Najnovšie - Historické romány strana 39 z 94

Kr. u. 59 Tizenöt évvel azután, hogy hősiesen harcolt a britanniai barbárok ellen a római invázió során, Macro centurio visszatér. A provinciában feszült légkör fogadja. Az a szóbeszéd járja, hogy a Róma uralmát elméletileg elfogadó törzsek között nyugtalanság ütötte fel a fejét, Londinium pedig egyenesen veszélyesebb helynek tűnik, mint Róma. A frissen leszerelt Macrónak hiányoznak a bajtársai és a csaták. Ám minden bátorságára és harci tudására szüksége lesz ahhoz, hogy túlélje a rá váró megpróbáltatásokat. Londiniumot könyörtelen bandák uralják. Amikor Macro szembefordul velük, büntetésből brutálisan összeverik. A rablók azonban halálos hibát követtek el. A britanniai veteránok kiállnak egymásért. Macrónak pedig hamarosan erős szövetségese is lesz: Cato praefectus. A két jó barát együtt harcolt a Birodalom minden szegletében, és veszélyes párost alkotnak. Mindhalálig harcolni fognak, hogy megvédjék Róma becsületét.

Santa ?Montefiore, akinek regényei milliós példányszámban kelnek el, és vezetik a sikerlistákat, egy újabb letehetetlen családregénnyel varázsolja el olvasóit. 1939-et írunk és az I. világháború befejezése óta béke van. De sok minden megváltozott a Deverill-családban, és most egy új nemzedék várja, hogy színre léphessen. Martha Wallace az amerikai otthonából érkezett Dublinba, hogy megkeresse a vérszerinti anyját, de e helyett elveszti a szívét: a végtelenül elbűvölő J P Deverill veszi le a lábáról. Aztán Martha rájön, hogy az anyja is abból a családból származik, mint JP, és úgy tűnik, ezzel meg is pecsételődik a sorsa. Bridie Doyle, vagyis most már Marcantonio grófnő, a Deverill kastély úrnője eltökéli, hogy az a kastély lesz az otthona, ahol valamikor dolgozott. De életerőtől duzzadó férjének, Cesare-nak más tervei vannak. És amikor a tekintete a feleségéről másfelé kalandozik, a házaspárhoz közelállókban felmerül a kérdés, vajon valóban az-e, akinek mondja magát. Kitty Deverill beletörődött a férje, Robert és két gyermekük melletti életébe, de aztán az élete nagy szerelme, Jack O'Leary visszatér Ballinakellybe. Csakhogy a férfi szíve ezúttal már másé… Ez a nyár drámai végkifejlethez vezet… „ Senki nem ír úgy romantikus családregényt, ahogy Santa Montefiore . Minden amit ír, a szívéből jön.” Jojo Moyes

Nagy ívű romantikus történet Az utolsó vonat Londonba szerzőjétől New York Times bestsellerszerző Franciaország a német megszállás kezdeti napjaiban. Európát a háború szakítja ketté, és egy ifjú amerikai örökösnő siet a nácik által üldözött művészek segítségére. A szép és vagyonos Nanée kalandvágyó szellemnek született. Hogy szabadságvágyát kiélje, meg akar tanulni repülni. Amikor a német tankok átlépik az országhatárt és bevonulnak Párizsba, ez a csupaszív nő, akinek van egy kutyája, csatlakozik az ellenálláshoz. Postamesternő néven emlegetik, mert információkkal látja el a bujkálókat. Naneé bájait és fortélyait állítja szolgálatába, hogy az üldözötteket elszállásolja, majd biztonságos helyre kísérje. Edouard Moss fotográfus. Kislányával elmenekült Németországból, de azután Franciaországban internálják, munkatáborba kerül. Élete találkozik Nanée-éval, és a veszélyek közepette a magánéletben és a politikában egyaránt tetőfokukra hágnak a szenvedélyek. Meg Waite Clayton története valós eseményekre épül. Főhősét Mary Jayne Gold chicagói örökösnőről mintázta, aki művészeket és értelmiségiket csempészett ki a megszállt Franciaországból. Meg Waite Clayton #1 Amazon fiction bestsellerszerző, az amerikai Könyvkritikusok Körének tagja. Írásait többek közt a Los Angeles Times, a New York Times és a Washington Post is közölte. Korábbi műveivel díjak és jelölések sorát zsebelte be. Az utolsó vonat Londonba c. kötetének forgatókönyv-változatát a Nicole Kidman és Meryl Streep által támogatott The Writers Lab választotta ki fejlesztésre. „Clayton nagyszerűen mondja el a második világháború alatti francia ellenállásban tevékenykedő, bátor amerikai nő történetét... Lírai, gondolatébresztő prózája élettel tölti meg a szereplőket. Bámulatos portré egy komplex nőalakról – jó testhosszal jár a mostani második világháborús regények zöme előtt.” – Publishers Weekly „Clayton szerelmes történelmi regénye rabul ejti az olvasót, és méltó emléket állít az igaz bátorságnak, azoknak, akik az életben maradásért küzdöttek és mindent kockára tettek, hogy másokon segíthessenek.” – Booklist

