Wolters Kluwer strana 59 z 122

Unikátní publikace, kterou držíte v ruce, přináší komplexní a přehledný obraz o transferových cenách z pohledu OECD, EU a JTPF a České, resp. Slovenské republiky. Zohledňuje vývoj v této oblasti dle poslední aktualizace Směrnice OECD o převodních cenách z června roku 2018. Renomovaní autoři sepsali knihu na vysoce aktuální téma, která na knižním trhu nemá obdoby. Bude přínosem pro všechny, kdo se zabývají daňovými a právními aspekty transferových cen, jejich stanovením, dokumentací či procesními otázkami s nimi souvisejícími. Velmi užitečná bude pro odborníky z praxe, neboť zahrnuje praktické případové studie stanovení transferových cen. Směrnice OECD o převodních cenách prošla vzhledem k překotnému vývoji, jehož jsme svědkem v oblasti daňové politiky na základě boje s erozí daňových základů a přesouváním zisků, velkou a zásadní změnou. Z původně spíše teoreticky zaměřeného textu se postupně stal komplexně a prakticky zaměřený dokument, klíčový pro stanovení převodní ceny a její dokumentace pro obhajobu dodržení principu tržního odstupu. Významný a nepostradatelný vliv na oblast převodních cen, který je v publikaci zohledněn hned v několika oblastech, má také EU prostřednictvím Společného fóra pro vnitropodnikové oceňování (JTPF).

Publikácia prináša základný prehľad rozhodovacej činnosti súdov v oblasti dopravných priestupkov a iných deliktov týkajúcich sa cestnej premávky (pričom pokrýva tak procesnú, ako aj hmotnoprávnu stránku). Z rozhodnutí je zrejmý dlhodobý trend vnášania nadnárodných prvkov do tejto oblasti (najmä tzv. princípov dobrej verejnej správy), stierania rozdielov medzi trestným a priestupkovým konaním a aplikácie osobitných princípov zohľadňujúcich špecifiká právnej úpravy cestnej premávky (princíp obmedzenej dôvery a pod.). Publikované rozhodnutia majú zväčša pomerne široký záber a dotýkajú sa viacerých aspektov priestupkového konania, ktoré sa v nich prelínajú. Publikácia obsahuje aj niektoré rozhodnutia z iných oblastí, ktoré sú však v plnom rozsahu použiteľné aj na rozhodovanie o dopravných priestupkoch. Je určená tak pre profesijnú (advokáti, sudcovia, správne orgány, študenti práva), ako aj laickú verejnosť.

Poznámky ako súčasť účtovnej závierky v podvojnom účtovníctve sú dôležitým nástrojom, ktorý slúži na správne pochopenie údajov zo súvahy a výkazu ziskov a strát. Skutočnosť, že v praxi sa ich zostavovaniu nevenuje vždy patričná pozornosť, sa stala podnetom ku vzniku publikácie „Poznámky účtovnej závierky pre veľké účtovné jednotky a subjekty verejného záujmu v praxi“, ktorá sa podrobne zameriava na poznámky ako významnú súčasť účtovnej závierky podnikateľov – veľkých účtovných jednotiek a subjektov verejného záujmu. Autor publikácie umožňuje účtovným jednotkám lepšie pochopiť obsah poznámok, ich štruktúru, vzájomné súvislosti a vzájomnú prepojenosť medzi jednotlivými informáciami v nich uvádzanými, čím im zároveň pomáha vyvarovať sa chýb, aké sa v praxi často vyskytujú.

Publikácia Praktické aspekty zdanenia právnických osôb v Slovenskej republike – zbierka riešených a neriešených príkladov má objasniť študentom zákonné korekcie základu dane právnickej osoby v Slovenskej republike. Zámerom študijnej literatúry je oboznámiť študentov s platnou daňovou legislatívou so zameraním na daň z príjmov právnických osôb a priblížiť aplikáciu príslušných daňových zákonov v praxi. Zbierka by mala predstavovať základný študijný materiál na cvičenia z predmetov zameraných na dôchodkové dane v Slovenskej republike. Cieľom je tiež poskytnúť pohľad na transformáciu výsledku hospodárenia na základ dane z príjmov právnických osôb.Je rozdelená na sedem kapitol. Každá kapitola v úvode obsahuje vzorový príklad s postupom jeho riešenia a s komentárom. Nasledujú príklady na riešenie, výsledky neriešených príkladov a otázky do diskusie.Zbierka je určená predovšetkým poslucháčom druhého stupňa druhého ročníka povinnéhopredmetu priame dane II na Ekonomickej univerzite v Bratislave a takisto aj pracovníkompodnikovej sféry.

