Najnovšie - Film, hudba strana 6 z 10

A Meryl Streep, Hollywood királynője magával ragadó, inspiráló portré az élő legendáról és színészi játékáról. Bemutatja a félelmet nem ismerő színésznő elsöprő sikert arató, ikonikus filmszerepeit, feminista elhivatottságát és azt a tagadhatatlan hatást, amit a popkultúrára gyakorolt. Meryl Streep korunk legünnepeltebb színésznője. Valóságos kaméleonként olvad bele minden egyes szerepébe. Soha nem játszik kétszer ugyanúgy. Kifinomult eszköztárát latba vetve egy sor dinamikus, bonyolult női karaktert jelenít meg, legyen az fiktív vagy valóságos személy: Joanna Kramer, Sophie Zawistowska, Karen Silkwood, Julia Child, Margaret Thatcher vagy Florence Foster Jenkins. Nem alkuszik meg, nem bújik olyan mellékszereplők bőrébe, amelyekkel más színésznőknek be kell érniük: a támogató feleség, a támogató anya vagy a támogató, ám egyetlen mozdulattal lecserélhető szerető karakterébe. Streep ilyesmit nem hajlandó eljátszani. Az egykori különc, göndörhajú külvárosi tinédzser a Vassar és a Yale Egyetem dráma tagozatának színpadán nőtte ki magát feltörekvő naivává. A 60-as és 70-es évek nőmozgalmának virágkorában vált felnőtté, és akkor is nyíltan vállalta feminista elkötelezettségét, amikor ez még nem volt divat. A korai sikereket követően, negyvenéves korára – amikor sok főszerepet játszó színésznő ragyogása elhalványul – Streep még inkább előretört, egyre érettebb és jobb lett. Olyan szerepeket vállalt, amelyek valóban érdekelték, miközben számtalan rangos díjat és elismerést zsebelt be.

Az ország egyik legnépszerűbb színészével és egyben munkatár!sával és régi barátjával beszélget Léner Péter, a József Attila Szín!ház egykori igazgatója, főrendezője, több színházi tárgyú könyv szerzője: színházról, családról, szerelemről, múltról és jelenről. Bodrogi Gyula életének legfontosabb szereplői is megszólalnak a kötetben, melyet ritkán látott színházi és családi fotók egészí!tenek ki.

Molnár Gál Péter, közismert nevén MGP, a Kádár-kor meghatározó kritikusa, színházi egyénisége, tanúja, szereplője volt. A Népszabadságba évtizedeken át írt szellemes, élvezetes, de sokszor kíméletlen és elfogult színikritikái megkerülhetetleneknek számítottak. 2004-ben derült ki, hogy Luzsnyánszky Róbert néven 1963-tól 1978-ig az állambiztonság ügynökeként tevékenykedett. Az eset megrázta a színházi világot, ő pedig néhány hónap alatt Coming out címmel megírta saját történetét megzsarolásáról és ügynöki múltjáról. Emellett rendkívül színes, szórakoztató és tűpontos portrékat közöl kortársakról, kollégákról, színészekről, rendezőkről, barátokról és ellenségekről, sokakról azok közül, akikkel hosszú és gazdag élete során összeakadt. A szöveget keletkezése után végül mégsem publikálta - most, másfél évtizeddel később, magyarázó jegyzetekkel és annotált névmutatóval együtt olvasható.

A szerző az alapokig leásva mutatja be Lennon szakmai és magánéleti mélypontjait és legszebb pillanatait. Eddig nem vizsgált forrásokat, soha nem látott képeket és Lennon közeli ismerőseivel készített exkluzív interjúkat felhasználva a lehető legalaposabban mutatja be a világ egyik legnagyobb zenészlegendájának rövid, négy évtizedes életét. Olyan fontos személyek szólalnak meg a könyvben, mint Lennon első felesége, Cynthia, hajdani barátnője, May Pang vagy Andy Peebles, angol riporter, aki pár nappal a gyilkosság előtt hosszú interjút készített a sztárral. Sok könyv készült eddig a Beatlesről és John Lennonról, de Lesley-Ann Jones műve az egyik legalaposabb és legeredetibb.

