Najnovšie - Historické romány strana 79 z 93

Anglia a XVI. század közepén. VIII. Henrik halálát követően betegeskedő fia kerül a trónra. Két nővére, Mária és Erzsébet, látszólag elfogadják öccsük uralkodását, azonban a színfalak mögött mindennaposak a sötét összeesküvések, gyilkos intrikák és a véres leszámolások. A tét nem más, mint a királyi korona és egyben Anglia jövője. Brendan Prescott, a befolyásos Dudley családnál nevelkedett árva a királyi udvarba kerül, a trónutódlásért folytatott ádáz küzdelem közepébe. Vajon melyik oldalra áll? Kihez marad hű? Kideríti-e a titkot, amellyel megmentheti I. Erzsébet királynő életét? És vajon elég erős ahhoz, hogy megismerje a saját múltját? A népszerű szerző legújabb, sodró lendületű regénytrilógiájában a kémmesterré váló istállófiú sorsán keresztül nyomon követhetjük, hogy a törékeny, de határozott Erzsébet hogyan indítja el a belviszályoktól és vallási megosztottságtól gyötört Angliát a nagyhatalommá válás útján.

Európa lángokban áll. Lenin hatalomra segítése kétélű fegyvernek bizonyult. Eszterházy gróf és Ritter nyomozó menekülni kényszerülnek, sarkukban orosz fejvadászokkal és egy német kivégzőosztaggal. A várva várt béke egyre távolabbinak tűnik, és az Osztrák-Magyar Monarchia két mesterkémjének nemcsak üldözőikkel, hanem a kialakuló új világrend zsarnokaival is le kell számolniuk. Léteznek jó és rossz döntések, vagy a világ sorsa eleve elrendeltetett? Átírható-e a jövő, ha tudjuk, kik a formálói? Feláldozható-e a jelen a múlt igazságának kiderítéséért? Tarjányi Péter és Dosek Rita a népszerű Elhallgatott évszázad-trilógia második kötetében ismét a 20. századi történelem egy sokat vitatott korszakát írja meg kalandregényként, de történelmileg pontos és hiteles ábrázolással..

Néhány nappal azután, hogy a náci Németország megadta magát, a szövetségesek hihetetlen felfedezést tettek: az osztrák Altaussee falu sóbányájából a valaha volt leglenyűgözőbb művészeti gyűjtemény került elő Rembrandt, Rubens, Michelangelo és sok más művész több száz remekműve rejtőzött a bánya járataiban. 1933 és 1945 között a nácik több millió műkincset és antik tárgyat raboltak el. Hitler személyes parancsára speciálisan képzett csapatokat küldtek Európa különböző részeibe, hogy fosztogassanak. A múzeumok, a galériák, a zsidó családok gyűjteményei jogos zsákmánynak számítottak. A legkiválóbb műalkotásokat Hitler tervezett Führer Múzeumában szándékoztak közzétenni, míg az elfajzottnak ítélt műalkotásokat a nácik számára oly hőn óhajtott külföldi valutára cserélték. A háború után a műkincsek nagy részét megtalálták, de több mint százezer alkotásnak nyoma veszett. Ezek az elmúlt évtizedben időről időre felbukkantak, sokat közülük a világ legnevesebb múzeumai állítottak ki Párizsban, New Yorkban és Berlinben. A Fosztogatók a nácik fanatikus művészeti megszállottságának, valamint az "elveszett" kincsekért napjainkban folyó elkeseredett jogi és erkölcsi harcnak a lebilincselő története. Milliárdokat érő műalkotásokról esik szó, és az örökösökről, akik a múltjukhoz való jogukért harcolnak. Anders Rydell (1982) svéd író és újságíró, a Konstnären (Művész) című művészeti lap főszerkesztője. Rendszeresen jelennek meg cikkei svéd szakfolyóiratokban. Saját kreatív ügynöksége magazinok, kiállítások és filmek fejlesztésével foglalkozik, és vitafórumokat szervez. Korábban kiadott művei: Piraterna - De svenska fildelarna som plundrade Hollywood (Piraterna - A svéd file-megosztók, akik kifosztották Hollywoodot) és Noll Noll - Decenniet som förändrade världen (Nulla-nulla - az évtized, amely megváltoztatta a világot) A Fosztogatókat 2014-ben jelölték az August Strindbergről elnevezett rangos irodalmi díjra.