A munka törvénykönyve kommentárjának 2019. évi negyedik, teljeskörűen átdolgozott kiadása egyrészt őrzi a hazai jogalkalmazás egyik legsikeresebb kommentárjának hagyományait, másrészt reagál a legutóbbi (2017. évi) kiadást követően megjelent, a jogalkotásban és a jogalkalmazásban bekövetkezett változásokra. A kommentár a munka törvénykönyve teljes szövegének részletes, jogtudományosan is megalapozott magyarázatát adja azzal, hogy feldolgozza az egyes rendelkezésekhez kapcsolódó egyéb jogszabályokat, a bírói, illetve alkotmánybírósági gyakorlatot, valamint az Európai Unió munkajogi szabályait és az Európai Bíróság gyakorlatát is. A szöveg közli az egyes rendelkezésekhez kapcsolódó jelentősebb bírósági ítéletek vezérmondatait is. A 2019. évi átdolgozás újdonsága, hogy a szerzők részletesen feldolgozzák a Kúria munkajogi jogalkalmazás-elemző csoportjainak összegző véleményeit, így különösen az egyenlő bánásmód, a kártérítési felelősség, a tanulmányi szerződés és a versenytilalmi megállapodás köréből. A közelmúltban bekövetkezett jogszabályváltozások köréből részletesen feldolgozza a 2019. január 1. napján hatályba lépett, a munkaidőre, illetve a munkaidő-beosztásra vonatkozó rendelkezéseket, különösen a munkaidőkeret, az ún. referencia-időszak, a munkaidő-beosztás és a rendkívüli munkavégzés szabályait, s elemzi a munkaidőt érintő ítélkezési gyakorlat legújabb eredményeit. A munka törvénykönyvének legutóbbi módosítása a GDPR (az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete) nyomán jelent meg. A kommentár kiemelt figyelmet szentel a személyes adatok védelme szabályai alkalmazásának a munkajogban. Áttekinti a munkahelyi adatkezelések tipikus eseteit és a vonatkozó NAIH és bírósági gyakorlatot. Bemutatja a munkahelyi adatvédelmi ellenőrzés legújabb fejleményeit, hazai és nemzetközi joggyakorlatát, a munka törvénykönyve módosítás várható hatásait. Részletesen elemzi a bűnügyi személyes adatokkal (pl. erkölcsi bizonyítvánnyal) kapcsolatos új munkajogi szabályokat és bemutatja a biometrikus-azonosítás követelményeit.   Szerzők: dr. Bankó Zoltán, dr. Berke Gyula, dr. Kajtár Edit, prof. dr. Kiss György, dr. Kovács Erika, dr. Szőke Gergely László"