Az életben maradásért, a boldogságért és a szerelemért küzdenek egy grúz család tagjai a polgárháború, forradalom, világháborúk és önkényuralmi terror alakította orosz–grúz és szovjet 20. századi történelem viharaiban, hol egymásba kapaszkodva, hol messze elszakítva és eltaszítva egymástól.A rendkívüli tragédiák és a rettegés évszázadában – Tbilisziben, Szentpétervárott, Moszkvában, Londonban, Berlinben és Bécsben – a csokoládégyáros ükapa titkos receptje alapján sorsfordító forró csokoládék készülnek, annak reményében, hogy megváltoztassák mind a történelem, mind az egyéni sorsok menetét… beteljesítve az álmokat.A nyolcadik élet (Brilkának) lenyűgöző, líraian megírt, eposznak is beillő, felkavaró és megindító családregény sűrű szövésű, történelmi léptékű, nagyszabású mű, tele félelmetes, ugyanakkor lélekmelengető történetekkel – igazi nagyepikai alkotás, évezredfordulós Háború és béke.

A második világháború viharában egy fiatal német nő kétes menedéket talál, mely közelebb van a veszély forrásához, mint azt valaha gondolta volna. Amíg a hitleri diktatúra nyújtotta kiváltságokat élvezi, megismeri a rendszer kegyetlenségét is. 1943 elején záporoznak Berlinre a szövetségesek bombái, ezért Magda Rittert szülei a bajorországi rokonaikhoz küldik, remélve, hogy így biztonságban lesz. Magdát a Berghofba, Hitler hegyi pihenőhelyére osztják be, ahol azon fiatal nők egyike lesz, akik előzetesen megkóstolják Hitler ételét, és ha kell, feláldozzák magukat, hogy a Führert megóvják a mérgezéstől. A bajor Alpokban fekvő Berghof mintha egy másik világban lenne, távol a háború kegyetlen valóságától. Magda eleinte retteg, de később fokozatosan hozzászokik veszélyes foglalkozásához, bár tudja, hogy nem szabad hangot adnia a háborúval kapcsolatos ellenérzéseinek. De miután beleszeret egy ellenálló SS-tisztbe, és egyre többet tud meg a Birodalom rémtetteiről, Magda is belekeveredik egy összeesküvésbe. A biztonságért és szabadságért folytatott küzdelem során minden leleményességére szüksége lesz, hogy bosszút állhasson. Az előkóstoló a háború erkölcsi kérdéseit boncolgatja egy nagyszabású és erőteljes, rendkívül bátor tettekről mesélő történetben.

