Zsigmond Móricz strana 9 z 15

Móricz Zsigmond életművének hatása és értékelése napjaink irodalmi közvéleményében rendkívüli változásokon megy át. A Móricz-naplók és más forrásmunkák kiadása, a legújabban kézbe vehető Móricz-monográfia, az „újraolvasó” tanulmánykötetek, a megpezsdült irodalomtörténeti eszmecserék az olvasóközönséget is egy új Móricz-kép megismerésére sarkallhatja. Sorozatunk alkalmas eddig indokolatlanul háttérbe szorult remekművek fölfedezésére és a közismert – inkább csak emlegetett – munkák élményteli befogadására. Móricz szenvedélyes kapcsolata és nyugvópontra soha nem jutható házassága az ünnepelt színésznővel, Simonyi Máriával az írót kényes kérdéseinek legnyíltabb megvallására késztette. A Míg új a szerelem című regény a test, a szexus hatalmáról, férfi és nő kényszerű szerepeiről, magánélet és alkotómunka szövevényeiről mesél.

A társadalmon kívüli ember szabadságát megíró Móricz a legnagyobb betyár, Rózsa Sándor alakjával búcsúzik a  pályájától, saját sorsának és övéinek gúzsbakötöttségétől. Sajátos önarckép, öregkori remek, immár minden  köteléken túl.

Színes képeskönyv lapozó a legkisebbeknek.

Lám a kis Nyilas Misi, akiről Móricz Zsigmond regényt írt, ott él a debreceni kollégiumban, ezer más kisdiák és nagydiák között, és nem vette észre senki. Pedig az ő kis agyában ott kavargott az élet minden komplikációja, ő már ismerte az anyagi gond bibliai átkát, piciny, vézna testének minden idegszálát összevissza tépdesték a bajok, sérelmek, titokzatos fájdalmak, félelmek és gyönyörködések, szívecskéjében nagy, nemes fölbuzdulások, az otthon, a jó anya, a keménysorsú és keményöklű apa, a kistestvérek drága, bús emlékei - és az életén keresztülzúgott az élet egy dühös fergetege, amely már-már a halál szelét lehelte rá. Ez a gyerek, Móricz Zsigmond szívének édes gyermeke azon a világon kívül, amely minden terhével rászakad, és majd halálra sújtja, még egy másik világot is hord magában: a költő gyönyörű, valótlan és minden tényezőnél igazabb világát. (Schöpflin Aladár)

A ?fáklya a tehetetlen indulat regénye. Főhőse, Matolcsy Miklós, a debreceni református teológia jeles diákja, tiszta lobogással érkezik egy kis Szatmár megyei parókiára. Fáklyája akar lenni népének: mintaközösséget akar falujából teremteni, de már az első napon zátonyra fut a lekesedése. Észreveszi: nincs ereje a feladathoz. Általános eszme és egész életet betöltő igazság után sóvárogva tanulmányírásba kezd az Isten létéről és a vallás értelméről. S miközben a Lét, a Mindenség titkával birkózva a társadalom bajainak felismeréséhez jut, járja a maga külön kálváriáját is urak, parasztok és asszonyok között, már-már alkut köt lelkiismeretével s a hatalmasokkal – a falu bőrére. Matolcsy itt süllyed a legmélyebbre, de mégsem lehet egyértelműen elítélni: nemcsak belső gyengesége teperte le, hanem a külső körülmények is. A szakadéktól csak a falut sújtó hatalmas tűzvész menti meg. Matolcsy újra felmagasodik. Feláldozhatja magát népéért. Az emberfeletti mentési munkálatok következtében tüdőgyulladás dönti ágynak, s végső agóniájában kimondja: Elvégeztetett, de semmi sem tisztázott. Móricz azonosul hősével újat kereső vívódásaiban, tétovázását, megalkuvásait azonban elmarasztalja. Alakjában a belső azonosulás és külső bírálat fonódik össze. Így sikerül bemutatni, hogy Matolcsy emberi értékei szerint lehetne fáklya, de felemás filozófiájával nagyobb fény nélkül kell elhamvadnia.