Ajánló A kézirat lezárásának dátuma: 2019. augusztus 15. Elektronikus kiadványunk a média világának jogi szabályozását átfogó jelleggel – bár a terjedelmi korlátok miatt szükségszerűen nem teljes mélységében – kívánja bemutatni. A mű műfaja átmenetet képez a hagyományos tankönyvek és a kézikönyvek között, áttekinti a média jogi hátterét, ugyanakkor akár a gyakorlati szakemberek számára is útmutatóul kíván szolgálni mindennapos jogi problémáik kezelésében. Az e-könyv igyekszik a magyar szabályozás európai összefüggéseinek alapos feltárását is elvégezni, illetve megjeleníteni. Ez vonatkozik – hasonló hangsúllyal – az európai uniós joganyag részletes bemutatására és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága esetjogának összefoglalására is. A hatályos jogi szabályozás bemutatásán túl szükséges a bírói gyakorlat, illetve a különböző szabályozó hatóságok gyakorlatának alapos ismertetése is, az ezekkel kapcsolatban felmerülő alapvető problémák és kérdések számbavétele, valamint a lehetséges válaszok megfogalmazása; a kötet igyekszik e követelményeknek is megfelelni. Az első kiadás óta hét év telt el, a második óta is már négy. A médiajogban ennyi idő – a változások gyors üteme láttán – nagyon hosszúnak számít, Magyarországon pedig különösen eseménydús volt a 2012 novembere óta eltelt időszak, ami a szólásszabadság és a médiaszabályozás fejlődését, szabályainak formálódását illeti. A 2011 elején hatályba lépett médiaszabályozásnak időközben folyamatosan gazdagodó gyakorlata alakult ki, és ami több emberöltőnyi idő alatt is csak egyszer esik meg egy jogrendszerben, hatályba lépett az új Büntető Törvénykönyv és az új Polgári Törvénykönyv. E kódexek és az azokon alapuló bírói gyakorlat szintén jelentősen formálta a szólásszabadság és a médiajog értelmezését. Az Alaptörvény által bevezetett konkrét alkotmányjogi panasz pedig jóval több AB-döntést eredményezett egyes, könyvünk számára releváns területeken, mint amennyi 2012 előtt összesen megszületett. Ezeken túlmenően is számos olyan változás, módosulás történt a szabályozásban és a gyakorlatban Magyarországon és Európa-szerte, ami indokolta az előző kiadás alapos átdolgozását. A médiajog művelői a pillanat mesterei, a jogtudomány Kőműves Kelemenjei: mire doktori disszertációjukat, legújabb monográfiájukat, tankönyveik átdolgozását befejezik, vagy a szemeszter elején kiadják a féléves óravázlatot, az azokban leírtak egy része már jogtörténetté nemesedett. Az elképesztő sebességű technológiai fejlődés következtében napról napra alakul át vizsgált területük, hálátlan szerepre, folytonos, a naprakészség utáni reménytelen rohanásba kényszerítve őket. Ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy a médiajog mögött álló megfontolások, alapvető értékek a technológiai fejlődés által jobbára érintetlenek maradnak. A szerzők tehát egyfelől egyetlen pillanatot igyekeztek megragadni, és bemutatni az Olvasónak a médiajog hatályos állapotát itthon és Európában, másfelől azt remélik, hogy ennél többre is fény derül: a médiajog technológiától független, szilárdnak tekinthető alapvetéseinek mibenlétét is vizsgáljuk majd.M

Önnek ajánljuk ezt a kiadványt, ha munkáltató társadalombiztosítási ügyintézője, vagy más módon vesz részt a nyugdíjbiztosítási jogszabályok alkalmazásában, esetleg csak szeretne többet tudni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszere vonatkozó hatályos rendelkezésekről, amelyeket a mű elsőként mutat be ilyen részletességgel. A nagykommentár szerzői a hatályos nyugdíjbiztosítási joganyag és a jogalkalmazási gyakorlat avatott ismerői, a nyugdíjbiztosítás szakmai irányításáért és a vonatkozó jogszabályok előkészítéséért felelős minisztérium, illetve az egységes jogalkalmazást meghatározó központi hivatal munkatársai, valamint a témában jártas egyetemi oktató. A nyugdíjrendszer mindenkit érint, ráadásul felnőtt életünk jelentős részében végig kísér bennünket: járulékfizetőként jogosultságot gyűjtünk arra, hogy idős korunkban megfelelő ellátásban részesülhessünk. A nyugdíjjogok elismerése és a nyugdíjszámítás hatással van az időskori megélhetésre, jövedelembiztonságra, a biztosított halála esetén pedig a hátramaradó családtagok életkörülményeire. A több évtizedre visszamenő jogszerzés korrekt elismerése hosszú ideje már nem is hatályos szabályok alkalmazását is igényli. A jelenleg hatályos és a jogszerzés időpontjában irányadó, időben változó rendelkezések a nyugdíjbiztosítási jog kívülről sokszor bonyolultnak tűnő szövetét alkotják. Ebben nem csak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) és végrehajtási rendelete játszik szerepet, hanem a társadalombiztosítást és az egyes biztosítási jogviszonyokat szabályozó joganyag, de egyes esetekben a polgári jog és a büntetőjog rendelkezéseit is alkalmazni kell. A nagykommentár a Tny. egyes §-ainak tükrében széles körűen mutatja be a hatályos vagy már hatálytalan, de továbbra is alkalmazandó jogszabályokat, valamint a közigazgatási és az bírói jogalkalmazási gyakorlatot. A hatályos nyugdíjrendszer mellett kitekint a korábbi korhatár előtti öregségi nyugdíjakra és a helyükbe lépő nyugdíjszerű ellátásokra, továbbá a nyugellátásokkal kapcsolatos uniós rendelkezésekre. Ennek révén hasznos társa lehet a nyugdíjjogot alkalmazó bíráknak, hatósági, munkahelyi társadalombiztosítási ügyintézőknek, a területtel is foglalkozó ügyvédeknek és más érdeklődőknek.dr. Hoffman István, Hulák Zsuzsanna, dr. Koncz István, dr. Molnár Ágnes, dr. Pánczél Áron, Rézmovits Ádám, Winkler Róbert

