Zsigmond Móricz strana 8 z 15

Móricz Zsigmond kedvelt Állatmeséit adjuk közre új feldolgozásban: Varsányi Ferenc grafikáival és Albert Adrienn, valamint a Lánycsóki színkör előadásában a lemezmellékleten. Varsányi Ferenc korábbi könyvillusztrációi Varsányi József: Töhötöm, bödönöm, Ödönöm, Böhömöm és az icipici Tádé című könyvéhez készültek. Albert Adrienn kiadónk felfedezettje. Kedves gyerekhangja, művészi megszólaltatása be fogja lopni magát a gyerekek és szülők szívébe.

A nagy regénykompozíciók mesterének számító Móricz "ezúttal" – több mint száz éve – leheletfinom lélektani regényt írt: a házastársi játszmák valóságos példatárát adva aprólékos részletességgel rajzolta meg friss házas hőseinek folyton ingadozó lelkiállapotát, az együttélés szabályainak kialakításán való mindennapos igyekezetüket. A galamb papné nemcsak ezért, de ezért is a maga nemében ugyanolyan remekmű, mint Móricz nagyregényei.

"Részletek az utószóból: ""1933-ban írta ezt a regényt Móricz Zsigmond – ekkor jelent meg folytatásokban a Pesti Napló hasábjain. 1933-ban, a nagy gazdasági válságból való lassú, keserves kilábolás évében látszólag vidám, könnyed témához fordul az író. (…) Az asszony beleszól születésekor két vágy találkozik az író lelkében: a témakör, a társadalmi miliő szélesítéséé és a nagy könyvsikeré. Ezért játszódik a regény a nagyvárosi, ún. „középosztály” köreiben, s választ témájául rendkívül érdekes, feszült, izgalmas eseménysort. (…) Egyfelől bűnügyi regényt olvasunk (…). A bűnügy mögött egy társadalmi regény körvonalai húzódnak meg: egy Üllői úti bérház lakóinak élete, erkölcsei, reményei, örömei és szomorúságai – mindez négy ingyenjegy történetének rendkívül fordulatos és mulatságos keretében elbeszélve. (…) Szándéka szerint „lektürt”: könnyű, szórakoztató olvasmányt írt. "" (Nagy Péter)"

Színes képeskönyv lapozó a legkisebbeknek.

A Légy jó mindhalálig Móricz Zsigmond egyik legjelentősebb és legnépszerűbb műve. A híres társadalmi regény Nyilas Misi, debreceni kollégiumi diák történetén keresztül ad hiteles korrajzot. A Manó Könyvek Klassz!-sorozatában Nógrádi Gergely rövidebb formában írja újra a klasszikus irodalom néhány gyöngyszemét, azzal a céllal, hogy a mai fiatalok számára is könnyen befogadható, szerethető olvasmány legyen. A sorozat köteteinek különlegessége, hogy az eredeti regényekből kiemelt szövegrészleteket is tartalmaznak, segítve ezzel a művek iskolai feldolgozását.

„Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet…” Ezeket a kezdősorokat az is ismeri, aki nem tudja, hogy Móricz Zsigmond a gyerekeknek is írt. Állatos verses meséi nemzedékek óta a legkisebbek kedvencei. Szókincse, fordulatai és humora a magyar népnyelvből merít, a játékos rímeket és felelgetőket egykettőre megtanulja minden gyerek. A szereplők, ahogy ez az állatmesékben gyakran előfordul, emberi tulajdonságokat mutatnak. A ravasz róka és a furfangos farkas legtöbbször pórul jár a történet végén, de sokszor kiszámíthatatlan és meglepő a "tanulság". Az Iciripiciri, a Kismalac meg a farkasok és a Török és a tehenek mellett a Koldus verebeket, A csizmadia malacát és a többi mesét is megszeretik majd a gyerekek, Reich Károly színes illusztrációi pedig mindenki gyönyörűségére szolgálnak.