Korunk egyik legsikeresebb filmszínészének és legmenőbb világsztárjának életrajzát a New York Times bestsellerszerzője írta meg. Gavin Edwards Tom Hanks szenvedélyes, örömökben, sikerekben, marháskodásokban és jótéteményekben gazdag életét dolgozta fel olvasmányos, informatív és humoros biográfiájában. Bemutatja többek között Hanks távolról sem idilli gyermekkorát, rázós első házasságát, karrierjének mélységeit és magaslatait, valamint sokak által csodált és irigyelt boldogságát élete szerelmével, Rita Wilsonnal.    Edwards elkalauzolja az olvasót Hanks életének kulisszái közé és mögé, részben a színész segítségével, aki saját maga is beszámol több mint 60 év történéseiről, szomorú és boldog eseményeiről, szenvedélyeiről és hobbijairól, munkájáról és magánéletéről, életfilozófiáiról és jótanácsairól. Hanks életének számos fontos és kevésbé fontos szereplője is szót kap a könyvben – Steven Spielbergtől kezdve egészen addig a New York-i taxisofőrig, aki először nem vette fel Hankset, majd mégis, végül meghívást kapott a színész Broadway-premierjére. Robert Sikoryak fantáziadús illusztrációi frappáns összefoglalói az egyes fejezeteknek.   Manapság a kedvességnek igencsak rossz híre van a világban. Kultúránk a legnagyobb szekálókat és gúnyolódókat jutalmazza. Az, hogy az ember elgondolkodik a szenvedélyesen optimista és páratlanul sikeres Tom Hanks életén, eseménydús pályáján és rögeszméin, nem feltétlenül mutatja meg számára a helyes ösvényt. De megmutatja, hogy a kedvesség nagyszerű úti cél lehet.   Gavin Edwards a szerzője a Bill Murray és a TAO című könyvnek is.  

„Apura ?jellemző az is, hogy úgy 65-66 éves lehetett, Drezdában játszottak, és egy húsz év körüli leány földobta neki a szobakulcsát a bugyijával együtt.”  Azt gondolhatnánk, hogy Benkő Lászlót, az Omega legendás billentyűsét senkinek sem kell bemutatni, ám Havas Henrik számos elmélyült és kötetlen beszélgetésen alapuló új könyve a legelvakultabb rajongók számára is rengeteg meglepetést tartogat. A beszélgetések keretét Benkő László rosszindulatú daganattal folytatott elszánt küzdelme adja – valami, amiről a kötet szerzője is sokat tud.  Zenésztársai, családja és menedzsere elevenítik fel a híresen önfejű zenész élettörténetét, és a sztorikból maga az érintett is jócskán kiveszi a részét: megtudhatjuk, miért trónol Lacika egy csapatnyi felnőtt között bilin, hogyan játszott a kezdő Omega az Amerikai Nagykövetség nyári buliján, és ő miért tehertaxin távozott onnan, hogyan sietett Gina Lollobrigida a fiatal zenészek segítségére, mi köze Korda Györgynek a Hammond orgonához, és mekkora törést okozott Presserék kiválása – egyszóval a magyar könnyűzene hőskorszaka elevenedik meg az Omega szemüvegén át.  Havas Henrik értő kérdéseinek és kommentárjainak köszönhetően két család példátlan története sejlik fel: az egyik a Benkő famíliáé, a másik pedig a minden vita, civakodás és kisebb-nagyobb összeveszés ellenére főnixmadárként feltámadó Omegáé.

„Szeretek filmzenét, színházi kísérőzenét írni, de balettet is (...)de a dalírástól sehogy sem lehet engem eltéríteni, a végén mindig oda lyukadok ki." Ez az a Presser Gábor, akit jól ismerünk. Aki nekünk írja a dalt és nekünk énekel. De most itt ez a könyv, több száz oldalnyi sajátkezű Presser-szöveg: emlékek, jegyzetek, meglátások, tévedések, megtörtént - vagy a szerző szerint megtörtént - valós események, hallomások, látomások, dokumentumok és áldokumentumok, dalszövegek, filmnovellák, fotók, lábjegyzetek, netán még kották is.  Presser Gábor elérkezettnek látta az időt, hogy elmondja, ő hogyan élte meg a „Presser-sztorit". Azt a történetet, aminek hosszabb vagy rövidebb fejezeteit oly sokan ismerik az Omegától (1967) az LGT-n át - leginkább a dalain keresztül. A személyes hangú életrajzi könyvből most új megvilágításba kerülnek egy legendás korszak ismert (és ismeretlen) történetei, beleshetünk a stúdiók, a Vígszínház kulisszái mögé, és olvashatunk a "barátok és ellenségek" közt, munkával eltöltött több, mint 50 évről. Presser megírta az év egyik legjobban várt könyvét, amit oly sokan szeretnének ajándékba kapni.  A könyv második része 2021-ben érkezik.