Magyarországon adatkezelők százezrei kezelnek személyes adatokat – több vagy kevesebb rendszerességgel és tudatossággal. Legtöbbjüket – eléggé el nem ítélhető módon – nem okos jogászok által kreált elméleti problémák még okosabb jogászok által kreált megoldásai érdeklik, hanem az adatvédelmi dzsungelben való mindennapi túlélés. A gyakorlati adatkezelési problémák viszont nem egy nagy, hanem sok kis világot alkotnak: más kérdések feszítenek egy webshopot üzemeltető szolgáltató céget, mások egy civil szervezetet és megint mások mondjuk egy egészségügyi szolgáltatót. Ez a könyv az európai uniós általános adatvédelmi rendelet, azaz a GDPR hazai alkalmazásának olyan túlélőkalauza kíván lenni, amiből a legalapvetőbb gyakorlati információkat, a fontos kérdéseket, és ahol ilyenek vannak, a fontos válaszokat is ki-ki a lehető legegyszerűbben érheti el a saját adatkezeléseihez. A Douglas Adams páratlan fantáziájában megszületett Galaxis útikalauzhoz hasonlóan ennek a kalauznak is az a legfontosabb célja, hogy olvasója ne essen pánikba. Ugyanakkor ez a könyv egyrészt nem kívánja háttérbe szorítani az adatvédelem Enciclopedia Galacticáit, a GDPR jóval terjedelmesebb, akadémiai igényességű feldolgozásait, másrészt – bár a témához mérten kifejezetten könnyed és közérthető –, annyira azért nem lesz vicces.