Az író kisdiákkorának első nagy élményét, a debreceni kollégiumban töltött négy és fél év emlékét örökíti meg a regényben. A történet kezdete 1892, színhelye Debrecen, s benne a nemzeti nevelés fellegvárának tartott református kollégium. Nyilas Misi, a regény hőse, egy ... Folytatás ›› Tisza menti faluból érkezik ide. Útravalója a gyermeki hit, bizalom és tisztelet az emberek iránt. Hamarosan csalódnia kell: észreveszi, hogy az emberek se nem jók, se nem becsületesek, nincs nyugalom, csak állandó versengés, amelyben a jóság és a becsület: hátrány. Misi balsorsát egy lutricédula ellopása miatti hamis vád teljesíti be. S bár a befejezés látszólag megnyugtató, a mű zárómondatai sejtetik, hogy az átélt csalódás örök nyomot hagy a gyermekben. Az irodalomtörténet méltán sorolja Móricz gyermekregényét a legsikerültebb kritikai realista művek közé. Nem csupán egy kisfiú története és Debrecen kritikája: szerzője a Tanácsköztársaság bukása utáni személyes válságát transzformálta át egy gyermek sorsába. "Az Európa Könyvkiadó 1991-ben indította el megújított diákkönyvtár-sorozatát, melybe az általános és középiskolások számára ajánlott műveket vettük fel. A sorozatban megjelent művek szerzőjét és címét a kötetekhez mellékelt könyvjelző tartalmazza. Regények, kisregények és novellák, műköltészet és népköltészeti alkotások, drámák és bölcseleti írások szerepelnek a listán. A világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kívánunk segítséget nyújtani és maradandó olvasmányélményt kínálni diáknak, tanárnak, szülőnek - és valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek." (a Kiadó) A(z) Légy jó mindhalálig (Könyv) szerzője Móricz Zsigmond.

A harmincas évek novelláinak közegében emlékezetes alakok kerülnek elénk: a felkínálkozó gépírólány, a papné, akinek „a szépsége nem fér el abban is kis faluban”; a vénségére sorsa ellen lázadó öregember; büszke és házsártos asszonyok, gyáva és tehetetlen férfiak; a gyilkossá lett Kis János, akinek „a legrövidebb a neve és a leghosszabb a szegénysége”…

1848 Magyarországa – ahogyan sehol másutt, mint Rózsa Sándor krónikájában, nem láthatjuk! Miért éppen egy betyár sorsa foglalkoztatta Móricz Zsigmondot annyira, hogy három könyvet is szentelt volna neki? A Rózsa Sándor a lovát ugratja (1941) és a Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét (1942) után a harmadik kötet megírását Móricz halála hiúsította meg. Az író a közönségét szerette volna egyszerre több módon is megszólítani: egy historikus krimivel izgalmas olvasmányt adni, a betyár képében önnön lázongó, meg nem alkuvó énjét megmutatni s nem utolsó sorban a történelmet alulnézetből, a nincstelenek felől láttatni. E többszólam a mai olvasót is elbűvölheti.

Nyilas Misi, a debreceni nagy kollégium kis diákja mero tisztaság, becsület és tehetség. A mélységbol jön, érzékeny lélekkel, a szüloi ház emlékével. Azt hiszi, a felnottek jók és tiszták. Ez a nagy tévedése, mert hazugok és rosszak, világuknak még az alapja is hazug. A kis Nyilas Misi csalódása a felnott Móricz Zsigmondé, övé a regényt felhozo szomorúság és tanácstalanság, és övé Nyilas Misi jósága és emberséget hirdeto elszántsága is. (Czine Mihály)

Szakhmáry Zoltán, a tehetséges fiatal földbirtokos több száz hold földön gazdálkodik a Kiskunságon. Nem éri be az elmaradott földművelői módszerekkel, modernizálni akar. Mindezt azonban úgy, hogy közben saját társadalmi osztályához is ragaszkodik, ő dzsentriként akar mintagazdaságot létrehozni. A lehetetlent kísérti, mint egyébként minden dolgában. Ezt tetézi magánéleti konfliktusa: szeretik a nők, és ő is odavan a szerelemért, de afféle "egyasszonyos ember", mondta róla maga Móricz. Olyan ember, akinek egyszerre csak egy nő fér meg a vágyaiban: bárhogy rajong is a feleségéért, ha mégis beleszeret valaki másba, akkor már csak érte, a szeretőjéért fog megveszekedni, élni és halni.

