjtött verseinek szigorúan komponált életmû-mérlege megjelent, új verseiben ismét nehéz feladatot vállalt a költõ. Összerakható-e még az emlékek, a megélt örömök, fájdalmak, a rövid boldogság és a hosszas szorongás cserepeibõl a múlt? A letelt idõ emlékeibõl négy ciklusban négy férfi arcképe rajzolódik ki a valóságos és a metafizikus létezés síkján. Mind a négy ciklus egy régi verssel kezdõdik, mintegy a fõszereplõ bemutatásaként, és mindegyik egy egészen új verssel zárul: négy gongütés. s persze a kötet gondolatisága túlmutat az emlékezés bensõ szándékán. Meghatározó motívuma a verseknek a búcsú, az elmúlás, a fájdalom vagy ?csupán? a szépség, a fiatalság végessége. Mert az emberélet az örökkévalóságnak csak egy pillanat: ?Egy pillanatig éltem, / akár a fáklyafény?, s az átélt élet és a munka értelme, jövõje vagy jövõtlensége. számvetés ez a kötet is ? méltóság, fegyelem, tisztaság árad Gergely Ágnes lírájából: ?a szó, mint a szeg, erõsen leverve, / és megy a vers az ítélet felé.?

A limerik (vagy angolosan: limerick) abban a formában, ahogy ma ismerjük, a viktoriánus Anglia Janus-arcú terméke. Az egyik arcát Edward Lear, a nonszenszversek írója és illusztrátora tette olyan népszerûvé, hogy a vicclapokban valóságos népmozgalommá vált ilyen ötsoros, aabba rímképletû badar versikéket fabrikálni, melyeknek elsõ sora általában személynévre végzõdött, vagy a várost nevezte meg, ahol a limerik szereplõjével a további négy sorban elbeszélt bámulatos badarság megesett. A Janus-arc másik fele a prüdériájáról híres korszak visszájáról tekint ránk. Ez az értelmiség obszcén folklórja, amely a XX. század közepéig csakis szájhagyomány útján terjedt. A mûfaj illetve versforma valójában sokkal régebbi eredetû, csíráit már a középkori angol költészetben is kimutatták. Büszkék is rá az angolok, és annyira a nyelvükbe ágyazottnak tekintik, hogy azt tartják, jó limeriket írni csakis angolul lehet. Mióta 2002-ben az Európa Könyvkiadónál megjelent a Magyar badar, bízvást elmondhatjuk, hogy a limerik életre kelt és vidoran tenyészik magyarul, igazi költõk, leleményes mûkedvelõk és persze dilettánsok kezén is, kötetekben, interneten és magánúton. A kötet címe fogalom lett és hivatkozási alap. Ennek a régen elfogyott és gyakran keresett gyûjteménynek a zömét ebben a kötetben is megtalálja az olvasó, alaposan kiegészítve az azóta született limerikek javával. Akad köztük jó néhány malac, sõt bízvást disznónak is nevezhetõ példány, de a szemérmes olvasó is bõven találhat kedvére valót. A kötet elõszava nemcsak a mûfaj történetét meséli el, hanem a jó limerik készítésének receptjét is az olvasó kezébe adja.

Székely Magda ?költészete nem valamiféle ószövetségi belügy vagy felekezeti panaszgyûjtemény. Egyetemes vonatkozásai, önlegyõzésen alapuló humanitása, túlzó és tartós lényeglátása folytán mindannyiunkhoz szól, szüntelenül szól, a mûvészet oldozó erejével szól.? (Báthori Csaba)

?A GX-00-ás ûrszektor, amint azt besorolási száma is egyértelmûen mutatja, csupán egy a Galaktika számos félreesõ helye közül. Egyetlen nevezetessége a Hétcsillagos Ûrvándorhoz címzett fogadó ? ez azonban éppen elegendõ ahhoz, hogy biztosítsa a GX-00 Galaktika-szerte elterjedt és megalapozott jóhírét, valamint a mindenkori tulajdonos bõséges megélhetését. ?Azért az sem mellékes? ? ahogy maga a Fõnök is szokta mondogatni. Félreértések elkerülése végett meg kell jegyezni, hogy a Hétcsillagos Ûrvándor elnevezés nem a nyomtalanul eltûnt felderítõknek, nem is méltóképp feledett admirálisoknak állít emléket, hanem a hasonló nevû konyaknak.?