A Köszönöm, Prospero! Huszti Péter önéletrajzi trilógiájának harmadik kötete. A legendás szerepek sokaságát eljátszó színművész életműve - szerencsére - még korántsem zárult le, de itt elmesélt történeteiben olykor mégis tetten érhető az összegzés szándéka. Huszti Péter ez alkalommal is a tőle megszokott pontos és szép szavakkal tárja elénk emberi és művészi tapasztalatainak kvintesszenciáját. A korábbi kötetekhez hasonlóan, e könyv lapjain is gyakran felbukkannak a nagy elődök és az egykori kollégák, hol vidám, hol szomorú történetek idézik fel a ma már az égi színházban játszó hajdani barátokat. A kötet egyik különösen izgalmas fejezetében Huszti Péter megosztja velünk azt a titkot is, hogyan, milyen forrásokból, élményekből, mélyen megélt érzelmekből táplálkozik, születik meg egy-egy színházi előadás.

Josef Hlinomaz byl synem hudebního skladatele, a třebaže neznal noty, dokázal na klavír nebo housle zahrát cokoliv. Byl gurmán, vášnivý cestovatel, pohodář a po všech stránkách originál. Cestoval po světě jen s doklady v kapse, kufr považoval za naprostou zbytečnost. Měl vřelý vztah k ženám, ale pro soužití s nimi si vytvořil naprosto neobvyklou formu. Každému řekl všechno do očí, ale nikoho nikdy neurazil. Před nikým se nehrbil a rovnou páteř si dokázal zachovat v každé situaci. Proto neupadl v zapomnění, i když je to už víc jak třicet let, kdy ukončil pobyt na této planetě. Připomínají ho reprízované filmy a televizní pořady, obrazy objevující se na výstavách, a hlavně si ho připomínají lidé, kteří ho měli rádi a považují si toho, že s ním mohli kus cesty jít či být chvíli v jeho přítomnosti. Rovněž tato knížka je takovou vzpomínkou, kamínkem do mozaiky odkazu, který tady tento něžný drsňák zanechal.

A letölthető e-könyv dvd-mellékletet nem tartalmaz! Hogyan lett a Muzsikás az egyik legismertebb magyar brand a világ kulturális piacán? Miért éppen ők emelkedtek ki a magyarországi táncházmozgalom mezőnyéből? Milyen tudományos alapok, társadalmi mozgások és személyes ambíciók szerencsés együttállása segítette az egészpályás népművészeti revival, benne a Muzsikás szárnyalását? Mi köze van a Rolling Stonesnak az ördöngösfüzesi ritka magyarhoz? Mi a kulcsa, hogy érzékeny művészemberek évtizedekig elviseljék, de ha kell, el is engedjék egymást? Mitől tart ki a lendület negyven év sikereivel és küzdelmeivel a hátuk mögött, s mit várnak a jövőtől? Izgalmas kérdések, amelyekre őszinte beszélgetések megidézésével kapunk választ ebben a kötetben. Az alkotói szakaszok mentén haladva, a tárgyilagos szeretettel megrajzolt portrék sorozatából, egymástól merőben eltérő karakterekből áll össze az a rendkívüli jelenség, amit Muzsikásnak hívunk. A könyvből megtudhatjuk a némiképp szándéka ellenére prímássá lett Sipos Mihály gondolatait Bartók és a népzene kapcsolatáról; láthatjuk, hogyan szakította ki multiinstrumentalista frontember mivoltából ifj. Csoóri Sándort a széki hegedülés varázslata; Hamar Dániel szinte a szemünk előtt lesz a bőgőzés mellett a zenekar szóvivője és - magad, uram, ha szolgád nincs! - ügyeinek intézője; elfogadhatjuk Éri Péter kissé befelé forduló személyiségét, aki a falusi zenészekhez ezer szállal kötődő muzsikájában bontakozik ki; megérthetjük azt a folyamatot, amelynek során Sebestyén Márta zenekari tagból szólistává válik, majd saját jogán lesz a magyar művészet világhírű követe; érezhetjük Porteleki László hegedülésében a magyarpalatkai bandával átélt együtt muzsikálások élményét. Nem lepődnék meg, Tisztelt Olvasók, ha a képeket nézegetve, a diszkográfiákat olvasgatva újra és újra kedvet kapnának a Muzsikás zenéjének meghallgatásához... Berán István