Szerzői ajánló Jelen mű a demokratikus nyilvánosság szabályozásának kérdéseiről szól az internetes kapuőrök tevékenységének tükrében. A 21. században a nyilvános viták egyre inkább az interneten keresztül zajlanak, a legnagyobb platformok és vállalatok annyi felhasználóval és olyan gazdasági erővel, továbbá a nyilvánosság alakítására alkalmas akkora hatalommal rendelkeznek, hogy az példa nélküli a média korábbi történetében. Ha úgy tetszik, a Google-lal és a Facebookkal született meg a 21. század nyilvánossága. A címben szereplő ‘új média’ tehát ezen szolgáltatásokra utal. Az online kommunikáció sajátos és nyugtalanító jelensége a kapuőrök megnövekedett befolyása a nyilvánosság működésére. Miközben a nyilvánosan használt internet kezdetekor az új kommunikációs eszköz azt ígérte, hogy a korábban is létezett kapuőrök (nyomda, újságárus, posta, kábelszolgáltató stb.) kevésbé fontosak és befolyásosak lesznek, ehelyett nemcsak újakat kreált, hanem jelentősen erősítette is a befolyásukat a nyilvánosságra, párhuzamosan a nyilvánosság minden korábbihoz képest robbanásszerű bővülésével. Az internetszolgáltatók, a keresőmotorok és a videómegosztó és social media platformok képesek a nyilvános szféra alapvető befolyásolására, arra, hogy bizonyos tartalmakat elérhetetlenné, vagy csak nagy nehézségek árán elérhetővé tegyenek, más tartalmakat pedig tömegekhez juttassanak el. Miközben az államok igyekeznek rászorítani e szolgáltatókat arra, hogy bizonyos véleményeket (pl. gyűlöletbeszéd, gyermekekre veszélyes vagy személyiségi jogokat sértő felhasználói tartalmak) tüntessenek el szolgáltatásaikból, ezek jogsértő jellegének megítélését rábízzák magukra a szolgáltatókra, így lényegében ‘kiszervezik’ az állam (bíróságok) jogalkalmazási monopóliumát magánkezekbe. Eközben az érintett szolgáltatók a saját maguk alkotta szabályzataiknak megfelelően szintén szelektálnak a tartalmak között, döntve arról, hogy mit törölnek, kit némítanak el, és milyen tartalmat mutatnak be hangsúlyosan felhasználóik számára. Miközben az internet alig húsz éve a véleményekhez való korlátlan hozzáférést ígérte, a véleménymonopóliumok kialakulásának ma nagyobb a veszélye, mint korábban bármikor, a nemzetállamok pedig tehetetlenül nézik végig, amint jogrendszerük erodálódik, a nyilvánosság védelmét célzó alkotmányos szabályaik kiüresednek, részben pedig önként átadják a jogalkalmazási feladataik egy fontos részét a nagy technológiai óriásoknak. Amíg korábban az állam és polgárai viszonyában kellett biztosítani az egyéni szabadság védelmét, korlátokat állítva az előbbi elé, úgy az online térben az alapvetőnek számító hármas viszonyrendszerben (állam, polgárai és szolgáltatók) kell az emberi jogok évszázadok alatt kiforrott elveinek, szabályainak alkalmazását továbbörökíteni, a szólásszabadság alkotmányos felfogását alapvetően újragondolni. Az államok nem adhatják fel az online kapuőrök tevékenységét befolyásoló szerepüket, mert a technológia gyorsan változhat ugyan, a szabályozás fő elvei és célkitűzései – a cenzúra tilalma, az észszerű korlátok meghatározása a beszéd okozta károk elkerülése érdekében, valamint a sokszínű véleménynyilvánítás lehetőségeinek biztosítása – e változások által érintetlenek, így érvényesek maradnak. A kapuőrök nyilvánosságra gyakorolt hatása, a magánszabályozás erősödése, a közérdek érvényre juttatásának kényszere új, kreatív, innovatív szabályozási módszereket, intézményeket fog igényelni, a szabályalkotás új útjainak megtalálását, az állam és a magánszféra korábban e területen nem ismert együttműködését. A szólásszabadság jogának története pedig ezzel párhuzamosan új szakaszába lép, amely éppolyan izgalmas és előre megjósolhatatlan körvonalú lesz, mint bármely korábbi volt.

Ahogy azt a címe is sugallja, e munkájukban a hazai HR szakirodalom jól ismert szerkesztői-szerzői az emberierőforrás-menedzsment témában már hét kiadást megélt kézikönyvük után új közelítésmóddal jelentkeznek. A menedzsment e stratégiává váló funkciójának koncepcióira, modelljeire fókuszáló, az elméleti alapok fejlődését nyomon követő tárgyalásmódjuk mellett az eddigi kiadványokban is kitértek a gyakorlatban használható technikák, megoldási módok bemutatására, sőt azok alkalmazási gyakorlatának felvázolására. Ennek a kiadványnak új sajátossága, hogy közelítésmódja az előzőek fordítottja, – úgy, hogy közben megtartja az ez idáig használt, definiált fogalmak, köztük a magyar nyelvtani szabályok változásai miatt mára idejét múlttá vált megnevezés használatát is –, hiszen kifejezetten a HR gyakorlatára fókuszál. Arra, hogy a vállalatok, intézmények milyen megoldásokat alkalmaznak emberi erőforrásaik menedzselése során. Teszik ezt úgy, hogy egy 2019-ben az alapításának 30. évfordulóját ünneplő szervezet – a Cranet – 15 éves magyar tagsági viszonya alapján három felmérési forduló adatbázisa birtokában a világ, a kelet-közép-európai régió és a magyar szervezetek új évezredbeli HR gyakorlatának fejleményeiről tudnak képet formálni. Az évszázad első másfél évtizedének HR gyakorlatáról formált saját elemzési eredményeiket a releváns külföldi és hazai szakirodalomban megjelent empirikus felmérések megállapításaival is egybevetik. Mindezek mellett egy olyan módszertan – a benchmarking – használati módjára is rámutatnak, melynek segítségével az olvasók a könyvben található, valamint a szerkesztőkön keresztül elérhető információkat saját szervezetük HR gyakorlatának értékeléséhez, fejlesztéséhez is felhasználhatják.