Ha azok a falak beszélni tudnának...Bristol, 1831. Bethia Shiercliffe elég mélyről indult, és hosszú utat tett meg, hogy a bristoli előkelő társaság teljes jogú tagja legyen. A kikötői dokkok bűzét az anyja szépségének köszönhetően hagyhatták hátra, az agyagpipagyáros nevelőapjának hála pedig megnyílt előtte az út egy előnyös házasság felé. Az ideje nagy részében azt teszi, amit a társaság egy hozzá hasonlóan finom hölgytől elvár: jótékonykodik. A legújabb missziója a helyi szegényházhoz köti, a környékbeliek által csak a „Szénakazal szüzeként” emlegetett Louisának szeretne szobányiotthont teremteni. A némaságba burkolódzó nőről csak annyit lehet tudni, hogy a szabad ég alatt él, jámbor, és nem fogad el segítséget senkitől. Bethia ezért sikerélményként könyvelheti el, hogy az asszony a kérésére a szegényházban marad. Amikor azonban a védence szemébe néz, mélyen megbánja az igyekezetét. A szempár ugyanis arra az emberre emlékezteti, akit a legszívesebben kitörölne az életéből.Bristol, napjainkban. Liv Molyneaux minden bizonnyal élete legnehezebb időszakát éli. Szeretett apja eltűnése után, hogy választ kapjon a gyötrő kérdéseire, beköltözik a férfi lakásába. Az érkezését követően azonban megmagyarázhatatlan furcsaságokat tapasztal – vajon csak képzelődik, vagy több van az események mögött?Katherine Webb legújabb regényének történetszálait egy emblematikus helyszín, a Christmas Steps lépcsői kötik össze. A rejtélyes és olykor szívszorító események látványos tablót nyújtanak az angol kisváros egykori világáról.

New York Times bestseller1942-ben a tizennégy éves Elżbieta Rabinek örökbefogadó szüleivel és a nagybátyjával él Varsóban. Bár ő maga is átélt már szörnyűségeket, amelyekről azóta sem tud beszélni, mégis naiv azzal kapcsolatban, hogy mi folyik a gettóban néhány háztömbnyire az otthonuktól. Amikor azonban találkozik a szomszédban élő Sarával, aki azon dolgozik, hogy zsidó gyerekeket csempésszen ki a gettóból, Elżbieta számára világossá válik, hogy neki is segítenie kell.A tizenhat éves Roman Gorka a gettóban él szüleivel, kilencéves testvérével és kishúgával. Mindannyian éheznek, ezért meg kell hozniuk a legszörnyűbb döntést: le kell mondaniuk a legkisebb gyerekről, hogy ezáltal megmenthessék az életét. A mérhetetlen kilátástalanság és elkeseredés meggondolatlan tettekre sarkallja, s ezzel veszélybe sodorja önmagát és mindazokat, akik a gettóban élő gyerekek megmentésén fáradoznak.Kelly Rimmer a New York Times, a Wall Street Journal és a USA Today bestsellerszerzője. Ausztráliában él. Regényeit – amelyek összességében több mint 1 millió példányban keltek el szerte a világon – eddig több mint húsz nyelvre fordították le.„Szívszorító regény… az életről, az ellenállásról, a túlélésről és a szerelemről. Lebilincselő olvasmány.” – Lisa Wingate, az Elrabolt életek szerzője

V roku 1619 sedmohradské knieža Gabriel Betlen s pomocou Turkov vpadol na územie Kráľovského Uhorska a rozpútal ozbrojené povstanie proti viedenskému dvoru. S veľkým vojskom rýchlo postupoval k Viedni, ktorú začal obliehať. Betlenove pozície na východe obsadeného územia chránil mladý Juraj Rákoci, ktorý chcel pokoriť Juraja Drugeta, spurného prívrženca panovníka Ferdinanda II. Pri mestečku Humenné sa protivníci stretli v neľútostnom boji. Víťazstvo jedného alebo druhého malo veľký vplyv na ďalší priebeh povstania. Bieda sprevádzajúca povstanie sa udomácnila v každej domácnosti. Tá spôsobila, že Peter Kováč opúšťa rodičov aj brata a odchádza na vandrovku. Získava mnoho skúseností a neraz sa ocitá v ohrození života. Nakoniec sa šťastne vráti domov. Núdza, však stále pretrváva, preto vstupuje do vojska Juraja Drugeta. Bitku s panovníkovými labancami pri Humennom prežije. Osud ho ženie vpred. Húževnato sa borí cez prekážky, ale zažije aj mnoho šťastných chvíľ a prekvapení. Prebiehajúce udalosti sú popretkávané širokou paletou historických i fiktívnych postáv. Osudy a životné príbehy šľachticov, zemanov, remeselníkov a prostého ľudu, ba aj nevoľníkov vykresľujú dobu plnú násilia a krutosti. Ich konanie je motorom, ktorý ich ženie do odvekého súboja dobra a zla, výhry a prehry, vernosti a zrady, a napokon aj lásky. Román poskytuje dostatočný priestor aj na opis krajiny, hradov a mestečiek.

