Najnovšie - Historické romány strana 80 z 93

1321. Bátor Attila egykor templomos lovag volt, a király első embere, aki ott küzdött az Anjou-lobogó alatt, vérét hullajtva az akkor felemelkedő dinasztiáért. Az évek során legendás harcossá vált, ám a sorsdöntő rozgonyi csata után szögre akasztotta kardját, hogy családjával békés életet élhessen - távol a királyi udvartól, messze minden csatamezőtől. Egy forró tavaszi napon azonban minden megváltozik: királyi küldöttség érkezik a szlavóniai birtokra, hogy csaknem egy évtized után ismét hadba hívja a lovagot. Csák Máté, a Felvidék hadura, az Anjou-ház legnagyobb ellensége meghalt, s itt az idő, hogy huszonnyolc várát és teljes tartományát elfoglalják, egykori alattvalóit a király hűségére térítsék. Attila nem tehet mást, újból vasba öltözik, hogy a királyi bandérium hadnagyaként induljon az északi hadjáratra - ezzel pedig nemcsak egy új korszak, hanem bonyodalmak egész sora is kezdetét veszi. Míg a királyi had a Csákok földjét dúlja, addig Dubicában sötét fellegek gyülekeznek a Bátor család feje felett. A lángok felcsapnak, és úgy tűnik, a tűz sosem hunyhat ki... Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regényfolyamának lapjain valós és fiktív szereplők, urak és szolgák, királyok és katonák sorsa fonódik össze, és alakul Isten vagy a végzet akarata szerint. A sorozat nyitó kötete a XIV. század első negyedéről, az Anjou-kori Magyar Királyságról mesél - egy távoli, vadregényes, egyszerre dicsőséges és vérben fürdő korról, melyben még számított az adott szó, a becsületnek súlya volt, az emberéletet pedig egészen más áron mérték. 

1853-at írunk, a Habsburgok Európa leghatalmasabb uralkodó családja. Ferenc József birodalma Ausztriától Oroszországig és Németországtól Olaszországig terjed - a császár pedig fiatal, gazdag, és házasodni kész. A tizenöt éves Erzsébet - Sissi - bajor hercegnő a Habsburg-udvarba utazik nővérével, aki a császár kiszemelt menyasszonya. De megérkezése után hamarosan váratlan dilemmában találja magát: végzetesen és ellenállhatatlanul beleszeret a nővére vőlegényébe, aki viszonozza érzelmeit. Ferenc József, akit elbűvöl Sissi nyitott természete, bájos, energikus szelleme, és persze lenyűgöző szépsége, megszegi adott szavát, és kinyilvánítja szándékát: Sissit akarja feleségül venni. Európa egyik legalattomosabb udvarába csöppenve Sissinek fogalma sincs róla, milyen harcok, veszélyek - és kísértések - leselkednek rá. Alaposan felforgatja a politikai és családi viszonyokat, mert meg akarja nyerni - és tartani - a császár szerelmét, a népe és a világ szeretetét. Allison Pataki regénye bepillantást enged a történelem egyik legérdekesebb uralkodó családjának hálószobáiba és tárgyalótermeibe, új megvilágításba helyezve a csillogó Habsburg-birodalmat és annak legigézőbb, megszeretettebb „tündérkirálynőjét". Allison Pataki Az áruló felesége című, kritikai és közönségsikert aratott történelmi regény szerzője. A Yale Egyetemen végzett, több évig televízióknak és online hírportáloknak dolgozott. Társalapítója a ReConnect Hungary nonprofit szervezetnek. A Huffington Post és a FoxNews.com rendszeres szerzője, a Történelmi Regény Társaságának tagja. A volt New York-i kormányzó, George E. Pataki lányát magyar származása inspirálta a Sissi - Az ifjú császárné megírására.