Ajánló Az emlékkötet szerzői Lábady Tamás pályatársai, egykori tanítványai és kollégái, tisztelői az ország valamennyi jogi karáról, akik mindegyike őriz egy vagy több emléket: előadást, személyes élményt, a közös munka vagy csak egy melegszívű beszélgetés emlékét Lábady Tamással. A tisztelgő tanulmányok témájára nézve szerkesztőkként éppen ezért nem is adtunk semmiféle tartalmi megkötést, mert bíztunk a „közös élmény” meghatározó és rendező hatásában. Nem alaptalanul! A tanulmányok mindegyikének középpontjában ugyanis az ember, mégpedig a magáért és a környezetéért felelősséget viselő ember jelenik meg. Tág, rugalmas és befogadó kategorizálás mentén olvashatunk tanulmányokat a polgári jog alapelveiről, amelyek áttekintik a magánjogi jogviszonyok egészét, sőt felmutatják annak dogmatikáját; a természetes és jogi személy születése, élete és elmúlása során felmerülő kérdésekről, amelyek a normatív, leíró szabályozáson túllépve, a személyek önnön létazonosságára, természetére keresik a válaszokat; a kötelmi viszonyokról és azon belül is a személyi és a vagyoni sérelmekért viselt jogi felelősség összetett és a gyakorlat kihívásai által újra és újra megújuló rendszeréről; avagy a magánjog, sőt az egész jogrendszer olyan alapvető jogintézményeiről, mint a generálklauzulák, a jogképesség és a tulajdon. Mintha csak Lábady Tamás, a bíró, a jogtudós, a családapa, a hívő különböző, de mégis és magától való természetességében emberi arcai villannának fel a maguk sokszínűségében és gazdagságában – a polgári jogi tanulmányok prizmáján át.Szerkesztette: Auer Ádám, Barzó Tímea, Benke József, Csehi Zoltán, Csöndes Mónika, Fábián Ferenc, Fézer Tamás, Görög Márta, Kecskés László, Kisfaludi András, Koltay András, Landi Balázs, Menyhárd Attila, Navratyil Zoltán, Nochta Tibor, Papp Tekla, Székely László

Zákon č. 9/2010 Z. z. o sťažnostiach predstavuje všeobecnú právnu úpravu, ktorou sa realizuje právo fyzických a právnických osôb podať individuálnu sťažnosť s cieľom domôcť sa ochrany svojich práv porušených činnosťou alebo nečinnosťou orgánov verejnej správy, prípadne poukázať na konkrétne nedostatky v ich činnosti a žiadať ich odstránenie. Podľa tohto zákona postupujú nielen orgány verejnej správy, ale ak neexistuje osobitná právna úprava, aj iné orgány verejnej moci. Ide o významný právny predpis, s ktorým sa právna prax denne stretáva. Zákonná právna úprava zachytáva pestrú paletu práv a povinností, ktoré prislúchajú orgánom verejnej správy, ako aj súkromným osobám, a to od podávania a prijímania sťažností, cez evidenciu, prešetrenie a vybavenie sťažností, až po kontrolu ich vybavovania. Predkladaný komentár k zákonu o sťažnostiach čitateľovi zrozumiteľným spôsobom približuje jednotlivé ustanovenia zákona, poukazuje na niektoré možné aplikačné úskalia a poskytuje na ne zrozumiteľnú odpoveď. Je určený predovšetkým orgánom verejnej správy a subjektom zabezpečujúcim ochranu práva (najmä advokátom), ale aj občanom pri realizácii ochrany svojich práv a právom chránených záujmov v oblasti verejnej správy.