Prachstarej dědek (měl štěstí nebo smůlu), že prožil celý svůj život v Čechách, kde se v nedávné minulosti střídaly politické režimy téměř pravidelně. Narodil se do světové války. Jako školáka ho zahltila komunistická éra. Její uvolnění umlčely sovětské tanky, které ale zároveň nabídly možnost emigrace. Jak se s těmito změnami a mnoha jinými problémy, rodinnými a osobními vztahy, včetně kravinového nebezpečí, hrdina vypořádával a vyrovnával, se dočtete v této knize.

Vojna ruží pokračuje. Nepríčetného kráľa Henricha z rodu Lancasterovcov vystrieda na anglickom tróne mladý ctižiadostivý York Eduard. Ten sa napriek všetkým pravidlám tajne ožení s krásnou vdovou Alžbetou Woodvillovou z rodiny podporovateľov Lancasterovcov. Manželstvom z lásky si však Eduard proti sebe poštve najbližších podporovateľov vrátane vlastnej rodiny. Jeho brat Juraj a „kráľotvorca“ gróf Wawrick sa vo Francúzsku spoja s bývalou kráľovnou Margarétou z Anjou, aby z Toweru oslobodili Henricha, odstránili Eduarda a za kráľa korunovali Eduardovho brata Juraja.

Papkisasszony, írónő, kivételes tehetség Steventon, Anglia, 1795 Jane, az életvidám papkisasszony csupán egy dologra vágyik: az írásra. Tintafoltos kézzel virrasztja át az éjszakákat, hogy beléphessen hősnői birodalmába. A nővérét, Casst azonban eljegyezték, és Jane gyanítja, hogy az édesanyjuk az ő jövőjével kapcsolatban is hasonló terveket dédelget. Jane közömbös a helybéli fiatalemberek iránt, akik jó esetben épp csak tűrhető táncpartnerei a helyi bálokon – mindaddig, amíg fel nem bukkan a színen egy művelt, ír fiatalember, Tom Lefroy. Míg Jane szívének újra és újra csalódnia kell, a paplány fáradhatatlanul küzd leghőbb álmáért: az egyik regénye kiadásáért.