Leonard Cohen az elmúlt évszázad egyik legjelentősebb alkotója, halhatatlan dalok és irodalmi művek szerzője. Szinte látjuk magunk előtt: mindig kifogástalan öltönyben, őszes hajjal, kalappal a fején, arcán az utánozhatatlanul szexis coheni mosollyal, ami a korral sem vesztett bájából. Elképzeljük a híres amerikai lemezcégek stúdióiban, a világ legszebb koncerttermeiben és legrangosabb fesztiváljain, elegáns szállodák halljaiban. Sylvie Simmons könyvében mindez benne van, de felvillannak új képek is. Lapozzunk bele a képzeletbeli albumba: ő az a duci kisgyerek, akit Montreal angolok lakta városrészének előkelő zsidó negyedében sofőr visz iskolába, és akinek orosz édesanyja bús szláv dalokat dúdol, rabbi nagyapja pedig a Talmudból idéz. Leonard az az esetlen kamasz is, aki papír zsebkendőt dug a cipője sarkába, hogy az iskolai ünnepélyen magasabbnak tűnjön. És ő a világfájdalmas költő, aki a leglepukkantabb kocsmákban kavargatja a kávéját. Leonard Cohen egész életében keresett valamit, talán az Istent, talán a teljességet, de leginkább a saját belső békéjét. A neves rocktörténész, Sylvie Simmons páratlan részletességgel tárja fel egy érzékeny ember Odüsszeiáját egy érzéketlen világban és egy veszélyekkel terhes, nyomasztó korban.

Ez az egyedülálló kötet Hofi Géza saját kezűleg alkotott képes ,,naplójából", interjúiból, pálya- és kortársak visszaemlékezéseiből kikerekedő színes életrajz, amely végigkíséri a művész hatalmas ívű pályáját. A kőbányai téglagyár amatőr színésze, a debreceni színház örökös beugrója, a balatoni esztrádműsorok parodistája végül a tévéképernyőn és a Mikroszkóp Színpadon szerzett országos ismertséget. Pályáját a Madách Kamara színpadán több mint 1500 alkalommal eljátszott Hofélia és Élelem bére tette teljessé. A különleges naplót fotók és más ,,kordokumentumok", Hofi Ildikóval és Gajdó Tamás színháztörténésszel készült beszélgetés, valamint a teljes pályát átfogó adattár gazdagítja. Mindemellett képet kapunk az egykori tehetséges porcelánfestő (!) grafikusi oldaláról, és különleges mellékletként átnyújtunk egy igazi relikviát: ,,HOFI-POFI"-nak a magyar fociról készített karikatúrasorozatát.

Szimfonikus vagy kamarazenekar, olasz opera vagy bécsi klasszikus, Wagner vagy Haydn - Fischer Ádám, a legendás karmester élettel tölti meg a zenét, miközben nem feledkezik meg magáról a világról sem, ahol ez a zene szól. Fischer meggyőződéssel állítja, hogy a zenekarokon belül kis léptékben ugyanazok a frontvonalak húzódnak, és ugyanazok a hullámmozgások jönnek létre, mint a társadalomban, s a viszonyok egy-egy zenekaron belül miniatűr formában hűen leképezik mindennapi világunkat.  Napjaink egyik legkeresettebb karmestere zenészcsaládba született Budapesten, s már fiatalon Hans Swarowsky mesterosztályába került a Bécsi Zeneakadémián. Oplatka András életrajzi kötetében a világhírű művész karrierjét követi végig, s eközben nem csupán egy lenyűgöző pályakép és életszemlélet bontakozik ki előttünk, de a 20. századi magyar és európai történelemről is átfogó képet kaphatunk.