Egy szép és becsvágyó nő története - és egy igaz szerelemé. Plantagenet Margitot (avagy Margaret Pole-t) rokoni szálak fűzik az uralkodó Tudor-házhoz, de Artúr walesi herceg és Aragóniai Katalin tanácsosaként mindezt titkolnia kell. Artúr váratlan halálát követően Katalin - férje utolsó akaratának megfelelően - hozzámegy VIII. Henrikhez. Margaret továbbra is Katalin királyné legfőbb bizalmasa marad, de az udvarban betöltött pozícióját mind Boleyn Anna felbukkanása, mind a Tudor-ház egyre valószínűbb bukása veszélyezteti. Hiába befolyásos és szent életű, Margaretnek választani kell: hűséget fogad a zsarnok királynak, vagy imádott királynéja mellett marad, és ezzel beteljesíti a Tudor-átkot... Szerelem, ármány, hűség és árulás. Philippa Gregory vitán felül a királyregények királynője. A könyvhöz tartozó családfákat és térképeket külön mellékletben tudja letölteni pdf formátumban. A pdf kizárólag ezt tartalmazza, maga a könyv csak epub és mobi formátumban elérhető!

A Sárkányos RendElső könyv A Luxemburgi Zsigmond távoli kegyét és oltalmát élvező Gabriel kiemelkedő tehetséggel végzi tanulmányait, és fényes jövő áll előtte. Ám ahhoz, hogy magas körökben foroghasson, az intrikálás mesterévé kell válnia. Amikor a Zsigmond ellen összeesküvő főurak Váradon elhatározzák, hogy Nápolyi Lászlót koronázzák királlyá, az érsek pedig titokban az uralkodó meggyilkolására ad parancsot, Gabriel útra kel, hogy figyelmeztesse pártfogóját. Eközben barátja, Börki András, a fiatal bihari nemes is elindul, hogy Stibor vajda mellett részt vegyen élete első csatájában a trónbitorló Nápolyi László ellen, és később a budai udvarba jutva lovagi rangot szerezzen.  Gabriel megmenti Albeni Eberhard püspök és a leendő királyné, Cillei Borbála életét. Befolyásos támogatóra tesz szert, miközben rá kell döbbennie, hogy semmi sem az, aminek látszik, és hogy az életben olykor nincs helye az erkölcsnek és jó szándéknak. A fiatal diakónus arra is rájön, hogy különös titok lappang a váradi székesegyházban őrzött Szent László-ereklye körül, melyet csak a beavatottak ismernek. Gabriel válaszút elé kerül: beletörődik, hogy csupán báb a hatalmasok játékában, vagy sikerül saját kezébe vennie sorsát? Udvari kötelességeit kiválóan teljesíti, ellenfeleivel ravaszul szembeszáll, és tevékenyen részt vesz a Sárkányos Rend megalapításában. A lovagrendében, melynek a „hivatalos” történetírás szerint Zsigmond király támogatóinak összefogása lett volna a rendeltetése, az „árnyéktörténelem” azonban másképp emlékezik róla… A gestákban, krónikákban, évkönyvekben és történelemkönyvekben megőrzött „hivatalos” történelem mellett mindig is létezett a lopva, élőszóban, mesterről tanítványra hagyományozott, titkos naplókban, allegorikus művekben megörökített „árnyéktörténelem”. Ennek a történelemnek a főszereplői ritkán, vagy talán soha nem kerültek be a „hivatalos” történetírás lapjaira, létezésük, tetteik inkább egyfajta hiányként, ürességként fedezhetők fel. Bökös Borbála trilógiája a XV. század eleji Magyar Királyság „hivatalos” történelmi háttere előtt játszódik, főhősének, a törvénytelen gyermekként született váradi papnövendéknek, Gabriel de Sceleusnak a sorsa azonban inkább az „árnyéktörténelem” lapjaira kívánkozik.