 „A létezés határait veszi szemügyre. Bárcsak Herzog még több könyvet írna.” (Die Presse) A díjak sokaságával kitüntetett filmes, Werner Herzog első regényében egy japán katona, név szerint Hiroo Onoda rendkívüli történetét beszéli el, aki a második világháború lezárulása után még huszonkilenc évig védett egy trópusi szigetet. Herzogot 1997-ben Tokióba hívták, hogy rendezzen meg egy operát. Vendéglátói azt kérdezték tőle, kivel szeretne megismerkedni. Hiroo Onodával, felelte Herzog gondolkodás nélkül. Onoda nem értesült arról, hogy a harcok véget értek, és kitartott a szigeten. Herzog és Onoda egyből megbarátkoztak egymással, és órákon át beszélgettek a történtekről. A Dereng a világ Onoda hosszú háborúját örökíti meg. Elképzeli a katona abszurd, mégis eposzi nagyságrendű küzdelmét – Herzog hipnotikus stílusú szövege álmokat, dokumentarizmust és költészetet sző egybe. Nyelvezete és megoldásai azonnal ismerősek lesznek azoknak, akik filmjeit kedvelik. Modernkori robinzonád ez a regény, egy teljesen egyedülálló alkotás, amelynek végső témája, hogy miként adhatunk értelmet életünknek, és találhatunk valódi életcélokra. „A rendező Herzog egy japán katona igaz történetét beszéli el lenyűgöző debütáló regényében. A második világháborút követően Onoda még közel három évtizedig áll helyt egy Fülöp-szigeteki dzsungelben, nem tudván, hogy a háború véget ért. Eltökéltsége és különös világlátása Herzog filmes főhőseit juttathatja eszünkbe, és máris a vásznon szeretnénk látni Onoda történetét.”– Publishers Weekly „Az őrületbe forduló megszállottság elképesztő története e szűk mezsgyén mozgó, ám annál gyümölcsözőbb zsáner mesteréről... Ha felidézzük Herzog Aguirre, Isten haragjacímű, 1972-es alkotását, megkapjuk a kulcsot a regényhez, amelynek részleteit írója „a tényeket tekintve korrektnek” nevezi – javarészt. Amikor a rendező 1997-ben Tokióban jár, hogy színpadra állítson egy darabot a Csúsinguráról, visszautasít egy lehetőséget, hogy a császárral találkozzon, helyette azt kéri, hogy beszélhessen Hiroo Onodával, egy japán harcossal, aki 1944 és ’74 között rejtőzött a Fülöp-szigeteken. Herzog a kezdetektől meséli Onoda történetét... A rajongói filmben reménykednek majd. A könyv lapjain pedig az okafogyottá váló lojalitás gyönyörű példája bontakozik ki előttünk.” – Kirkus „A legendás filmkészítő Herzog tűnődésre késztető, lírai novellát desztillál egy második világháborús katona igaz történetéből, aki 1974-ig folytatta harcát... Míg az újságcikkek és egy róla készült dokumentumfilm Onoda extrém kitartását és megdöbbentő téveszméjét állítják a középpontba, addig Herzog, a mélyebb igazságok örök kutatója egy nagyon is szokványos tendenciát lát meg a japán katona küzdelmében: azt, hogy egy narratíva fenntartásáért akár a tényeket is hajlandóak vagyunk háttérbe szorítani.” – Booklist „Herzogot világszerte a megszállott hősökről szóló filmek készítőjeként ismerik, akik vad, uralhatatlan körülményekkel küzdenek. ... Első regénye sem cáfol rá erre. Szikár nyelvű, minimalista stílusával – mely Herzog forgatókönyvírói technikáját idézi –, és nagy léptékű időbeli ugrásaival a regény Onoda rendkívüli történetének teljes 29 évét fogja át, miközben végig a főhősre fókuszál. Rövid, ám erőteljes és jelentékeny művel gazdagodott a történetmondás mesterének életrajza; Herzog filmjeinek rajongói pedig lépten-nyomon felismerik majd a rendező-forgatókönyvíró-producer ujjlenyomatait ebben az abszurdba hajló, olvasóit beszippantó sztoriban.” – Library Journal „Akik szeretik Herzog filmjeit – a megszállott karaktereket, a hajmeresztő utazásokat, ahol a természeti világ az ellenség –, ugyanúgy rajongani fognak a rendező első regényéért is. Egy darab

Alison ?Weir, történész és a Sunday Times sikerlistás hat Tudor-királyné sorozatának írónője az angol történelem egyik legtragikusabb történetét meséli el: Howard Katalin, VIII. Henrik ötödik királynéjának életét és halálát. Egy becsvágyó családja kényének-kedvének kiszolgáltatott naiv fiatal nőét. Howard Katalin mindössze tizenkilenc évesen könnyen bízik és lesz szerelmes. Megérkezik az udvarba. Énekel, táncol. Rabul ejti a király szívét. De Henrik semmit sem tud Katalin múltjáról, ami egyre gyakrabban kísérti a fiatal nőt. Azok, akik ismerik a titkát, a háttérben várakoznak, szerelmes szavakat suttognak…és zsarolnak. Henrik ötödik királynéja. Ez az ő története. Alison Weir, az elismert történész alapos tudományos kutatás alapján beszéli el egy élénk fiatal nő élettörténetét, akit nagyhatalmú férfiak a maguk hasznára használnak fel. A TÖRTÉNELEMBŐL TUDJUK, HOGY HOWARD KATALIN TÚL KORÁN HALT MEG. EZ A LEBILINCSELŐ REGÉNY KELTI MOST ÉLETRE. Hat Tudor-házi királyné. Hat regény. Hat év. Philippa Gregory és a Tudorok rajongóinak kötelező olvasmány.