Újabb lebilincselő alkotás az érzelmes történelmi regények nagymesterétől. Abi Rutherford otthagyja új állását, mert rendkívüli módon zavarja főnöke kiismerhetetlen viselkedése. Szereti a munkáját, egykori felettese pedig nyájas, tiszteletre méltó férfi volt. Kieran Scott viselkedése annál inkább meglepő számára, mert ő a Szent János-templom és Cambridge növekvő egyházközségének lelkésze. Történt valami, ami mélységesen felkavarta a férfit - ugyanakkor az egyházi hatóságok reakciója szokatlanul titokzatoskodó. Hosszú évszázadokkal ezelőtt egy idegen jelent meg Nyugat-Anglia barátságtalan lápvidékén a történettel, mely reménységet hozott a nyomorúságban sínylődők számára. Azonban elnyomó erők követték. Olyan erők, melyeknek eltökélt szándéka volt, hogy egyetlen gyengéd pillantású gyógyító se ássa alá a Római Birodalom törvényeit és kultúráját. Az idegen azt mondta, azért jött, hogy megmentse az embereket. De talán épp ő az, aki megmentésre szorul... Milyen kapcsolat állhat fenn e régmúlt események, valamint Abi és Kieran között? Miért próbálja az egyház olyan kétségbeesetten eltitkolni az emberek elől a történteket? A múltbeli hangok vajon félelmet keltők, vagy egy hosszú-hosszú ideje rejtőző titokra adhatnak választ?

Conn ?Iggulden remek új sorozatának első kötete, a Viharmadár az angol történelem egyik legizgalmasabb korszakában, a Rózsák háborúja (1455-1485) idején játszódik.Anglia félelmetes oroszlánja, V. Henrik király halott.1437-ben a régensség évei után végre nagykorú lesz, és elfoglalja az angol trónt a szelíd és hitbuzgó VI.Henrik, a Bárány. A testben és lélekben beteges, gyönge király legbizalmasabb embereire, Derry Brewer kémfőnökre és William de la Pole-ra, Suffolk hercegére bízza az uralkodást. Ám Richard Plantagenet yorki herceg és sokan mások szerint Angliának erős királyra van szüksége. Amikor a megszerzett francia tartományok veszélybe kerülnek, otthon pedig lázadás érlelődik, Angliában kezdenek tartani attól, hogy Henrik és tanácsadói romba döntik az országot. A félelem nagyon is indokolt lesz, amikor Henrik titkos szerződést köt a franciákkal, és feleségül veszi a kislány Anjou Margitot. Vihar készülődik Anglia felett, Henrik királyt és támogatóit otthon és külföldön is támadják.Ki vagy mi mentheti meg a királyságot, mielőtt késő lenne?

Die Handlung ist in Edinburgh und Umgebung angesiedelt und spielt zur Zeit der Napoleonischen Kriege. Protagonist ist Archie Weir, der Sohn des Lord Oberrichters Adam Weir, dessen Vorbild der berüchtigte „Henkerrichter“ Robert MacQueen Lord Braxfield (1722–1799) ist. Nach einer öffentlichen Kritik am Vater wird Archie auf das Familiengut Hermiston verbannt, wo er sich in die Nichte der Haushälterin Kirstie (Christina) verliebt. Zum Zeitpunkt des Auftauchens eines zwielichtigen Nebenbuhlers bricht die Aufzeichnung des Romans ab. Aus dem Briefwechsel Stevensons geht die Fortsetzung des Geschehens hervor: Der Nebenbuhler verführt das junge Mädchen, und in dem folgenden Streit zwischen ihm und Archie Weir findet er den Tod. Archies Vater, der Lord Oberrichter, leitet die Untersuchung und muss in dem eigenen Sohn den Täter erkennen. Der sonst so harte Mann zerbricht an der Erkenntnis, dass er seinen Sohn zum Tode verurteilen muss. Der Schluss des Romans muss offen bleiben. Vermutlich hätte Stevenson kein Happy-End gewählt, da er die Ansicht geäußert hatte, ein tragisch angelegter Roman müsse auch tragisch enden.

