Tarandus Kiadó strana 7 z 7

"Kövesi Péter a szellemiség világában segít eligazodni kezdő és haladó útonjáróknak egyaránt. Az író, tanító, gyógyító a magyar spirituális élet ismert alakja. Tanfolyamain, előadásain ezrek vettek már részt, megjelenő cikkeit sokan olvassák, idézik. Legújabb művét a Vízöntő korról, a Vízöntő kor emberének írta. Segít feldolgozni eleink szellemi örökségét Atlantisztól Hamvas Béláig, tisztábban látni a mágia-misztika, vagy éppen a szellemi hierarchiák, angyali rendek világát. Olyan népszerű témákról ír, mint az újjászületés, a mesterek és tanítványok, a titkos társaságok, a szellemi tanítások, a beavatások, a meditációk ereje. Segít megérteni "A Gyűrűk Ura", "A Da Vinci-kód" rejtett üzeneteit, Jézus valódi alakját és Saint-Germain gróf rejtélyes személyiségét. Szól szenvedélyeinkről, szenvedéseinkről, a gyógyításról, a gyógyulásról, valamint a magyarságtudat és őstörténetünk vitatott kérdéseiről." (a Kiadó)

"Kövesi Péter a szellemiség világában segít eligazodni kezdő és haladó útonjáróknak egyaránt. Az író, tanító, gyógyító a magyar spirituális élet ismert alakja. Tanfolyamain, előadásain ezrek vettek már részt, megjelenő cikkeit sokan olvassák, idézik. Legújabb művét a Vízöntő korról, a Vízöntő kor emberének írta. Segít feldolgozni eleink szellemi örökségét Atlantisztól Hamvas Béláig, tisztábban látni a mágia-misztika, vagy éppen a szellemi hierarchiák, angyali rendek világát. Olyan népszerű témákról ír, mint az újjászületés, a mesterek és tanítványok, a titkos társaságok, a szellemi tanítások, a beavatások, a meditációk ereje. Segít megérteni "A Gyűrűk Ura", "A Da Vinci-kód" rejtett üzeneteit, Jézus valódi alakját és Saint-Germain gróf rejtélyes személyiségét. Szól szenvedélyeinkről, szenvedéseinkről, a gyógyításról, a gyógyulásról, valamint a magyarságtudat és őstörténetünk vitatott kérdéseiről." (a Kiadó)

"Alfred de Vigny (1797-1863) izgalmas történelmi regényében a francia birtokarisztokrácia és az erőszakosan központosító abszolút monarchia ütközik össze. A XVII. század harmincas éveiben játszódó történet szereplői: Franciaország és Navarra királya, XIII. Lajos, felesége, Ausztriai Anna és mindenekelőtt a becsvágyó és hatalomra törő, a gyönge királyt befolyásoló Richelieu bíboros, akinek tevékenysége agyafúrt, manipulátor módon ásta alá a francia nemzet fő értékhordozóját, a független nemesi os ztályt, valamint a főhős, az összeesküvő Cinq-Mars, akinek közösségi szerepvállalását nem annyira a politikai eszme, mint inkább lélektani ok, a szerelem motiválja." (a Kiadó)

Valahogy nagy nehezen megtudtam ezeket a meséket. Sokat jártam, sokat hallgatóztam, míg megtudtam, mert kevesen tudják, s azok is titkolják. Pedig nem szabad titkolni azt, ami szép, hanem oda kell sietni mindenkihez és elmondani mindenkinek, csak azé rt, mert szép. Mindezekben a mesékben egy leányka jár. Mondták, hogy Mildinek hívják; én is úgy mondom, Mildi. Elmondom, hogy milyen Ő, akiről annyi furcsa dolgot hallottam." (a Szerző)

A szerző írásai filozófiai létkérdésekre adott válaszok gazdag gyűjteménye, amelyek közérthető formában tárják elénk a világ rejtettebb összefüggéseit. A széleskörű műveltség kincsestára, melyben tükröződik a huszadik század végén született, modern ember kulturális sokszínűsége, szinkretizmusa.