Anno Domini 1242 nyara. Az egy évig király nélkül maradt országban tombol az erőszak. Felvidék hírhedt rabló bárója, Berencs nembeli Miklós rajtaüt a Pozsony megyei harcokból hazafelé tartó benei veteránok csapatán, és mindenüket elrabolja. A férfiak járommal a nyakukban, kötélre fűzve indulnak az örökös szolgaságba, asszonyaiknak pedig még rosszabb sorsot szán a mohó nagyúr. A tatár háború poklát túlélő íjászok veszteségekkel ugyan, de kiszabadulnak, rettenetesen visszaütnek, és a végsőkig megalázzák a rabló bárót. Falujukba visszatérve megveszik az egyszer majd jólétet hozó marhagulyát, és látszólag minden rendben is van, de a Berencsek ura újra lecsap… Az elkeseredett, kirabolt pásztorok, halászok nem tudnak belenyugodni, hogy egy báró bármit megtehet ellenük, de ha visszavágnak, az ország nemessége fordul szembe velük. „Szolga nem emelhet kezet főrangúra, és ha mégis, rettenetes halált kell halnia!” Egy lehetőségük van kitörni a szolgaságból: ha királyuk szolgálatába állva úgy küzdenek, ahogy még soha, hogy a szabad lándzsanemesek, a legkiválóbbak pedig a serviensek, a királyi vitézszolgák közé emelkedhessenek. Ha mindez sikerül, egyenlők lesznek bárkivel. Kifosztva, egy éhező ország közepén kell fegyvert, páncélt, lovakat szereznie Ladosnak és Elsének, Kerecsének pedig katonát faragni a parasztfiatalokból azokkal az embertelen módszerekkel, amit mongol uraitól tanult. Aki ezt a kiképzést túléli, az katona lesz, de vajon hányan élik túl?  IV. Béla király 1242 őszén hadba indul, hogy visszavegye Harcias Frigyestől a tőle kizsarolt megyéket. Elégtételként a tavasszal felprédált Pozsony vármegye ura, Hont-Pázmány Ehellős is rajtuk csaphat, Bécsig dúlja az osztrák hátországot. Levente a király parancsait teljesítve Frigyes országát járja, majd egy zsoldos csapat tagjaként bejut Sopronba. Kockázatos tervet eszel ki, hogy benei társai segítségével utat nyisson a városba, de az elgondolások ritkán sikerülnek úgy, ahogy szeretnénk. Az ostromra érkező seregben ott találjuk Kerecse új csapatát, és a majd’ korlátlan hatalmú főurat, Miklóst is. A befolyásától megrészegült báró még korántsem teljesítette be bosszúját, de arra nem gondol, hogy a jogfosztott senkik is keresztülhúzhatják számításait. Leventének van egy elképzelése…

Kr. u. 1347. Bónizs Róbert A kőfaragó című regényének főhőse, Zétényfi András immár meglett, családos ember. Békében és boldogságban éli életét, míg egy nap az odvaskői Boldogasszony-kegyhely felújítása közben rá nem bukkan egy több száz éves pergamenre, amely töredékes útmutatást tartalmaz Szent László király egyik ereklyéjének, híres íjának a hollétére vonatkozóan. A szentléleki pálos szerzetesek priorja, Dénes atya megkéri, hogy egy fiatal szerzetes, Kálmán társaságában próbálja megkeresni az ereklyét. Azonban a pergamenről kisilabizálható útmutatás alapján további útitársakra is szükségük lesz, és Kálmánról is kiderül, hogy sokkal több, mint aminek látszik. Ráadásul minden óvatosságuk ellenére az ereklye létezésének titka kitudódik, mire a Felvidék egyik tót nagybirtokosa úgy dönt, bármi áron megszerzi azt, hogy felhasználhassa sötét céljainak elérése érdekében... Bónizs Róbert új regénye tovább szövi A kőfaragóban megismert szereplők és vidék történetét, de önállóan is élvezhető, az előzményekhez csak lazán kapcsolódó mű. A szerző kiterjedt történelmi és földrajzi kutatómunkára alapozva mutatja be az egyik legnagyobb magyar király, Szent László legendáinak fennmaradását, tovább élését mindössze néhány évszázad elmúltával, illetve az ősi magyar hitvilág és a már szinte teljesen megszilárdult kereszténység egymás mellett élését és egymásra hatását a XIV. századi Magyar Királyságban.