 „...egy amerikai ezredes próbálja felfedezni Velence szépségeit, ahogy annak idején, az első világháborúban látta, miközben tudatában van, hogy életéből már csak kevés van hátra...” (Kirkus) Egy későn érkezett szerelem története, amelytől a sebesült amerikai ezredes új erőre kap, szíve reménnyel és fénnyel telik meg, de a jövő már csak sötétséget tartogat. 1948 őszén Ernest Hemingway visszatért Olaszországba, és hosszú időn át maradt. Akkor már harminc éve nem járt az országban. Imádott Velencéjének újrafelfedezését örökíti meg ez a regény, amely kevéssel a második világháború lezárulta előtt játszódik. Richard Cantwell Olaszországban állomásozó amerikai ezredes, aki beleszeret egy fiatal olasz grófnőbe. Keserédes, nosztalgikus történet a szerelemről, amely erősebb, mint az észérvek, az emberi szellem állhatatosságáról, Velence magasztos, mégis bornírt szépségéről. A folyón át a fák közé Hemingway ellenreakciója a második világháború embertelen, szörnyű pusztítására.

Kr. u. 165: a Római Birodalom fejlődése eléri csúcspontját. Beköszönt az egyetemes béke – a Pax Romana – korszaka Britanniától Egyiptomig, Galliától Görögországig. Marcus Aurelius tartja fenn ezt az aranykort, aki legalább annyira filozófus, mint császár. A Pinarius család műhelye aranyozott szobrokkal és hatalmas, márványból faragott emlékművekkel járul hozzá a város ékesítéséhez. Ez a művészet és a józan ész kora. Csakhogy a történelem nem áll meg. Az elkövetkező évek háborúkat, járványokat, tűzvészeket és éhínséget hoznak. A történelem legjobb császárait a legrosszabbak követik. Végtelen hullámokban támadnak a barbárok, akik egészen Róma városáig merészkednek. Katonák kaparintják meg a hatalmat, és a legmagasabb ajánlatot tevőnek adják a trónt. A birodalomban kitör a káosz. Mindeközben a Pinarius család fennmarad, és ez javarészt a fascinumnak köszönhető, a Rómánál is régebbi talizmánnak, számtalan nemzedékük misztikus örökségének. Végül még nagyobb katasztrófa sejlik fel a láthatáron. Bizonyos szekták a társadalom pereméről veszélyes, lázító gondolatokat terjesztenek. Meggyőződésük, hogy mindenki csak egy istent imádhat, az ő istenüket. Keresztényeknek nevezik magukat. Egyes császárok megtűrik őket, mások kegyetlenül leszámolnak velük. Aztán az egyik császár felfoghatatlan lépést tesz. Felveszi a kereszténységet. Constantinusnak hívják, és az általa elindított forradalom örökre megváltoztatja a világot. Saylor százhatvan évet és hét generációt felölelő, az ókori Róma legélénkebb alakjait felvonultató eposza életre kelti az emberiség történelmének egyik legmozgalmasabb és legmeghatározóbb fejezetét, amelynek eseményei máig hatást gyakorolnak ránk.