Odhaľovanie a dokazovanie závažnej trestnej činnosti v súčasných podmienkach nie je vždy možné efektívne realizovať prostredníctvom využitia klasických dôkazných prostriedkov, ktoré boli na tieto účely využívané v minulosti. Efektívne a účinné odhaľovanie a dokazovanie niektorých foriem kriminality si vyžaduje využitie špecifických a zároveň silne ofenzívnych prostriedkov, ktoré umožňujú získavanie objektívnych a neskreslených informácií o kriminálnom správaní. Jedným z takýchto dôkazných prostriedkov je aj vyhotovovanie obrazových, zvukových alebo obrazovo-zvukových záznamov. Pri vykonávaní tohto dôkazného prostriedku sa vážne zasahuje do práva na súkromie. Právo na súkromný život tak v sebe zahŕňa i právo na ochranu pred sledovaním, striehnutím a prenasledovaním zo strany verejnej moci, a to aj vo verejnom priestore či na verejne prístupných miestach. Aplikačná prax potvrdzuje, že tento dôkazný prostriedok patrí medzi nevyhnutné, najúčinnejšie a nenahraditeľné dôkazné prostriedky najmä v boji proti terorizmu, proti organizovaným či zločineckým skupinám a v boji proti korupcii. Prostredníctvom tohto dôkazného prostriedku možno získať priame, usvedčujúce a nevyvrátiteľné dôkazy o skutkových okolnostiach dôležitých pre trestné konanie. Monografia sa venuje vyhotovovaniu obrazových, zvukových alebo obrazovo-zvukových záznamov nielen v rámci trestného konania v zmysle § 114 Trestného poriadku, ale aj v zmysle zákona č. 166/2003 Z. z. o ochrane pred odpočúvaním pri odhaľovaní i dokazovaní trestnej činnosti. Svoju pozornosť zameriava tiež na možnosti využitia vyhotovených obrazovo-zvukových záznamov štátnymi orgánmi, ale aj súkromnej nahrávky a kamerového záznamu v trestnom konaní. Autori kriticky hodnotia právnu úpravu a aplikačnú prax, poukazujú na nedostatky a v poslednej kapitole prezentujú úvahy de lege ferenda.

Komentár k zákonu o rozhodcovskom konaní vysvetľuje súčasnú problematiku rozhodcovského konania aj na základe jeho historického vývoja, zohľadňujúc zmeny v oblasti občianskeho práva procesného a alternatívneho riešenia sporov. Publikácia obsahuje okrem komentára k jednotlivým ustanoveniam zákona aj judikatúru najvyšších súdnych autorít Slovenskej aj Českej republiky. Komentár je primárne určený rozhodcom rozhodcovských súdov a zriaďovateľom týchto rozhodcovských súdov. Je tiež určený sudcom všeobecných súdov a v neposlednom rade je vhodný pre subjekty aktívne sa podieľajúce na legislatívnom procese, advokátov, ako aj pre podnikateľov a spotrebiteľov.

Publikácia „Vlastné imanie obchodných spoločností. Účtovné aspekty“ sa venuje problematike vlastného imania ako ukazovateľa finančnej stability obchodnej spoločnosti. Zameriava sa predovšetkým na účtovné aspekty vlastného imania akciových spoločností, spoločností s ručením obmedzeným, komanditných spoločností a verejných obchodných spoločností. Autor publikácie sa sústreďuje na jednotlivé zložky vlastného imania a témy s ním súvisiace, pričom rieši vybrané okruhy najčastejšie sa vyskytujúcich problémov. Základné imanie, emisné ážio, zákonný rezervný fond, fondy zo zisku, ostatné kapitálové fondy, vlastné akcie, tiché spoločenstvo, vlastné imanie v účtovnej závierke zostavenej podľa IFRS sú len názorným výňatkom oblastí, ktoré čitateľ v publikácii nájde. Publikácia je skvelým výberom pre čitateľa, ktorý chce pochopiť vecné súvislosti a zmeny vlastného imania z hľadiska účtovníctva. Jej zameranie a odbornosť ocení predovšetkým odborná verejnosť.

Neustály rast objemu obchodov na komoditných trhoch a trhoch reálnych aktív, ako aj zásadné zmeny, ktorými v poslednom desaťročí prechádzajú, sa stali výzvou pre autorský kolektív priniesť na slovenský trh odbornej literatúry titul venovaný tejto problematike. Keďže ide o rozsiahlu problematiku, autori tomu prispôsobili aj štruktúru publikácie, ktorú rozdelili do dvoch tematických častí. Prvá časť je venovaná základným pojmom z oblasti komoditných trhov, ich klasifikácii a mechanizmu obchodovania na komoditných trhoch. V druhej časti sa autori zaoberajú trhom reálnych aktív, ktoré sú v súčasnosti v centre investorskej pozornosti, no predstavujú nové perspektívne investície aj do budúcnosti. Publikácia dôstojne vypĺňa prázdne miesto na poli odbornej literatúry a poskytne čitateľovi dostatočný základný prehľad o problematike komoditných trhov. Je určená čitateľom, ktorí sa zaujímajú o investovanie na komoditných trhoch a na trhoch reálnych aktív.