Der Junker von Ballantrae was written in the year 1889 by Robert Louis Stevenson. This book is one of the most popular novels of Robert Louis Stevenson, and has been translated into several other languages around the world.This book is published by Booklassic which brings young readers closer to classic literature globally.

In fifteenth-century England, when his father's murderer is revealed to be his guardian, seventeen-year-old Richard Shelton joins the fellowship of the Black Arrow in avenging the death, rescuing the woman he loves, and participating in the struggle between the Yorks and Lancasters in the War of the Roses.

1450, Mainz. Peter Schöffernek ott kell hagynia a tudás fellegvárát, Párizst, hogy az apja hívására visszatérjen a szülői házba. Mindent felad, a nagyváros kínálta izgalmakat, a pezsgő egyetemi légkört és az álmát is, hogy írnok váljon belőle.Kereskedő apja ugyan a tudása miatt hívja haza, mégis inassá tenné megint, egy olyan műhelyben, ahol könyveket készítenek egy egészen új eljárással. A műhely Gutenbergé, a vad, szabályokra fittyet hányó, zseniális feltalálóé. Ő és Peter apja egyaránt hisz abban, hogy a találmány megrengetheti a világot, de a huszonéves fiatalember leginkább csak szabadulni akar a helyzetből, amelyhez cseppet sem fűlik a foga. Aztán mégis, Gutenberg vonzó-taszító személyisége, a Peter keze alatt formálódó betűk, a kohó hője, az olvadó fém csordulása, a tinta szaga, a száradó oldalak látványa megváltoztat mindent, amit a fiú eddig az életéről gondolt... Alix Christie regénye a Gutenberg-biblia történetét fogalmazza újra. Ugyanakkor - a világot megváltoztató találmány születésén túl - hiteles és izgalmas képet nyújt az érseki átok sújtotta Mainz világáról, titokról, árulásról, szerelem és hivatás harcáról, felnőtté válásról; lebilincselően, kifejezetten a betű és a könyvek szerelmeseinek.

Charlotte, a fiatal philadelphiai védőügyvéd egy nap különös felkérést kap: vállalja el egy háborús bűnös védelmét Európában. A nő egykor Hágában dolgozott, és most izgatottan várja a megbízást. Az sem tántorítja el, hogy a volt barátjával kell együttműködnie, aki évekkel ezelőtt összetörte a szívét...Csaknem kilencvenéves védencét azzal vádolják, hogy 1944-ben elárulta a bátyját, aki zsidókat mentett. A férfi nem tagad, nem tesz vallomást, és nem segít az ügyvédeinek. Vajon miért hallgat? Charlotte megérzése azt súgja, kell lennie valamilyen bizonyítéknak, amely az idős férfi ártatlanságát igazolja... Amikor repülőre száll, nem is sejti, hogy egy olyan szövevényes történetbe csöppen, amelynek szálai a második világháború előttre, egészen a huszadik század elejéig nyúlnak vissza. Pam Jenoff regénye úgy mutatja be egy évszázad történelmét, hogy közben váratlan találkozások, személyes álmok hálóját rajzolja meg. Titkon dédelgetett álmokét, amelyek vagy a háború és a távolság miatt hiúsulnak meg, vagy a zord körülmények ellenére is valóra válnak.