Az ?auschwitzi tetováló és a Cilka utazása szerzőjének új regénye, a trilógia befejező kötete a bátorságról és egy eltéphetetlen kötelékről szól, mely reményt adott a reménytelenségben Cibi, Magda és Livi kislányként fogadalmat tesznek az édesapjuknak, hogy mindig vigyázni fognak egymásra, bármi történjék is. Amikor évekkel később, 1942-ben a tizenöt éves Livit deportálják a nácik abból a csehszlovákiai városkából, ahol élnek, az alig négy évvel idősebb Cibi állja a szavát, és elkíséri őt Auschwitzba, hogy megóvja vagy vele haljon meg. Mindeközben a tizenhét éves Magda otthon bujkál édesanyjával és nagyapjával, próbálja elkerülni, hogy a nácik őt is begyűjtsék, ám hamarosan rákerül a sor. A haláltábor borzalmai közepette az immár újra egymásra talált három testvér majdnem belehal az éhezésbe és a robotba, az őrök kegyetlenkedéseibe. Ám ekkor újabb ígéretet tesznek. Megfogadják, hogy egymásba kapaszkodva életben maradnak. Harcolni fognak, hogy túléljék Auschwitz-Birkenau poklát, majd a halálmenetet, át a háború sújtotta Európán, és mindent, ami még rájuk vár. A regény igaz történet alapján íródott, az események érintik Lale, Gita és Cilka történetét is. A Meller nővéreknek, akik közül ketten ma is Izraelben élnek rokonok és barátok körében, Heather Morrisra esett a választásuk, hogy elmesélje és újrateremtse a történetüket csodálatos új bestsellere, A három nővér lapjain.

„Az egyik kedvencem.”Alicia Keys „Kénytelen voltam újra és újra becsukni ezt a regényt, és mély lélegzetet venni… Igazi mestermű.” Glennon Doyle, az Untamed szerzője Ana olyan korban született Galileában, amikor a nőket vagyontárgynak tekintették, akik akkor távozhatnak apjuk házából, ha férjhez mennek. Ana szeretné a kezében tartani a sorsát. Egy idősödő özvegyembernek ígérték feleségül, aminek már a gondolatára is elborzad. Aztán találkozik egy tizennyolc éves názáreti áccsal, és ez a találkozó mindent megváltoztat. Mégsem csak egyszerű szerelmi történet bontakozik ki. Az út, amit Ana bejár, örömöt és tragédiát egyaránt tartogat. Nőkkel is barátságokat köt, és ezek révén gazdagodik az élete. A vágyak könyve időtlen elbeszélés egy mesteri írótól. A nagy álmok és a sóvárgás története, amely arról szól, hogyan tehetnek szert a nők olyasféle erőre, amellyel változtathatnak a világon. „Lenyűgöző ...Ana csodálatos figura, erős és inspiráló, az élettörténete pedig magával ragadó, letehetetlen olvasmány.” – Good Housekeeping „A keresztény történet merész, fantáziadús újraértelmezése női perspektívából.” – Sunday Times „Zseniális ...az ismerős figurák életre kelnek.” – Daily Mail „A regény kiindulópontja meglepő... A könyv lenyűgöző módon idézi meg Galilea életét, az okos, lázadó Ana pedig emlékezetes figura.” – Times (UK) „Ez nem Jézus története, hanem Anáé. ...A regény egy bátor nő testamentuma, valamint számtalan ellopott női hang története.” – Irish Times „Kifogástalan ...egy írótól, aki mestere a műfajának. Gyakorlatilag tökéletes történelmi regény.” – New York Journal of Books „Kidd szokatlan narrátorát arra használja fel, hogy új perspektívákat tárjon fel egy számtalanszor elemzett korszakban.” – Washington Post „Fantáziadús... Egy fiatal nő küzdelmét mutatja be, aki szembeszegül a társadalom által diktált viselkedési normákkal.” – TIME „A könyv tanúbizonyság a szerző tehetségéről mind a komplex figurák és az érdekes cselekményvezetés megalkotása terén... Ana alakjának intenzitása, bátorsága... arra fogja inspirálni az olvasót... hogy éljen önazonos életet, és legyen hű önmagához.” – Library Journal „Egy erős nő inspiráló története, aki egy olyan társadalomban él, amely mindenáron el akarja hallgattatni.” – Good Housekeeping (US) „Kidd merész narratívája lehetővé teszi főhősnője számára, hogy minden tekintetben egyenlő legyen a férjével, miközben felteszi a kérdést: vajon más lenne a nyugati kultúra, ha a férfiak és a nők kezdettől fogva egymás spiritualitását tiszteletben tartva éltek volna?” – O, The Oprah Magazine „Anát ambíciója és erős igazságérzete szimpatikus figurává teszi a modern olvasó számára... Emlékezetes portré egy nőről, aki küzd, hogy megőrizze és továbbadja a női történeteket - a sajátját és még számtalan másikat is.” – Publishers Weekly „Kénytelen voltam újra és újra becsukni ezt a regényt, és mély lélegzetet venni. Radikális újragondolása az Újtestamentumnak, a női vágyakozást, annak elfojtását és felébredését járja körül, igazi mestermű.” – Glennon Doyle, az Untamed szerzője „Emlékezetes, nagy hatású regény.” – Observer „Figyelemre méltó regény, amely arra késztetett, hogy átértékeljem, mit jelent nőnek lenni, akár rabszolgaként, akár szabad emberként… Komoly beszélgetések elindítója.” – Oprah Winfrey, O, The Oprah Magazine