Két kamasz... A II. világháború sötétsége... És a halványan pislákoló humánum, amely megmutatja az egyedüli kiutat: a láthatatlan fényt. Marie-Laure LeBlanc, a Természettudományi Múzeumban dolgozó zseniális lakatosmester lánya hatéves korában megvakul. Az apja elkészíti számára Párizs tökéletes makettjét, hogy a lány tájékozódni tudjon a fények városában. Ám mire elkészül a miniatűr várossal, a nácik lerohanják Franciaországot és megszállják Párizst... Werner Pfennig egy német árvaházban él és különös képességgel bír: mindenféle rádiót képes megjavítani és megszólaltatni. Tehetségére hamar felfigyelnek, s Werner egy náci katonai iskolában találja magát, ahol kénytelen szembesülni a rendszer embertelenségével... A náci invázió elől Marie-Laure apjával egy távoli, tengerparti kisvárosba menekül, nagyapja egykori házába, nem utolsósorban azzal a megbízatással, hogy elrejtsék a Lángok Tengerének hívott és sötét legendákkal övezett gyémántot, amelyet a megszállók égre-földre keresnek. A háború azonban hamarosan utoléri őket, és Marie-Laure retteg a hírhedt gyémánt átkától... Anthony Doerr lírai szépségű regénye két kamasz gyermek egymásba fonódó sorsán keresztül mutatja be a II. világháború embertelen poklát, a látható sötétséget, amelyből a szilánkokra tört, halványan pislogó humánum mutatja az egyedüli kiutat: a láthatatlan fényt. Anthony Doerrt 2007-ben a Granta című brit irodalmi folyóirat a huszonegy legjobb fiatal amerikai regényíró közé választotta, 2011-ben pedig megnyerte a Sunday Times novellapályázatát. Neve azonban A láthatatlan fény című regénnyel vált világszerte ismertté. A kötet nagyon jó kritikai visszhangot váltott ki, jelölték a rangos National Book Awardra, hosszú ideig szerepelt a New York Times sikerlistáján, s a lap a 2014-es év tíz legjobb regénye közé is beválasztotta. 2015-ben pedig az Andrew Carnegie- és a Pulitzer-díjat is elnyerte. Doerr az Idaho állambeli Boise-ban él feleségével és két fiával. A láthatatlan fény az első magyarul olvasható műve. "Anthony Doerr a világot úgy szemléli, mint egy tudós, ám úgy érzékeli, ahogy egy költő. Sok mindenhez ért - rádiókészülékekhez, gyémántokhoz, puhatestűekhez, madarakhoz, virágokhoz, zárakhoz, fegyverekhez -, s mindennek tetejébe olyan szépen ír, olyan magával ragadó képeket és jeleneteket alkot, hogy sorait olvasva másként gondolunk az olyan jelentős dolgokra, mint a szerelem, a félelem, a kegyetlenség, a kedvesség, az emberi szív számtalan vetülete. Doerr új reg&

Egy újabb lebilincselő alkotás a történelmi regények nagymesterétől. Egy angolszász sírdomb, melyet ősi átok véd. Egy tiltott szerelem rémregénybe illő tragédiája. Az eredendő gonosz, mely minden nappal egyre erősebb lesz... Zoë és Ken - menekülve a nagyváros zajától és forgatagától - a suffolki Deben folyó partján kezd új életet egy kényelmes családi házzá alakított egykori pajtában, melynek alapjait még az angolszász időkben vetették meg. A ház falai közt azonban évszázados titkok kísértenek. A fiatalok a külvilág szemében tökéletes párnak tűnnek, ám valójában minden nappal távolabb kerülnek egymástól. Ráadásul Zoë furcsa jelenlétet érez otthonában, miközben a folyón gomolygó ködből kísérteties alakok rajzolódnak ki, amelyekről egyre nehezebb nem tudomást venni. Ha mindez nem lenne elég, a közeli földek mélyéről emberi csontok kerülnek elő, és azonnal találgatás kezdődik: vajon kapcsolódnak ahhoz a viktoriánus kori szerelmi tragédiához, amelyről a helyiek még ma is suttogva beszélnek? Mi lehet a titka annak az ősi sírhalomnak, mely évszázadokon át érintetlenül áll? Milyen pusztító erők szabadulhattak fel, amikor megbolygatták? A folyó kész felfedni sötét titkát... Barbara Erskine a történelmi fantáziaregény egyik legjelentősebb mai művelője. Könyveiben saját korunkat a kelta idők Britanniájának eseményeivel szövi egybe, sajátos átmenetet alkotva a történelmi regény és a fikció között. Kötetei világszerte az eladási listák élén szerepelnek. 

