Jenő Ranschburg

Ismerd meg önmagad, és tudni fogod a sorsodat - mert a sorsod te vagy! Nem külső erők uralkodnak rajtad, jellemed, személyiséged alakítja jövődet, mondta a delphói jósda papnője a hozzá fordulóknak, s ennél nehezebb, ugyanakkor izgalmasabb feladványt aligha adhatott volna nekik. Az ember gyakran önmaga számára is megfejthetetlennek tűnő rejtély: mást gondol, mint amit érez, mást mond, mint amit gondol, és mást tesz, mint amit mond. Valódi belső motivációink nyomába eredni életre szóló kaland, tele olykor felszabadító, máskor zavarba ejtő és fájdalmas felfedezésekkel. A Nyitott Akadémia-sorozat sok év után újra megjelent kötetének neves szerzői azt a kérdést járják körül, hogy mennyire vonhatjuk befolyásunk alá sorsunk alakulását, s a nehéz helyzetekben hogyan szabadíthatjuk fel belső erőforrásainkat.

Ranschburg Jenő évtizedek óta aktuális munkái segítenek bennünket, hogy megérthessük gyermekeinket, hogy eligazodhassunk kétségeink között. Sorozatunk most új köntösben, új szempontok szerint elrendezve adja kezünkbe Ranschburg Jenő tanulmányait. Első kötetünk a kisgyermekkor "viszontagságait" mutatja be, az önálló személyiség, az "én" megszületését és fejlődését írja le attól a pillanattól kezdve, hogy a gyermek a tükörben felismeri és megnevezi önmagát.

"A tehetség - ha nem ismerik fel időben, ha rosszul bánnak vele, ha beszorítják az átlagos ember átlagos intellektuális normáinak keretei közé- igenis elkallódhat! Kreativitása befagy, személyiségjellemzői között megjelenik a passzivitás, a visszahúzódás és a depresszió vagy éppen az agresszivitás." A tehetség, annak felismerése, az alkalmazkodási rendellenesség vagy a hiperaktivitás témakörében, mint szülők és mint szakemberek (pedagógusok) egyaránt érintettek vagyunk. Sorozatunk második kötete a serdülőkornak e néhány, kevéssé artikulált kérdését járja körül.

Szülő és gyermek találkozása – sorsdöntő találkozás, melynek lenyomatai egy életre ott maradnak a személyiségünkön. Vajon min múlik, hogy ez a kapcsolat szerencsésen alakul-e, vagy éppen szerencsétlenül? Hogy kiapadhatatlan erőforrást jelent-e számunkra, vagy ellenkezőleg, inkább mély fájdalmat és szinte lerakhatatlan terheket? Mi lehet az oka annak, hogy ebben a legalapvetőbb kapcsolatban gyakran hiába szeretnénk jól szeretni egymást, valahogy mégsem találjuk az utat a másikhoz? A kötet szerzői szellemi kalandozásuk során számos érdekes kérdésre kitérnek. Mi történik, ha a megszülető gyermek karaktere nem felel meg a szülő tudatos vagy tudattalan várakozásainak, reményeinek? Hogyan hatnak a kapcsolat és az életút alakulására a különböző kötődéstípusok és nevelési attitűdök, a határtartás sajátosságai? Miként alakul a nem várt, nem tervezett gyerekek sorsa? Hogyan jelennek meg a kapcsolatban a szülő saját gyermekkori tapasztalatai, traumái? Miféle sérüléseket okozhat az elmérgesedő, csúnya válás, a szülőtárs szidalmazása, a gyerekek tőle való elidegenítése? Milyen terheket jelent az úgynevezett szülősítés, amikor a gyermek felnőtt szerepbe kerül, ő hallgatja meg szülei problémáit, ő ad tanácsokat, ő hoz döntéseket, ő visel gondot anyjára vagy apjára? A Nyitott Akadémia sorozat egyik legkedveltebb, de már hosszú évek óta nem kapható kötete átszerkesztve és két további szerző vadonatúj írásaival kibővítve jelenik meg újra.