Róma, 1683. szeptember 11. A város lakói aggódva várják a híreket Bécs felől, ahol a török seregek a katolikus világ utolsó fellegvárát ostromolják. Eközben egy római fogadóban gyanús körülmények között meghal egy férfi, és a vendégeket pestisjárvány veszélye miatt karanténba zárják. Vesztegzár alá kerül Melani apát is, a Napkirály titkos ügynöke, aki elhatározza, hogy utánajár, mi áll a titokzatos haláleset hátterében. Végeláthatatlan bolyongásba kezd a Róma alatt megbúvó föld alatti járatokban, és közben olyan rejtélyek nyomára akad, amelyek nem csupán az ott lakók, de egész Európa sorsát meghatározhatják. Az Imprimaturt Olaszországban a Vatikán nyomására betiltatták, miután rádöbbentek, hogy olyan titkokat tár fel, amelyek újraírják a 17. század Európájának történelmét. Ez a mesterien megírt thriller eddig 45 országban jelent meg, és több millió példány fogyott el belőle világszerte. A hétkötetesre tervezett sorozat címei összeolvasva egy latin nyelvű mondatot alkotnak: Imprimatur secretum, veritas mysterium, unicum (Nyomtattassék ki bár a titok, az igazság rejtély marad, az utolsó). A két utolsó könyv címét a szerzők teljes titokban tartják.

A ?HÁROM FÉRFI története folytatódik: az Elfeledett légióban megismert férfiak – a lassan felnőtt férfivá váló Romulus, elválaszthatatlan barátja, Brennus, a gall harcos és a jövendőmondó etruszk Tarquinius – légiójuk szétverése után a pártusok fogságában harcolnak tovább a hajdan Nagy Sándor által meghódított vidékek peremén Ázsiában. Mi az a jövő, amelyet Brennusról látott Tarquinius, de nem hajlandó elárulni barátainak? És beteljesül-e az a jövendölés, amely szerint Romulus visszatér Rómába? Milyen titok lappang Romulus és Brennus Rómából való menekülése mögött? A NŐ, Fabiola sorsát is követhetjük. Az egykori prostituált immár szabad nőként és Brutus kedveseként él Pompejiben a férfi birtokán, de Rómába kénytelen utazni, egyebek között a bosszúért lihegő fejvadászok elől menekülve. Fabiola „bűne”, hogy igyekezett megmenteni egy szökött rabszolgát, s ezért a fejvadászok vezére bosszút fogadott. Rómában Fabiola akaratlanul is közel kerül a köztársaság létét fenyegető belső viszályokhoz, ezért úgy dönt, hogy a Julius Caesar oldalán harcoló Brutus után megy. Vajon rátalál-e családja titkára? Kiderül-e, ki az a férfi, aki anyjukat megerőszakolva nemzette őt és ikertestvérét, Romulust? Egymásra talál a sok éve elszakadt ikerpár? HARC A HATALOMÉRT Crassus halála után a triumvirátus megmaradt tagjai, Pompeius és Caesar egyaránt hatalomra tör Rómában. Caesar galliai hadjáratának sikerétől reméli az otthoni tömegek támogatását, míg Pompeius, megszegve a szigorú történelmi hagyományokat, seregek élén készül Róma ellen. Milyen cselszövések eredményezik a köztársasági lét felszámolását és a császárság létrehozását? E valós történelmi háttér előtt bontakozik ki a három férfi harca a túlélésért és a hazajutásért – vajon melyikük jár sikerrel? E történelmi események viharában keresi Fabiola kedvesét – vajon neki sikerül-e céljait, köztük az erőszaktevőn tervezett bosszút elérnie? És ki kerül ki győztesen a hatalmasok küzdelméből?