1454. Az élőhalott VI. Henrik király több mint egy éve senyved a windsori kastélyban.Ambiciózus és hűséges felesége és királynéja, Anjou Margit fáradhatatlanul őrködik férje érdekei felett, reménykedve, hogy Edward fiuk egy napon még megismeri az apai szeretetet.Richard yorki herceg, a királyság protektora hónapról hónapra növeli befolyásást, miközben a király éber álmot alszik. Félelmetes hármasszövetségben Salisbury és Warwick grófokkal mindent elkövet, hogy szétzilálja Henrik és a királyné táborát.Ám amikor a király váratlanul magához tér, és belovagol Londonba, hogy ismét elfoglalja a helyét a trónon, a hatalmi egyensúly megint felborul, és elszabadul a káosz.A Yorkok és Lancasterek viszálya olyan háborúval fenyeget, amely szét fogja tépni Angliát.

A fordulatos regény Dózsa György életének utolsó tíz évét tárja elénk, azokat a körülményeket, melyek az alig harmincesztendős férfit a már jól ismert történelmi szerep felvállalásához, s végül a szörnyű kivégzéshez vezették. Az írói fantázia és a valós történelmi események a régmúlt idők lenyűgöző, magával ragadó világába varázsolják az olvasót.

A köztiszteletnek örvendő kölni polgárasszony, Alyss van Doorne megszokott, nyugodt életét feldúlja, mikor sógorát holtan találják a város határában. Semmi kétség, hogy a posztókereskedőt bestiálisan meggyilkolták, de azt sűrű homály fedi, hogy ki és milyen okból. Alyss nyomozásba kezd, amelynek során egyre sötétebb, családját és az egész várost behálózó titkokra derül fény.A gyanú árnyéka meggyilkolt sógorának volt üzlettársára, az angol John of Lynne-re vetül, de az asszony helyzetét megnehezíti, hogy a rejtélyes idegen titokzatosságánál csak vonzereje nagyobb. Az izgalmas történet olvasása során feltárulnak előttünk a középkori kereskedelmi központ, Köln legrejtettebb zugai is, a bencés kolostortól a fürdőházon át az örömtanyákig.Andrea Schacht hűen megfestett történelmi díszletek között játszódó detektívregényét gyilkosság, kalóztörténetek, szerelem és elfojtott szenvedély teszik lebilincselővé.

Uhtredet, a nagy harcost arra kényszerítik, hogy kezdjen béketárgyalásokat a dánokkal, akik ily módon csapdát állítanak neki. A király tanácsadói nem bíznak benne, a dánok a halálát óhajtják, egyetlen szövetségesét, Ethelflaedet, Alfréd lányát klastromba zárják. Uhtrednek látnia kell, hogy miközben a királyt körülvevő papok a béke és a hittérítés politikáját hirdetik, Wessex ellenségei minden nappal erősebbé válnak. A közel harminc esztendeje uralkodó Nagy Alfrédnak állítólag már csak napjai vannak hátra, miközben egy északi varázslónő megjövendöli Uhtrednek hét király halálát, és asszonyokét, akiket szeret. Amint Alfréd meghal, ellenségei és vetélytársai egymás torkának esnek, így Wessex védtelenné válik a határain gyülekező vikingek előtt. A tét pedig nem kisebb, mint az alfrédi örökség és az egész angol nemzet túlélése. A nagyszabású történelmi sorozat, az Angolszász históriák hatodik része olyan időkbe repít bennünket, amikor a becsület és a hűség, az önfeláldozás és a hősiesség volt a hírnév és egyben az örök élet záloga. Cornwell megmutatja, miféle erők formálták az angol nemzet karakterét: keresztény lelkiség és pogány természetesség csak együtt volt képes létrehozni egy új nemzetet. A Királyok alkonya lenyűgöző történet arról, hogyan született meg - s kis híján hogyan veszett oda - mindaz, amit ma Anglia néven ismerünk.