A ?mű az Erdély aranykorának záróakkordja, bár tervezett még egy negyedik kötetet is, a Hadak ura címmel, ám ennek megírásától a kiadó érdektelensége eltérítette. Ez is Bethlen Gábor regénye, fejedelemségének hatodik esztendejéről szól, a férfiszenvedélyről, az emberi hűségről és a harci készülődésről. Móricz Zsigmond így tűnődik egyik vallomásában hőséről: „nemzeti hőst kerestem, akiről regényt lehet írni, valakit, aki evvel a néppel nagyot tudott alkotni… Így állapodtam meg Bethlen Gábornál, akiben rögtön sok rokonszenves vonást leltem: árva gyerek, maga csinálta ember, s ízig-vérig magyar minden célkitűzésben. Ma már nem látom politikáját a második korszakban annyira magyarnak: őbenne is hatalmi vágy van, s a háborúra is azért indult ki, hogy cseh király lehessen… Az asszonykérdés pedig a Janka probléma. Íme, kilenc éve meghalt, és nincs több asszonyesetem. Soha más nő nem érdekelte »elszánt poéta ceruzámat«, csak a vele való élethalálharc. Ő levonta a konzekvenciákat; én tovább vívódom vele. Ő tett íróvá, s ő tart ma is.” – Nagy íróvá tette. Erdély s a XVII. század magyar és közép-európai történelmét tőle tanuljuk tisztelni is, átélni is.

Móricz Zsigmond életművének hatása és értékelése napjaink irodalmi közvéleményében rendkívüli változásokon megy át. A Móricz-naplók és más forrásmunkák kiadása, a legújabban kézbe vehető Móricz-monográfia, az „újraolvasó” tanulmánykötetek, a megpezsdült irodalomtörténeti eszmecserék az olvasóközönséget is egy új Móricz-kép megismerésére sarkallhatja. Sorozatunk alkalmas eddig indokolatlanul háttérbe szorult remekművek fölfedezésére és a közismert – inkább csak emlegetett – munkák élményteli befogadására.„A nótás, dínom-dánomos magyar tönkremenés példázata kíván lenni” – írta Móricz egy ajánlóban arról a regényéről, amelyet az Úri murival párban a legvadabb, leglázasabb dzsentri-ábrázolásként emlegettünk minduntalan. Pedig a Kivilágos kivirradtig (1924) egyfajta írói szintézis: a mindenkori pótcselekvések, az emberi és animális lét átjárásai, az értelmes emberi élet fenyegetettsége, s persze az elfojtott, eltorzuló érzékiség, a házasság intézményének válsága mind-mind időtlen témái Móricznak. Móricz radikális modernsége mutatkozik meg a regény lapjain, mint ahogy bátor kísérletezőnek bizonyul a Forró mezőkben is: az ún. elitművészet ötvözése ez a regény az ún. kommersz műfajokkal, azaz a társadalmi analízisé a krimivel.A Forró mezők (1929) tulajdonképpen detektívregény, egy megtörtént és földerítetlenül maradt gyilkosság nyomán bravúros poénnal záruló fikció – az ismert Móricz-i, vidéki televényben. Itt már a Rózsa Sándor- kötetek felé tájékozódó íróval találkozunk, aki utat keres megfogyatkozó közönségéhez, nem akármilyen színvonalon.

„Mintha ma írta volna!” Egy Móricz-regény, amelyet 1932-es megjelenése óta mindenki ezzel a meglepődéssel,  csodálattal és indulattal olvas. Rendszerek jöttek és múltak, a huszadik századi magyar világ – a magánéletet is fojtogató közéletével – ismerős  maradt. Az író egyik „leggazdagabb” műve a Rokonok, nagy panamák és nagy tragédiák, fűtött szenvedélyek és  torzuló jellemek megannyi izgalmas rajzával.

Móricz Zsigmond életművének hatása és értékelése napjaink irodalmi közvéleményében rendkívüli változásokon megy át. A Móricz-naplók és más forrásmunkák kiadása, a legújabban kézbe vehető Móricz-monográfia, az „újraolvasó” tanulmánykötetek, a megpezsdült irodalomtörténeti eszmecserék az olvasóközönséget is egy új Móricz-kép megismerésére sarkallhatja. Sorozatunk alkalmas eddig indokolatlanul háttérbe szorult remekművek fölfedezésére és a közismert – inkább csak emlegetett – munkák élményteli befogadására. Két regény a harmincas évek közepének élményei nyomán, két regény, amely Móriczot Pest krónikásának, a „városi irodalom” kiemelkedő alakjának mutatja. Az asszony beleszól és a Rab oroszlán hősei a bérházak lakói, elszegényedő polgárok, a napi gondokban egyenjogúvá lett asszonyok, vágyakozó férfiak, önmagukat áruba bocsátó fiatal emberek. A megkapaszkodás színjátékának tarka sereglete.