Az 1991-ben írt tanulmány a szeretet keletkezésével, pszichológiai jelentésével és jelentőségével foglalkozik, a korai szülő-gyermek kapcsolatot elemezve.

A kötet Ranschburg Jenő két tanulmányát tartalmazza. A lelki élet rendellenességeivel nem csupán az orvosok és a pszichológusok, de a gyakorló pedagógusok és a szülők is számos alkalommal találkoznak. Senki sem kerülheti el azokat a helyzeteket, amelyekben egyik-másik embertársunk pillanatnyi viselkedése vagy jellemző magatartása fokozottan köti le figyelmünket, veszi igénybe türelmünket. Hogy ilyenkor kellő megértést tanúsíthassunk és segíthessünk, nagy vonalakban ismernünk kell a kórlélektan alapvető fogalmait, összefüggéseit. A szerző arra vállalkozott, hogy átfogó igénnyel bevezesse olvasóit e terület problematikájába. A tanulmány a Ranschburg Jenőtől megszokott élvezetes stílusban szinte megjeleníti a zavarokkal küzdő gyerekeket.

A szülő-gyermek kapcsolat életünk alapvető, meghatározó viszonya, néha mégis fényévnyi távolságra érezzük magunkat egymástól, és reménytelennek tűnik, hogy akár a legapróbb dolgokban is egyetértésre jussunk. Vajon miért nem beszélünk közös nyelvet azzal, akit annyira szeretünk, vagy legalábbis annyira szeretnénk szeretni? Jól tudjuk, hogy a gyermek felnövekedése során van – legalább – két olyan érzékeny időszak, amikor különösen sok ütközésre, konfliktusra számíthatunk. De mely esetek tartoznak a fejlődéssel együtt járó, természetes problémák körébe, és mi az, ami már aggodalomra adhat okot? Mikor érdemes a szülőnek türelmesnek, toleránsnak lennie, s mikor határozottan föllépnie? Hogyan értessük meg és fogadtassuk el gyermekünkkel azt, amiben nem vagyunk készek a kompromisszumra? Miként érjük el, hogy kamaszként is a bizalmába avasson bennünket? Rendbe hozhatjuk-e még – akár szülőként, akár „felnőtt gyermekként” – a kapcsolatot, ha már eldurvultak a konfliktusok, és tele vagyunk sebekkel? A nehéz, sok szülő számára napi problémát jelentő kérdésekre négy kiváló szakember igyekszik választ adni. A kötetben olvasható Ranschburg Jenő élete utolsó előadásának szerkesztett anyaga, amely a tőle megszokott emberséggel, humorral és eleganciával idézi emlékezetünkbe a nagy formátumú, szeretetre méltó tudós alakját.

A korábbi sikeres Honlap könyvek után /Mi rontottuk el - Kis gyerek, kis gond - A serdülés gyötrelmei/ ezúttal az iskoláskorú gyerekek szüleinek kérdéseire válaszol a szerző. Az iskoláskor rengeteg változással járó fejlődési periódus a gyermekek élet ében. Nemcsak szigorú teljesítményelvárásoknak kell megfelelniük, hanem a kortárskapcsolatok szövevényében is meg kell találni a helyüket a család biztonságos világán kívül. S még nem is beszéltünk a kiskamaszok szexualitással kapcsolatos bontakozó k íváncsiságáról, amivel rendszerint nem kevés fejtörést okoznak a szüleiknek. A szóban forgó időszak átvészelését a családok felbomlása és az újonnan kialakuló mozaikcsaládok manapság széles körben elterjedt jelenségei sem segítik elő.