Nemere István történelmi regénytrilógiájának harmadik kötete az 1390-es években játszódik. Hősünk itt már mint gróf Zádorffy Zádor jelenik meg, de éppen mert új rangot és birtokot kapott, még több kaland vár rá. Először a királytól kapott nemesi birtokát kell bitorlóktól visszafoglalnia „tűzön és vízen át”. Az olvasók tanúi lesznek annak, hogyan lakolnak bűneikért Hédervári Kont és Horváti János, a lázadók. Ott lehetnek Zádor lakodalmán, ahol az inkognitóban mulató Zsigmondra merénylők támadnak. Merényekben akkortájt nem volt hiány; hamarosan kis híján végeznek az ifjú, már viselős Mária királynéval is. Zsigmond Zádorra bízza felesége életét, és elindul egy hadjáratba; a gróf pedig mint testőr is helytáll. Egészen addig, míg fortéllyal eltávolítják Mária mellől, és akkor támadnak a királynéra; az asszony és magzata is halálát leli. Innentől kezdve Zádor életének célja a tettesek felkutatása és megbüntetése lesz. Zsigmond csöndes bosszút akar, ne tudják meg a magyar urak, hogy valakik kezet emeltek a királyi családra. A király és a gróf közös akarata nem sok jót jósol az ellenfeleknek. Bizony habozás nélkül leszámolnak azokkal a nemesekkel, akik megszervezték a Mária elleni merényletet. Zádor halad a nyomokon, és végez azokkal, akik belekeveredtek az ügybe. De az urat, kinek végtére is kezéhez Mária vére tapad, sokáig hiába keresi. Ám amint a nyomára bukkan, többé nincs kegyelem. Ha az olvasó megkedvelte Zádort és a trilógia többi hősét, és szeretné követni az uralkodó, valamint hűséges embere további kalandjait, ne aggódjon: a Zsigmond-trilógia ugyan véget ért, de hamarosan jönnek a Zádor-trilógia kötetei, amelyekben a korabeli magyar életről és hazánk történelmi eseményeiről egyaránt olvashat.

Az ezernégyszázas évek első évtizedei óriási változásokat hoztak a Magyar Királyság és egész Európa történelmében. E változások központi alakja és fő mozgatórugója Luxemburgi Zsigmond, aki Nagy Lajos királyt követte a magyar trónon. 1410-ben vitatott körülmények között német királlyá koronáztatja magát, 1411-ben háborút indított Velence ellen Dalmáciáért, 1414-ben pedig összehívja a konstanzi zsinatot, melynek fő célja a római egyház egységének helyreállítása volt, de különösen Husz János tevékenysége miatt az egyház megreformálásának kérdéseit sem kerülhette meg. Zsigmond király és felesége, Cillei Borbála királynő törekvéseinek állandó segítője, tanúja és néha intrikus alakítója Gabriel de Sceleus, az egykor nagyváradi papnövendék, aki itáliai tartózkodása során megismerkedik a pápai udvar és a bíborosi kar valódi erkölcseivel és praktikáival. Gabriel a céljai érdekében eltanulja a leghírhedtebb itáliai méregkeverők fortélyait, miközben ifjúkori barátjával, Börki Andrással a mesés, távoli Keletről még Marco Polo idejében Európába jutott kéziratok után kutatnak azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy az így megszerzett tudás nemcsak az egész hadviselést változtathatja meg, hanem királyuk hasznára is válhat. Az egyre magasabbra törő, egyre inkább a hatalom bűvöletébe kerülő Gabriel számára azonban valóságos pokoljárás az, ahogyan sorra súlyos választásokkal kénytelen szembesülni: állást kell foglalnia Zsigmond és Borbála konfliktusában Husz János kivégzését vagy szabadon bocsátását illetően, követnie kell a királynőt nagyváradi száműzetésébe, és végül egy évszázados titok megszerzésének érdekében el kell döntenie, mi a fontosabb számára, a hatalom vagy a barátja élete. Bökös Borbála A Sárkányos Rend című trilógiájának fordulatokban és intrikákban gazdag második kötete új és egyedi szemszögből mutatja be a Zsigmond-kor történetének első évtizedeit Konstanztól Nagyváradig, a bíborosi palotáktól a királyi várakig, a csataterektől az alkimista műhelyekig kalauzolva olvasóit.