Minden városnak, akár az egyes embereknek, megvan a maguk élettörténete. Csakhogy a város élettörténete a benne lakók sorsának kusza szövedékéből áll össze, és nem ismer időbeli határokat. Fokozottan igaz ez egy olyan városra, amely alapítása óta az európai kultúra és civilizáció középpontjában áll. Edward Rutherfurd eposzi igényű nagyregényében Párizs életét meséli el, mégpedig néhány család évszázadokon átívelő történetének megrajzolásával. Találkozunk itt konzervatív, arisztokrata dinasztiával és kétkezi, forradalmi eszméket valló munkáscsaláddal csakúgy, mint a város gazdasági vérkeringését biztosító polgári és üldözött zsidó famíliával. A generációk sorsa úgy fonódik össze, mintha az egymást váltó nemzedékek az előző feladatot folytatnák, vagy éppen az ősök átkát szenvednék el. Egyvalami mégis összetartja ezt a sokféle sorsot, a világ úgy hívja: PÁRIZS. Rutherfurd lenyűgöző tablójának szemlélése közben végigkövethetjük a Fény Városának viharos történelmét, de mindig a felemelkedő vagy éppen elbukó emberi sorsok fénytörésében. Hogy amikor az olvasó befejezi ennek a könyvnek az olvasását, az egyik szereplő megvilágosodását átélve kimondhassa: "Rájöttem, hogy az élet csodás, és hatalmas misztérium." 

A férfi emigrációba kényszerül, és amerikai feleségének idézi fel a forradalom eseményeit, amelyek benne újabb, személyét érintő drámákat idéznek elő.A könyvben a szerző 56-os trilógiájában megismert történet utóéletét olvashatjuk.

Az Ezüst sávok, arany liliomokból és a Diadalmas liliomokból megismert Ócsárd nembeli Imre száznagyként szolgálja Károly királyt. A korszak két legnagyobb hatalmú  „kiskirályának” seregeire mért súlyos vereségek után Anjou Károly hatalma akár meg is szilárdulhatna, azonban a keleti országrészek urai a számító kivárást – és hamis hűségesküket – követően a cselekvés mellett döntenek és szembefordulnak a királlyal.  Ócsárd nembeli Imrét a diadalmas visegrádi ostromot követően mintha kísértené a balszerencse: a Csákok fogságába esik, a kunok szálláshelyét pedig Borsa Kopasz emberei dúlják fel. Imrének reménytelen helyzetek sorából kell kivágnia magát, hogy a király szolgálatába visszatérve méltó bosszút állhasson mindazokon, akik egykor elűzték családját ősi birtokáról, és most új otthonát, a kunok szállását sem kímélték. Csikász Lajos Anjou-lobogók alatt című, az Anjou-ház Magyarországon töltött évszázadát feldolgozó regénysorozatának harmadik kötetében a Visegrád visszafoglalását követő évek eseményeit dolgozza fel a tőle megszokott könnyed stílusban, mégis a történelmi hitelességre törekedve, kiterjedt kutatások alapján. A fordulatokban gazdag történet méltó folytatása az Ezüst sávok, arany liliomoknak és a Diadalmas liliomoknak.

A hang nem a hegyek felől érkezett, nem hó- vagy kőlavina hangja hallatszott, hanem a világmindenség dübörgött, mintha a Föld végromlására szövetkezett istenek átokszava hallatszana. Ugyanekkor egy iszonyú erő megragadta a Kaukázust, megemelte és megrázta, mintha csak egy gyerek rázogatná a kezében tartott homokkal teli fatányért. A mozgásnak nem volt határozott iránya, egyszerűen apokaliptikus rángatózásba kezdett a föld… A halál ösvényére taszított világ dübörögve tiltakozott az eltöröltetés ellen, folyóból kikecmergő kutyaként rázta meg magát, de bundájából nem vizet csapott, hanem elpattanó köteleket, recsegve dőlő totemoszlopokat, két lábra ágaskodó, fájdalmasan nyerítő lovakat, emberi sikolyokat és jajszót… A sátor oldala beszakadt. Az istenfába kapaszkodó Farkas egy haldokló Székesfalva látványával szembesült: mintha Égiúr a legmagasabb egekig szaltóztatná a világot, hogy onnan bucskáztatva bocsássa vissza a földre; istenének roppant hatalmát a maga kárán tanulta a büszke ember, és a remegő Föld fogantatásának pillanatától megbabonázott Farkas ebben a szent pillanatban értette meg, hogy ő és sorstársainak élete csupán egy szalmaszál sorsa a viharban… Égiúr tengerré tette a földet és felkorbácsolta a hullámait. Jurták, emberek és állatok tűntek el ebben a földzáporos áradásban. A földtenger megnyílt, meghasadt, magába nyelte áldozatait, de tehetetlen módon ismét magasra emelve szörnyűséges hullámtaraját, újabb életeket rabolt, és szüntelen bömbölést hallatva követelte további jussát… Fonyódi Tibor Horka című regénye a Torda-trilógia háttérvilágát képező Horka-sorozat legújabb kötete. A szerző a vadregényes Kaukázusba kalauzolja olvasóit, a történet a Kr. u. VI. század elején játszódik, alig két emberöltővel Atilla nagykirály és a Hun Birodalom bukása után.