már átlátok rajtam, de nem látok belém én egy univerzális gondolkodóval élek aki folyton boldogabb akar lenni, és nem érti meg, hogy ez nem így működik nem ilyen egyszerű és folytatnám még tovább is van de félbeszakít és azt mondja hogy ez az élet szerinte annyira egyszerű (hiperkarma: ?) A hiperkarma zenekar énekesének-frontemberének-szövegírójának pályája igen tanulságos: az idén negyvenhárom éves Bérczesi Róbert élete egy poklokat megjárt, erősen magának való fiatalember sajátságos küzdelmeinek története. Nem csupán a kábítószerekkel démoni csatát vívó tehetséges művész élettörténete bontakozik ki, de korrajzot is kapunk. Egy alföldi kis tanyától a Mecsekig, majd a pezsgő Budapestig utazunk, háttérnek pedig ott a kései Kádár-kor, majd a rendszerváltás környéki és utáni Magyarország. Rengeteg szórakoztató, sokszor meghökkentő anekdotát olvashatunk filmekről, zenékről, zenészekről, miközben bepillantást nyerhetünk egy nagyra hivatott zseni alkotóműhelyébe. Nem csak rajongóknak!

Megváltoztathatja-e egy ember rendkívüli elszántsága az autokrata rezsimet? Megőrizhető-e az önbecsülésünk egy börtönben? Ha eltűrjük a zsarnokságot, akkor mi magunk válunk saját elnyomóinkká? Függetlenül és szabadon élni csak döntés kérdése. Nadya Tolokonnikovának, a Pussy Riot feminista és diktatúraellenes punk-rock együttes alapító tagjának minden cselekedete ezt igazolja. 2012-ben a Megváltó Krisztus-székesegyházban tartott Putyin-ellenes performanszért két év börtönbüntetést kapott, amelynek nagy részét egy szibériai kényszermunkatáborban kellett letöltenie. Nadyát ez sem törte meg, sőt még inkább megerősítette benne a szenvedélyes lázadót; a hitet, hogy az elnyomás, az igazságtalanság és a hatalomelvűség ellen radikálisan fel kell lépni. Merész, vagány és hiteles személyisége arra inspirál, hogy fotelforradalmárokból mindenre elszánt aktivistákká váljunk, és kezünkbe vegyük sorsunk irányítását. „Kérd számon a hatalmasokat, és gyönyörködj a bukásukban! Makacs ellenállás és sokatmondó mosoly – ez legyen a fegyvered!"

Hölgyeim és uraim, íme: Keith Richards. Keith Richards, a Rolling Stones szíve-lelke, mindenki „Keef”-je, akinek dalain egész nemzedékek nőttek fel, s akiről tényszerűen tudjuk, hogy kimaxolta a rock and roll életérzést. És még mindig életben van! A szakma nagy öregje, az elpusztíthatatlan legenda, a rocknagyapa. Tanúja a régi időknek, egy letűnt kornak, melyben a rock még messze több volt egyszerű kikapcsolódásnál, a szórakozás háttérhangjánál - együtt lüktetett a fiatalok szívével, fellázadt és fellázított, őserővel robbant be a kispolgári mindennapokba. Keith Richards mégsem valami megfoghatatlan mitikus hős - lefegyverzően és kéretlenül őszinte fickó, aki belemondja egyenest a szemünk közé. Hiteles, olykor megejtően egyszerű és esendő: ember. Aki csak mesél és mesél. Arról, hogyan hatott rá Chuck Berry, Elvis és Muddy Waters. Arról, hogyan ismerkedett meg Mick Jaggerrel és Brian Jonesszal. Mesél a Rolling Stones születéséről, felemelkedéséről és szárnyalásáról. Nőkről, szerelmekről, drogokról, a lebukásokról és a letartóztatásokról, a függőségről és leszokásról. Máig öntörvényű zsivány - vagy még inkább: kalóz - hírében áll, igazi népmesei hős. Mesél Brian Jones haláláról, Altamontról. Franciaországi száműzetéséről, a hírhedt amerikai turnékról, Jaggertől való elhidegüléséről és tettlegességig fajuló vitáikról, s végül a kibékülésükről. S mind közül a legégetőbb kérdésről: tényleg minden évben lecserélteti a vérét azon a bizonyos svájci magánklinikán? Ez a könyv vallomás egy kivételesen gazdag és sokszínű pálya állomásairól. És legfőképpen az ÉLETRŐL.

