Férjgyilkosság és bosszúhadjárat

---

1345. szeptember végén a nápolyi Anjou-házból származó, fiatal magyar királyt, Lajost, öccse, Endre herceg meggyilkolásáról értesítette unokatestvére, a durazzói herceg. A bosszúállásra felszólított király, aki még innen volt huszadik életévén, de már három éve I. Lajos néven ült a magyar trónon, nem láthatta át a rokongyilkosság mögötti szövevényes családi trónviszályt, amelyet a Nápolyi Királyság megszerzéséért folytattak az Itáliában maradt Anjou-k, Durazzóiak és Tarantóiak, ő csak öccsének gyilkosain akart bosszút állni, és erős hadserege élén rövidesen elindult első nápolyi hadjáratára.
Nagy Lajos király (1342-1382) negyven évig tartó sikeres uralkodásának nyilvánvalóan nem a nápolyi hadjáratok a leginkább említésre méltó eseményei, de a fiatal férfi abban a két hadjáratban vált felnőtté, lovagias lovaggá, Európa-szerte elismert diplomatává és államférfivá, aki az apja, Károly Róbert által rendbe szedett Magyar Királyságot európai nagyhatalommá fejlesztette, és utolsó tizenkét évében a Magyar-lengyel Perszonálunió királyaként a kontinens legerősebb uralkodója lett. Az utolsó lovagkirály érdemei megmutatkoznak a belpolitikai reformjaiban is, Pécsett az első hazai egyetem megalapításával pedig az ország kulturális felzárkózását is megvalósította.

menej