Marcellus Mihály Marcus Aurelius Pannóniában-sorozatának harmadik, befejező kötete Marcus Aurelius Antoninus császár uralkodásának idején, a szerző A Pannon című regényének eseményeit követően játszódik Pannonia provinciák területén. A regény főszereplői történelmi alakok: mind Marcus Valerius Maximianus pannoniai születésű nemes, a parthus háború veteránja, aki szülőföldjére visszatérve újra fegyvert fog a limest áttörő germánok ellen, mind a Római Birodalom egyik korabeli ellensége, a szarmaták királya, Zanticus. A markomannok, quadok és szarmaták szövetsége a számukra megalázó békeszerződést felrúgva meglepetésszerű támadást indít Pannonia provinciák ellen. Felperzselik a limes menti tanyákat, helyőrségeket, kisvárosokat. Mélyen a tartomány belsejébe nyomulva halált, szenvedést hoznak az ott lakókra, katonákra és békés lakosokra egyaránt. Rómában az idősödő Marcus Aurelius Antoninus fia és társuralkodója, Commodus környezetében megjelennek a pénz- és hataloméhes talpnyalók, akik kitartó és eszközökben nem válogató aknamunkával egyengetik az utat az ifjú Augustus egyeduralma és saját ambícióik mielőbbi beteljesülése előtt. Marcellus Mihály Pannonia Romanum című regénysorozata rendkívül alapos történelmi kutatómunkára támaszkodva, hagyományőrzőként saját élményekből is táplálkozva mutatja be az i. sz. II. századi Pannonia provinciák történetét. A regények fordulatokban gazdag cselekménye mellett színes, plasztikus képet fest a korabeli Dunántúl életéről: a hódítókéról, mint a meghódítottakéról, a kézművesekéről és az előkelőkéről, a közkatonákéról és a hadvezérekéről, a helytartókéról és a császárokéról.

Egyszer mindenki világgá akar menni. Vajon meglépjük-e? Elindulunk? Aztán, a szívünkkel mégis itthon maradunk! 1956-ban egy ifjú kamasz elindult a nagyvilágba. Hogy mi várt rá, e könyv a megmondhatója.

1939, a náci Németország… A Halálnak sohasem volt még ennyi dolga, de ő már tudja, hogy ez még csak a kezdet. Mert a Halál bölcs és kíváncsi, szeretne mindent tudni az emberekről. Együtt is érez velük, ha csak ideje engedi. Ő meséli el ezt a történetet, amely egy német kislányról, Lieselről, a családjáról és a barátairól szól. Meg fanatikus németekről. És egy zsidó fiúról, akit a háború alatt egy pincében rejtegetnek. Liesel imád olvasni, és ha csak teheti, könyveket lop. De a legkedvesebb könyve az, amit a pincében rejtőzködő zsidó fiú ír neki… És egyszer csak hullani kezdenek a bombák…   2005-ben jelent meg az ausztrál író regénye, amely az egész világon bestseller lett, és számos díjat nyert el. 2013-ban mutatták be a belőle készült filmet Brian Percival rendezésében. Zusak könyve már most klasszikus: megható, elgondolkodtató, felejthetetlen…