Egy régi kastélyban Ansbachban, az őrgrófok kecses reneszánsz kastélyában bolyongok, melyben annyi aranyos terem van, hogy mire végére érek, kifáradok, mint egy távgyaloglástól. Az angolok, akik velünk járják a kastélyt, föl vannak háborodva. Vezetőn k csak németül tud. Ők viszont egy kukkot se tudnak németül. Ezért a vezető úgy igyekszik segíteni magán, hogy továbbra is németül ugyan, de tagoltan és kiabálva beszél az angolok felé, mint a hülyéknek vagy süketeknek szokás, abban a reményben, hogy így talán megértik őt. Ezen mindannyian röhögünk. Svájci terefere . Az emberek roppant becsületesek. Utánam hozzák felöltőmet, melyet elhagytam egy padon. Ha vásárolok valamit, meg se kell olvasnom a pénzemet. Sohase adnak vissza kevesebbet. Ez megn yugtat. De többet se adnak vissza. Ez viszont lever. Az újságokban hirdetést tettem közzé, melyben egy teljesen megbízhatatlan csirkefogót keresek, ki a délutáni órákban kissé szórakoztasson. Itt szeretnék betegeskedni és meghalni. De élni lehetőleg egyebütt. Párizs. Könyvek, mindenütt könyvek. Mint nálunk régen, bő aratások idején a gabona, úgy hevernek itt a földön, a ponyván, s annyi van, hogy térdig lehet járni bennük. Elfoglalják a körúti aszfalt felét. Könyvek aratása, könyvek szüretje. A Szajna-parton vettem egy Károli-bibliát, magyarul, 1760-ból, egy frankért. Ünnepnapokon, éjszaka is nyitva állnak a kirakatok. Akárki turkálhat bennük, olvashat, villanyfénynél ingyen. Még senkinek se jutott eszébe, hogy ellopjon egyet is. Miért? Tal án mert nem kell nekik a könyv? Ellenkezőleg, épp azért, mert annyira kell itt a könyv, mindenkinek. A szerző, Kosztolányi Dezső (1885-1936) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő tagja. A kötet mű faja szerint útirajz. Mivel a szerző egyszerre volt regényes utazó és profi irodalmár, élményei és akkurátus megfigyelései azonnal írói nyersanyaggá váltak a kezében.

A kiadvány a 2. magyar hadsereg útját mutatja be képregény formájában.

George Crosby földi ideje végéhez közelít. Halálos ágyának börtönében látja, amint az ablaktáblák meglazulnak, a plafon megreped, az ágya alatt beszakad a a padló, s ő a pincében találja magát, miközben szép lassan maguk alá temetik egy élet törmelékei: újságkivágások, régi családi fényképek és antik órák szétroncsolt réz alkatrészei. Aztán beszakad a tető, a felhők a fejére zuhannak, ezt a csillagok követik, majd végül felfeslik maga a fekete végtelenség is, hogy szemfedélként beterítse testét. Hallucinál. Az egykori órásmester mostanra megszabadult már az idő és az emlékezés szigorú kötöttségeitől. Visszatér csodákkal és fájdalmakkal teli gyermekkora vidékére, fölidézi nem mindennapi apja és még különösebb nagyapja alakját, hogy kirajzolja helyét az életben, és békére leljen.

Versailles-t mindenki ismeri, az is, aki nem járt ott - szokták mondani. De még ha valaki bejárja is a hatalmas palotát, megáll Le Brun képei előtt, leül a Le Notre tervezte parkban, akkor se tudja úgy maga elé képzelni a hajdan volt udvari életet, mintha kezébe veszi Saint-Simon herceg emlékiratait. XIV. Lajos uralkodásának második fele és az orléans-i herceg régensségének időszaka elevenedik meg ezeken a lapokon. A krónikás Saint-Simon jelentős szerepet játszott Franciaország bel- és külpolitikájában, kivette részét az udvar belső hatalmi harcaiból és intrikáiból; emlékirataiban leplezetlenül szól mindenről és mindenkiről: a Napkirályról és Madame de Maintenonról, az orléans-i hercegről és a kalandor természetű Dubous bíborosról, II. Rákóczi Ferencről és V. Fülöp spanyol királyról, Law bankárról és Racine-ról, szentekről és gazemberekről, diplomáciai sikerekről és kudarcokról, a spanyol konyháról és az enyhén szólva furcsa francia menyegzői szokásokról. Műve kora udvari életének enciklopédiája: történészek számára is becses beszámolók, mulatságos és jellegzetes pletykák, anekdoták, arcképek gyűjteménye.

Versailles-t mindenki ismeri, az is, aki nem járt ott - szokták mondani. De még ha valaki bejárja is a hatalmas palotát, megáll Le Brun képei előtt, leül a Le Notre tervezte parkban, akkor se tudja úgy maga elé képzelni a hajdan volt udvari életet, mintha kezébe veszi Saint-Simon herceg emlékiratait. XIV. Lajos uralkodásának második fele és az orléans-i herceg régensségének időszaka elevenedik meg ezeken a lapokon. A krónikás Saint-Simon jelentős szerepet játszott Franciaország bel- és külpolitikájában, kivette részét az udvar belső hatalmi harcaiból és intrikáiból; emlékirataiban leplezetlenül szól mindenről és mindenkiről: a Napkirályról és Madame de Maintenonról, az orléans-i hercegről és a kalandor természetű Dubous bíborosról, II. Rákóczi Ferencről és V. Fülöp spanyol királyról, Law bankárról és Racine-ról, szentekről és gazemberekről, diplomáciai sikerekről és kudarcokról, a spanyol konyháról és az enyhén szólva furcsa francia menyegzői szokásokról. Műve kora udvari életének enciklopédiája: történészek számára is becses beszámolók, mulatságos és jellegzetes pletykák, anekdoták, arcképek gyűjteménye.