Két ?nő. Egy háború. Viola Baxter számára 1939-nek csodálatos időszaknak kellett volna lennie. A Cambridge-i Egyetemen megismerkedett a jóképű Fred Scholzcal, akivel egymásba szerettek, és már az esküvőt meg a közös életüket tervezgették. Viola elképzelni sem tudta, hogy apja nemet mondjon az eljegyzésükre. Fred azonban félig német, és a küszöbönálló háború árnyékában muszáj Németországba utaznia, hogy hazahozza onnan a húgát. Márpedig ennek az utazásnak a ténye is elegendő ahhoz, hogy a gyanú árnyéka vetüljön Fredre… és Violára. Annie Scholz, Fred húga értesült imádott nagymamája súlyos betegségéről, ezért mindent hátrahagyva elutazott Németországba, hogy ómama mellett lehessen. Meg sem fordult a fejében, hogy onnan már nem lesz számára visszaút Nagy-Britanniába, vagy hogy döntésével veszélybe sodorhatja a bátyját is. Ráadásul odaát találkozik gyerekkori szerelmével, de az újraéledő vonzalom mellett keserűség is vegyül az érzéseibe: hogyan szerethet valakit, aki megtestesíti mindazt, amit ő elutasít? Mindenki árgus szemekkel figyeli Annie-t és Fredet, igy nem hibázhatnak el egyetlen lépést sem… ellenszegülésnek pedig látszólag helye nincs. Amikor az az egyetlen bizonyosság, hogy háború van, vajon Violának és Annie-nek kihez, mihez kell hűnek maradnia?

Berlin, 1930-as évek. Amanda Sternberg és férje boldog jövőről szőtt álmai szertefoszlanak, amikor a náci hatalomátvétel után be kell zárniuk könyvesboltjukat, majd koncentrációs táborba hurcolják Juliust. A kétségbeesett Amanda gyermekeivel Dél-Franciaország felé menekül, ahol egy régi családi barát özvegye beleegyezik, hogy befogadja. Útközben egy Kubába tartó hajó lehetőséget kínál a lányok megmentésére, és a kényszerhelyzetbe került Amanda olyan döntést hoz, amely élete végéig kísérteni fogja. A náci csapatok végül a menedékéül szolgáló kicsiny francia faluban is rájuk találnak, és a reményét vesztett anyának a túlélés érdekében el kell búcsúznia családja maradékától is.New York, 2015. A nyolcvanéves Elise Duval mindent megtett élete során, hogy kitörölje elméjéből gyermekkora emlékeit, most azonban egy telefonhívás mindent felforgat. Az őt hívó asszony egy régvolt korszakból ad át neki üzeneteket, amikor még más nevet viselt, és más nyelven beszélt. Elise, aki francia katolikusként a II. világháborút követően érkezett New Yorkba, döbbenten fedezi fel, hogy a megsárgult leveleket az anyja írta németül, még a háború alatt, és a levelek hatására váratlanul rázúdulnak hét évtized elfeledettnek hitt titkai és fájdalmai. Az igaz történeten alapuló regény a II. világháború során elkövetett egyik legborzalmasabb náci rémtett hiteles krónikája, ám több is ennél: gyönyörűen megírt családi történet a szeretetről, a túlélésről és a megbánásról.