Nemere István történelmi regénytrilógiájának második kötete szintén az 1380-as években játszódik. Az első kötetben megismert Zádor fia Zádor életét kísérhetjük tovább, és közben a regény lapjain felbukkannak a kor valóban élt történelmi személyiségei is. Zádor előbb mint királyi futár, aztán mint bonyolult és fontos ügyek intézője a király szolgálatában, mindjobban megismeri a korabeli Magyar Királyság viszonyait. Zádor néhány fontos eseményben szinte főszerepet játszik, ennek megfelelően egyre magasabb körökben mozog. Ugyanakkor továbbra is egyszerű ember, ki csak kivételes képességeinek és helyzetének köszönhetően van jelen egyszerre a gazdagok és a szegények világában. Ott van, amikor a déli liga lázadóinak fogságából kell kiszabadítani néhai Nagy Lajos lányát, Zsigmond feleségét, Mária királynét. Ötleteivel segíti Zsigmond bosnyák hadjáratát, miközben kutatja egyetlen kisfiának nyomát, akit végül meg is talál. A történet folyamán nemegyszer kerül olyan helyzetbe, hogy tőle függ egy-egy történelmi esemény kimenetele. A regény végén titkos küldetése során a magyar királyi koronát kell megmenteni orvul támadóktól… A fordulatos regény az ország történetének fontos korszakát öleli fel: amikor Luxemburgi Zsigmond már mint magyar király még hatalma megerősítéséért küzd és ezer akadályt kell legyőznie. Ebben segíti a regénytrilógia főhőse, aki aztán a történet végén hatalmas lépést tehet előre.

A Terezínbe, majd Auschwitzba deportált tizenötezer csehországi zsidó gyerek közül mindössze száz élte túl a holokausztot. Helga Weiss a száz túlélő egyike. Naplója megrázó és egészen egyedi dokumentum, amely Anne Frank naplójához hasonlóan örök érvényű olvasmány. Helga Weiss 1939-ben kislányként szenvedi el a náci megszállás első hullámát Prágában: apját elbocsátják a munkahelyéről, ő pedig nem járhat hagyományos iskolába. A növekvő náci brutalitás szemtanújaként kezd naplót írni. Ez a napló sok tekintetben emlékeztet Anne Frank feljegyzéseire: Helga egyidős Annával, s hozzá hasonlóan az éppen kamaszodó kislány szemével nézi maga körül az egyre borzasztóbbá váló világot. Próbál élni és túlélni, nem sejtve, hogy az egyre nehezebb körülmények nem a szabaduláshoz, hanem a legborzasztóbbhoz, a gettóhoz, majd a koncentrációs táborhoz vezetnek. 1941-ben szüleivel együtt a terezíni gettóba kerül, ahol bámulatos éleslátással örökíti meg családja mindennapjait: a nyomorúságos életkörülményeket, az éhezést és a kivégzéseket - csakúgy, mint a legrosszabb helyzetekben is létező örömöt és reményt. 1944-ben Helgát Auschwitzba deportálták. Mielőtt elhagyta volna a terezíni tábort, feljegyzéseit és rajzait a tábor nyilvántartó részlegénél dolgozó nagybátyja gondjaira bízta, aki egy téglafalba rejtette a papírokat. A dokumentumok a háború végeztével csodával határos módon előkerültek. 