Kivételesen részletgazdag életrajz a mindenki által ismert Marilyn Monroe eddig ismeretlen, titkos énjéről. Marilyn Monroe. Szépsége még mindig megigéz, szerelmi élete továbbra is lenyűgöz. Charles Casillo több év hosszas kutatómunkája és tucatnyi új interjú révén korábban sosem látott részletgazdagságban tárja elénk a hús-vér embert, a bámulatosan összetett személyiséget, a varázslatos és őrjítő, ám egyszersmind súlyosan sérült tehetséget. A könyvből megismerhetjük a díva zaklatott gyermekkorát, a sikerért folytatott állhatatos küzdelmét, a hírnév szédítő forgatagát, és egyben fény derül súlyos, kezeletlen személyiségzavarára is. Casillo külön figyelmet szentel Marilyn Monroe utolsó éveinek, valamint újabb részletekkel szolgál a két Kennedy fiúval folytatott viszonyáról és élete utolsó, rejtélyes napjáról. Ízelítőként néhány a könyv új felfedezéseiből: Noha a sajtó legnagyobb vetélytársának állította be, Elizabeth Taylor titokban segíteni próbált Marilynnek élete egyik legsötétebb időszakában. Bár sokáig elveszettnek hitték, máig létezik egy filmjelenet, amelyben Marilyn félmeztelenül szerepel Clark Gable oldalán. Részletes beszámolót olvashatunk Marilyn legutolsó napjáról, amikor egy sor szerencsétlen véletlen és hibás döntés vezetett tragikus halálához.

A hetvenes évek derekára nekilendült népzenei revival – élén a Sebő együttessel és a Muzsikással – nemcsak a magyar parasztzene, hanem a magyarországi délszláv zenei hagyományok reneszánszát is meghozta. Ennek legrégebbi és egyben legfontosabb képviselője a Vujicsics együttes. Ahogy magukat definiálták: „öszvérek vagyunk, magyar identitással”. Amit Sebőék Tiszaalpáron vagy az erdélyi Széken találtak meg, arra ők a saját környezetükben leltek rá. A helyi néptáncegyüttes kísérőzenekarában előbb lelkes fiatalokként fokozatosan felváltották az idősebb muzsikusokat, 1974 húsvétjára pedig körvonalazódott az a csapat, amelyet akkor még Pomázi Ifjúsági Nemzetiségi Zenekarnak hívtak, de amely 1976 októberében felvette a tragikusan elhunyt zeneszerző és népzenekutató, Vujicsics Tihamér nevét. Miközben évtizedek óta zajlik náluk a családon belüli hagyomány átörökítése, hisz az 1995-ben startoló, javarészt fiaikból álló Söndörgő együttes nemcsak hogy lassan átveszi a stafétabotot az apák generációjától, hanem újabb és újabb színekkel gazdagítja a hazai délszláv zenei hagyományokat. A táncházmozgalom három emblematikus alakjáról, Halmos Béláról, Sebő Ferencről és Sebestyén Mártáról a szerző korábban már megjelentett egy-egy életútkötetet. Felépítésében és szellemiségében ehhez igazodik ez a 168 oldalas, fotókkal gazdagon illusztrált monográfia, amely a magyarországi délszláv zene két legfontosabb képviselőjének (egymással is összefüggő) pályáját mutatja be. A CD-mellékleten a rájuk nagy hatást gyakorló gyűjtésekből hallható válogatás.

A magyar nagyközönség 1983-ban, az István, a királyban csodálkozott rá Sebestyén Márta kivételes tehetségére, bár a közönség Réka szerepében csak hallhatta őt, látni nem láthatta. A városligeti bemutatón szó szerint feldobó élményben lehetett része: az előadás után a táncosok a vállukra emelték és dobálták a levegőbe. Az emberek pedig kíváncsiak lettek, hogy kié ez a kivételes fényű és intenzitású hang. Ahogy később a világ is felkapta a fejét rá, amikor megszólalt a Deep Forrest lemezén vagy az Oscar-díjas Angol beteg című filmben. Sebestyén Márta egykori társairól, a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom két elindítójáról, Halmos Béláról és Sebő Ferencről a szerzőtől már megjelent egy-egy életútkötet. Felépítésében és szellemiségében ehhez igazodnik ez a fotókkal gazdagon illusztrált monográfia, amely a népdalénekes, előadóművész pályáját mutatja be.