A harmincas évek novelláinak közegében emlékezetes alakok kerülnek elénk: a felkínálkozó gépírólány, a papné, akinek „a szépsége nem fér el abban is kis faluban”; a vénségére sorsa ellen lázadó öregember; büszke és házsártos asszonyok, gyáva és tehetetlen férfiak; a gyilkossá lett Kis János, akinek „a legrövidebb a neve és a leghosszabb a szegénysége”…

1848 Magyarországa – ahogyan sehol másutt, mint Rózsa Sándor krónikájában, nem láthatjuk! Miért éppen egy betyár sorsa foglalkoztatta Móricz Zsigmondot annyira, hogy három könyvet is szentelt volna neki? A Rózsa Sándor a lovát ugratja (1941) és a Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét (1942) után a harmadik kötet megírását Móricz halála hiúsította meg. Az író a közönségét szerette volna egyszerre több módon is megszólítani: egy historikus krimivel izgalmas olvasmányt adni, a betyár képében önnön lázongó, meg nem alkuvó énjét megmutatni s nem utolsó sorban a történelmet alulnézetből, a nincstelenek felől láttatni. E többszólam a mai olvasót is elbűvölheti.

Nyilas Misi, a debreceni nagy kollégium kis diákja mero tisztaság, becsület és tehetség. A mélységbol jön, érzékeny lélekkel, a szüloi ház emlékével. Azt hiszi, a felnottek jók és tiszták. Ez a nagy tévedése, mert hazugok és rosszak, világuknak még az alapja is hazug. A kis Nyilas Misi csalódása a felnott Móricz Zsigmondé, övé a regényt felhozo szomorúság és tanácstalanság, és övé Nyilas Misi jósága és emberséget hirdeto elszántsága is. (Czine Mihály)

Szakhmáry Zoltán, a tehetséges fiatal földbirtokos több száz hold földön gazdálkodik a Kiskunságon. Nem éri be az elmaradott földművelői módszerekkel, modernizálni akar. Mindezt azonban úgy, hogy közben saját társadalmi osztályához is ragaszkodik, ő dzsentriként akar mintagazdaságot létrehozni. A lehetetlent kísérti, mint egyébként minden dolgában. Ezt tetézi magánéleti konfliktusa: szeretik a nők, és ő is odavan a szerelemért, de afféle "egyasszonyos ember", mondta róla maga Móricz. Olyan ember, akinek egyszerre csak egy nő fér meg a vágyaiban: bárhogy rajong is a feleségéért, ha mégis beleszeret valaki másba, akkor már csak érte, a szeretőjéért fog megveszekedni, élni és halni.

A ?Tündérkert 1921-ben jelent meg először, s a harmadik kötet 1934-ben. Százszámra olvasta hozzá a forrásmunkákat, s könyvtárnyi kötetet gyűjtött belőlük. Hiteles történelmi regény is lett, amelynek egyes mozzanatait a történészek „ tényanyagként” használják. Pedig a „feltámasztott” történelmi személyek, akiknek még „tüdeje, mája” is hitelesnek hatott, ugyanakkor önmagára és barátaira, ismerőseire is emlékeztettek:A tündérkert Báthory Gáborában, a „halálba farsangoló” fejedelemben kritikusai Adyt vélték felismerni, a forradalmi gondolkodót, a váteszt, s a mellette megjelenő Bethlen Gábor figurájában önvallomást láttak, „akinek Báthory az eszményképe, de aki a kisemberek, parasztok, kereskedők számára csinál egy boldog zümmögésű kaptárt Erdélyből” – olvashatjuk Németh Lászlótól.Harc, szerelmi tobzódás, kiszámíthatatlan indulatok, okos, messzire világító tervek s az élvezeteken kibicsaklott törekvések, az élettől kicsikart örömök és bűnhődések, meghunyászkodó, alamuszi megalázkodások és kegyetlen-keménye vívódások, árulások regénye a Tündérkert, amelyben a XVII. század elejének (1608-1613) erdélyi élete elevenedik meg.

Ez a novella művészi erejével világirodalmi szinten is számottevő alkotás. Móricz egy tragikus, halállal végzőgő konfliktust dolgoz fel. A mű három részre, mintegy három felvonásra tagolódik. Az első felvonás „a veres juhász” és Bodri juhász kettős gyilkossággal végződő összetűzése, a második Bodri juhász feleségének kutatása eltűnt férje után, a harmadik veres juhász leleplezése a bíróság előtt.Az elbeszélés a „rideg pásztorok” kemény, majdnem embertelen világát mutatja be, hiszen például veres juhász és kísérője nyugodtan és jóízűen megvacsoráznak áldozatuk friss sírgödre felett. Látszólag igazságos tehát a vizsgálóbíró novellazáró megjegyzése: „Barbárok”.Ez az egyetlen szó azonban lényeges társadalmi mondanivalót rejt magában: vádat emel egy olyan világ ellen, amely a szegénységet ebbe a nyomorúságba süllyeszti, és amelynek hatalmon lévő osztálya ilyen értetlenül áll szemben a szegényemberek világával.

8 oldalas színes leporelló a legkisebbeknek, Móricz Zsigmond egyik legismertebb, legnépszerűbb gyerekversével. #2 éves kortól ajánljuk! A sorozatban megjelent: Sün Balázs