Kiben bízhatunk? Kit szeressünk? És ki az, aki még megmenthető? 1943-ban, a második világháború tetőpontján járunk, amikor Berlin szinte kizárólagosan a nők városa lett. Sigrid Schröder látszatra mintaszerű német katonafeleség: mindennap bejár dolgozni, a lehető legügyesebben használja fel az élelmiszerjegyeit, és kötelességtudóan gondoskodik kellemetlen, minden lében kanál anyósáról, miközben a rezsim vérfagyasztó erkölcstelenségeiről láthatóan tudomást sem vesz. Ám az álca mögött ott rejtőzik egy egészen másféle Sigrid: a nő, aki a szeretőjéről ábrándozik. Egy férfiról, akit a háborús káoszban szem elől vesztett, s aki zsidó. Ám nem Sigrid az egyetlen, akinek titkai vannak. A házba egy magas rangú SS-tiszt költözik a családjával, épp a folyosó szemközti oldalára, és az új szomszédok Sigridet akarata ellenére is bűvkörükbe vonzzák. A házban lakik a kötelező szolgálati évét töltő fiatal Ericha is, s egy veszélyes pillanatban Sigrid segítségét kéri. Sigridet hamarosan beszippantja egy olyan világ, amelynek létezéséről mindaddig sejtelme sem volt. Fokozatosan ébred rá a szörnyű valóságra, s eközben a magány erődítménye, amelyet az évek során gondosan felépített maga köré, kezd összeomlani. Döntenie kell, mit cselekedjen. El kell döntenie, mi a jó, és mi a rossz, és mi az, ami valahol e két véglet közötti árnyékokban rejtőzik. David Gillham lebilincselő regényében azt kutatja, mi történik, amikor hétköznapi emberek nem hétköznapi időkben és helyzetekben találják magukat, és a döntések, amelyeket meghoznak, sokszor nem kevesebbet jelentenek, mint a hajszálvékony határmezsgyét élet és halál között. "Megindító és remek regény olyan különleges nőkről, akik akár a végsőkig is képesek elmenni." (Paula McLain, A párizsi feleség című sikerkönyv szerzője) "A nők, a férfiak, a család és a szeretők közötti összetett kapcsolatok állnak a gyújtópontjában ennek a regénynek, amely egyszerre ejti rabul a szívünket és az elménket a kezdetétől egészen a végéig... A romantikával, rejtéllyel és váratlan fordulatokkal bőkezűen fűszerezett történelmi regény mintaszerű példája." (Library Journal) 

1940 júliusa: a megszálló Wehrmacht csapatai elől menekülnek a franciák. Milliók lepik el az országutakat, szállják meg a vidéki városokat, a falvakat. Az összeomlás teljes: állam, egyház, társadalmi és emberi értékek – minden összekuszálódik. Együtt menekül a túlélésért nagypolgár, művész, „úri” prostituált táncosnő, munkáscsalád, cseléd, aggok és kisgyerekek, sőt a házimacska… A tragikus történelmi helyzetben a hétköznapok emberi drámái és kicsinyességei mellett a hősiesség és az önfeláldozás megrázó képsorai vonulnak el a szemünk előtt.Az egy évvel később, 1941-ben játszódó második rész egy idilli kisváros németek megszállta világába vezet minket. Hogyan éltek együtt a francia falusiak a német katonákkal? Hogyan is működött a kollaboráció, és kezdődött valami halvány ellenállás? Lehetségesek-e emberi kapcsolatok az ellenséges nemzetek között? Beleszerethet-e egy francia nő a nála elszállásolt német tisztbe?

A mindmáig töretlen népszerűségű Robert Merle-nek szinte valamennyi műve megjelent már magyarul. Egyik utolsó nagy adósságunkat törlesztjük most ezzel az 1986-ban, tehát a hidegháborús korszak végén, de a nagy világváltozásokon még innen íródott regénnyel. Merle az izgalmas technikai részletek mellett hiteles képet fest benne a haditengerészek közel három hónapra összezárt, szigorú hierarchia és munkarend szerint élő közösségének mindennapjairól, az együttélés nehézségeiről, a külvilágtól elzárt katonák és a kisegítő személyzet gondjairól, örömeiről. Arról a természet közepén, az óceán mélyén természetellenes módon, de nagyon is létező világról, ahová soha nem jut el a napfény, ahol nincsenek ünnepek, és a napszakokat csak a változó színű neonvilágítás különbözteti meg egymástól. A regény egyúttal felhívja az olvasó figyelmét a nukleáris energia veszélyeire és a nukleáris háború szörnyű eshetőségére is. Annak a hidegháborúnak vége immár, de Merle több mint 25 éve megfogalmazott aggodalmai – sajnos – ma is aktuálisak.