A ?Tündérkert 1921-ben jelent meg először, s a harmadik kötet 1934-ben. Százszámra olvasta hozzá a forrásmunkákat, s könyvtárnyi kötetet gyűjtött belőlük. Hiteles történelmi regény is lett, amelynek egyes mozzanatait a történészek „ tényanyagként” használják. Pedig a „feltámasztott” történelmi személyek, akiknek még „tüdeje, mája” is hitelesnek hatott, ugyanakkor önmagára és barátaira, ismerőseire is emlékeztettek:A tündérkert Báthory Gáborában, a „halálba farsangoló” fejedelemben kritikusai Adyt vélték felismerni, a forradalmi gondolkodót, a váteszt, s a mellette megjelenő Bethlen Gábor figurájában önvallomást láttak, „akinek Báthory az eszményképe, de aki a kisemberek, parasztok, kereskedők számára csinál egy boldog zümmögésű kaptárt Erdélyből” – olvashatjuk Németh Lászlótól.Harc, szerelmi tobzódás, kiszámíthatatlan indulatok, okos, messzire világító tervek s az élvezeteken kibicsaklott törekvések, az élettől kicsikart örömök és bűnhődések, meghunyászkodó, alamuszi megalázkodások és kegyetlen-keménye vívódások, árulások regénye a Tündérkert, amelyben a XVII. század elejének (1608-1613) erdélyi élete elevenedik meg.

Ez a novella művészi erejével világirodalmi szinten is számottevő alkotás. Móricz egy tragikus, halállal végzőgő konfliktust dolgoz fel. A mű három részre, mintegy három felvonásra tagolódik. Az első felvonás „a veres juhász” és Bodri juhász kettős gyilkossággal végződő összetűzése, a második Bodri juhász feleségének kutatása eltűnt férje után, a harmadik veres juhász leleplezése a bíróság előtt.Az elbeszélés a „rideg pásztorok” kemény, majdnem embertelen világát mutatja be, hiszen például veres juhász és kísérője nyugodtan és jóízűen megvacsoráznak áldozatuk friss sírgödre felett. Látszólag igazságos tehát a vizsgálóbíró novellazáró megjegyzése: „Barbárok”.Ez az egyetlen szó azonban lényeges társadalmi mondanivalót rejt magában: vádat emel egy olyan világ ellen, amely a szegénységet ebbe a nyomorúságba süllyeszti, és amelynek hatalmon lévő osztálya ilyen értetlenül áll szemben a szegényemberek világával.

Móricz szívszorító regénye, az Árvácska  a legkiszolgáltatottabb lelkek életéről, az anyagi, lelki és szexuális nyomorúságról mesél. A regény „modelljének”, Csibének a rövidebb történeteit pedig – mai kifejezéssel – megható és mulatságos túlélő show-ként olvashatjuk.

Hogyan boldogul – boldogul-e egyáltalán – egy faluról Pestre került család „első generációs” városi gyereke az  úgynevezett modern élet elvárásai és erkölcsei szerint? És ha ez a gyerek fiatal lány, akinek száz évnyi  elmaradást kellene behoznia a hagyományos női gondolkodást és életvitelt illetően? Jobb mint otthon című regényében Móricz kedvelt témáját bontja ki: világváltozás és asszonyi sors összefonódását. Móricz Zsigmond életművének hatása és értékelése napjaink irodalmi közvéleményében rendkívüli változásokon megy át. A Móricz- naplók és más forrásmunkák kiadása, a legújabban kézbe vehető Móricz-monográfia, az „újraolvasó” tanulmánykötetek, a megpezsdült irodalomtörténeti eszmecserék az olvasóközönséget is egy új Móricz-kép megismerésére sarkallhatja. Sorozatunk alkalmas eddig indokolatlanul háttérbe szorult remekművek fölfedezésére és a közismert – inkább csak  emlegetett – munkák élményteli befogadására.

Egy regény, amelyik az első világháború kitörésének hírével maradt félbe, s épp arról mesél, miért is volt  folytathatatlan az előző századforduló békeéveinek világa – ez az 1914-ben írt Jószerencsét. S egy „nemes ponyva” húsz esztendővel később, amelyik ugyanezekbe a békeévekbe lovagoltat egy régvolt,  romantikus figurát, hogy az ő szemével lássuk: vagyonok, tervek és szerelmek mind hazugságra épülnek – ez  a ’36-ban írt Betyár.