A Ranschburg Jenő életműsorozat kötete két tanulmányt tartalmaz. "A nő és a férfi" című írás azt vizsgálja, hogy a tudósok a két nem közötti lélektani különbségek kialakulásában miért a társadalmi hatásoknak tulajdonítanak döntő szerepet, miért hajlamosak átsiklani ... Folytatás ›› a biológiai meghatározottság ténye felett. A szerző a hagyományos női szerepet kívánja megvédeni a férfiasítás divatja ellenében - e szerep ugyanis mind a nők, mind a férfiak számára pótolhatatlan érték. "A meghitt erőszak" a családon belüli erőszak kérdésével foglalkozik és szembeszáll egy tévhittel: vajon igaz-e, hogy a férfit az agresszív hormonok és az "engedelmes" nő iránti patriarchális igény teszi brutálissá a családban? És igaz-e, hogy a nő a családon belül mindig kiszolgáltatott áldozat? A szerző szakmailag korrekt válaszokkal rámutat azokra az előítéletekre, melyek a családon belüli erőszak kérdéskörben ma is élnek. Az olvasmányos írásokat Borsi Vera kedves, vidám rajzai illusztrálják. A(z) Nők és férfiak (Könyv) szerzője dr. Ranschburg Jenő.

"Elsőéves egyetemista koromban úgy jegyzeteltem az előadásokat, mint a gép: leírtam szinte minden elhangzó szót, válogatás nélkül. Minden nemcsak az lett a következménye, hogy megfájdult a fejem és a csuklóm, hanem az is, hogy visszaolvasásnál alig értettem valamit az előttem hömpölygő betűhalmazból. Ettől kezdve már csak a lényeget jegyeztem: a legfontosabb gondolatokat és adatokat, amelyek lehetőséget nyújtottak arra, hogy a vizsgára készülés során felidézzem az előadásokból mindazt, amire szükségem volt. Úgy érzem, a könyv, amit az Olvasó a kezében tart, ilyen "értelmes jegyzet": gondos szerkesztők nekiültek a "Szülők könyve" című munkám betűtengerének, és finom sebészi munkával kiemelték, kötetté formálták azokat a fejezeteket, amelyek a legtöbb haszonnal forgathatók a gyermeknevelés szerteágazó napi gondjainak megoldásához. Őszintén remélem: a "Szülök kis könyve" teljesíti a feladatot, amelyre rendeltetett.” (Ranschburg Jenő)

Nevelési hibát kétféle okból követhet el a szülő: saját jellemhibájából adódóan, vagy egyszerűen tudatlanságból - azért, mert téves vagy hiányos információkkal rendelkezik arról, hogyan kell megoldania a problémákat, melyek a családi élet elkerülhetetlen kísérői. A felhalmozott tapasztalatok és kutatási eredmények összefoglalásával azonban lehetőséget adunk - és kell is adnunk - a szülőnek ahhoz, hogy elsajátítsa mindazt, amit a gyermeknevelés nehéz és felelősségteljes munkájához feltétlenül tudnia kell. Miért gondoljuk, hogy az a biológiai érettség, amely a szülővé válás nélkülözhetetlen előfeltétele, nyomban gyermeknevelésre is alkalmassá teszi az embert? A gyermek viselkedésében minden kétséget kizáróan ott van a környezet hatása: a felnőttek, mindenekelőtt a szülők világképe, életfelfogása, nevelési módszerei, melyek a kívánt - vagy éppen azzal ellentétes - irányban, de mindenképpen formálják a személyiséget. "Nem Messiás-é minden újszülött? - kérdi Madách Az ember tragédiájában - Fénylő csillag, mely feltűnt a családban..." E könyvvel segítséget szeretnék nyújtani ahhoz, hogy a sok, szeretettel és reménységgel várt újszülöttből - "mely feltűnt a családban…" - egészséges, becsületes és harmonikus ember váljék. (Ranschburg Jenő) A bővített kiadás néhány fontos, új fejezettel kiegészült: az ikrek, a félénk gyerekek, a nagyszülők szerepe régen és ma, a tündérmesék és még sok olyan téma, amely ezt a könyvet még teljesebbé teszi. Több mint 100 oldallal és Borsi Vera újabb 20 rajzával bővül az átszerkesztett, új kiadás.